Világ, 1924. január (15. évfolyam, 2-26. szám)

1924-01-03 / 2. szám

A Világ a polgári jogok harcosa. Tftelel a fa* dentu­r, a művészet és a gondolat szabadságát. Gk­almazza a gyengéket, a* cinyomoltakat, az üldözötteket. Vétót kiált ez írtaTlágtalpnsátmnafc, az gyűlöletnek ég a bosszúnak. Védelmezi a mankót mely a békétlenség levegőében el­sorvad. Hirdeti a népek, osztályok és felekeze­­tek egy­etértjét. Tanítja az egyén áldozatkész­­népét a nemzet és a társadalom nagy érdekei iránt, az erősebb mérsékletét a politikai és gaz­­dasági életben. Hirdeti a műveltség hatalmát, a kultúra útjának szabadságát és vámvellességét. X­V. É­V­FOLYAM * SiVORFEST, CSL T A Világ Uniu'vtország lurtfúj hódiját a dtmo­­ív rá el utál­ja a fokozott műveltségtől Tárj*. Nem veszi kiolba ajkára a haza nevét, de a hazái ■k^offiáljii minden betűje, gondolata, érzése. A YBág ereje a Úszta luetrgyöződés megtör belk­i, ik­ meg nem hajlíthatják A Világ tiszteli má­sok meggyőrsidését, de hadat ü­zen az elvek azögé rejtőző kalandorságnak ég üzletnek. A VUig eszméket, ideálokat, reformtörekvéseket szolgál, nem pártokat, l­ajzsa a gyengéknek, vélelmesejt az elnyomottaknak , kardja a szebb, jobb ég tisztább magyar élet gondolatának. BSBUI fit T 0 M1 034 .1 A NT U A fit ít ♦ 3 M ISÍ SZÁM A nagykanizsai napiparancs Csütörtökön találkozik először Karácsony óta a nemzetgyűlés és csütörtökön ott kell folytatnia egy komoly és súlyos feladat el­végzését, ahol elhagyta ezt a munkát, mi­kor utoljára találkozott Karácsony óta. Pik­­ler Emil nemzetgyűlési képviselő akkor azt a hihetetlen közlést tette a nemzetgyűlé­­sn, hogy « n­agy­kanizsai hatodik honvéd­­’alogezred nyolcadik százada előtt fölol­­ostak egy napiparancsot és ez a napi­­rancs elrendelte, hogy a legaljasabb és­­hitványabb magyar sajtóterméknek — közellebbi meghatározás talán fölösleg !S — egyik legaljasabb és leghitványabb­sszaélése a nyomdafesték és az ügyész t­­imével, olvastassék jól szóról-szóra a le­­ánység elült, és a legénység a cikk szel­­me alapján részesüljön kioktatásban ... a epizódnak lehetne nevezni egy olyan reményt, ahol emberélet tört ketté, és ahol sebesültek hosszú sora töltötte be hörgé­­ivel a levegőt, akkor a csongrádi bomba­­merényletet epizódnak kellene nevezni a agykanizsai napiparancshoz képest. A agykanizsai napiparancs célja nem lehe­­­tt más, mint az, hogy a karácsonyi­ombaverés szellemével fertőzze meg n­emzeti hadsereget, és Piroska főhadnagy rakat neveljen a nemzeti hadsereg tag­áiról. Akármilyen precízek és pontosak voltak­­ a nemzetgyűlés elé terjesztett adatok, em akartunk állást foglalni az állítólagos agy­kanizsai napiparancs ügyében. Az ese­­mények ugyan gyakran igazolták mostanb­­an a credo gala absurdum tételét, de mi mégsem akartunk hinni a hihetetlenben, és­ajnálatos hanyagságnak tartottuk, hogy a­áld­at nem hangzott el a nemzetgyűlésnek még ugyanazon a tanácskozásán, amelyen hiányzott a vád. Azóta közel két hét telt­­ az állítólagos, nagy.kanizsai napipamnes lev.eré.v­uui. C.i­ttenn, a'.d­fc audipriv t­revii -nek ügyelni a nemzeti hadsereg be­­sületére, asok, akik elsősorban illetékesek igyelni a magyar tiszti kardbojt becsült­ére, még mindig hallgatnak. Valószínű te­hát, hogy a legaljasabb és a leghitványabb sajtótermék egyik legaljasabb és leghitvá­­nyabb cikkének apostola azóta elvette bün­tetését, azt a példás büntetést, amely meg­­illeti -e ilyen kvalifikálhatatlanul súlyos merényletet a hadsereg és a tiszti kardböjt becsülete ellen. Azonkívül nem lehet kétel­kedni abban sem, hogy megindult és véget ért egy széleskörű nyomozás, amely kiderí­tette: elszigetelt eset volt-e a nagykanizsai hatodik honvédgyalogezred nyolcadik szá­zada előtt felolvasott napiparancs, vagy pe­dig mások bűnéből, máshol is felolvasásra kerültek-e ilyen bűnös napi parancsok. Hi­szen az ilyen napiparancsok kiadása sokkal súlyosabb bűn egy bombamerényletnél, és a bombamerényletek rendszerének kitenyész­tésére vezet. Piroska tanár úr, aki a kará­csonyi bombamerényletet tervezte és azok, akik eszközeivé szegődtek Piroska tanár úrnak, nem kerülhetnek ítélet alá, és nem állíthatók bíróság elé addig, amíg nincsen tisztázva és nincsen megtorolva az a sokkal súlyosabb bűn, amely az idáig cáfolat nél­kül hagyott napiparancs dokumentuma sze­rint kísérletet tett arra, hogy a bombame­rényletek szellemével fertőzze meg a nem­zeti hadsereg egyes kötelékeit. Ha a nagykanizsai napiparancs hiteles­nek bizonyulna, ha kiderülne az, hogy má­sok bűnéből máshol is felolvasásra kerültek ilyen napiparacsok, és ha a napiparan­csokért felelős­ méregke­verők még min­dig­­ várnák azt a büntetést, amelynek végrehajtásával egy pillanatig sem lett volna szabad késni, akkor mi kérünk amnesztiát Piroska tanár úr részére, és mi kérünk amnesztiát Piroska tanár úr csongrádi bűn­társainak. Amnesztiát kérünk most, és minden alkalommal megismételek az am­nesztia­kérést addig, amíg a lágy­kanizsai napiparancs ügye nincsen kitisztáztaa az egész vonalon, és nincsen megtorolva teljes mér­tékben. Az olyan cikkek, amilyen a rzgalma­­sabb és leghitványabb sajtótermék kérdé­ses cikke volt, és az ilyen cikkek terjesz­tése­­ hivatalos úton kitenyészti a karácso­nyi bombamerénylet szellemét, trenírozza a karácsonyi bombavetők karját, és legalizálja a karácsonyi bombavetést. Akik hivatalos úton terjesztenek ilyen cikkeket akárhol, és főleg, akik hivatalos úton terjesztenek ilyen cikkeket a nemzeti hadsereg egyes kötelé­keiben, sokszorta súlyosabb bűnt követnek el, mint amilyen Piroska tanár urat terheli és társait. A mi nézetünk szerint tehát az állítólagos nagykanizsai napiparancs által elkövetett fölbujtás, lélekrontás, méregke­­verés ügye szorul mindenekelőtt tisztázásra, és amíg ebben a kérdésben nincsen minden irányban tisztázva minden, addig bennün­ket nem érdekel az igazságszolgáltatás munkája a karácsonyi bombavetés kö­rül... A karácsonyi bom­bavetés a táz­­hőmérő higanyoszlopa, amely megmutatja, milyen magas lázzal kell még küzdenie a magyar politika organizmusának, de a nagykanizsai napiparancs és a vele rokon jelenségek fertőzik meg a szervezetet, gyújt­ják föl a lángot, gyártják a lázat és gyárt­ják a bombát. Közel két hét telt el a nagy­­kanizsai napiparancsnak a nemzetgyűlés előtt történt idézése óta, és mivel ez a két hét adós maradt a cáfolattal, mi egyelőre kénytelenek vagyunk úgy beszélni a nagy­­kanizsai napiparancsról, mintha csakugyan megtörtént volna ez a kvalifikálhatatlan merénylet a nemzeti hadsereg és a tiszti kardböjt becsülete ellen. Belfiten és Benes londoni ülva Londonból jelenti a Világ tudósítója. A Daily Telegraph értesülése szerint Benes dr. külügyminiszter a hónap végén, a kis­­entente konferenciájának befejezése után Londonba utazik. A cseh külügyminiszter az angol kormánnyal a cseh—francia szer­ződés ügyében folytat tárgyalásokat Benes külügyminiszter londoni útjának annál nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, mert ebben a hónapban Bethlen István gróf magyar miniszterelnök is Londonba ér­kezik. Lemondott a görög kormány A Petit Journal jelentése szerint a görög kormány beadta lemondását. Liberális kö­rökben azt hiszik, hogy Venizelost haza fogják hívni a kormány megalakítására. A külügyminisztérium vezetését Zaimisz venné át és a Venizelos-ellenes pártokhoz tartozó három-négy politikusnak tárcát kínálná­nak fel. Az Echo de Paris athéni jelentése szerint 62 liberális képviselő, akik a párt köztársa­sági szárnyához tartoznak, egyhangúlag ja­vaslatot fogadtak el, amelynek értelmében a nemzetgyűlés összehívását követelik, anél­kül hogy megvárnák Venizelosz megérkezé­sét. Követelik, hogy a nemzetgyűlés ülésen a dinasztiát elmozdítottnak jelentsék ki. A képviselők elhatározták továbbá, hogy kö­vetelik a szenátus megalakítását, amely Gö­­rögországban 1884 óta nincsen, S a liberális nizelosz körül újonnan csoportosulnak. A párizsi lapok athéni jelentése szerint egy francia szindikátus a görög kormánynak ajánlatot tett az Achilleonnak második Monte-Carlóvá való átalakítására. A vállalat nyereségének nagyobb részét a görög kor­mánynak juttatnák. A szindikátus ezenkívül segítséget ajánlott föl a görög kormánynak a kisázsiai menekültek részére. Athénben a döntés előtt meg akarják még kérdezni Ve­­nizeloszt. Athénből jelentik : Venizelosz a görög kormányhoz szikratáviratot intézett, amely­ben bejelenti, hogy az a szándéka, hogy a köztársaság, vagy monarchia kérdésében népszavazás rendeltessék el. A f­onarchia kérdésénél második kérdésként szeretné fel­tétetni, hogy várjon, ha a monarchia mellett szavaznának, a mostani dinasztiát, vagy pedír v . dir.pszfiát akarnánaa­k a köztársaságiakkal s az a tervük, tv Ve- trónra. ’hirr.r inéz,­ödésl Sixtus párnát kertel a görög trén legújabb jelöltje (A Világ berlini tudósítójától.) Az S Uhr­i­lag élénken támogatják Sistus jelöltségét és Blatt jelenti Athénből, hogy a görög trónra emlékeztetnek arra, hogy a pármai herceg újabb jelölt van: Sixtus pármai herceg. Zita az entente-hiússeregben küzdötte végig a királyné testvéröccse. Francia részről állító-­t világháborút. A német szocialisták a birodalmi gyűlés összehívásáért (VI Világ berlini tudósítójától.) A Lokal­­anzeiger jelentése szerint a szociáldemokra­ták a polgári pártokkal tárgyalásokat kezd­tek a birodalmi gyűlés összehívása érdeké­ben. A szociáldemokraták a birodalmi gyű­lésen keresztül akarják erőszakolni a ki­vételes hatalom felfüggesztését. A polgári pártok egyelőre elutasítóan viselkednek a szociáldemokraták kísérletével szemben. Az Ofeerland vésztörvényszéke Berlinből jelenti a Világ tudósítója. A német bíróság érdekes bűnügyben indított vizsgálatot. Német reakciós gyilkosságról van szó, a gyilkos Baer kereskedősegéd, aki az Oberland szabad­csapatban altiszti minő­ségben szolgált. Be­er egy Sámson nevű őrmester meggyilkolásával van gyanúsítva. Baer a gyilkosságot be is vallotta, de el­mondta, hogy ő ezt felsőbb utasításra kö­vette el, ugyanis az oberlandi szabadcsapat egyik kapitányának parancsnoksága alatt formális visztörvényszéket ültek, amelyen elhatározták, hogy kivégzik Sámsont, mert elárulta a szabadcsapatok szervezetére vo­natkozó adatokat Passzív reteszteneia a fémiparban (A Világ berlini tudósítójától.) A német fémiparban hatalmas arányú sztrájk fenye­get. A fémipar,aink keresztül akarják vinni a munkások fizetésének 14 százalékkal való csökkentését olyan módon, hogy a munka­időt napi 10 órára meghosszabbítják. A munkásokat ez a törekvés nagyon elkeserí­tette. Ma a fémipari munkások passzív re­zisztenciába léptek és ezzel szemben a munkaadók az elé az alternatíva elé állítot­ták őket, hogy vagy elfogadják a munka­adók javaslatát, vagy­ megkezdik a munkás­­kizárásokat, aminek következéseképpen ren­geteg munkás kenyér nélkül maradna. A fémipari szakszervezet felhívja a munkás­ságot, hogy a legerélyesebb harcot indítsák meg a fémipari munkaadók kísérlete ellen. Valószínű, hogy a mozgalom az egész némes fémiparra ki fog terjedni, így tehát a Ruhr­­vidékre és West­fóliára is. A Vorwáts a kérdéssel kapcsolatban azt írja, hogy a munkásság körében nagyon iz­gatott a hangulat. A munkabérek csökken­tése a német munkásság életnívóját a kulik életnívójára csökkenti le. Stresemann a jóvátétel­ problémáról A Secolo interjút közöl Stresem­ann bi­rodalmi kancellárral, aki kijelenti, hogy semmi reménye a szakértői bizottságban, legalább is, ami a jóvátételi­ probléma meg­oldását illeti. Ami a külföldi német tőkék kikutatását illeti, a kormánynak érdeke, hogy ezeket a tőkéket teljes egészében meg­­állapíttassák, és pedig nemcsak a cégből, hogy megadóztassák, hanem hogy a jóváté­tel fizetésére fordíthatók legyenek. A 70 millió dollárnyi amerikai élelmiszerhitelt il­letően a kancellár kijelenti, hogy ezt az amerikaiak hajlandók volnának Németor­szágnak megadni. Franciaország, azonban valóságos hadjáratot kezdett ellenük. A frankárfolyam csökkenését Franciaország magatartásából folyó következménynek mondja. Tagadja a szeparatizmust, mely csupán fegyveres bandák megnyilatkozása, melyeket Németország ellenségei fizetnek. A birodalom egysége elpusztíthatatlan. Jövő kedden uraolják át e francia választ (A Világ párizsi tudósítójától.) Az Intran­­zigent­­jelentése szerint a francia kormány most készíti a válaszjegyzéket a német kor­mány­ december huszonnegyedikén kelt vá­laszára. Kormány­körökből szerzett informá­ciónk szerint a választ a jövő kedden fogják átnyújtani a párizsi német ügyvivőnek. Letartóztatták a treibringiai belügyminisztert Weimarből jelentik . Politikai körökben nagy feltűnést keltett, hogy a thüringiai belügyminisztert, Hermánál, aki a szociál­demokrata párt tagja, a thüringiai kormány­­biztos kívánságára a katonai parancsnok­ság letartóztatta. Hermandt azzal vádol­ják, hogy a hivatalnoki listákon hamisítá­sokat vitetett keresztül. Állítólag az állami hivatalnokok alkalmazási idejét meghamisí­­totta és korábbi dátumokat vezettetett be. Szociáldemokrata körökben úgy hírlik, hogy a Herma nem fogott vádak nem felelnek meg a valóságnak, és a birodalmi kormány­biztos, a választások előtt csak érdemeket akart szerezni. Héjjas Iván egyesülete Eckhardt Tibor, az Ébredő Magyarok Egyesületének új országos elnöke egy elmés nyilatkozatban értekezik a csongrádi bomba­merénylet körülményeiről, és az elmés nyi­latkozat egyik különösen elmés passzusában mondja a következőket : Rendőri szerveze­tünk szomorú dekadenciájának tudom be, hogy itt éveken keresztül egy kicsiny társa­ság bombamerényleteket követhetett el anél­kül, hogy a tettesek kinyomoztattak volna... A rendőrségről mi nem mondunk kritikát, hiszen a hatóság elleni izgatás ma is még Eckhardt Tibornak, és barátai körének pri­vilégiuma , ellenben megmagyarázhatjuk az Ébredő Magyarok Egyesülete élére állított országos elnöknek azt, honnan ered a köz­életi erkölcsnek, a józan észnek és a becsü­letnek az a szomorú dekadenciája, amely­ből természetesen és szükségszerűleg követ­kezik a bombamerényletek rendszere. A de­kadencia csakugyan rettenetes, és ezért a rettenetes dekadenciáért súlyos mértékben felelős többek között Eckhardt Tibor, aki­­ Héjjas Iván kezéből fogadta el az Ébredő Magyarok Egyesületének elnökségét. Hiszen a tudtunkkal alig harminckét esztendős or­­goványi hős volt a „korelnök" az Ébredő Magyarok Egyesületének elnökválasztásánál, és Eckhardt Tibor oldalán ül az Ébredő Ma­gyarok Egyesületében Héjjas Iván, aki az alelnöki rangot viseli Eckhardt mellett. Először, másodszor és harmadszor ez az oka a szomorú dekadenciának, és ez az oka min­den bombamerényletnek, ha nincsenek is olyan szálak, amelyek a bombarobbanástól egyenesen vezetnének el az Ébredő Magya­rok Egyesületéig. Van Magyarországon egy országos egyesü­let, ahol az alelnökök sorá­ban foglal helyet és a közgyűlésen a kor el­nök tisztjét tölti be az az ember, akinek* lelkiismeretét, a királyi ügyész kijelentése szerint, ötvenhárom, legalább ötvenhárom trylika*1 r” T',1 r.. . . -' 1 ■'_ . ' .t,-ott-, , olyan gyilkosság, ’­hol az áldozatok kilenc­tized része teljesen ártatlan ember volt, és ahol a másik tizedrész fölött nem Héjjas Ivánt illette az ítélkezés. Ötvenhárom gyilkosság elrendelése em­berfölöttien súlyos bűn, de igen kicsiny bűnné válik ahhoz mérve, ha akad egy olyan „országos" egyesület, amely alel­nö­kévé választ valakit, ötvenhárom gyilkosság elrendeléséért. És milyen gyilkosságok vol­tak ezek ... Somogyi Béla meggyilkolása más lapra tartozik, de azért hadd álljon itt néhány sor a hivatalos rendőrségi jelentésből, amely 1920 február tizenkilencedikén jelent meg a reggeli lapokban, a Duna akkor még is­meretlen halottjáról. „A halott fején hét súlyos sérülést találtak. Jobb szeme l­i van ütve, orrcsontja betörve, nyakán szorosra hurkolt kötél, lábai összekötve ...“ Azután egy kis leírás, szintén hivatalos írásból, a magyar királyi csendőrf­elügyelőségnek 1923 november huszonhetedikén hozott határoza­tából. Ez a határozat tudvalevőleg elsősor­ban Héjjas Iván legjobb fegyvertársával, Francia Kiss Mihállyal foglalkozik. A hatá­rozat szerint a­­ sértetteknek ,­kezeiket és lábaikat összekötözték, szájukat ronggyal betömték, a tanyán levő akolban már előző­leg megásott gödrök széléhez cipelték és ott azon szándékkal, hogy megöljék őket, a fe­jükre mért fejszecsapásokkal addig ütötték, amíg haláluk bekövetkezett." A hivatalos le­írás aligha túloz, hiszen a négyszeres gyil­kosság leírása után arra a konzekvenciára jut, hogy „a kegyelemben részesítés előfel­tételei fenforognak". így halt meg Neubauer gyufagyári igazgató, akit Hegedűs Lóránt volt pénzügyminiszter barátjának mondott, és akiért a volt pénzügyminiszter minden irányban teljes kezességet vállalt, így halt meg Nemes Gusztáv, az erdélyi menekült tanár­, és így halt meg a fiatal­­Wertheimer tanuló, akinek nem volt más bűne, mint az, hogy kortársa volt annak a Meilinger nevű szolnoki tanulónak, aki akasztatás közben­­ leköpte Számyén­y Tibort. Négy ember meg­halt azért, mert véletlenül utasa volt egy olyan vonatnak, amelyet Francia Kiss Mihály és társai megtiszteltek látogatásuk­kal. Az ötvenhárom halott közül pedig nem egy még sokkal n­ígyebben halt meg, úgy halt meg, hogy a halálmódhoz képest hu­mánus eljárásnak tűnik fel a Szemlén­y Tibor által választott akasztás. Ez volt Francia Kiss Mihály emberölési módszere, és­­ ne essék szó többé Francia Kiss Mihályról . . Mert úgyis Héjjas Ivánra gondolnak azok, akik Francia Kiss Mihály­ról beszélnek, és így ezért hadd legyen rajta ezentúl a borítékon az igazi címzett név?

Next