Világ, 1923. december (14. évfolyam, 272-294. szám)

1923-12-01 / 272. szám

I * IBA 50® KOROSA A' Világ a polgár­­jogok t­artása. Tisztel a h»­domány', a művesze, és a gondolat szabadságát. •' Oltalmazza a gyengéket, az elnyomottakat, az üldözötteket. Vétót kiált az igazságtalanságnak, a gyűlöletnek és a hosszúnak. Védelmezi a munkát, mely a békétlenség levegőjében «l-­­ sorvad. Hirdeti a népek, osztályok és felekeze­tiek egyetértését. Tanítja az egyén áldozatkéső­­i­ségét a nemzet és a társadalom nagy érdekei iránt, az erősebb mérsékletét a politikai és gaz­­­dasági életben. Hirdeti a műveltség hatalmát, a kultúra útjának szabadságát és vámmentességét. VILAG |XI¥. ÉVFOLYAM ♦ BUDAPEST, SZOMBAT 1033 DECEMBER V­ .­­ . ,­­„J[ Vttir MilgvinsirMág mrenjtimtáját a demo­kráciától és a fokozott milvcilségtűl zárja. Nem veszi hiába ajkára a haza nevét, de a hazát szolgálja minden betűje, gondolata, érzése. A Világ ereje a Uszlu met beszédét: megtörhetik, de meg nem hajlíthatják. A Világ tiszteli má­sok meggyőződését, de hadat ü­zen az elvek mögé rejtőző kalandorságnak és üzletnek. A Világ eszméket, ideálokat, reformtörekvéseket szolgál, nem pártokat. Pajzsa a gyengéknek, védelnezője az elnyomottaknak ; kardja a szebb, jobb és tisztább magyar étet gondolatának. EB 1 ♦ 3T3-IK SfiaM iiini i­n­i­i«i ■ mi i­n ii mi iiin mn • r~ aaaeefcaan Betyárbecsület *" A nemzetgyűlés mai tanácskozáson egy érdekes kijelentést tett a­­ nemzetgyűlés apja. A régi római birodalom a Caesar-ok­inak adta a páter pátriáé jelzőt, és Gömbös­­Gyula alighanem teljes joggal viselhetné az iáltalunk ajánlott epithelon ornans-ot. Hi­­­szen a nemzetgyűlés tagjai közül jó egyné­! 'hányan maradtak volna tovább is az isme­­rretlenség és a névtelenség szürke félhomá­lyában, ha Gömbös Gyula annak idején nem nyúl hónuk alá, vagy inkább nem í nyúl a hóna alá annak a kerületnek, amely habozott és ingadozott, mielőtt a legméltóbb jelöltnek adta volna a mandá­tumot. A nemzetgyűlés apja ma a betyár­­becsület szempontját vetette föl Utaink Fe­renc mentelmi ügyével kapcsolatosan, és ta­lán ez volt a válasz a hálátlanság vádjára, amellyel a belügyminiszter illette tegnap Eckhardt Tibort... Mi igazán nem akar­­­juk felvetni azt a kérdést, várjon Eck­­­hardt-ék követtek-e el hálátlanságot, vagy ■pedig azokat terheli-e a betyárbecsület pa­rancsolatának megszegése, akiket Gömbös Gyula von felelősségre ezért. Mi éppen csak­­annyit szögezünk le, hogy a Világ cikke ma reggel aligha tévedett, mikor felállítota azt a tételt, hogy a dsungel kipörkölésére csak olyan emberek alkalmasak, akiket nem feszélyeznek emlékek, és nem kötelez­nek reminiszcenciák. Akár a hálátlanság vádja alapos, akár pedig a betyárbecsület­­­tel szemben elkövetett illojalitás szemre­hányása mögött van alap, az egyik és a másik szó igazolja és bizonyítja azokat a kötelékeket, amelyekről ma reggel írtunk. És az ilyen kötelékek nem szakadnak el teljesen__ Gömbös Gyula keserű hangulatban le­het most. És a keserű hangulat magyarázza meg az olyan kemény szó parlamentáris használatát, amilyen a betyárbecsület, és a keserű hangulat magyarázza meg, ha Göm­bös Gyula azt hiszi, hogy­­ felejtve van a betyárbecsület. Mi azt hisszük, hogy Gömbös Gyula ellenfelei nem olyan kérges lelkűek, amilyeneknek most Gömbös Gyula látja őket, és ha komolyra fordul a dolog. Akkor majd feltámadnak a régi emlékek, kísérteni fognak a reminiszcenciák, és megbénítják a kezeket az annak idején szövődött kötelékek. Akik most egymás el­len fordultak, azok egymás mellett és együtt dolgoztak akkor, amikor alapozni és védeni kellett a rendszert, a jobbkéz pe­dig tudta, hogy mit cselekszik és mit vé­gez a balkéz. Vagy legalább utólag tudta meg a jobbkéz, amit a balkéz tett és vég­zett, és igazán elhisszük, hogy a jobbkéz néha sokallta a balkéz n ügybuzgalmát, és ambícióját, de azért a jobbkéz fedezte, lep­lezte, palástolta a balkéz legambiciózusabb cselekedeteit is. És a nyomok most mindig újból visszafelé vezetnek a balkéznek olyan cselekedeteihez, amelyekhez a jobb­kéz adta meg a lökést, vagy amelyeknél a jobbkéz legalább fátyolt borított a bal­kéz művére. Akik így összeforrottak, azok nem sza­kadhatnak el többé egészen egymástól. Mi nem szeretjük az olyan erős és kemény ki­fejezéseket, amilyeneket katonás nyíltság­gal használ néha Gömbös Gyula, és hasz­nált ma is , tehát a betyárbecsület megha­tározását szívesebben helyettesítjük vala­milyen diplomatikus meghatározással, mint például a múlt szolidaritása. És mi megjó­soljuk Gömbös Gyulának, hogy csakhamar látni fogja a múlt szolidaritásának hatását a jelenre. Gömbös Gyula és barátai majd ingadozást fognak tapasztalni ellenfeleiknél ott, ahol az ország energiát vár tőlük, ha­tározatlanságot és bizonytalanságot ott, ahol a közvélemény csak egyetlen nyílegyenes utat lát... A múlt szolidaritása talán nem olyan erős, mint amilyennek a­­—- balkéz emberei hittek az idáig szerzett tapasztala­tok alapján, de a múlt szolidaritása min­denesetre elég erős lesz arra, hogy feleúlján megállítsa az offenzívát, és megelégedjék olyan fél­eredményekkel, amelyek nem je­lentenek sokkal többet a teljes eredmény­telenségnél. Gömbös Gyula ma a csalódott ember keserűségével beszélt, de ez talán csak azt bizonyítja, hogy Gömbös Gyulá­nak túlságosan nagy illúziói voltak, az egyik irányban. Nekünk nincsenek illúzióink sem az egyik, sem a másik irányban, mi tehát megjósolhatjuk józan, reális számvetés alapján, hogy a dsungel ellen megindult, és most már alighanem jóhiszemű harcban erős bástyák lesznek a dsungel-lakók szá­mára a feltámadt reminiszcenciák és az életrekelt emlékek. . A vád hangzán kívül az önvád hangja is megszólalt Gömbös mai beszédében, hiszen Gömbös Gyula, az apa, az elfogultság vád­ját emelte saját gyermeke, a nemzetgyűlés ellen ... Ez bizony fájdalmas érzés lehet az ellenzékbe vonult választási diktátor szá­mára. Ha Gömbös Gyula végigtekint a nem­zetgyűlés jobboldalán, minduntalan megpil­lanthat olyan­­ mustármagokat, akik nem szöktek volna olyan hirtelen a magasba, ha a bibliai csoda helyett­ nem szegődik mel­léjük Gömbös Gyula kíméletlen és céltuda­tos energiája. Ha Gömbös Gyula körülnéz a nemzetgyűlés jobboldalán, minduntalan megpillant olyan embereket, akik száz vagy ötven szavazatot sem kaptak­­volna kerüle­tükben, ha nincsen mellettük Gömbös, és ha nincsenek mögöttük azok a franc-tireur­­csapatok, amelyeknek legénysége és tiszti­kara javarészt a dsungelből került ki a vá­lasztási hadjáratok idején, és a dsungelbe tért vissza, miután tevékeny részt vett az egységes párt választási győzelmének kiépí­tésében. A nemzetgyűlés apja ma megta­gadta saját gyermekét, és ezzel nem szerzett rossz órát a nemzetgyűlésnek, hiszen a gyermekek többnyire hálátlanok a szülők iránt. De azért a szülőknek mindig rosszul esik hálátlanságot tapasztalniuk, és mi nem irigyeltük Gömbös Gyulát akkor, amikor az elfogultság szemrehányásával illette azt a nemzetgyűlési többséget, amelynek apja volt. A magyar kölcsönhöz még hiányzik a hatalmak garanciája Rómából jelentik . A magyar kölcsön kér­déséről a Messagero beszélgetést közöl Bian­­chinival, a londoni pénzügyi bizottság olasz delegátusával. — A munka — mondta Bianchini — még csak kezdő fázisában van. Ausztria esetét nem lehet teljes értékű precedensnek tekin­teni, mert Magyarország kölcsönének kér­désében hiányzik a nagyhatalmak garan­ciája. Még egy: nem csekély nehézség az or­szág mezőgazdasági jellege, aminek követ­kezménye, hogy a gazdasági rekonstrukció hosszabb folyamatot igényel és sokban függ Magyarországnak szomszédállamaival való viszonyától is. Mindehhez hozzájárul az a tény, hogy az ipari termékek ára hasonlít­hatatlanul nagyobb, mint a mezőgazdasági kiviteli cikkek ára. A magyar borgazdaság különösen a beviteli államok felvevőképes­ségének csökkenése miatt súlyos válságba jutott.­­ Az állami pénzügyek szanálása Ma­gyarországon különleges hétrétét teremt. Amíg Ausztriában a tisztviselőkérdés meg­oldása lényeges megtakarítással járt, addig Magyarországon ez lehetetlennek látszik. Mindezeknél fogva a pénzügyek orvoslása az adók, elsősorban az egyenesadó feleme­lése útján lehetséges.­­ A pénzügyi bizottság most még nem foglalkozik a magyar kölcsön részleteivel, hanem kizárólag arra szorítkozik, hogy néhány elvi megállapodást hozzon, amelye­ket a népszövetség tanácsa elé terjeszt Az újságírónak arra a kérdésére, hogy mi az általános benyomása erről a problé­máról, Bianchini így felelt: " Magyarország normális körülmények között a most felajánlott garanciák ellené­ben feltétlenül hozzájuthat a kölcsönhöz. Kívánatos, hogy a mostani speciális hely­zetben mutatkozó körülmények ne akadá­lyozzák meg a kölcsönm­­veletet, mert en­nek következtében Európa zavarai csak még fokozódnának. Már­pedig az adós tönkremenetele igen rossz üzlet a hitelező számára. Pénzügyi ellenőrző bizottság Budapesten Londonból jelenti a Világ tudósítója. Mint a Ben­g Mail írja, Magyarország pénz­ügyi szanálásának tervére vonatkozóan a bizottság elhatározta, hogy Budapesten egy emissziós bankot fog felállítani, valamint, Ausztria mintájára, népszövetségi kikül­döttet delegál Budapestre. A népszövetség ezenkívül a pénzügyi ellenőrzést is ke­resztül fogja vinni Magyarországon és ebben a pénzügyi ellenőrző bizottságban a kis-enlente delegátusai is helyet foglalnak. Két és fél év és 250 millió aranykorona kell Magyarország újjáépítéséhez Londonból jelentik. A következő hivatalos közleményt adták ki: A népszövetség pénzügyi bizottsága befejezte tárgyalásait és megszerkesztette a népszövetség tanácsa elé terjesztendő jelentését. A tanács valószínűleg Párizsban fog összeülni. Jelentésének elkészítése előtt a pénzügyi bizottság meghallgatta a magyar kormány ki­küldötteit és megfontolás tárgyává tette mind­azokat az adatokat, amelyeket a kikü­ldöttek Magyarország pénzügyi és gazdasági helyzeté­ről felhoztak. A jelentés, amelyet most a népszövetség ta­nácsának kell megvitatnia és elfogadnia, úgy véli, hogy két évre és hat hónapra van szükség a költségvetés egyensúlyba hozásához és hogy az átmeneti időszak alatt 250 millió arany­korona szükséges a költségvetés hiányának fedezésére. Úgy tervezik, hogy ha majd a népszövetség tanácsa meghozta határozatát és állást foglalt a jóvátételi bizottság is, amelynek hozzájáru­lására szintén szükség van, bizottságot külde­nek Budapestre, ennek az lesz a feladata, hogy állapítsa meg a költségvetés tervét az említett két évre és hat hónapra. Ausztria esetéhez hasonlóan, a népszövetség pénzügyi bizottsága szükségesnek véli, hogy magyar nemzeti jegybank létesüljön a legrövi­debb idő alatt. Az OrSzág törekedjék költség­­vetési hiányát saját forrásaiból fedezni, mielőtt még minden szükséges előzetes lépés megtör­ténnék és mielőtt még a külföldi kölcsönt föl lehetne venni. Ilyen előzetes lépés a jegybank fölállítása és a tanács által megállapítandó és a jóvátételi bizottság által jóváhagyandó pro­gram parlamenti letárgyalása. A külföldi köl­csön fölvétele 1924 tavaszán történhetnék meg, amikorra már a jegyzőkönyveket mind alá­írták, az említett testületek hozzájárulásukat megadták és a parlament idejében elfogadta a kormány felhatalmazásáról szóló törvényjavas­latot. Felelős főbiztost küldenek Magyarországra A Reuter-iroda arról értesül, hogy a Magyar­­országnak nyújtandó nemzetközi kölcsön, te­kintettel Magyarország jó mezőgazdasági for­rásaira és egyéb kedvező körülményeire, nem kívánja meg idegen kormányok szavatosságát. A nemzetközi kölcsön összefoglaló tervezetnek lesz része, amelynek értelmében az állam­háztartását 1926 derekáig egyensúlyba hozzák, a magyar koronát stabilizálják, független jegy­bankot állítanak fel és a népszövetségtől fele­lős főbiztost küldenek ki, aki általánosságban hasonló működést fog kifejteni, mint Zimmer­­mann Bécsben. A Magyarország talpraállítására szükséges összeg 200 millió aranykorona körül mozog. Biztosítékul elsősorban a vámokból, a dohány- és sóegyedáruságból, valamint a cu­koradóból befolyó jövedelmek szolgálnának, amelyeken kívül, szükség esetén, további biz­tosítékul egyéb jövedelmeket is kijelölnének. Úgy gondolják,­ hogy e program alapján a magyar koronát sabilizálhatják és két és fél év múlva Magyarország a maga gazdag természeti forrásainak és saját szükségletére elegendő élelmének bírókéban abban a helyzetben lesz, hogy saját erejéből fentarthassa magát. A magyar újjáépítő terv sikere attól függ, hogy kielégítő megállapodás jöjjön létre a jóvátételi terhekre és egyebekre vonatkozó magyar kötelezettségek tekintetében és kielé­gítő politikai egyezmények létesüljenek Ma­gyarország és szomszédai között A magyar megbízottak hétfőn érkeznek Buda­pestre Londonból jelentik: A magyar megbízottak, akik Londonból Párizsba utaztak, hétfőn fog­nak Budapestre megérkezni. Jobboldali kormány -­ból szavazat többséggel Varsóból jelentik . A szejm tegnapi ülé­sén a krakkói szociáldemokrata képviselők kiadatásáról megindult vita éjfélutánig tartott. Azt a kompromisszumos javaslatot, hogy a szavazást halasszák el addig, amíg a november hatodiki krakkói események megvizsgálására kiküldött parlamenti bi­zottság nem tér vissza, 199 szavazattal 192 ellenében elvetették. Amikor Liebermann­ szociáldemokrata képviselőnek azt az in­dítványát, hogy tagadják meg a szociál­demokrata képviselők kiszolgáltatását, 199 szavazattal 191 ellenében elvetették, az el­lenzéki pártok és a nemzeti kisebbségek képviselői nagy zajongással és dalok ének­lése közben elhagyták a termet 250 millió aranykorona A külföldi kölcsönnek két fóruma van : az egyik a népszövetség, a­ másik a jóvátételi bi­zottság. És a zálogjogokra nézve, sőt lénye­gileg az egész külföldi kölcsön ügyében a jóvátételi bizottságé a döntés, míg a népszö­vetség csak­ előterjesztést tesz, és a jóvátételi bizottság döntését hajtja végre. A zálogjogok felfüggesztése nélkül nincsen külföldi kölcsön, de nem kerülhet kibocsátásra a külföldi köl­csön akkor sem, ha a jóvátételi bizottság nem függeszti fel a magyar reparációs kötelezettsé­geket legalább 1926 derekáig. Ezért nem ért el még végállomásáig a tárgyalásoknak az a komplexuma, amely a külföldi kölcsön felé vezet. Hiszen a ma nyilvánosságra került két londoni jelentés még csak a népszövetség pénzügyi bizottságának állásfoglalásáról ad tájékozást, és így a népszövetségi tanács jóvá­hagyása után még hátra van a jóvátételi bi­zottság végleges döntése. Nem is szólva arról, hogy a párizsi Havas-iroda tegnap kiadott je­lentése a reparációs kötelezettségek részleges fentartásának hangoztatásával egész más be­nyomást vált ki, mint ma, a londoni Reuter­­iroda jelentése, amely kétségkívül a teljes jó­indulat és a gyors megoldás jegyében ad in­formációt a londoni tárgyalások eredményéről. A jóvátételi bizottság döntése körül tehát még támadhatnak nehézségek és kompliká­ciók, noha valószínűbb, hogy a népszövetség külügyi bizottsága által kidolgozott előterjesz­tés perfektuálása valóban megtörténik majd , és akkor négy-öt hónap múlva, a Reuter-ügy­­nökség jelentése által ígért időben, sor kerül­het a 250 millió aranykoronás, tehát 50 millió dolláros kölcsön kibocsátására. Az 50 millió dollár, ha a Devizaközpont ár­folyamát és az 50 százalékos felárat vesszük számba, 1500 milliárd papírk­oronának felel meg, és ez igen magas számnak látszik, noha májusban még 100­-120 millió dollárt kért Párizsban a magyar kormány. Mert 50 millió dollár ma ugyan 1500 milliárd papírkorona de egyben azért nem több, mint 250 millió békekorona, tehát annyi, amennyit öt-hat hét alatt adott ki és amennyi bevételre nem sok­kal hosszabb idő alatt tett szert a háború előtt Magyarország. Most viszont jóval nagyobb ennek az összegnek a viszonylagos jelentő­sége. Hiszen a február végén beterjesztett költségvetés mindössze 450 millió svájci frankra becsülte a magyar államháztorlás 1.­ adász oldalát, és noh­ ■ az állami­­ludasok azóta jelentékenyen megnövekedtek, jórészt csak a közalkalmazottak fizetésrendezése által és a MÁV jóvoltából, az egyesztendős kiadá­sok összege talán még ma sem sokkal n­a­gyobb, mint a 250 millió aranykorona kétsze­­res­e. 1924 közepéitől 1926 közepéig tartana a szanálás folyamata, a Reuter-ü­gynökség jelen­tésében ismertetett terv szerint, és erre a két évre a szanálási művelet biztosítása végett a népszövetség és a jóvátételi bizottság megnyit­nák az utat egy olyan külföldi kölcsönhöz, amelynek összege elég arra, h­ogy egy fél esz­­tendőn át fedezze a magyar állam összes kiadásait. Megnyitja az utat, ezt a szót kell használni, hiszen a jóvátételi bizottságban és a népszö­vetségben képviselt hatalmak nem fogják ga­rantálni a magyar kölcsönt úgy, amint garan­tálták az osztrákot. A mi kölcsönünk plaszí­­rozása a külföldi pénzpiacokon a magyar kor­mány feladata lesz, és a zálogjogok felfüg­gesztésén kívül ezt csak egy módon könnyíti meg a népszövetség Magyarország számára, a népszövetségi megbízott kiküldése által. A népszövetségi megbízott egyik hatásköre ugyanis az lesz, hogy ellenőrzést gyakoroljon a külföldi kölcsön számára lekötött állami be­vételek fölött és ez természetesen bizonyos fokú a népszövetségi garanciát jelent a köl­­csönjegyzők számára. Ilyen állami bevétel gyanánt említi a mai Reuter-ügynökség a cukoradót is, míg idáig csak a dohányjöve­dékről és a vámbevételekről volt szó. A 250 millió aranykorona 8 százalékos kamatja egy évben 10 millió aranykorona volna, tehát az Inlandkrone árfolyama alapján sem több 50—60 milliárdnál. Mivel az osztrák példa szerint nyilván nálunk is a dohányjövedék bruttó­ hozadékát fogják lekötni, a kölcsön ka­matszolgálatának biztosítására, nem csupán a tiszta bevételt, a garanciáknak ez a kiépítése legalább háromszoros,négyszeres összegben biztosítja majd a kölcsön kamatszolgáltatását. Mivel a népszövetség ne­m­ vállalt garanciát a magyar kölcsönért, a népszövetségi megbízott szinte ellenszolgálat nélkül jut másik hatás­köréhez: a magyar pénzügyi politika ellenőr­zéséhez. Az ellenőrzés előfeltétele itt az a sza­nálási terv, amelyet a népszövetség kiküldöt­teivel egyetértésben fog végleg lefektetni a magyar kormány. Ezt a tervet az osztrák példa szerint obligatórius formában kell majd jegyzőkönyvibe foglalni, és a terv a szanálás két esztendejére nézve negyedévről-negyedévre kötelezően szabja meg majd­­ a költségvetési hiány előirányzatát, vagy inkább az engedé­lyezett deficit felső határát. 1926 közepétől fogva nem szabad többé költségvetési hiány­nak lennie, és odáig is a népszövetségi megbí­zott fogja kiutalványozni a kormány számára a külföldi kölcsön részleleit a szanálási terv által megszabott keretek között. A népszövet­ségi megbízottnak ez az ellenőrzési joga Ausztriában egyformán kiterjed az állami be­­­vételekre és az álami kiadásokra

Next