Világ, 1922. június (13. évfolyam, 123-145. szám)

1922-06-01 / 123. szám

, 1922 június 1. államtitkárok kerületei nem biztosak, de a szava­zók látták azt a skrupulusok nélkül való harcmo­dort is, amelyet a kormánypárt saját győzelme érdekében folytatott, és ez az egyik oldalon olyan ellenzéki lelkesedést, a második oldalon olyan el­keseredést váltott ki, amelynek hatása elmarad-­­­hatatlan a második választási napon. Az ellenzék jobb esélyekkel indul, de éppen a kifogásolt főispánok és a hivatalos apparátus fogja valószínűleg csütörtökön megtenni a magáét és megjavítani a ma remélt eredményt. Hatvanöt főnyi többség helyett lehet, hogy hetvenöt szó­többsége lesz a kormánynak, lehet, hogy nyolc­van ; ezzel a nyolcvannal sem fogja tudni azonban megakadályozni, hogy az ellenzék erőteljesen és felrázva az ország közvéleményét, számon kérje tőle a választások előtt és a választások alatt tör­ténteket. A hetvenöt vagy nyolcvan főnyi többség éppen úgy le fog morzsolódni, mint a hatvanöt, és a kormány, ha esetleg hosszabbra is nyúlik ez a folyamat, rövidesen, minden valószínűség sze­rint labilis helyzetbe kerül. A liberális ellenzék egységesen és reményekre jogosítóan indul a holnapi küzdelembe és annál disszertánsabban hat, hogy magukat liberálisnak és szabadelvűnek valló politikusok, akik most fe­dezték fel magukban liberális hitvallásukat, ha­lottakat töltögetvén, halottak nevének presztízsét csatolva erkölcsi tőkéjükhöz, csinálnak frontot a polgári jogokért eddig is küzdő liberális ellenzék ellen és Tisza sírjára állva­ hiszik, hogy ezzel nagyobbak­ lesznek. Senkinek sincs kifogása az ellen, ha ezek a „liberálisok“ halottak erkölcsi tőkéjéből akarnak élni, de ne lepődjenek meg, ha velük szemben az az ellenzék, az a liberális tábor, amely két esztendeig kockázatok és veszé­lyek között küzdött, szintén felvonultatja maga mellett a halottakat és Tisza szelleme mellé fel­idézi Désy Zoltán szellemét is. Ha Tisza István­nak megelevenített nyilatkozatai mellett hangot kapnak Désy Zoltán régmúlt nyilatkozatai is: ez aligha lesz kellemes azoknak az ó-szabadelvű po­litikusoknak, akik ma küzdelmek és eredmények után maguknak akarják kisajátítani az igazi libe­ralizmust Magyarországon. Nyilatkozatokban, programaiban, plakáton hívják fel ezek a politikusok és pártjaik a pol­gárságot támogatásukra és mindenütt komoly és hitelt követelő vallomást tesznek saját szabad­­elvűségük mellett És azokat a polgárokat, akik talán engedve a hatásnak, melyet nagy halottak nevének hangoztatása és nagy ígéretek váltottak k­i, már-már hajlottak volna feléjük, különösen fogja érinteni, hogy a kormány félhivatalos kő­­nyomatosa, az egységes párt hivatalos lapja, ma felhívja a választókat, hogy azokban a kerüle­tekben, amelyekben a kormány magasabb poli­tikai okokból listát nem állított, a két legközelebb álló párt közül egyikre, vagy Wolff Károly és Z.sid­éry András pártjára, vagy a nemzet, polgári pártra adják le szavazatukat. Ez az egymás mellé állítása Wolff Károlynak és Lukács Lászlónak hivatalosan megállapított telki rokonságban, világosabban beszél minden érvnél és minden „liberális“ nyilatkozatnál. Egy napig szavazó körzetek A budapesti kerületekben több olyan sza­vazókörzet van, amelyekben tekintettel arra, hogy a választók száma 600-nál kevesebb, a választás csak egy napig tart. Ezek a körzetek a követ­kezők : I. kerület, Buda. 6, 7, 20,21, 23, 24, 25, 26, 30, 31, 33, 35, 37, 38, 39, 41, 52, 57, 58, 60, 68, 69, 70, 71, 79, 80 és 81. II. kerület (északi): 6, 9. 24, 25, 28, 30, 31, 45,­­51, 63, 74, 77, 83, 85, 87, 90, 91, 62, 96, 98, 99, 101, 110, 112, 117, 155. II. kerület (déli): 8. 9. 15. 16, 17, 18. 21. 22, 23, 24, 25, 26, 29, 33, 46, 48, 69, 71, 74. 75. 86, 90. 94, 95. 101, 106, 108, 127, 131, 132, 139, 140, 141, 142, 143, 146, 150, 151, 152, 153, 154, 155, 156, 159, 165, 167, 171. A többi körzetben két napon át tartanak a vá­lasztások. A lajstromot szavazás Budapest ma választ először lajstromosan és ebből az alkalomból fölhívjuk a választók figyelmét azokra a körülményekre, amelyeket a szavazás al­kalmával szem előtt kell tartaniok. Mindenki abban a körzetben szavaz, amelybe tartozik és amely sza­vazólapjának bal felső sarkában föl van tüntetve. Azokban a körzetekben, ahol a szavazás csak egy napig tart, minden szavazónak már csütörtökön le kell szavaznia, mert itt a szavazást csütörtökön este lezárják, más körzetben pedig, mint amelybe tarto­­zik, senki sem szavazhat. A szavazás olyan módon történik, hogy a választási elnök által átnyújtott­­sza­vazócédulán a választó a neki tetsző párt­ lajstroma fölött lévő négyszögbe egy keresztet rajzol. A szavazó­igazolványt a bizottság előtt fel kell­­ mutatni, de ezenkívül minden szavazónak egy sze- 1­mélyazonosságát igazoló írást is magával kell vinnie.­­ Akinek nincs szavazóigazolványa, de a legutolsó vá­­­­lasztói névjegyzékben benne volt, annak közjegyzői­­ okirattal vagy egyéb módon ezt igazolnia kell és akkor leszavazhat. A négyszögbe tett kereszten kí­vül a szavazó­cédulára vagy a bolítikra, amelybe a szavazó­cédulát tenni kell, semmiféle más­ jelet nem szabad tenni, arra írni, azon törölni semmit sem szabad. Szigorúan megbüntetik a nem szavazókat Miután Budapesten és a titkosan választó­kerü­letekben a szavazás kötelező, minden választópolgár­nak kötelessége megjelenni az urnák előtt. Azokat, akik nem szavaznak, nemcsak súlyos pénzbüntetéssel sújtják, de egyenes állami adójukat is jelentékeny százalékkal felemelik. A nem szavazás kihágás s a büntető járásbíróság ítélkezik az ilyen ügyekben. Gömbös Kiebelsbergért A soproni választás eredményéről Gömbös Gyula a Magyar Országos Tudósító­ban a követ­kezőképpen vélekedik : — Sopron viselkedése hálátlanság a­zzal a kor­mánnyal szemben, amely Sopront me­gmentette az Ausztriához való csatolástól. Én, mint soproni ember,­ végtelenül csodálkozom a város polgárainak magatar­tásán, és kezdem hinni, hogy ehhez a városhoz, amely­hez annyi szép emlék köt, hamis ideált fűztem, úgy látszik, zűrzavaros fejek zűrzavaros munkájával és a forradalom mételyével állunk szemben. A soproniak jól tennék, ha elmélkednének afölött, hogy elsősor­ban nem nekik kellett volna-e Csonka-Magyarország érdekében az egység zászlója alatt a kormány mögé állannok. Reprodukáljuk Gömbös Gyulának ezt a véle­kedését, de szabadjon csak annyit megjegyezni, hogy a városi kerületekkel, amelyek titkosan szavaznak, nem lehet úgy elbánni, mint a nyíltan szavazó falusi kerületekkel. Ha azonban egy tit­kosan szavazó kerület megnyilatkozása nem elé­gíti ki a választást vezető úr igényeit, az talán mégsem forradalom ? Baj van a pátválasztásokkal A kormánypárt ma erőshangú megrovást in­tézett ,,a magyar társadalomhoz“, amelyből a kö­vetkező részeket közöljük. Az egységes keresztény, kisgazda, földmíves és polgári pártnak szomorú, de egyben megdöbbentően veszedelmes tünetre kell a magyar társadalom figyelmét felhívnia. Szinte hihetetlen, de mégis igaz, hogy akadtak nagyobb számban olyan volt képviselőjelöltek, akik a választások előtt és a választások alatt azt hirdet­ték magukról, hogy keresztény és nemzeti alapon (A Világ szegedi tudósításától.) Szeged II. ke­rületében ma este nyolc órakor hirdették ki a szavazás eredményét. Leadtak összesen 10.133 szavazatot, ebből Peidl Gyula szociáldemokrata 5365, Pál­ffy Dániel egységespárti 263 szavazatot kapott. Peidl Gyulát tehát 1202 szótöbbséggel a II. kerület nemzetgyűlési képviselőjévé választot­ták, 605 szavazatot érvénytelenítettek. A mai napon a Pál­ff­y-párt három följelentést adott be, melyek szerint a­­ szociáldemokrata­ párt részéről visszaélések történtek a szavazásnál. A följelentés szerint leszavaztak két halott és egy távollévő helyett. A rendőrség azonnal megindí­totta a nyomozást és megállapította, hogy mind a három följelentés alaptalan. A választás érvényes­ségéhez, a Pálffy-párt minden híresztelésével szemben, kétség sem férhet. A választás eredmé­nyét a Maros­ téren lévő fa- és fémipari iskola előtt hirdetik ki, ahol igen sok munkás és mun­kásnő jelent meg. A tömeg a kihirdetés után lel­kesen megéljenezte Peidlt. Az I. kerületben délelőtt fejezték be a sza­vazatok összeszámlálását. Az eredményt délben 12 órakor hirdette ki a városháza közgyűlési termé­ben dr. Pál­ff­y József választási elnök. A kihirde­tésnél jórészben a tisztviselők jelentek meg. 10.778 szavazó közül 10201 adta le szavazatát, ebből Telekire 5385, Bárczy Istvánra pedig 1455 szavazat esett, Telekit tehát 930 szótöbbséggel kép­viselővé válas­ztották, 361 szavazatot érvénytelení­tettek. Amikor a választási elnök a körzetek ered­ményeit ismertette és felsorolta azokat a körzete­ket is, ahol a Bárczy-párt volt többségben, szen­vedélyes közbekiáltások hangzottak : — Le a zsidókkal! Vissza Palesztinába ! Poloskák! Az eredmény kihirdetése után Pálffy közölte, hogy a m­egbízólevelet még a mai nap folyamán postára adja Teleki számára, akit egyébként a szegedi lakosság nevében üdvözölt megválasztása alkalmából. Többszáz szavazatot jelentett Teleki számára az egyetem és lényegesen javította esélyeit a for­radalom után beköltözöttek véleménnyilvánítása. Szeged törzsközönsége legnagyobbrészt Bárczyra szavazott. • * Peidl Gyula Szegeden történt megválasztása alkalmából a következőképp nyilatkozott: —. örömmel és megelégedéssel vettem tudo­mást szegedi megválasztatásomról, mert az reám­­nézve kettős jelentőségű: egyéni szempontból je­lenti azt, hogy a tiszamenti metropolis intelligens munkássága és polgársága visszautasítja azokat az alantas vádakat és rágalmakat, amelyekkel a bol­­sevizmmus bukása után vállalt önfeláldozó szere­pemmel kapcsolatban politikai brávók elhalmoz­­tak, tárgyi szempontból viszont — s ez az­­előbbi­nél is fontosabb —­­jelenti annak a törekvésnek a részbeni megvalósulását, amelyet mint miniszter­elnök is a magaménak vallottam, hogy tudniillik állanak, de most, hogy a május 28-án megtartott országos képviselőválasztásokon elbuktak, indokolat­lan elkeseredésből fakadt­ bosszúszomjtól és vak gyűlölettől vezéreltetve, a polgári kisgazda és föld­­míves társadalomhoz tartozó volt szavazóikat és hí­veiket nyíltan arra biztatják, hogy a pitválasztásokon szavazatukkal a szociáldemokrata, vagy pedig a leg­szélsőbb baloldali radikális irányzathoz tartozó képviselőjelölteket támogassanak. Az egységes keresztény, kisgazda, földműves és polgári párt országos központja ez ellen a politikai elvakultság ellen nem mint politikai párt, hanem mint az ország érdekét védő és nemzeti egységre törekvő szervezet, emeli fel figyelmeztető, intő is til­takozó szavát. A magyar társadalom nem lehet egyes bukott képviselőjelöltek sértett hiúságának és vélt gyűlöleté­nek bosszúra törekvő nemzetrontó eszköze. A hang nem ismeretlen és nem szokatlan, ám az ügyet, amely az „egységes“ párt vezetősége és jelöltjei között felmerült, intézzék el maguk között. Annyi azonban valószínű, hogy baj van a pótválasztások körül. Az iparosság nem árucikk Kaptuk a következő nyilatkozatot: A Kézmű­ipari Szaksajtóközpont ma a következő nyilatko­zatot adta ki: Mi, kézműipari szaksajtómunkások, az ipari közélet szellemi irányítói, nem hunyha­tunk szemet, mikor csúnya játékot űznek az iparosvilág erkölcsi értékeivel. Megbotránkozás­sal látjuk az úgynevezett Iparospárt súlyosan el­­ítélendő viselkedését, amelyre az igazság és az önérzetes iparosok politikai érettségének védel­mében a következő a válaszunk: Az iparosság nem árucikk, melyet eladni vagy átruházni lehet. Az Iparospárt vezetősége jogtalanul és felhatalmazás nélkül ajánlotta fel támogatását a Gazdaságpoli­tikai Pártnak. Az önérzetes iparosság nem veszi tudomásul egyes felelőtlen egyéneknek magánte­vékenységét és az abból származó kötelezettségek teljesítéséért felelősséget nem vállal. Az önérzetes iparosok ezzei fogják tudni, hogy hazafias és pol­gári kötelességüket kikkel teljesítsék, azonban semmiesetre sem kapcsolatban az Iparospárttal A Kézműipari Szaksajtóközpont, flarta Arthur s. k. elnök, a munkásságba dolgozó polgárság és a parasztság fogjon becsületesen össze és alkossa azt a hármas pillért, amelyre a múlt könnyelmű és lelkiismeret­len politikája következtében szétrombolt hazánkat újraépíthetjük. "O­lasz alkalmunk most már az ország és a világ színe előtt föltárni a történteket és megkü­lönböztetni az okozatot és okot. Addig is csak azt kívánom hangsúlyozni, és ezt szeretném minden munkásnak, dolgozó polgárnak, iparosnak, keres­kedőnek, tisztviselőnek és földmivelőnek a szívébe vésni, hogy Magyarország régi fényét nem faji vagy felekezeti uszítással lehet visszaszerezni, ha­nem becsületes összedolgozással, aminek viszont a demokrácia és a munka az alapja.­­ A szegedi munkásság és polgárság ezt már megértette és ha a példát a tizenkettedik órában az ország közvéleménye is követné, akkor válna Szeged igazában a második honfoglalás kiinduló pontjává. A választási biztos magához kérette az újság­írókat és a pártok bizalmi férfiait a választás ered­ményének kihirdetése után és közölte velük, hogy, úgy az összeolvasásnál, mint a szavazások fo­lyamán különböző visszaélésekről érkeztek jelen­tések. Ő ezeket jegyzőkönyvbe foglalta és a man­dátummal együtt megküldötte Peidl Gyulának. A visszaélésekről táviratilag értesíteni fogja a bel­ügyminisztert is. Az alsódabasi pótválasztás Az alsódabasi pótválasztásról úgy szólt a hivata­los jelentés, hogy ott Zdinszky István (egys.) és Szi­­roki Pál volt nemzetgyűlési képviselő kerültek be a végső küzdelembe. Ezzel szemben a tényállás az, hogy Zlinszkynek Rákóczy Ferenc függetlenségi­­párti jelölttel kell a pótválasztásban megküzdenie. A debreceni, küzdelem (A Világ debreceni tudósítójától.) Debrecen 3 ke­rületében a választás előtti napon teljes erővel tört ki a választási harc. Az egységes párt, melynek jelöltjei az első kerületben Vásári István, a har­madik kerületben Lengyel Zoltán, rendkívüli erő­feszítést fejt ki különösen a tisztviselők, a városi és állami alkalmazottak körében. A városi hiva­talnokokat értekezletre hívták össze, amelyen be­csületszavukat akarták venni, hogy az egységes párt jelöltjére szavaznak. Hasonló értelmű íveket köröztet a Máv. üzletvezetőség, a főműhely és a vasútállomás alkalmazottai között is. A piaci áru­sokhoz az egyik városi elöljáró agitációs beszédet intézett Vásári István és Lengyel Zoltán érdeké­ben. Az egységes párt az utóbbi napokban korte­seinek számát megháromszorozta. A választás nap­jára négyszázötven kortest fogadott az egységes párt ötszáz korona napidíj mellett. Az ellenzék is hatalmas agitációt fejt ki, pla­­kátokon és röpcédulákon hívja fel a választókat, hogy tartsanak ki a liberális jelöltek mellett. Deb­­recenben a mai nap folyamán hosszas tárgyalások­ után sikerült megteremteni az egységes ellenzéki frontot. A kecsszténi Él Muettes ilenzéki pártok Szeged képviselői Peidl és Teleki VIL­ÁG Csütörtök"

Next