Világ, 1924. november (15. évfolyam, 232-256. szám)
1924-11-01 / 232. szám
2924 november T. VILÁG Gondolja, mon maréchal, hogy lehet úgy egy országot kormányozni, ha az ember azt se tudja, hogy holnapra a fővároson kívül tartozik-e még egyáltalán valami az országhoz ? — Mégis csak azt mondom — feleli a marsall —, hogy nagy baj volt ez a bolsevizmus, mert hiszen a románok így jutottak el Budapestig. Én nem akartam francia katonákat adni ehhez az ügyhöz: tudja, a bolsevizmus mégse tett volna nekik jót. — Hogy állanak ma a szomszéd államokkal? — Amennyire én informálva vagyok, a szomszédi viszony minden irányban korrekt, bár hűvös. Hiányzanak a gazdasági kapcsolatok. Ma itt állunk, majdnem annyi szénnel, mint amennyink béke idején volt, s nincs hozzá nyersanyagunk. — Hát miért nem kapcsolódnak össze a lengyelekkel? — Bocsánatot kérek — bátorkodtam közbevágni, miközben amaz emlékezetes szélmalmokra gondoltam —, de mi el vagyunk vágva Lengyelországtól, nincs vele közvetlen összeköttetésünk, úgy hogy a nyersanyagszállítás nemcsak e két állam megegyezésén múlik. — Igaz, igaz, persze ott van a Podkarpatskaja. Látja, ezt is a bolsevizmus miatt kellett önöknek elveszíteniük. — Ismét bocsánatot kell kérnem, de amikor 1918 november 3-án a magyar kormány nevében Prágával tárgyaltam, ott a hivatalos térkép már Husszinszkót is a cseh-szlovák állam részéül tüntette fel, — tehát fél évvel a bolsevizmus előtt! A marsall tovább olvassa jegyzeteimet, megdicséri a pontos felvételt. Aztán szignálja. Majd, mint aki jól elvégezte a dolgát, kemény mozdulattal leteszi a ceruzát, becsukja a jegyzőkönyvemet, s aztán fölvetve a fejét, rá ránéz — ekkor már búcsúzásra készen állottam — , megkérdi: — Tulajdonképpen ez idő szerint minő államformájuk is van önöknek? Még Horthy admirális a kormányzó? Felvilágosításom után tovább kérdez, szinte alig-alig várva rövid, közbevágott válaszaimra: — És mondja, a főhercegek még ott vannak? Hogy érzi magát József főherceg? — Azt tehát még 61? Közbevetem, hogy Kövess halt meg néhány héttel ezelőtt. — Szegény ember! — Ja igen, és mondja, mi van a szegény Zitával? Istenem, az a sok gyermek! Mondja, kap már valami jövedelmet önöktől? — És mit csinál Friedrich? Nem sokat tartottam róla. — Ön milyen pártállású — folytatja hirtelen tovább a pergőtüzet a marsall. — Radikális voltam, amíg a pártom állott. Most párton kívül állok. — Radikális? Á, akkor a Szabo követői közé tartozik? Érdekes, okos ember volt. A kellő helyesbítés után köszönetet mondok a marsallnak az interújúért és búcsúzom tőle. Már kimenőben vagyok, amikor utánam szól : — Kérem, ha Horthy admirálist látja, adja át üdvözletemet. — Ezt az intervjút a lapjában közli? Kérem, küldje majd el! Kész örömmel ígértem meg, hogy ezt az intervjút, amely a rágalmaknak talán legalább egyik részéit fogja elnémítani, elküldöm Franchet d'Espérey úrnak, Franciaország marsalljának, Supka Géza. Bethlen az angol választások után (A Vikig tudósítójától.) Kétszáz és egynéhány év előtt voltak magyar főurak, nem is kevesen, akik ahhoz igazították állásfoglalásukat, a kurucok és a labancok harcában. Savoyai Jenő hercegnek kedvez-e a hadiszerencse a messze csatatereken, vagy ViHars marsallnak. Amikor pedig csatára készülődött mind a két sereg, az, amelyik a Habsburgok oldalán harcolt, és az, amelyik a Napkirály fehér zászlója mögött haladt, az ilyen óvatos főurak odahaza ültek és hallgattak. Így hallgatott most négy héten át Bethlen István gróf, várva azt: várjon Savoyai Jenő herceg fog-e győzni, vagy Villars tábornagy. Csak éppen a csatatér ezúttal az angol szigeten volt, nem az európai kontinensen és Savoyai Jenő herceget Baldwinnak hívták,Villars tábornagyot pedig MacDonaldnak. A választójog Az angol választások idejére esett a magyar politikának az a kritikus hete, amikor a miniszterelnök nyílt, sőt hangsúlyozott ellentétbe került az egységes párt kisgazdaszárnyával. Sok kérdést volt kénytelen letárgyalni Bethlen ezen a kritikus héten, hiszen a megállapodások lefektetése nem kevesebb, mint tizenhat pontra terjedt. De a miniszterelnök szerencsésen úgy lavírozott a tizenhat pont megszövegezésénél, hogy nem foglalt állást egyetlen fontos pontra nézve sem: csak folytatta azt a négyhetes hallgatást, amelyet nem akart megtörni az angol választások eredményének kibontakozásáig. A kormány nem lebeghet tovább az ég és a föld között, mint Mohamed koporsója, és ha a kormány szeretné újból megszilárdítani parlamentáris hátvédét, néhány határozott lépést kell tennie jobbfelé, vagy balfelé. Erre a néhány határozott lépésre Bethlen alighanem elszánta magát már négy hét előtt, csak azt hagyta függőben október harmincadikán a délutánig, hogy jobbfelé fog-e kanyarodni, vagy balfelé. Csütörtök délutánra kétségtelenné vált a konzervatív párt választási győzelme Angliában, tehát csütörtökön délután hat és hét között Bethlen valóban felhagyott a négyhetes hallgatással. Egyelőre csak egy közbeszólással vonta le saját konzekvenciáit az angol választásokból Bethlen, de ez a közbeszólás már eldöntötte a függőben hagyott kérdést. Nagyatádi ugyan a „népies“ szóra fordította a demokrata kifejezést, de bizonyára tudja, hogy a demokrácia pontos fordítása magyarul csak így hangozhatok: „népuralom" Ez pedig az általános, titkos, egyenlő választójogot jelenti. Valóban ez volt Nagyatádiék programja, és a múlt nemzetgyűlés végén palotaforradalmat szerveztek a kisgazdák Bethlen ellen, hogy nyílt kérdés maradjon a beterjesztett választójogi törvényjavaslatnál a titkosság kérdése. Ez volt azután az igazi oka annak, hogy a választójogi javaslat nem került szavazás alá, és helyette a választójogi rendeleti alapján játszódott le a második nemzetgyűlés megválasztása. A homályos pont A választás titkossága nyílt kérdés volt A tizenhat pont után is egészen addig, amíg csütörtök este hat órakor tiszta kép bontakozott ki a szerdai angol választás eredményéről. Tegnap hat órakor azután Bethlen kijelentette, hogy választójogi törvényjavaslata nem más, mint az a választójogi rendelet, amelynek alapján a második nemzetgyűlés kiküldése történt. De a Bethlen-kormány minisztertanácsi rendelete egész vonalon ellentéte az általánosságnak és a titkosságnak. Már most a múlt héten lefektetett tizenhat pont között szerepelt a választójogi törvénynek rendezése is. Vájjon ebben- egyezett meg Nagyatádi Bethlennel és vájjon ezt nevezték egymás között a választójog törvényes rendezésének! Vájjon azon az alapon kötött-e Nagyatádi békét a miniszterelnökkel, hogy megfosztják a magyar népet a választójog általánosságától és titkosságától? Nagyatádi csak akkor válaszolhat erre a kérdésre, ha az ünnepek után viszaérkezik Budapestre, de az igazság kedvéért meg kell állapítani, hogy Nagyatádi már megadta a hiteles interpretációt a Világ hasábjain azon az estén, amikor a miniszterelnökkel megkötötte a megegyezést. A Világ munkatársa a tizenhat pont nyilvánosságra jutása után nyomban megkérdezte Nagyatáditól, mit jelent ez: ,A választójog törvényes szabályozása." Akkor Nagyatádi a következő választ adta: „ Ennek a pontnak tartalma sokkal több, mint amennyit kifejezni látszik. Más oldalon pedig a Világ munkatársa még azon az estén azt az információt szerezte, hogy a kérdéses pont eredetileg így hangzott : „Az általános titkos választójog törvényes szabályozása." A pontok tárgyalása közben kérte a miniszterelnök Nagyatádit arra, hogy ezt ne írják ki,hanem bízza Nagyatádi Bethlenre az általános titkos választójog kormányprogrammá tételét. Tehát az a választójogi rendelet, amelynek alapján a második nemzetgyűlés kapta meg mandátumát, aligha fedi a Nagyatádival kötött megegyezést. Hogy ez a megegyezés fennáll-e még, és hogy a tegnap este történtj módosítás megfelel-e Nagyatádi szándékainak, azt a jövő héten fogjuk megtudni, mikor Nagyatádi visszaérkezik Erdőcsokonyáról. Fajvédelem és kististóra Az egységes párt kisgazda-csoportjának előretörésére ezen a héten a Viczián-csoport előretörése volt a válasz és Viczián felszólalása megmutatta, hogy ez a csoport is hangsúlyozni akarja intranzigenciáját. Noha a Viczián-csoport programjának a fajvédők törekvése iránt érzett szimpátiákon kívül nincsenek olyan határozott pontjai, amilyen határozott pont volt a kisgazda-csoport programjában az a tegnap győzelemre jutott követelés, hogy a kisüstön az óra elhelyezése az állam költségére történjék és az állam gondoskodjék az óra gyors, díjmentes reparatúrájáról is, szükség esetén. A kisüst órájának és a reparatúra költségeinek kérdésében a miniszterelnök tegnap este teljesen deferált a kisgazdáknak, de egy órával előbb felborította a kisgazdákkal kötött megegyezésnek azt a pontját, amely által a demokratikus szó helyes fordításává lett volna a népies. Bethlen tehát a kisüst órájának ingyenes javításával akarja leszerelni a kisgazdák zászlóbontását a demokrácia mellett, a választói jog pedig nem lesz többé sem általános, sem titkos, mivel Savoyai Jenő herceg győzött a csatatéren, nem pedig Villars tábornagy. Ez igen fon tos negatívum, amellyel Bethlen elindult jobbfelé és most az a kérdés, milyen pozitív lépésekkel fogja honorálni a miniszterelnök jobboldali támogatóinak követeléseit. Talán most újabb tárgyalások következnek és újabb tizenhat pont, de itt már nem a Károlyi-kormány volt kisgazda-miniszterével fog tárgyalni Bethlen a demokráciáról, hanem a Károlyi-kormány volt belügyi államtitkárával és a diktatúra szorgalmas főhivatalnokával, talán a destrukció letöréséről és a „lemérsékelt“ fajvédelem intézményesítéséről. Bethlen hibásan kalkulál belpolitikailag és hibásan kalkulál külpolitkailag, amikor Baldwin választási győzelme alapján közeledni fog — Viczián Istvánhoz, és Wolff Károlyhoz, nem gondolva arra, hogy a hivatalos angol konzervatív politika veszélyes forradalmároknak nézné a Vicziánokat és a Wolffokat, és nem gondolva több más fontos meggondolnivalóra sem. Már most fölmerül az a kérdés : mi lesz a baloldali ellenzék magatartása akkor, ha Bethlen tartósan tévesztené össze Viczián és Wolff politikáját Baldwin és Chamberlain politikájával. A Monte Citorio Nem lehet kiszámítani a napját, de igen valószínű, hogy a baloldali ellenzék az olasz ellenzéki pártok által adott példát követi majd akkor, ha bekövetkezik az eltolódás jobbfelé a magyar — jobboldali politikában, tehát a baloldali ellenzék nem fog segédkezni sem a lemérsékelt fajvédelem intézményesítésénél, sem annál, hogy a magyar alkotmány évek óta függőben tartott alaptételei Vicziánék ízlése szerint jussanak el megoldásukhoz, hanem szintén keresni fog elég távol, és elég közel az Országháza épületéhez egy Monte Citoriol, hogy onnan nézze a nemzetgyűlés magára hagyott jobboldalának munkáját. A baloldali ellenzék számára az emberi előrelátás szerint csak ez következhetik végül abból, ha még inkább jobbfelé orientálódik a már túlontúl jobbfelé orientált hivatalos politika. Más kérdés az, mi fog következni ebből az egységes párt kisgazdacsoportjára nézve. Erre a kérdésre igen bajos határozott választ adni, mert nem csupán a népies szó pontos jelentése igazodik az angol választások eredményéhez, hanem Esküit Lajos egészségi állapota is. Úgy látszik, mintha Esküit Lajos szellemi és testi egészségének hőmérőjén a higanyoszlop pontosan odáig emelkednék, amilyen pont megfelel a mandátumok elosztásának az új angol alsóházban. Vannak néha egészen fatális véletlenek, és ilyen fatális véletlen Eskütt Lajos egészségi állapotában az a kedvezőtlen fordulat, amely szintén az angol választási kalendárium szerint következett be. A minisztertanácson szóba került a fajvédő-szervezkedés ügye Az esti órákban a kormány tagjai minisztertanácsot tartottak a miniszterelnükségi palotában. A tanácskozáson a folyóügyeken kívül foglalkoztak a fajvédő-szervezkedés ügyével, azonban véglegesen meg nem döntöttek, mert bevárják a folyó nyomozás eredményét. Szóbakerült a pénzügyi ellenőr hatáskörének a kérdése, mert az ezt a kérdést szabályozó 1924. évi VIII. törvénycikk neve határozza meg a pénzügyi ellenőr viszonyát a kormánybiztoshoz. Tárgyaltak ezután a kisgazda-követelésekről is, azt vizsgálták ugyanis, hogy milyen intézkedések szükségnek még a 16 pontban foglalt kívánságok teljesítéséhez. Véglegesen megállapodtak a váltságfüldek és a kisüst ügyében Bod János tárcanélküli miniszternél a pénzügyminisztériumban tanácskozás volt, amelyen részt vettek Pesthís Pál igazságügy miniszter, Szabóky Alajos pénzügyi államtitkár és Schandl Károly földművelésügyi államtitkár. Az értekezleten megállapodtak a vagyonváltságföldek árának és bérének megállapításáról szóló rendelet szövegében. Ez a megállapodás tudniillik egyik következménye a kisgazdák és a miniszterelnök között létrejött tizenhatpontos megegyezésnek. A megállapodásra vonatkozólag Schandl Károly a következőket mondotta : — Sikerült végleges döntést hoznunk, amely szerint a vagyonváltságföldek holdankénti kataszteri tiszta jövedelmének egy aranykoronája után nem 12 kilogram búzát, hanem évi tíz kilogram búzát kell fizetni. Vételár esetén ezt a haszonbért tőkésíteni fogják. Az új rendelet a jövő hét első napjaiban jelenik meg a hivatalos lapban. A kisüst kérdése is szóba került a délelőtti értekezleten és a következőket határozták el : Megmarad az órarendszer, az órát azonban az állam adja, a pénzügyőri szakaszoknak pedig meglesz az a joguk, hogy az órát felnyithatják, ha pedig rossz, megigazíttathatják. A gazdáknak nem kell új épületekben elhelyezniük a főzőüstöket és a finomítóüstöket. A pénzügyminiszter — úgy látszik — kilátásba helyezte, hogy ezentúl gabonaneműekből és kapásnövényekből is lehet kisüstön pálinkát főzni. Megcáfolják a washingtoni magyar követ távozását Newyorki táviratok nyomán az a hír terjedt el, hogy a magyar kormány Széchenyi László gróf washingtoni magyar követet viszsza akarja hívni, aki ellen főképpen az lett volna a kormány panasza, hogy gróf Károlyi Mihályné amerikai előadásait nem tudták megakadályozni. Beavatott helyen erre vonatkozólag kijelentették, hogy szó sincs Széchenyi László gróf visszahívásáról. Akik azt állítják, hogy a washingtoni magyar követ erélyesen léphetett volna fel az Egyesült Államok kormányánál és ezáltal megakadályozhatta volna gróf Károlyi Mihályné felolvasását, teljesen tájékozatlanok. Egészen naiv az az állítás, mintha a magyar követ valóban erélyesen léphetett volna fel éppen a velünk legjobb baráti viszonyban álló washingtoni kormánnyal szemben. A Világ már közölte, hogy Szapáry László grófot, Magyarország londoni követét felmentették. Most úgy értesülünk, hogy helyére Kubidó-Zichy Iván bárót nevezték ki. A kormányzó már aláírta megbízólevelét. Hír szerint a vatikáni követség élére Bornemisza báró, volt stockholmi magyar követ kerül. A stockholmi magyar követi állást ügyvivői állássá változtatják át. Wild József látogatása a miniszterelnöknél és Albrecht főhercegnél Wild József nemzetgyűlési képviselő, akinek nyílt levele dominálta a legutóbbi politikai eseményeket, fölkereste Albrecht főherceget. A látogatásra vonatkozólag illetékes helyről közült, hogy a látogatás alkalmával Wild József annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy Albrecht főherceg Gömbös Gyula szervezkedési kísérletétől távol áll. Felhasználta Wild József ezt az alkalmat arra hogy sajnálkozását nyilvánítsa afelett, hogy Gömbös Gyulához intézett nyílt levelével kapcsolatba hozták a főherceg személyét. Később Wild József fölkereste Bethlen István grófot is. A rövid ideig tartó megbeszélésen informálta Wild József a miniszterelnököt azokról a dolgokról, amelyek nyílt levelével és parlamenti felszólalásával kapcsolatosak. Erre vonatkozólag Wild József nyilatkozott egy estilapban és a következőket mondotta : — A fajvédő propaganda ügye immár teljesen hivatalos mederbe terelődött, ami azt jelenti, hogy az illetékes hatóságok dolga lesz most már megállapítani, várjon a nekik átadott adataim mennyiben felelnek meg a valóságnak és tesznek szükségessé intézkedéseket az állam rendje ellen irányuló szervezkedéssel és propagandával szemben. Az illetékes hatóságokkal egyébként továbbra is érintkezésben maradok, hogy amennyiben szükségesnek látják, adataimra vonatkozóan időről-időre felvilágosítással szolgálhassak. Iláram bizottsági ülés A nemzetgyűlésnek a házszabályok előkészítésére kiküldött bizottsága november 4-én délután 5 órakor ülést tart. Az ülésen az 1913. évi házszabályok alkalmazása ügyében Grffy Imre nemzetgyűlési képviselő által előterjesztett indítványt tárgyalják. A nemzetgyűlés földművelésügyi és közgazdasági bizottsága november 4-én déli 12 órakor együttes ülést tart a tejtermékeknek állami ellenőrző jeggyel való ellátásáról szóló törvényjavaslat ügyében. A nemzetgyűlés közigazgatási bizottsága pedig november 4-én délelőtt öt órakor ülést tart, melynek tárgya a bizottság egybehívásának megindokolása. Iparosok és kereskedők Eródy Ernő miskolci jelöltsége mellett Az Országos Kereskedő és Iparos Szövetség tegnapi értekezlete a miskolci választás ügyére foglalkozott s örömmel vett tudomást a kerület ipari és kereskedelmi köreinek arról az óhajáról, hogy Miskolc új képviselője Bródy Ernő dr., a szövetség tiszteletbeli főtitkára legyen. A szövetség elhatározta, hogy Bródy Ernő dr. megválasztását teljes erejéből támogatja s haladéktalanul érintkezésbe lép a miskolci kereskedő és iparos körökkel. A Kossuth-párt óbudai pártvacsorája A III. kerületi Népkör, a függetlenségi 48-as Kossuth-párt óbudai szerve tegnap pártvacsorát rendezett, amelyen a tagokon kívül a szociáldemokraták is nagy számban vettek részt. A központ részéről Nagy Vince, Horváth Zoltán, Nagy Ernő, Rainprceht Antal nemzetgyűlési képviselők és Vass János volt miniszter jelentek meg. Schubert Sándor elnök meleg üdvözlő szavai után Nagy Vince a jelenlegi kormányzatot bírálta, nemcsak Bethlen István reakciós kormányára mutatott rá, hanem az ébredőkre is, akik bár e pillanatban a kormánnyal szemben állanak, de még távolabb állanak Kossuth Lajos eszméjétől. Utána Rainprecht Antal, Horváth Zoltán és Nagy Ernő beszéltek. Posenberg Béla dr. köszönte meg a jelenlevők felszólalását. Pakots József előadása a parlamentről Az Erzsébetvárosi Demokrata Körben ma este Pakots József nemzetgyűlési képviselő előadást tartott a parlamentről és a parlament kedélyeiről. Az előadás megkezdése előtt üdvözölték Vázsonyi Vilmost és a többi ellenzéki képviselőt, majd Pakots József előadásában elsősorban arra mutatott rá, hogy a régi parlament kedélye és modora messzi felülmúlta azt a hangulatot, amely ma a nemzetgyűlésen uralkodik. Régen a közbeszólások elmések voltak és szatírájuk mellett is gyöngédei, ma viszont a sértő közbeszólások legtöbbször egyéni becsületükben és magánéletükben igyekeznek megbántani a szemben levő párt valamelyik tagját. Ezután nagy derültség mellett elszórakoztatta a nemzetgyűlés jellegzetesebb alakjait és számos mulattató epizódot mondott el a parlament életéből. A több száz főnyi közönség Pakols előadását nagy tetszéssel hallgatta. Szombat November 8-ika előtt kell a Világlexikonra 100.000 koronával előfizetnie, mert azután már 150.000 korona lesz az ára.