Világ, 1921. december (12. évfolyam, 270-294. szám)
1921-12-01 / 270. szám
0 1921. december 1. vdaCo Vannak azonban olyanok, akik úgy vélik, hogy ha a dezignált miniszterelnök végleg meghiúsultnak látja az egységes párt megalakítását célzó tervét, akkor visszaadja a megbízatást. Hogy ebben az esetben kit fog a kormányzó dezignálni, arra nézve semmiféle pozitívum nincs. Egyesek ma már Gaál Gaszton nevét lanszírozták, de más oldalról nyert információnk szerint ez nem egy puszta találgatásnál. A politikai helyzet tehát teljesen bizonytalan, talán még bizonytalanabb, mint volt a krízis első idején. Senki nem tud bizonyosat és a felmerült kombinációk többnyire egyéni óhajokon és találgatásokon alapulnak. Megoldást csak a holnap meginduló tárgyalások befejezése hozhat és ez a megoldás is csak újabb — kibontakozásra irányuló — tárgyalások sorának kezdetét jelenti, d. illetékes helyen. A helyzetnek tegnap este váratlanul történt felborulását ma illetékes helyen úgy magyarázták, hogy azt a kisgazdapártnak egy turbulens része okozta, amely valótlan állítások fellépítésével akadályozta meg a megegyezést. Hiáraltattak illetékes helyen arra, hogy szó sem vott arról a követelésről, hogy a kisgazdapárt feladja kereteit és vidéki szervezeteit, ezt senki nem követelte. Céloztak arra, hogy Nagyatádi személyes ambícióinak be nem teljesülése miatt vált lehetetlenné a kibontakozás, holott éppen az a körülmény, hogy Bethlen felajánlotta a tárcanélküli miniszterséget neki, mutatja, hogy a dezignált miniszterelnök igenis súlyt helyezett a nagyatádi Szabó Istvánnal való együttműködésre. Független bíróság vagy függő ügyészség ? Őrgróf Pallavicini György a királly-puccsal kapcsolatban letartóztatott gróf Andrássy Gyula és társai ügyében a következő nyilatkozatot tette : — A Magyar Távirati Irodaszerint a miniszterelnök a kereszténypártban azt mondotta, hogy gróf Andrássy Gyula 9* társai ügyét a független bíróság kezébe tette le. Ez az információ csak tévedés lehet. A miiniszterelnök mindenesetre informálja van a dolgok állásáról, ennélfogva valótlanságot nem állíthatott. Andrássy és társai immár hat hete vannak letartóztatásban. A letartóztatást nem a független bíróság, hanem a függő ügyészség rendelte el. A letartóztatottak bírót nem láttak. Ügyükkel a bíróság nem foglalkozott. A letartóztatás és a fogvatartás tényét nem lehet a bíróságra tolni, azért kizárólag az ügyészséggel rendelkező magyar kormány felelős. Nagyatádi a tegnapi határozatot, a kisgazdapárt ellenzéki hangulatáról kég az új választások kilátásairól A Világ munkatársának ma este alkalma volt hosszabb beszélgetést folytatni nagyatádi Szabó Istvánnal, aki ismerítően tájékoztatta a helyzetről és a kisgazdapárt felfogásáról. Munkatársunknak arra a kérésére,, hogy a kisgazdapárt tegnap esti határozati varsaival van-e elégedve, Nagyatádi a következőke morid íjstá : *•' * — A kisgazdsgpárt tegnap esti határozatával a legteljesebbmán ékben meg vagyok elégedve, mert ebben a határozatban kifejezésre jutott az a régóta hirdetett felfogásom, hogy a kisgazdapártot feloszlatni nem lehet. Ezt a határozatot egyébként igazán előre lehetett látni és a miniszterelnök úrnak is tudnia kellett, hogy más eredményre nem számíthat. A párt tagjainak nagy része annyira bizonyosra vette, hogy az értekezlet az egységes párt ellen fog állást foglalni, hogy fel se jöttek a,A-em életükből, hanem csak levélben értesítettek arról, hogy előre azonosítják magukat állásfoglalásommal. A lapokban olyan hírek jelentek meg, hogy a tegnapi pártértekezlet után valószínűnek látszik a párt kettészakadása. Erre a következtetésre a tegnap esti határozat egyáltalán nem nyújt alapot. Fontosnak tartom ugyanis annak a megállapítását, hogy a pártértekezlet egyhangúlag fogadta el a miniszterelnök úr által beterjesztett indítvány első pontját és ugyancsak egyhangúlag vetette el az indítványnak a harmadik pontját, amely az egységes párthoz való csatlakozás és a kisgazda-párt feloszlatását jelentette volna. Véleményeltérrés csak a második pont stiláris módosításánál mutatkozott, a szavazást arra nézve rendelte el az elnök úr, hogy bent legyen-e a szövegben, hogy szívesen látjuk-e a csatlakozást vagy sem. A Hentz-féle fogalmazás úgy szólott, hogy szívesen látjuk a csatlakozását azoknak, akik a kormányelnök úr programmját elfogadják, a Meskó-féle indítványban pedig csak az volt, hogy mindazok, akik a programmot magukévá teszik, lépjenek be a pártba. Ennyi volt az egész különbség a párt két részének felfogása között. Ebből azonban nehéz arra következtetni, hogy a párt kettészakadása küszöbön áll. Hangsúlyozom, hogy a Bethlen-féle egységes párt egyhangúlag bukott meg.. — Hogy most mi fog jönni, azt nem tudom. A dezignált miniszterelnök úr terveit nem ismerem. A helyzet azonban adva van. A kisgazdapárt és a kereszténypárt is kimondatta, hogy a miniszterelnök programmját elfogadja és ez alapon hajlandó támogatni. A pártok támogatása tehát biztosítva van. Előre megmorítottok . Ha a dezignált miniszterelnök úr koalíciós kabinettel, vagis pártszövetséggel kísérelné meg a kibontakozást,ennek nem volna semmi akadálya. Valószínűnek tartom egyébként, hogy a dezignált miniszterelnök úr ezek után nem is fog már ragaszkodni az egységes párthoz, nem tartom azonban illetékesnek magamat arra, hogy a miniszterelnök úr terveiről nyilatkozzam, mert azokat nem ismerem, vele a mai nap folyamán nem tárgyaltam. Annyi bizonyos, hogy Bethlen nem hitte az utolsó pillanatig sem, hogy a kisgazdapárt ellene fog dönteni, pedig ezt előre megmondottuk neki. Ha hitelt adott volna információnknak, el lehetett volna kerülni a tegnapi leszavaztatást. Munkatársunk ezután aziránt érdeklődött a földművelésügyi miniszternél, hogy mi az oka annak, hogy az új kabinetben nem hajlandó tárcát vállalni. Nagyatádi azonban erre a kérdésre nem nyilatkozott. — A miniszterség kérem — mondotta később — olyan, mint a születés és a halál. Az ember miniszter lesz, aztán megbukik. Minden minisztert előbb-utóbb ez a sors éri. Nem is olyan jó miniszternek lenni, mint azt sokan gondolják. Számomra például teljesen lehetetlenné tette azt, hogy a pártéletben aktív részt vegyek és gyakran megtörtént, hogy egy hétig sem tudtam időt szakítani magamnak arra, hogy a pártba föllátogassak. Nem jutottam hozzá ahhoz sem, hogy pártunk jelöltjei érdekében agitációt folytassak és a kerületekben beszámolót tartsak. Ezután természetesen, ha nem leszek benn a kabinetben, minden másképp lesz.*. Ujjból átveszem a párt vezetését, aminek remélem, rövidesen meglesznek az eredményei. A kisgazdapárt eddig is egységes volt, de a pártéletben való állandó részvételem, remélem, ezt az egységet még erősebbé és még megdönthetetlenebbé fogja tenni. Békitettem, simítottam — Amennyiben Bethlen áttért a koalíciós megoldásra — kérdeztezután munkatársunk Nagyatáditól —, a kisgazdapár meg fog-e elégedni azzal, hogy egyedül Tomcsányiilmos Pál képviselje a kabinetben . Tomcsányira voratkozólag Nagyatádi nem akart nyilatkozni, viszont a pártnál a kormányban való képviseletéről a következőket mondotta : — Ha a kisgazdapárt er e is fogadta a dezignált miniszterelnök úr programmját, ez még nem jelenti azt, m mintha lemondott volna a programoi megvalósítására vonatkozó személyi garanciák követeléséről. Azt hiszem, a párt feltétlenül ragaszkodni fog ahhoz, hogy a kormányban számarányának megfelelő képviseletet nyerjen. Nem akarok azonban elébe vágni az eseményeknek, nehogy azt mondják, hogy mindennek én vagyok az oka. Úgyis mindig azzal jönnek, hogy én bomlom fel a helyzetét. Pedig két év óta egyebet sem tettem, mint simítottam, békítettem, állandóan áldozatokat hoztam azért, hogy a mindenkori miniszterelnök nyugodtan és teljes erővel dolgozhasson az ország érdekében. Elég szemrehányást törtem el emiatt, eleget duzzogtak és morogtak a pártban. Mégis én voltam minden vád célpontja. Mindent megtettem, egyet azonban nem tehettem meg, nem egyezhettem bele abba, hogy a pártomat feloszlassam, ez számomra erkölcsi lehetetlenség volt. Ha ehhez is beleegyezésemet adtam volna, akkor a szó szoros értelmében megcsaltam volna választóimat. Arra a kérdésre, hogy lehetségesnek tartja-e azt, hogy Bethlen egy kisebbségi párttal alakít kormányt, Nagyatádi kijelentette, hogy felvilágosításokat nem adhat, de tehetetlennek tartja, hogy a kisgazdapárt bármely része támogatná Bethlent ennek a pártnak a létrehozásában. f] Az sem volna a legrosszai A választójogra vonatkozólag Nagyatádi a következőket mondotta: 1 / — Teljesen kizártnak tartom azt, hogy Bethlen most feloszlassa a nemzetgyűlést és a Friednek féle választójogi rendet alapján rendelje el a választásokat, mert e kérdésben a dezignált miniszterelnök úr már lekötötte magát. A kisgazdapárt természetesen ettől se ijedne meg. Az azonban majdnem bizonyos, hogy február 16-án feloszlatják a nemzetgyűlést, kiírják az új választásokat. A választójog megalkotása nehéz feladat elé fogja állítani a nemzetgyűlést, a választójog problémája azonban olyan komplikált, hogy e pillanatban még nem kívánok nyilatkozatot tenni. Azt hiszem azonban, hogy tehetetlen kizárni a választójogból azokat, akik a háborúban részt vettek. Kijelenthetem azt is, hogy a kisgazdapárt nem fog támogatni olyan törekvéseket, amelyek a nemzetgyűlés mandátumának meghosszabbítására vonatkoznak. Szükségesnek tartom leszögezni azt is, hogy a kisgazdapárt a leghatározottabb formában elutasítja magától azokat a vádakat, amelyek a tegnapi határozat kapcsán érték. Nem vagyok hajlandó elismerni azt, hogy az országra nézve katasztrófáiig jelentősége van annak, hogy az eanséges párt ellen foglaltunk állást. Mi kimon A velencei egyezmény az osztrák nemzetgyűlés előtt Bécsből jelentik . A nemzetgyűlés mai ülésén az elnök javaslatára a külügyi bizottságnak a velencei jegyzőkönyv jóváhagyására vonatkozó jelentését és kezdeményező indítványát mint első pontot napirendre tűzik. Mayr dr. előadó rámutat arra, hogy a velencei jegyzőkönyv csupán kötelezettség nélküli tárgyalások eredményét tartalmazza és abból az államra nemzetközi jogi kötelezettség nem hárulhat. Az alkotmányos jóváhagyással, amelyet most a kormány a nemzeti gyűléstől kér és az erre következő ratifikálással a jegyzőkönyv államszerződés jellegét nyeri és kihirdetése után úgy nemzetközi jogi tekintetben, mint befelé is hatályba lép. Az entente súlyos nyomása alatt vagyünk kénytelenek a velencei jegyzőkönyvhöz hozzájárulni. A nemzetgyűlés ezeken az utolsó döntő napokon üdvözlésül kezét nyújtja a nyugatmagyarországi lakosoknak, elsősorban a soproni szavazási területen lakó hű fajtestvéreknek. Szívélyes részvétellel kíséri őket nehéz útjukon, amely reájuk nézve hosszú időre sorsdöntő jelentőséggel bír. Nem kételkedünk benne, hogy mint született németek és legközelebbi fajrokonaink, ha ezt szabadon tehetik, önként csatlakoznak Ausztriához és sorsukat örök időkre egybeforrasztják a miénkkel. (Élénk helyeslés és taps.) Schober szövetségi kancellár : Nyugatmagyarország fővárosának sorsát újabb felülvizsgálatnak veti alá a népszavazás, amelynek kimenetele esetleg alkalmas arra, hogy a saint-germaini szerződésnek Ausztriára nézve egyetlen egy kedvező pontját ismét hátrányunkra változtassa meg, azt a pontot, amely bennünket, osztrákokat, párt és fajkülönbség nélkül igen közelről érint, mert sohasem lettünk volna képesek arra, hogy Sopronról a lakosság akaratának megkérdezése nélkül önként lemondjunk. A népszavazás elvének elfogadása abból a tudatból fakad, hogy a német nép szabad önrendelkezési joga egész államiságunk megingathatatlan alapja, mindig is az volt és örökké is az fog , maradni. (Élénk helyeslés.) Mi, akik az osztrák államot lakjuk, sok száz éves történet és nyelvünk alapján együvé tartozunk. De ez nem kényszerű közösség és örömmel fogjuk üdvözölni, ha Sopron a szabad népszavazás útján úgy fog dönteni, hogy hozzánk csatlakozik és büszkén utalhatunk arra, hogy már több, mint egy évvel ezelőtt a részben idegenfaju emberektől lakott karinthiai népszavazási terület hűségesen a mi szegénységünk mellett nyilatkozott meg . Ami azután a soproni nemzetközi tábornoki bizottság diktátuma és vezetése alatt történt átadás alkalmával augusztus 28-án lejtászódott, mindnyájunk ■ élénk szomorít emlékezetében van. Magyarországhoz való jó viszonyunkat nem akarom kedvezőtlenül befolyásolni s Ausztria és Magyarország közt nem akarok új keserűséget teremteni, ezért ezeknek a sajnálatos eseményeknek visszaidézésével nem fogok sokáig időzni. De teljesen nem mellőzhetem ezeket az eseményeket. (Helyeslés. A magyarok részén látszólag min- 1dig minden rendben volt, de csak látszólag. Az entente megparancsolta a magyar csapatoknak, hogy hagyják el Nyugatmagyarországot, a magyar csapatok el is hagyták Nyugatmagyarországot. Helyükre csendőrök jöttek, akik bizony nagyon hasonlítottak a csapatokhoz. Mikor a csendőröknek is el kellett hágniok az őrszá'’ot, a csemőkök el is tűntek és az úgynevezett „felelőtlen elemek“ árasztották el az országot. Nem a nyugatmagyarországiak voltak azok, akik a megszállásnak fegyverrel ellenszegültek, hanem szabadcsapatok, amelyeket bizonyára nem a magyar kormány tudta nélkül, egy messze szétágazó szervezet küldött le Nyugatmagyarországra. (Élénk helyeslés.) — Velencében termszetesen mindig azt tartottam szem előtt, hogy a külügyi bizottság csak abban az esetben hatalmazott fel arra, hogy Magyarországgal érdemleges tárgyalásokba bocsátkozzam, ha Nyugatmagyarország teljes átadását már végrehajtották. A csak néhány napig tartó, de izgalmas velencei tárgyaláson a legnagyobb szívóssággal képviseltem ezt az álláspontot. Csak midőn ennek az álláspontnak érvényt tudtam szerezni és másrészt kifejtették előttem, hogy vonakodásom Ausztriára nézve is veszéllyel jár, csak akkor szánta írt rá magamat, hogy a jegyzőkönyv megszövegezésében részt vegyek. Ennek az eljárásnak az lett az eredménye, hogy éppen egy hónappal a jegyzőkönyv aláírása után Nyugat-Magyarországot békésen birtokunkba vehetjük és talán mi ; vagy holnap Nyugat-Magyarország nagy részének oly hőn óhajtott egyesülése Ausztriával ténnyé fog válni . A pártok szónokainak felszólalása után a nemzetgyűlés végül elfogadta a velencei egyezményt Csütörtök dölntést,hogy elfogadjuk a miniszter úr programmját, ez módot nyújt a miniszterelnök úrnak a válság megoldására, csak éppen egységes párt nélkül. Ezután munkatársunk megkérdezte, hogy tudomása van-e arról, hogy elkeseredés mutatkozik gróf Bethlen István ellen a pártban amiatt, mert földművelésügyi minisztersége kérdésében nem tárta fel a helyzetet nyomban a válság elején. Nagyatádi kijelentette, hogy erről tudomással bír, majd amikor szóba került az, hogy a kisgazdapárt egy része ellenzékbe szeretne menni, Nagyatádi ezeket mondotta: Az se volna a legrosszabb, próbáltam én már azt is. Valaki ezután megemlítette, hogy a baranyai és az időközi választások a kereszténypártra kedvezőtlen eredménnyel jártak. A falusi kerületekben a kisgazdák győztek, a városi kerületekben pedig majdnem mindenütt a liberális blokk jelöltjeit választották meg. Nagyatádi erre megjegyezte: — Bizony ez így van és ebből következtetni lehet az új választásokra is!