Világ, 1923. március (14. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-01 / 48. szám

.í%6 I­tte&tsMsét i* HediMraM: l uí 4.7. Telefon 58-00, 81-90. ElSflaetósi intic Majyaxoiszúgban: E«vi 400, Vt.Sri :. 1100 kot, </> éti 3200- kor. X »V11* 4 fi,* megjelenik hétfő kivételével ronéerMfíp. ■ Egyes szám ám Budapesten, vkjékén és i; pályaudvarokon hétköznap 20 kor., vasir­és ünnepnapon 30 korona. Alattiéban kit- ; nap 1500 osztr. korona, vasárnap 2000 „ osztr. korona. Jugt^üáviábaa ktznap I dinár, vasára és ünnennan 4 dinár. l XIV. évfolyam mtáMstk fefréutaek Budapesten * VILÁG kiadóhivatalában, Blocknex J.,j Blatt J., Bokor, Benkó és T&i-aa, Gy&á&& Nagj, Haaaenstcin és Voglor RT., TAiczer Gyula, Hogyi Lajos, Klein Simon és Társa* Leopold Gyula, Loopold Comél, Sdiwanf: József Sikray, Mezei Antal, Mossa' Rudolf, Eckstein Bánát hirdetési iro­dákban. Bécsben: Haasensteinés Vo^or;i M. Dukes* Raebfolgcr, Rnijolf Mosse, Berlinben .Alá* Krausccstrassc 88—£9, 48-fk szám 1 "V'1 " ........... .....................mmmti ■ 20 0 milliárd "r 200 milliárd : ez a néhány év elölt még fan lasz­ti Vas hangzású összeg ma/tnár — kevesebb a magyar ,'állam kiadásainál. KúHacy Tibor köllségvetése 118.4 I milliárd kiadást mutat 'ki az államháztartás sziikebb keretei között, és 75 milliárd kiadást az állami üze­meknél, tehát a két tétel összegezése csupán 193 mil- Hárdot ad. De a költségvetést1 a 23 centime-os száz- koronás alapján 'állították össze, ma pedig 18 centimé ,'a százkoronás zürichi árfolyama. Hiszen már az 1923. évet is 21.75 centime-os koronakurzussal kezdte meg Magyarország, és 23 centimé körüj tavaly december jöerekán mozgott a korona. Ez a látszólag nem nagy f<eltolódás igen sok milliárdot jelent, hiszen 23 cen- htime mellett- 450 korona körül adta a Devizaközpont i/a svájci frankot, és ma 570 koronáért adja. Ha egy­szerűen abból indulunk ki, hogy a költségvetés kiadá­sai a korona értékcsökkenésével egyenes arányban Méntelkednek, ügy, amint ilyen arányban emelkedtek fix múlt cv folyamán, akkor a költségvetés által elő- I'irányzott 193 ínitliárdhoz több, mint 25 százalékot ■ kell pótolni, és ilyen számvetés szerint' 1923 első felé­nek kiadásai nem 91—92 milliárdot tesznek, majd, hanem IÍ4 milliárdot Hat hónap alatt 22—23 milliárd kiadási többletet hárít a: államháztartásra és az ál- p.ami üzemekre , a korona-árfolyam 5 centime-os visszaesése, és mivel ez az értékcsökkenés csak el­késve egyenlítődik ki a bevételek emelkedése által, könnyű megállapítani, milyen sorsdöntőén fontos a köitsgvetésre nézve a korona-kurzus alakulása. Nem íjs szólva arról, hogy az áremelkedés sok vonatkozás­ban túlszárnyalja a korona árcsökkenését és igy még fokozottabb terhet ró a kincstárra. Tavaly decem­ber tizenkettedikén például a 23 centime-os korona mellett 9900 és 10.100 korona között mozgott a búza ára, mig ma a, 18 centime-os koronánál 13.500 és t.1700 korona, között A búza ára tehát 36, nem pedig Í25 százalékkal emelkedett a korona érték lemorzsoló­dó sa óta és ez igen fontos momentum, számbavéve azt, hogy a kedvezményes ellátás következtében az állam a legnagyobb fogyasztók egyike a gabonapia­con. A lisztellátásra a költségvetés előirányzata sze- tont minbegy 400 milliót költ a pénzügyminiszter egy hónapban, és ez most már felszökött legalább havi ".540 millió koronára. A koronának 0.23 centime-ról történt lemorzsolódásával kapcsolatos áremelkedések által a közalkalmazottak haKwrfálr—■"kategóriájának bintositott kedvezményes ellátás terhe, elég szerényen számítva, havi 800 millió koronával növekedett meg. ■Természetesen nem szabad megfeledkezni arról, hogy egyes bevételi források hozadéka szintén automatikus emelkedést mutat a tőke-leromlással párhuzamosan, Így például a forgalmi adók hatalmas tétele. Itt 34 milliárd a költségvetési év előirányzata, tehát havon­ként nem teljes három milliárd, de ma már szerény számvetéssel havi 4 milliárdra lehel becsülni a for­galmi adó hozadékát. , Ezek az adatok egyben megmutatják azt, milyen labilis a papirkoronákban összeállított költségvetés, ’és ezért tisztább képet kapunk, ha aranykoronákra szá­mítjuk vissza a költségvetési számoszlöpokat. A ki­adások 193 milliárd ja aranykoronákban a 0.23 cen- Sime-os alapon mintegy 450 millió, mig a bevételeké ■vagy 360 millió aranykorona. Az utoljára összeállított békekőltségvetés több, mint 2200’ millió aranykorona kiadással számolt, és ebből a trianoni Magyaror­szágra a lakosság arányszámának alapulvételé mellett Itöbb, mint 800 millió aranykorona esett. Aranykoro­nákban tehát szinte felére csökkent kiadásokkal dol­gozik igy számítva az államháztartás. Vagy pedig ímzavalutában 19.3 millió métermázsa búza árát költi «el most a pénzügyminiszter, és több, mint 40 millió métermázsa búza árába került az állami gépezet üzemben tartása a mai Magyarország területén, a há­ború megindulása előtt. Ez adhat bizonyos fokig meg­nyugvást, noha nem szabad megfeledkezni arról, hogy a 74 milliárdos áliamjegyforralom nem teljes 130 millió aranykorona, és több-kevesebb zökkenéssel mégis kielégíti a pénzszükségletet azon a területen, áttol a háború előtt legalább 500 millió aranykoro­nára volt szükség. Ez az egyik legfelötlőbb jele az ál­talános eíszegényesedésnek. A másik megnyugtató körülmény az, amire expo­zéjában hivatkozik a pénzügyminiszter, amikor 224 millió aranykoronára becsüli a külkereskedelmi defi­citet. Ennek az összege idáig csak papirkoronákban volt ismeretes, és igy a dollár tavalyi középkurzusán kellett az átszámítást végezni. De ha megbízhatóak azok a kalkulációs alapok, amelyekre a pénzügymi­niszter által felhasznált statisztika hivatkozik, akkor a külkereskedelmi deficit jelentékenye,n kevesebb volt a dollár középkurzusára alapított átszámítás eredmé­nyénél, és a kiviteli deficit fejkvótája nem több 28 békekoronánál egy évben. Ausztria külkereskedelmi deficitje 1922-ben 544 millió aranykorona volt, nem 224 millió aranykorona, és a külkereskedelmi deficit fejkvótája Ausztriában közel 90 aranykorona, nem pedig 28. A magyar külkereskedelmi mérleg sokkal kedvezőbben zárult, mint az osztrák köztársaságé, és a külkereskedelmi mérleg megjavítására sokkal köny- nyebbek a feltételek, sokkal kiadósahbuk az. eszkö­zök, mint Ausztriában, A külkereskedelmi mérleg ki­egyensúlyozásáig homokon épült minden - költség­vetési előirányzat, és igy a pénzügy miniszteri expozé­nak a költségvetésre nézve is legfontosabb adata az. amely aranykoronákban a. becsléseknél kedvezőbbnek jss.ui.atja a magyar külkereskedelmi mérleg alakulását í-tiád, JfcfeőPXBSíásgai kereskedelmi mérleg hiánya lefelé tendál, és az 1921. év deficitje még 82 millió aranykoronával volt na­gyobb a tavalyinát De azért a szükségletek félig nor­mális fedezése mellett a jövő évre is kell 160 —200 millió aranykorona behozatali többlettel számolni, fel­tételezve, hogy a deficit tovább- is csökkenni fog : a korona stabilizálásának egyetlen igazi módja tehát az volna, hogy a többtermelési politika eredményeinek érvényesüléséig egy külföldi kölcsön fedezze ezt a de­ficitet... A behozatal megszorítása körül újabb lépé­seket már aligha lehet tenni, a termelés és a kivitel fokozása pedig csak lépésröl-lépésre történhetik meg és a legkedvezőbb esetben sem küszöbölheti ki rövid idő alatt a teljes deficitet. A jóvátétel! kérdés kikap­csolása melleit tehát egy néhányszáz millió aranyko­ronák külföldi kölcsön volna a gazdasági élet szilárd alapjának kiépítéséhez a feltétel. Amennyiben a több- termelési politika jelszóból tettre változnék, egy 550 millió aranykoronás külföldi kölcsön, amilyent most Ausztria kapott, alighanem elég volna az átmeneti korszakra, hiszen racionális és erőteljes gazdálkodási rendszer mellett a külkereskedelmi hiánynak évröl- évre csökkennie keik Igen érdekes a pénzügyminiszternek az a kijelen­tése, amely szerint nem azonosítja magát a költség- vetéssel és csak vitaanyag gyanánt terjeszti elő a bűdget-t. A kijelentés értékéből levon azonban egyet- mást az a körülmény, hogy a költségvetést, amely 1922 julius elsejétől 1923 junius harmincadikéig terjed, 1923 február huszonnyolcadikán terjesztette be a pénzügyminiszter, tehát nyolc hónappal a költségvetési év megkezdése után: és a költségvetési vitát májusra tervezi a kormány, tehát a költségvetés elfogadása valószínűleg összeesik majd a költségvetési év végé­vel. így azután a módosításoknak nem lesz túlságosan nagy gyakorlati jelentőségük . Pedig a költségvetésnek van nem egy olyan fe­jezete, amely legalább is bővebb felvilágosításokat igényre!, mint amilyenekkel a budget indokolása szolgál az érdeklődők számára. Akkor, amikor az állami kiadások végösszege nem egészen négyszere­sére emelkedett, a MÁV ambiciózusan hivatkozik ki­adásainak közel 1000 százalékos emelkedésére. Ter­mészetesen nem szabad arra gondolni, mintha az uj beruházások szöktették volna föl ilyen tempóban a MaV szükségletét. A vasúti beruházások tétele ugyan .szintén emeikedell 1334 milliórój jö.288 millióra, de ez a rendkívüli kiaSaspK (ejezeteben került elköny­velésre, mig a M&V-nak beraházúsok nélkül sikerült rendes kiadásait 4.59 milliárdról 43.71 milliárdra emelnie. A költségvetés 193 milliárd kiadás helyeit 460 milliárd kiadást mutatna ki, ha egész vonalon követésre talált volna a MÁV példája. A múlt költ­ségvetési évben 35 millió aranykoronát tettek a MÁV rendes kiadásai, és ebben a költségvetési évben közel 100 millió aranykoronára emelkedtek. Akkor, amikor a MÁV rendes és rendkívüli kiadásai 70 milliárdos tételükkel 36 százalékát teszik az összes állami kiadásoknak, és közel a felét az összes állami bevételeknek, tálán mégis némi' ellenőrzésre szorulna, hogy a kiadások átlagosan nem egész 300 százalékos emelkedése mellett miért kellett emelkedniük 1000 százalékkal a MÁV rendes kiadásainak, 38 millió aranykoronáról 100 millió aranykoronára. A MÁV kiadásainak emelkedése még szembetűnőbbé válik, ha abból indulunk ki, hogy a MÁV figyelmen kívül hagyásával az állami kiadások a múlt költségvetési évtől a most előterjesztett költségvetésig 42.6 mil­liárdról 123 milliárdra növekedtek, tehát igy szá­I mitvá, nem is háromszorozódlak meg teljesen, mi- alatt a MÁV tízszeresre emelte kiadásait. A 23 cen-' '■ time-os korona 27 százaléka a 84 centime-ös koIoná-H nak, tehát a korona nem egészen egynegyedére esett* mialatt a MÁV 3.4 milliárdból 33 milliárdra, tehát közel tízszeresére emelte fel bevételeit. Ezt csak kist részben egyenlíti ki a forgalom emelkedése, ésT; nyugodt lelkiismerettel lehet azt mondani, hogy •a korona minden értékcsökkenési fázisánál tfü MÁV az értékcsökkenés állal indokolt mérték kétsze­resére emelte tarifáit — éj mégis, 10.5 milliárd üzemi deficitet mutat ki. A MÁV. üzemi deficitje és a , MÁV beruházásai léhát két-harmadát teszik az egész deficitnek. Kissé frivolul szólva: da hőrt áie Gémül-1 lichkeit auf. és talán mégis ilt volna már az ideje an­nak, hogy a MÁV.gazdálkodási rendszere szakszerű, szigorú és pártatlan revízió alá kerüljön. A MÁV. halad-; az árdrágítás élén. a MÁV. a költségvetési deficit Ive­in bb forrása, a MÁV' svájci frankokra átszámítsa Í9 szorozza a tarifát, de azért nem tud kikászolödnj a de­ficites gazdálkodásból... Hiszen a költségvetésben ki-* mutatott 10.5 milliárd üzemi hiány ma már meghala­dott álláspont, mert a MÁV. részéről illik legalább «ny- nvit feltételezni, hogy az üzemi kiadások a koronái' ujább értékcsökkenésével arányosán emelkedtek, mig' a bevételek természetesen nem növekedtek meg. IgyJI számítva, a MÁV. nem egészen 900 millió koronás havi , üzemi deficitje ma már jóval meghaladhatja az 1700 milliót. Ha a pénzügyminiszter alapos költségvetési vitái kíván, akkor á MÁV igen alkalmas terület a költség- vetés szónokai számára. Itt helye volna annak az őszinte szónak, amelynek szükségességét hangoztatja! Kültag pénzügyminiszter expozéjában, és, mar ezáltal is megtagadja saját költségvetését, ahol nem érvé­nyesül ez az őszinteség. Például a közszolgálati alkal mázolták természetbeni ellátásának tételénél 26.4 milliárd a költségvetés előirányzata, és csak egv sze­rény jegyzet összegezi x alatt, hogy ezenfelül még 10.8 milliárdot tesz a természetbeni ellátás terhe as állami üzemeknél. Ilyenformán a kiadási létei már 37.2 milliárdra emelkedik. Az viszont csak az indoko­lásnak egy szerény mellékmondatából tűnik ki, hogy ebből a 37.2 milliárdos tételből már „levonásba hoza­tott" az őrlési adónak és a byza kitueli illetékének hozadéka,.. Mivel ez a két létej ilt „levonásba hoza­tott1, niautfjv,, -máj,- ■■■büiów—* feltűntetve az állami bevételek között, pedig itt vagy 10 milliárdról van szó, és a közalkalmazottak természetbeni ellátása a 23 centimé-os szárkoronás idejött j vagy 50 milliárd terhet jelentett az államház- ; tartásra nézve. A leleplezés célját és • magyarázatát! nem könnyű kitalálni. A személyi és dologi kiadásoki: összegét nem tünteti föl a költségvetés, és hirtelcné- ben nem, könnyű kimutatni, mekkora részét teszi sf 260.000 közalkalmazott személyi illetménye az állam rendes kiadásainak : de 32—-33 milliárd aligha ha­ladja meg a valóságot. Ha a költségvetés semmázná! a személyi kiadásodat, é.s sonimázná a természetbeni! ellátás költségei által felidézett kiadásokat, ame­lyek összevéve legalább 80 milliárd terhet jelentenek az államra nézve, akkor a közalkalmazottak legalább látnák azt, hogy Magyaország népe a teherbírás leg­szélsőbb határáig ment el, megpróbálva lehetőleg em­beri megélhetést biztosítani azoknak, akik az állam kenyerét eszik. A közalkalmazottak családtagjainak számbavételével áz ország lakosságának több, niint 9 százalékát tartja el az állam, tehát minden tíz lélek1 közül egyet.., (—y.) Májusban tárgyalják a költségvetést X politikai köröket e pillanatban majdnem ki­záróan a pénzügyminiszter által benyújtott költségve­tési javaslat foglalkoztatja. Mint értesülünk, a kor­mánynak az a terve, hogy a költségvetést májusban bocsátja tárggedás alá, miután a költségvetés minden valószínűség szerint hosszabb vitát provokál és a kor­mány addig több javaslatot kíván letárgyaltunk így mindenekelőtt a földbirtokreform novelláját, az uj munkásbiztositó-törvényt és néhány szociális, vonat­kozású javaslatát a népjóléti miniszternek. Sem izgatást, sem erőszakoskodást nem követelt el Ratnprecht Á második számú bíráló-bizottság ma folytatta a Rainprecht Antal mandátuma ellen beadott pctició tárgyalását. Kollmann Dezső, Rainprecht jogi képvi­selője, kimutatla a pelicióban felhozott állítások alaptalanságát, majd a petíciót benyújtók jogi kép­viselője, Moldoványi Gyula, kérte a vizsgálat elren­delését. A bizottság rövid tanácskozás után kihirdette határozatát, amely kimondja, hogy a pelicióban fog­lalt izgatás tényálladékát egyáltalában nem látja fenn­forogni, a peticionálók részéről szóval előadottak sem szolgáltatnak alapot arra, hogy izgatásra vonatkozóan vizsgálatot lehessen elrendelni, mert ha a valóságnak' megfelelnek is, az izgatás tényálladékát akkor sem merítenék ki. Ugyanígy nem lát fennforogni a bizott­ság erőszakoskodást sem. Arra nézve azonban, hogy, a peticionálók részéről bejelentett négy szavazónak Rainprecht egyáltalában fizetett-e bort, ha igen, azért fizette-e, hogy reászavazzanak és hogy végül a borért szavaztak-c Rainprr.chtre, a bizottság elrendelte a vizsgálatot cs vizsgálóbiztosul Patay Tibort küldte ki­A komáromi választás Ma már bizonyos, hogy n parlanienti ellenzéki párlok valamennyien Beniczky Ödön jelöltségét tá­mogatják a komáromi választáson Klebclsburg Kúnó gróf kultuszminiszterrel szemben. Maga az ellenzéki szöve-tség Beniczkyt hivatalos jelöltjének tekinti és az ellenzéki szövetség pártjai, közöjlük a szociáldemo­krata párt is, aktív támogatásban fogják részesíteni Beniczky Ödönt. Kuüurkép a megszállási zónáiból Az angol alsóháziban Wedgemyod munkáspárti képviselő azt a kérdést intézte a hadügyi államtitkár helyetteséhez, vájjon felhivták-e 'figyelmét Nitlinek Európa pusztulása cimü könyvére, amely elmondja, hogy a megszállott terület községeit arra kényszeri- tették, hogy német nőket adjanak nyilvános házak jennlariásátja és az ezzel járó költségekéi viseljék, továbbá, vájjon az angol megszállási zónában is tör- iéaí^'-iiy.eft intézkedés? A helyettes államtitkát ki* jelontcile, hogy a kérdés első részére igennel, rr má­sodik részére 'honikrei keit felelnie. Áí angol meg­szállási zóna nyilvános házai a csapatok számára el­érhetetlenek. M’edgcwdod erre még azt kérdezte, vájjon ! ugyanilyen határozottan hangzik-e a cáfolat az egész , megszállott területre nézve. A helyettes államtitkár i erre kSj.dletitette, hogy s megszállott terület többi i SSQ?-<jt dologról nincs dudowm. koronák , Budapest, CSÜTÖRTÖK 1923 március 1.

Next

/
Thumbnails
Contents