Világ, 1923. április (14. évfolyam, 74-97. szám)

1923-04-01 / 74. szám

A Világ a polgári jogok szarcona, Hawter a tudomány, a művészet és a gondolat szabadságát. Oltalmazza a gyengéket, az elnyoznottakat, az Üldözöteket. Vétót kiált az Igazságtalanságnak, a gyűlöletnek és a bosszúnak. Védelmezi a munkát, mely a békétlenség levegőjében elsorvad. Hirdeti a népek, osztályok és felekezetek egyetértését. Tanítja az egyén áldozatkészségét a nemzet és a társadalom nagy érdekei iránt, az erősebb mérsékletét a politikai és gazdasági életben. Hirdeti a műveltség hatalmát, a kultúra útjának szabadságát és vámmentességét.VILÁG A Világ Magyarország megtorlódását a demokráciától és a fokozott infivestsségtől várja. Nem veszi hiába ajkára a haza nevét, de a hazát szolgálja minden betűje, gondolata, érzése. A Világ ereje a tiszta meggyőződés: megtörhetik, de meg nem hajlíthatják. A Világ tiszteli mások megfgyeződését, de hadkt üzen az elvek mögé rejtőző kalandorságnak és őrletnek. Világ eszméket, ideálokat, reformtörekvéseket szolgál, nem pártokat. Pajzsa a gyengéknek, védelmezője az elnyomottaknak ; kardja a szebb, jobb és tisztább magyar élet gondolatának. XIV. ÉVFOLYAM ♦ BUDAPEST, VASÁRNAP 1933 ÁPRILIS 1 ♦ M-IK SZÁM Ötvennyolc százalék Február végén a békeárak színvonalának négyszáztizennyolcszorosáig jutottunk el Vargó József indexszáma szerint, és március végére a békeárak hatszázhatvanszorosánál tartottunk. Éz annyit jelent, hogy február végén 1000 korona vásárlóereje még annyi volt, mint 2 tonna 47 filléré a háború előtt, és március végén már csak annyi, mint 1 korona 50 filléré, és március elejétől március végéig 53 százalékkal drágult az élet. Januárban a békeszínvonal háromszázharmincháromszorosáról háromszáznyolcvanötszörösére kúszott fel az élet ára, februárban a békeszínvonal háromszáznyolcvanötszöröséres a négyszáztizennyolcszorosára. Ezek szerény mozgású hónapok voltak és az év kéz- áttétei február végéig alig 26 százalék volt az élet drágulása, március elejétől március végéig azonban 58 százalék. Tehát az élet ára ma már egy árnyalat híján a kétszerese annak, amennyi az év elején vott. Aki akarja, érdekes tanulságokat böngészhet ki Vágó József index-táblázatának ötvenhét tételéből. Az élelmiszerpiacon a disznózsír és a cukor ragadták magukhoz a vezetést, mert azegyik békeárának ezerháromszdzsizenhétszeresén áll, a másik békeárának ezerháromszdztizenöt-szörösén. Tehát akkor, amikor általában még másfél békekorona az ezerkoronás bankjegy, vásárlóereje, a cukorral és a zsírral szemben azt ezerkoronás bankjegy már csak 76 fillért ér . . . A külföldről importált tea csak a békeár háromszázhúszszorosán tart, az idehaza termelt disznózsír azonban több, minét négyszeresét tette meg ennek az útnak felfelé. A belföldi szén isszerényen viselkedett, és beéri a békeár háromszáznegyvenszeresével akkor, amikor afettba-szrver btkc. r öszsehányszorosán tart, és nyilván ezért fog most büntetést fizetni a magyar szén, amelynek szállítási díjtételét egy csapással megnégyszerezi az új tarifaemelés. Az indextáblázatban felsorolt ötvenhét árucikk közül leginkább a tinta drágult meg, mert már a békeár ezerkilencszázötvenszeresénél tart, tehát az egydecis kis tintásüveg ára most annyi, amenynyiért, kevés híjján , kétszáz liter tintát lehetett vásárolni a háború előtt, és a második hely a galléré, amely eljutott a békeár ezerhatszáz- nyolcvanszorosára. A kezelő sokkal szerényebb, mint a testvére, a gallér, és csak kilencszáztizenhattal szorozta meg a békeárat. Két olcsóság találkozik a táblázatban, a só, amely még alig lépte át a békeár százszorosát, és a villanyvilágítás, amely csak most tart a békeár kétszázszorosánál. Azután következnek az újságok, ezek általában háromszázszoro-sukra drágultak... És a táblázatból még sok érdekeset böngészhet ki az, akinek van kedve böngészni az olyan hónap végén, amely alatt 58 százalékkal drágult az élet, ma már késel kétannyi francia képviselő bélyegzi súlyos hibává, mint legutóbb. A szocialista szavazatokhoz vagy száz polgári szavazat sorakozott, szinte az egész polgári baloldali ellenzék, amely nemrég még beérte azzal, hogy nem vett részt a szavazásban, sőt akadt a baloldali ellenzék soraiban tizenöt-húsz képviselő, aki a Ruhr-kérdésben búsaimat szavazott Poincarénak... Néhány hét előtt Poincaré hivatkozhatott arra, hogy mögötte áll egész Franciaország, vagy legalább az egész francia polgárság. De a most megejtett szavazás eredménye által a Rahrvidék megszállása nemzeti ügyből a nemzeti blokk ügyévé lett. Ezt a fordulatot érdemes feljegyezni, annál inkább, mert a baloldal polgári pártjai igen óvatos taktikával dolgoznak Franciaországban. És ha a baloldali front ma már egységes a Ruhr-kérdésben, egységes és energikus, akkor nem kétséges többé, hogy a francia közvéleménynek egyre szélesebb rétegei kezdenek kiábrándulni a Ruhr-kalandból ámígv. A francia kamarában újból szó esett a Ruhrvidék megszállásáról, és a Rufer-vidék megszállásával kapcsolatosan szokatlanul erős szavak estek a francia kamarában. Lebas szocialista képviselő kimondotta, hogy Poincaré a megszállás által súlyos gazdasági károkat okozott Francia-országnak, új gazdasági katasztrófa szakadékénak szélére sodorta Európát, német nemzeti érzéssel töltötte el a német proletariátust, és közelebb hozta azt a napot, amelyen Franciaor-szág kénytelen lesz áldozatokat hozni Németország szanálásáért úgy, amint most áldozatokát kell hoznia Ausztria talpraállítása végett. Amikor a szocialista padsorokból Leon Blum folytatta ilyen hangon a Ruhr-politika bírálatát, a nemzeti blokk „elég volt, elég volt.“ kiáltó-sokkal próbálta megakasztani Blum beszédét, de az eredmény csak az volt, hogy Blum helyéről a szószékre sietett, és onnan folytatta éles kritikáját. A francia kamara új Ruhr-vitájának első eredménye tehát az, hogy a francia szociatista párt végre megtalálta hangját, és többé nem diszkréten, tompítva foglal állást a szurony jóvátétel politikája ellen, hanem teljes nyomatékkal, és köszörült élű szavakkal. A másik eredmény az, hogy 382 szavazat kívánta a vita félbeszakítását és 162 szavazat kívánta a vita folytatását ilyen beszédek elhangzása után. A kamara 70 százaléka tehát még mindig Poincaré mögött áll a Ruhr-kérdésben, de a Ruhr-vidék megszállását "A húsvéti szünet látszólagos csendjét, különböző jelek után ítélve, rövidesen mélyreható jelentőségű mozgalmak zaja fogja felváltani. Az egységes párt jobboldali szárnya egyelőre beszüntette az offenzívát de csak azért, hogy annál jobban felkészüljön a végső összecsapásra, amelynek időpontját most már nem hajlandók újból és újból elhalasztani. Beavatott, forrásból szerzett értesülésünk szerint Gömbösék nyomban a húsvéti szünet után minden rendelkezésükre álló eszközzel színvallásra fogják kényszeríteni úgy a kormányt, mint a kormányt támogató egységes pártot. Gömbösék részletesen kidolgozott programot terjesztenek még a jövő hét folyamán a miniszterelnök és az egységes párt értekezlete elé és követelni fogják, hogy a kormány és a párt ezzel a programmal szemben nyíltan és félreérthetetlenül leszögezze a maga álláspontját. Ez a program személyi és tárgyi követeléseket tartalmaz. A személyi követelések között első helyen szerepel a kormány rekonstrukciója, amennyiben Gömbösék további kormány támogatásának előfeltétele öt miniszte távé ásó Az az öt .miniszter, akinek beírását Gömbösék követelik: Klebelsberg Kunó gróf közoktatási miniszter, Kállay Tibor pénzügyminiszter, Walkó Lajos kereskedelmi miniszter, Daruváry Géza igazságügyminiszter és külügyminiszter és Belitska Sándor hadügyminiszter. Klebelsberg, Kállay, Walkó és Daruváry miniszterekkel szemben liberális felfogásuk miatt bizalmatlanok, Belitska távozását pedig azért követelik, mert Beliszka állítólag IV. Károly király legutolsó magyarországi tartózkodása alkalmával határozatlan magatartást tanúsított A tárgyi követelések felölelik a kormányzati politika minden ágát. Határozott és erélyes rendszabályokat sürgetnek gazdasági téren és ezzel kapcsolatban a tőzsde megrendszabályozását kívánják. Pénzügyi téren a keresztény ipari és kereskedelmi válllatok erőteljesebb támogatását, mezőgazdasági hitelek folyósítását és általában a szövetkezeti mozgalmak felkarolását követelik. Ragaszkodnak ahhoz, hogy a kormány úgy a zsidó-, mint a szabadkőműveskérdés és a szerintük még mindig élő és ható forradalmi törekvések ügyében úgy elvi, mint gyakorlati vonatkozásban határozott kijelentéseket tegyen és e kijelentéseknek megfelelő rendszabályok végrehajtására kellő garanciákat nyújtson. Általában azt kívánják, jelentse ki a miniszterelnök, hogy a kormány és a kormányt támogató párt keresztény és nemzeti alapon áll, e program érintetlen és Intranzigem értelmezésének teljes fentarásával, és elutasít magától minden olyan feltevést, amely a kormány támogatását liberális világnézeti és politikai pártállás mellett is célszerűnek tünteti fel. Gömbösék követelni fogják annak hangsúlyozását is, hogy a kormány ragaszkodik a keresztény és nemzeti célkitűzés azon kereteihez és programjához, amelyet főbb vonásaiban még annak idejében Szegeden állapítottak meg. Minden ellenkező híreszteléssel szemben, Gömböséi ma már végkép leszámoltak a legutóbbi hetek eseményei nyomán előállott helyzet minden konzekvenciájával. Semmi körülmények között sem hajlandók a kormányt tovább támogatni, ha követeléseiknek az egész vonalon eleget nem tesz, kilépnek a kormánypártból és ellenzékbe vonulnak, ha kívánságaik teljesítését megtagadják. Értesüléseink szerint Gömbösék kiválása a kormánypártból maga után fogja vonni a Wolff pártjának bomlását is, amennyiben ez a párt nem fog teljes egészében csatlakozni Gömbösékhez. Wolff Károly, Csifséri András, Bevárd Ágoston, Buday Dezső Gömböseket fogja követni, viszont Huszár Károly, Bartos János, Usetty Ferenc és mások belépnek a kormánypártba. Mindezek az események természetesen kihatással lesznek a keresztény ellenzéki front és az ahhoz csatlakozó párton kívüli csoport elhelyezkedésére is, úgy hogy a húsvéti szünet után a parlateljes átcsoportosítására van kilátás. Wild kapitány levele Gömbös kapitányhoz Wild József nemzetgyűlési képviselő a Pester Lloyd estilapjában nyílt levelet intéz Gömbös Gyulához és a levélben a következőket mondja: A világháború befejezése után mindketten együtt küzdöttek, hogy a nagy változások előtt álló Magyarország segítségére legyenek és megorvosolják a háborúütötte sebeket. Az ilyen kritikus időkben a politikusnak csak egy vezérelve lehet: előrelátónak és tárgyilagosnak kell lennie. A reakciót lehetetlenné kell tenni, mivel csak késlelteti a fejlődés tempóját. A XIX. századbeli Magyarország nem térhet többé vissza, mivel a legfelső réteg hatalmamegtörött, a középosztály nyomorba sülyedt, ország kialakuló jellegét pedig nem azok fogják megadni, akik most szélsőséges reakciót uralmukat megalapozni akarják. Magyarország néhány évtized múlva jelentősszerephez juthat. Nyugatnak és Keletnek, Északnak és Délnek összekötő hídja lehet, hogyha Magyarország polgárainak belső egység-, nyogszilártás. Nincs i értelme annak, hogy kiélezzük az ellentéteket a nemesis polgárosztály, a magyar és másajkú magyar között. Feladatunk csak az összeolvasztás, az egységesítés lehet; az, aki a fajmagyarságot harsonázza szüntelenül, az nem csak a belső egység frontját aknázza alá, hanem azt a frontot is, mely átnyúlik a határokon,az nem épít, nem engesztel, nem köt össze, hanem végérvényesen darabokra zúzza Szent István ezeréves országát. Ismerem és respektásain mindig erős akaratodat — folytatja Wild József —, de meg kell mondanom, hogy a mai végzetes fordulóponton nem elég az akarat egymagában. Egy maroknyi csoport, fűtse bár őket a legjobb szándék is, eljátszhatja néhány hét alatt egy egész nép jövőjét. Ne vakíttasd el magadat akaratod szuggeráló erejétől, lásd be, hogy a politikai akarat kipróbált politikai tudás nélkül nem jogosít fel senkit sem olyan politikai miszszióra, amely egy egész ország sorsát kockáztatja. Aki Magyarországon gazdasági alap nélkül akar politizálni, az kártyavárat épít, amely minden pillanatban összedőlhet. A mezőgazdaság, az ipar, a kereskedelem fontosságának felismerése az igazi politika. Ezt azonban alaposan ismerni kell. A napi tőzsdejelentések, kereskedelmi mérlegek, munkanélküli statisztikák olvasása egymagában meggyőzhet arról, hogy Magyarország nem puszta sziget a messze óceánban, hanem hogy —más államok példájára—még csak belpolitikailag sem vagyunk igazán függetlenek. Az állam hajóját nehezebb vezetni, mint az óriási dreadnought-ot. Hidd el, — mondja levele végén Wild — hogy még a legbátrabb, s a tapasztalatokban megőszült tengerésznek sem szabad arra a vakmerő kísérletre vetemednie, hogy amíg a vihar tart, a léhet kapott hajót a zátonyok és örvények közül bravúrosan próbálja kivezetni, hanem hideg megfontolással, céltudatosan, elővigyázattal az aranyközéputat fogja keresni, hogy a békés révbe juthasson. Nemsokára megkondulnak a húsvéti harangok. Régi bajtársi barátsággal egyet ajánlok neked: a béke ünnepén szállj magadba! Gömbös Gyula Wild József nyílt leveléről Gömbös Gyula Wild József nyílt leveléről munkatársunknak ezeket mondotta: — Miután Wild József maga is hivatkozik arra, hogy a politikában egyelőre nem kíván előtérben állani, nem akarom hoszszabb válaszommal magányában megzavarni. Csak egészen röviden, de annál határozottabban tiltakozom a beállítás ellen, mintha én reakciós politikát csinálnék. Én nem vagyok és nem is voltam sohasem reakciós, ami pedig Wildnek azt a kívánságát illeti, hogy a húsvéti ünnepek alkalmából szálljak magamba, kijelentem, hogy erre nincsen szükségem, miután ezt az erényt állandóan gyakorolom. Wild és Gömbös üzenetváltása Húsvét ok, férkőzzetek néha közel az ünnep értelméhez, ne fedje el előletek az alapvető indolatot idők során született mithoszok, 'megható szertartások és boldog hangulatokat' 'idéző hagyományok színpompája. Mélységes 'mélye van minden pirosbetűs napnak, isten 'útját jelzik, amelyet az emberi lélek őserdeijén bestül vágott az Eszme gyújtogató, de megvilágosító villámával. Most húsvét van, a legnagyobb tanítás napja, amely az emberré született Isten emberi tragédiájával évezredek szemének nyitotta meg a szférák titkait és évezredeknek szabott földi útirányt, ütemet, határt, törvényt. De Ponlius Pilátus, Kajafás főpap s ama Júdás, aki az Úrral egyszerre nyíllt a tálba és áruba bocsátotta őt, együtt tették meg az utat az Eszmével ezredévek hegyen-völgyén keresztül : értsétek meg, az ünnep nem jubileum, nem évforduló, hanem időtől független, örökké érvényes szimbolikus megszövegezése annak a küzdelemnek, amelyet az isteni eredetű igazság és jóság az emberi gonoszság és értelmetlenség alvilági aknái ellen folytat Húsvéti harangok galambszárnyon, galambszóval hirdetik a szelíd Jézus föltámadását Pénteken még féltek a harangok, mélységesen hallgattak és kereplők sivár recsegése csalogatta a tetőkre a varjakat, a vasárnapi tündöklésben, íme, turbékoló édességgel árad el a szeretet és a hit zenéje. Akit ecetes vízzel megitattak, akinek sugárzó szívét poroszló dárdája járta át, kinek csontja megy töreték és teste romjaira sziklát gördítettek , •itt melegít a tavaszi langyosságban, itt szikrázik a napfényben, itt lüktet a rügyező bokrokban és az élet szépségét-épségét követelő emberi gondolatokban. Csorba a poroszló dárdája, erőtlen a sulyok, pehely a szikla, ha olyan Erővel kerül szembe, melyet isteni akarat és szomjas emberi szükséglet keltett életre „Resarrexi: — kiáttot■ fák ninlkodok, aan: nem tudni gy 'feltámadás éppoly törvényszerű, mint az élet és a halál. Magyar élet, magyar halál, magyar föltámadás! A passzió még nem ért véget, a szikla még nem mozdul, a barlangban megrekedt a pénteki kénköves vihar ijesztő borúja, kataklizma-hangulata. Akik hiszneka föltámadásban, de értik a jeleket, lélegzet, visszafojtva várnak, akik pénteken köpködtek, feszítsd meg-ez ordítottak, szentségtelen kezekkel feszegetik a sír száját. Azok akarják föltámasztani, akik futni hagyták Barabbás haramiát, hogy ő feszíttessék meg a latrok között. Akik harminc ezüst pénzért eladták, akik kígyócsókkal árulták el rejteket a poroszlóknak. Akik nem a hit és rendeltetés öntudatával várják a harmadik hajnalt, hanem kitalált varázsszóval, hamis százammal, Ali Babaként akarják elgördíteni a sziklát. A leggyűlöletesebb gyűlölet Nagypéntekének lármásai tülekednek a sír körül és türelmetlen zajgásuk, handabandázásuk közepette még vigasztalanabb az enyészet csöndje és mozdulatlansága. Eleven színekben tündökölnek a mezők, a megtépázott hegykoszorú szemkápráztató gyorsasággal lombosodik, a megmaradt tárnák mélyén vágyódik az ember csákánya alá a szén és az érc. A „föld jó, ajándékozó anyaságával magához ölelné és visszafogadná az embert , de a tékozló fiú még mindig a téren ácsorog, az új spektákulumot várja, izmos karjait kapa, fűrész és csákány forgatása helyett új tornák és sarcok elé lóbálva és lármájától mélyebb álmot alszik a keresztrefeszített. Akik megvívandó bástyát látnak a legszentebb sír kövében, akik vásári pódiummá akarják zülleszteni az isteni kadarért fedő sziklalapot, azok és csak azok késleltetik a magyar passió törvényszerű betetőződését, azok és csak azok a bűnösök, hogy a húsvéti harangok habelujájából keserűen recseg ki a pénteki kereplő csüggedt panasza. Óh, világosítsa meg a nagy tanítás fénye a magyar barlangot, sodorja ki a hírhozó angyal szárnycsapkodása a mérgező párák fülledtségét a lelkek szurdokaiból. Nincs más hitünk, mint a föltámadás hite, nincs más reménységünk, mint a föltámadás reménysége. Ennek a hitnek, ennek a reménységnek kell fölcsapni az egekig és megostromolni a barlang sziklasírjának fedőlapját. Húsvét értelme, alapvető gondolata, hirdesd az embereknek, hogy a föltámadás a szeretet, a megbocsátás és az igazság erejébe vetett hit mirákuluma ! Töltsd meg a lelkeket e föltámasztó hittel, harangozd, túrbékold, melengesd, mosolyogd beléjük a Krisztust. Fogódzzanak össze a sír körül és őrizzék az összefonódott szívek áttörhetetlen övével azoktól, akik a feltámadás elé készülődnek.