Világ, 1923. augusztus (14. évfolyam, 171-195. szám)

1923-08-01 / 171. szám

4 Vflájf a polgári Jogot harcosa. TUzfcü o tik doraány, a «iővészét és a gondolat szabadságát. Oltalmazza a gyengéket, az elnyomottakat, az üldözötteket. Vétói kiált az Igazságtalanságnak, a gyűlöletnek és a bosszúnak. Védelmezi a munkát, mely a békétlenség levegőjében el­sorvad. Hirdeti a népek, osztályok és felekeze­tek egyetértését. Tanítja az egyén áldozatkész­ségét a nemzet és a társadalom nagy érdekel Iránt, az erősebb mérsékletét a politikai és gaz­dasági éleiben. Hirdeti a műveltség hatalmát, a kultúra útjának szabadságát és * ámrncnfességét. ABA ISO KOROSA XIV. ÉVFOI/VAM ♦ BUDAPEST, SZERDA 1033 AUGUSZTUS 1 ♦ 111-IK. SZÁM y ___________ II MII ■ IIIHI0B ■mii fc yiláf Magyaromig m«úJ!io<iá.«n( a drma- kráriílíl is a fohor.lt muvclíségfül várja. Nem i ves*i hiába ajkára a haza ncrót. de a hazát; sziAgglja ataden betűje, gondolnia, érzése, A> Világ ereje a tlseta meggyíteődés: megtörhetik,1 de meg nem hajlíthatják. A Világ tiszteli má-' mk meggyécáiésát, de hadat üzen az elvek inggé rejtőző kalandorságnak éa üzletnek. A ; Világ eszméket, ideálokat, reiormtírekvéseket j izotgál, nem pártákat. Pajzsa a gyengéknek, védeiraezíle nr elnyomottaknak : kardja a szebb. ' óbb és tisztább magyar élet gondolatának. J 98 százalék Július harmincegyedikével kibontakozott a most letelt hónap drágasági indexe: és ez igen félelmes szám, mert július elsejétől július harmincegyedikéig nem kevesebb, mint 98 százalékkal szökött.feljebb az élet ára... 98 százalékos hónapja még nem volt a magyar drágaság történetének, és azok, akik már kimerülve roskadoznak a drága­ság ostorcsapásai alatt, július elsejétől július harmincegyedikéig nagyobb utat voltak kénytelenek megtenni kimerült testükkel, roncsolt idegeikkel, lankadt és áléit izmaik­kal, mint valaha, mióta kilenc év előtt el­indultak a nagy kálváriaútra, amely a kilenc év alatt több mint kétezerhatszázszorosára drágította az életet. Az ezerkoronásból öt­száz koronás lett július elseje és július har­mincegyediké között, csak éppen a kerese­tek és a fizetések 500 koronáiból nem lettek 1000 koronák. Illetőleg — van egy terület, ahol ezer­koronásokká változtak át az ötszáz koroná­sok: a közalkalmazottakkal szemben teljes mértékben alkalmazta az index-számot a tegnapi minisztertanács, és még egy árnya­lattal az index-számon felül, mert a 98 szá­zalékos drágulást kikerekítette száz százalé­kos fizetésemelésre. Hétfőn este még az volt a hír, hogy a szerdára összehívott rendkívüli minisztertanács fogja adaptálni a július elsejére megállapított illetményeket a július folyamán lejátszódott áremelkedéshez, de azután még hétfőn éjszaka döntött a mi­nisztertanács, és határozattá emelte a 100 százalékos kulcsot. A miniszteri tanácsos fizetése így 480.000—540.000 koronára emel­kedett havonkint, az egyetemi tanárok havi fizetése 680.000 koronáig emelkedik és a bírói, az ügyészi • karnak elég jelentékeny rétege jut él a havi 800.000 koronás fizetés fölé... A július elsejével életbeléptetett egységes fizetési alap már igen nagy hala­dást jelentett a közalkalmazottakra nézve, és azáltal, hogy a júliusi drágasági index teljes terjedelmében alkalmazásra talált: a közalkalmazottak Magyarország legjobban fizetett szellemi munkásai közé, vagy fölé jutottak el. 'Elvileg természetesen igen örvendetes a Jnost történt lépés, amely, a szellemi munka devalválódásának hosszú folyamata után egyszerre radikális fordulatot hoz. És az ilyen haladással szemben talán nincsen je­lentősége a sorrendi kifogásnak, amely úgy találná, hogy a fölösleges tisztviselők clbocsájtása lett volna az előfeltétele a szük­séges tisztviselők radikális fizelésjavilásá- nak, annál inkább, mert a most engedélye­zett újabb fizetésjavítás után alig lehel számítani többé az önkéntes elvándorlásra a tisztviselői pályáról. És talán nincsen sokkal nagyobb jelentősége annak a má­sik ellenvetésnek, amely azt hangoztatná, hogy ma 50—60 méltóságos úr, tehát V. fizetési osztályba sorozott tisztviselő is akad az olyan minisztérium státusában, ahol a háború előtt 5—6 is alig volt és a mai Magyarországnak sokszorta több mél­tóságos ura van a közalkalmazottak elő­léptetésének gyorsított tempója miatt, mint ahány a régi Magyarországban találtatott: tehát a tisztviselőket előbb a gyorsabb elő- Ifeléléssel, a magasabb fizetési osztállyal kárpótolták a rossz fizetésért, azután meg­javították a rossz fizetést, úgy, hogy a köz- alkalmazottak szervezetének egyik expo­nense szerint a fizetések egy része ma már közeljár az aranyparitás 50 százalékához... Az ilyen ellenvetéseknél nem akarunk megállani, mert a magyar közalkalmazottak csak a most gyors egymásutánban végre­hajtott két fizetésemeléssel emelkedtek új­ból emberi sorba, és ha a tempó kissé gyors volt, akkor nem szabad elfelejteni, hogy igen régi és igen súlyos mulasztásokat kel­lett pótolni. Csak éppen egy dologról nem szabad megfeledkezni : arról, hogy amikor a közalkalmazottak fizetése ilyen arányban megjavult, szükségszerűen megindul majd mirklen munkateljesítmény átértékelése az országban és jogosan indul meg, mert a magángazdaság legalább annyi és legalább olyan megfeszített munkát követel minden egyes alkalmazottjától, mint az állam : és akkor, amikor a természetbeni illetmények számbavételével havi ötszázezer korona többé nem magas fizetés a köztisztviselők sorában, ötszázezer korona nem lehet so­káig magas fizetés a magángazdaságban sem. A minisztertanács hétfőn este hozott határozata által Magyarország sokkal na­gyobb lépéssel jutott közelébb az osztrák állapotokhoz, mint akár a korona bécsi ár­folyamhanyatlása által. Azt a kérdést most ne ycssük fel, hogy igacuk vott-e azoknak, akik élesen kritizálták és hangosan szidal­mazták az osztrák állapotokat, de mivel a kritikusok és az ócsárolók a másik oldalról kerültek ki, talán ne maradjon említés nél­kül, hogy a széles hidat a magyar viszonyok­tól az osztrák állapotok felé a kormány építette fel a tisztviselői fizetések alapjának revíziójával, és az alap megkétszerezésével a tegnapi minisztertanácson. Egy bizonyos : a magyar államháztartás és ezzel a magyar nép emberfelettien nagy terhet vállalt a tisztviselői illetmények radi­kális felemelésével, tehát jogosan követelhet ezentúl emberfelettien nagy munkát tisztvi­selőitől : és jogosan követelheti meg a ma­gyar állam alkalmazottainak teljes segítsé­gét a létszámapasztás keresztülvitelénél. Mert az bizonyos, hogy ilyen — emberi fize­tések mellett a magyar nép csak igen kevés A ma reggel és a ma délben jegyzett 2.75 centime-os árfolyam után a délutáni forga­lomban újból 3 centime-ra emelkedett a budapesti kifizetés a zürichi tőzsdén, míg a berlini kifizetés visszahanyatlolt 1000 már- kánkint 4.5 centimc-ra, úgy, hogy a zürichi paritás szerint egy magyar koronának 66.6 márka felelne meg. Genfben ma 2.75 cen­timé volt a budapesti kifizetés. A bécsi devizakőzpont árfolyamlapján a budapesti kifizetés középértéke 2.75 osztrák koronáról 3.10 osztrák koronára javult, és ez igen nagy emelkedést jelent a 2.2 osztrák koronával elért mélypont után. Az eífektív állam jegyért az 1.9 osztrák koronás mély­pont után ma 2.65 osztrák koronát adtak Bécsben. A kifizetés alapján számított bécsi paritás a mai árfolyam szerint 2.44 centime-ig jutott el, míg a mélyponton 1.73 centimé volt a bécsi paritás. A múlt hét vé­gén úgy látszott, hogy az erős bécsi hanyat­lás feltartóztathatatlanul a 2 centime-os zürichi jegyzés alá fogja vonni a budapesti kifizetést Zürichben, míg a mai jelentékeny erősödés alapot ad annak a reménynek, hogy Bécs elfogadja majd a 3 centime-os zürichi jegyzést a magyar korona értékelé­sének alapjául. Berlinben a márka újabb hanyatlása mel­lett is 45 márka maradt a budapesti kifize­tés árfolyama, de ennek nincsen jelentősége, mert a birodalmi bank megállította az ösz- szes külföldi fizetési eszközök áremelkedé­sét a berlini devizapiacon. Amsterdamban az 1.25 forinttal elért mélypont után 1.50 holland forintra javult a budapesti kifizetés 1000 koronája, és New-Yorkban változat­lanul 4 centet adtak a budapesti kifizetés 1000 koronájáért, tehát a dollár newyorki paritásban ma is 25.000 Auslandskrone volt. Prágában tovább folytatódott a budapesti kifizetés emelkedése és a középérték ma a tegnapi 1.5 cseh korona után 1000 koronán- kint 1.8 cseh korona volt, tehát 30 százalék­kal magasabb árfolyamig jutott az 1.25 cseh koronás mélypont fölé. Ezzel a prágai pari­tás 2.98 centime-ra jutott fel, és így alá­támasztja a 3 centime-os zürichi jegyzést, míg néhány napon át 2 centimé körül moz­gott a prágai paritás. Az efTektív államjegy tegnap crte cl mélypontját Prágában, hiszen tegnap a 10.000 koronásért már csak 8 cseh koronát adtak, de itt is javulás állott be, és ma 9 cseh koronájával vásárolták a 10.000 koronást. Erős visszaesés csak a két jugo­szláv piacon érte ma a koronát : Zágrábban 3.8 dinárról 3.5 dinárra és Beigrádban 4.5 dinárról 3 dinárra hanyatlott vissza a buda­pesti kifizetés 1000 koronája. A kevéssé fon­tos londoni piacon szintén hanyatlott a ma­gyar korona, mert a font ára 100.000 koro­náról 110.000 koronára emelkedett hétfő óta. A mai eltolódások, és kivált a korona bécsi javulásának következetessége után már bízni lehet abban, hogy a 3 centime-os kurzus körül egy időre stabilizálódni fog a korona. A stabilizálódás tartósságára nézve természetesen nem lehet prognózist fölállí­tani. A termés-többlet exportjának megin­dulása természetesen alátámasztja majd a koronát, viszont a minisztertanácsnak az a határozata, amely radikálisan megjavítja a tisztviselői fizetéseket, olyan terheket ró az államháztartásra, amelyeknek nincsen fe­dezetük és így talán szabad megkockáztatni azt a föltevést, hogy a pénzügyminiszter ál­tal a jegyintézetnél hét évig igénybevett heti 4 milliárdos előleg tétele igen jelenté­keny emelkedést fog mutatni már augusz­tus elsejétől fogva. Az államjegyforgalcm szaporodásának tempója így kétségkívül igen meredek lesz, hiszen a kincstári előleg tételének jelentékeny megnövekedése mel­lett számolni kell a termés finanszírozása ideig tud eltartani több, mint egy negyed- millió állami alkalmazottat, és ha az átme­net hosszabb időre nyúlna el, akkor követ­keznie kell az összeomlásnak. Ultra posse nemo obligatur,: tartja a latin példabeszéd, és amikor a magyar állam a Iétszám-apasz- tás kezdeteinél vállalta a tisztviselői illetmé­nyeknek ilyen nagymértékű aránylagos megjavítását, szinte átlépte az ultra posse határvonalát. Lehet, hogy a magyar állam hajója most a súly ed és veszélyével fog küz­deni a vállalt áldozatok terhe alatt, ennek a hajónak pedig a magyar tisztviselői kar a legénysége és a tisztikara... Miattuk vál­lalt veszélyt a hajó minden utasával, tehát nekik kell most mind egy szálig a fedélzetre sictniök : és keményen, férfiasait, teljes energiával felvenniük a harcot a hullámok ostroma ellen. által szükségessé tett államjegymennyiség forgalom bahozatalával. Természetesen az államjegyforgalom növekedése magában véve nem olyan momentum, amely eldönti a korona árfolyamalakulásának sorsát, an­nál kevésbé, mert a magyar állam jegyforga­lom egyelőre aránytalanul kevés. Július huszonharmadikával 191 milliárd államjen-dorgalmat mutatott ki a jegyinté- .zet, míg az osztrák nemzeti bank július hu­szonhármad) kai kimutatása 5305 milliárd bankjegyforgalomról adott számot. Ha ezt a két tételt összevetjük, és pedig nem is a budapesti kifizetés bécsi jegyzése, hanem a zürichi paritások szerint, akkor az derül ki, hogy az osztrák bankjegyforgalom számbavehetően meghaladja a 400 millió svájci frankot, míg a magyar bankjegyfor­galom alig több 57 millió svájci franknál. Ez az 57 millió svájci frank olyan szűk ke­ret, amelyet mindenesetre tágítani kell, hi­szen az év elején, amikor annyi panasz hangzott el a jegyintéze? merev deflacio- nista iránya ellen, még 160—170 millió svájci frank volt a magyar áilamjegyforga- lom: és a jegy intézet az inílácionista hóna­pok alatt is nagyon távol maradt a korona értékcsökkenésének kiegyenlítésétől . . . Magyarországon 8 millió ember él, Ausztriá­ban 6 millió ember, tehát jelenleg Ausztriá­ban a bankjegyforgalom fejkvótája kö­zel 70 svájci frank, míg Magyaror­szágon ez a fejkvóta nem több 7 svájci franknál, tehát szembeszökően alatta ma­rad a minimumra szorított szükséglet­nek is, és érthetetlenné teszi a jegy- intézet újból megmerevedett oppozícióját a a magyar iparvállalatok legteljesebben iga­zolt hiteligényléseivel szemben is. Magyar- ország mai határai között a háború előtt igen óvatos becslés szerint 300 millió svájci frank volt a fizetési eszközök forgalma, de valószínűleg jóval több, mint 300 millió és éppen Kállay pénzügyminiszter becsülte 450 millió svájci frankra a fizetési eszkö­zök szükségletét. De a 300, vagy a 450 mil­lió svájci frank helyett ma mindössze 57 miliő svájci frank van forgalomban, pedig az világos, hogy Magyarországon nem lehet az államjegyforgalom fejkvótája 7 svájci frank akkor, amikor Ausztriában 70 svájci frank. Ez az összevetés megmutatja, hogy az államjegyforgalom emelkedéséből még nem szabad a korona újabb értékcsökke­nésének valószínűségére következtetni: hi­szen a szaporodás meredek tempója mellett is hosszú időbe fog telni, amíg az állam­jegyforgalom megközelíti a 3 centime-os korona által szabott határokat. A Devizaközpont ma csak egész Jelenték­telen eltolásokkal módosította az árfolya­mokat. így például a dollár — öt koroná­val dráqnlt, 20.400 koronáról 20.405 koro­nára, vfszont az angol font 190 koronával lett olcsóbb, mert ma 92.980 korona he­lyett 92.820 koronával számolták el. A svájci frank változatlanul 3635 korona, míg a francia frank olcsóbb lett kilenc koroná­val és ma 1195 koronás árfolyammal sze­repelt 1204 korona helyett. Az ilyen árnya­latnyi drágításoknak és árnyalatnyi ár­engedményeknek értelmét bajos megtalálni. A márka ma a nagy nemzetközi piaco­kon kedvezőbben feküdt, mint Zürichben, hiszen a zürichi 4.5 centimc-os árfolyam új mélypontot jelent a márkaárfolyam hul­lámvonalán, míg Londonban a font leg­magasabb ára ma 5,100.000 márka volt és New-Yorkban a berlini kifizetés legalacso­nyabb árfolyama 8.7 cent. Mivel London­ban tegnap már 5,800.000 márkával is je­gyezték a fontot, és New-Yorkban egészen 8.5 centig hanyatlott hétfőn a berlini ki­fizetés, a mai kurzusok a márka valamelyes javulását mutatják. 3'1 osztrák korona a budapesti kifizetés Cltequers Lord Lee ajándékozta meg három-négy,! év előtt, az angol miniszterelnököt ai chequersi kastéllyal. A prime minister fizc-f tését ugyan az élet háborús megdrágulásé- j nak idején fölemelték 5000 fontról 10.00(1/ fontra Angliában, de ha az angol minisz-i terelnök vagyontalan ember és nagy csa- j ládja van, úgy amint nagy családja volt; például vagyontalan ember létére LloycT! George-nak, akkor csak elég szerény élet-í módot biztosít a 10,000 font, amelynek negyven százalékát visszatartják adó címén.; Lord Lee úgy gondolta, hogy Anglia minisz-í terelnökét is megilleti az a week-end, ame-; lyet kiutalványoz magának minden jómódú! londoni kereskedő, mikor szombat délutáni elutazik Londonból vidéki házába, és onnan I csak hétfőn reggel tér vissza. Lord Lee to­vábbá úgy gondolta, hogy kissé méltatlan! dolog, ha az angol birodalom miniszter-) elnöke csak vendég gyanánt juthat weék-\ end-hez, és nem saját vendégei között tölt-í heti el valahol nyugodt, falusi csendben ai vasárnapot. A chequersi kastélynak és] parknak adománylevele szerint tehát aj kastély haszonélvezete mindig azt illeti meg,} aki betölti a prime-minister tisztét, és Lord) Lee gondoskodott arról, hogy adományával] ne terhelje meg az angol miniszterelnököt,'' tehát megállapított egy évjáradékot is.í amely elég arra, hogy fedezze a történeti j kastélynak, az évszázados fáktól árnyékosi parknak fentartását: és fedezze azokat aj költségeket, amelyek a miniszterelnök va-.! sárnapi vendéglátásával járnak. Lloyd George sok vasárnapot töltött a; chequersi kastélyban, amelynek régi termei-\ ben Stuart Mária árnyéka kisért, és sokan: fordultak meg vendégek gyanánt a chequersi > kastélyban Lloyd George miniszterelnöksége alatt: a japán trónörökös és egy-kél héttel’ később az angol bányamunkások vezérei,• mikor Lloyd George a vasárnapot felhasz­nálva, akart velük nyugodtan tárgyalni a- bánya-sztrájk megelőzéséről. Lloyd George bukása után egy időTe elcsendesedett az élet C-hequersben, hiszen a beteg Bonar l.aw nem sok hasznát látta Lord Lee adományá­nak. Baldwin viszont itt töltötte már mi­niszterelnökségének első vasárnapját. Az új miniszterelnök gyára mellé már sok év; előtt vett birtokot is, de birtokán disznó- tenyésztéssel foglalkozik, és —• jól érzi; magát a disznó-ólak között, hiszen kineve­zésének napján megkockáztatta azt a mon­dást, hogy sokkal hálásabb foglalkozás disznókat hizlalni, mint Angliát kormá­nyozni ... A disznóólak közé mégis hajósi vendégeket hívni és különben Baldwin birtoka Skóciában van, tehát a week-end szempontjából túlságosan messzeesik Lon­dontól. És Baldwin birtokán van ugyan egy, szép nyitott úri kúria, de a chequersi kas­tély termeivel, vendégszobáival, fölszerelé­sével, szolgaszemélyzetével természetesen! nem vetekedhetik Baldwin falusi háza. Chequersen tehát újból nagy a vendég-! járás, de kevés olyan fontos vendég fordult; meg idáig Chequersben, mint amilyent va-. sárnapra vár ide Baldwin. Egy régi isme­rőse jön át Amerikából, valaki, akivel Bald-; win sokat tárgyalt amerikai tartózkodása' alatt, amikor mint pénzügyminiszter Anglia háborús adósságainak rendezését beszélte; meg Mellon amerikai pénzügyi államtitkár­ral. Mellon most visszaadja Baldwinnak a látogatást, és Baldwin nem csupán udvarias-; Ságból hivta meg Mellon államtitkárt Chequers százados tölgyei alá ... Azok a kérdések, amelyeket Baldivin és, Mellon fognak letárgyalni, megérdemlik, hogy egy nyugodt helyen beszéljék át őket akkor, amikor senki sem zavarhatja az an-i goi miniszterelnököt, ott, ahol lábujjhegyení járnak az inasok a fontos tárgyalásoknál : és ott, ahol a tárgyalásokat nem befolyásol-, hatja semmi, csak a szél suttog csendesen a1 kastély széles, nagy ablakai alatt. Alig né­hány esztendeje Baldwin még csak egy nagy, skót vasgyár tulajdonosa volt, és csendes képviselő a konzervatív párt padsorainak végén, aki Bonar Law barátságának köszön­hette ezt a helyet és nem igen foglalta le magának az angol alsóház idejét. Mellon pe­dig a clevelandi acélgyárosok jogi ügyeit képviselte még három év előtt, a hosszú gyakorlat alatt szerzett tapasztalatokkal, az: amerikai bíróságok gyakorlatának, kezelési' módjának alapos ismeretével, igen szép jö­vedelemmel, és — politikai ambíciók nél­kül. Bonar Law barátságának véletlene állí­totta az angol kormány élére a skót vas­gyárost, és egy másik véletlen ájtal került az Egyesült Államok pénzügyi politikájának vezetése a clevelandi acélművek jogtanácso­sának kezébe. De akármilyen szerény Bald/

Next

/
Thumbnails
Contents