Világ, 1925. július (16. évfolyam, 144-170. szám)
1925-07-01 / 144. szám
2 119 25 július is. miniszter úr azt a módosítást fogja előterjeszteni, hogy a szakasz kizáró rendelkezését különös méltánylást érdemlő esetekben a minisztertanács felfüggesztheti. Ez a módosítás tehát nem az emigránsok hazatérésére, hanem inkább az aktív politikai életbe való visszatérésre vonatkozik. . .... Rossz tréfa az egész módosítás • QS Világ munkatársa a helyettes miniszterelnöknek ezt a nyilatkozatát közölte a szociáldemokrata párt vezetőivel, megkérdezve őket, hogy ezt a módosítást a párt kielégítőnek találja-e . Peyer Károly nemzetgyűlési képviselő a következőkben ismertette a szociáldemokrata párt álláspontját: . — Az ígért módosítás rossz tréfánál másnak nem minősíthető. A mi álláspontnak ezek után is változatlanul az, hogy az egész szakaszt törölni kell. Véleményünk szerint senkit sem lehet a politikai életből kizárni azért, mert az illetőnek szerencséje volt külföldön tartózkodni, vagy pedig kényszerítve volt erre. Ha valaki például három évig ültetvényes volt Kínában, és visszatér onnan, ettől az embertől épúgy nem lehet megvonni a választójogot, mint attól a politikustól, aki esetleg más okok miatt élt egy évnél hosszabb ideig az ország határain kívül. Ennek a szakasznak politikai tendenciáját még kirívóbbá teszi az a módosítás, amelyet most a helyettes miniszterelnök úr beígér. Minisztertanácsi határozattal függővé tenni a külföldről visszatérők választhatóságát, ez nem minősíthető másnak, mint annak, hogy a legelsőbbrendű polgárjogot politikai alku tárgyává akarják tenni. E választójogi törvényjavaslat emigránsszakaszának tárgyalására már a nemzetgyűlés holnapi ülésén sor kerül, a Rakovszky Iván belügyminiszter által már a szakasz tárgyalásának megkezdésekor beterjesztendő módosítással Péper Károly nyilatkozata után nem lehet remélni a szakasz békés letárgyalását. A választójog délelőtti tárgyalása ért nemzetgyűlés mai ülését tizenegy órakor nyitotta meg Huszár Károly alelnök. A nemzetgyűlés harmadik olvasásban is elfogadta az indemnitást Ezután a költségvetés került napirendre. Fráter Pál előadó ismertette a költségvetést, amely szerint a nemzetgyűlésnek a tavalyi 32 milliárd helyett a jövő évben 30 milliárd lesz a kiadása. Ebben az összegben a felsőház 5100 millió koronával szerepel A nemzetgyűlés elnökének, alelnökeinek, jegyzőinek, általában képviseő-tisztviselőinek illetménye 1200 millió koronával, kinevezett tisztviselőinek illetményei 400 millió koronával emelkednek. Hegymegi-Kiss Pál kifogásolja a felsőház költségeinek megszavazását, mert erre semmi törvényes alap nincsen. Indítványozza, hogy utasítsák a gazdasági bizottságot a gyorsírók jobb fizetésére. A Ház ezt az indítványt elfogadja , a nemzetgyűlés költségvetését megszavazza. Következett a választójog vitájának folytatása. A IV. szakasznál Vázsonyi Vilmos indítványozza, hogy a központi választmánynak egy, a királyi tábla által kijelölt bíró legyen az előadója. Rakovszky belügyminiszter ellenzi az indítványt, melyet a Ház el is vet. A 17—26. szakaszt változatlanul megszavazzák. . . ! A 27. szakasznál Vázsonyi Vilmos azt a módosítást ajánlja, hogy a választók összeírása nécák szerint történjék s a nőválasztóknál vegyék be a jegyzékbe a választó leánykori nevét is. Rakovszky belügyminiszter az indítvány első részéhez nem járul hozzá, második részét azonban elfogadja. A 28. szakasznál Vázsonyi Vilmos indítványozza, hogy egy-egy választási ciklusban legalább kétszer írják össze a választókat Rakovszky belügyminiszter ezt a költségek miatt ellenzi..., . , . Vázsonyi Vilmos A 33. szakasznál az eddig felállított kereteket a négy elemi elvégzésének megállapítására vonatkozólag szűknek tartja és azok bővítését kívánja. Ilyen irányú módosítást ajánl. Javasolja továbbá, hogy ne csak a vitézségi érmesek kapjanak választói jogot, hanem azok is, akiknek Károly csapatkeresztjük van. Szabó Imre, Petrovácz Gyula, Várnai Dániel és Farkas Tibor rövid felszólalása után Rakovszky Iván belügyminiszter úgy nyilatkozik, hogy aki altiszt volt, arról feltételezhető, hogy olyan intelligenciája van, mintha négy elemit végzett volna. Elfogadja Vázsonyi módosítását is. A 35-ik szakaszt vita nélkül, a 36-ik szakaszt Vázsonyi Vilmosnak a belügyminiszter által is elfogadott módosításával fogadta el a Ház. VILÁG A kormány és a többség ma újból megakadályozta a tisztviselők fizetésemelésének és az adók leszállításának napirendre tűzését . (A Világ tudósítójától.) A nemzetgyűlés ma folytatta a választjogi törvényjavaslat részletes tárgyalását, amelynek során ma eljutottak a 60. szakaszhoz. Holnap kerül sorra a javaslat 62-ik, úgynevezett emigráns szakaszának tárgyalása, amely ma a politikai érdeklődés középpontjába került . A nemzetgyűlés demokratikus ellenzéke ma is kísérletet tett az irányban, hogy a törvényhozás a választójogi törvényjavaslat tintkjának megszakításával mindenekelőtt a kormánynak azt a törvényjavaslatát tárgyalja le, amely a miniszterelnök genfi, tanácskozásainak eredményet, tehát a tisztviselői fizetésének emelését, az adók leszállítását és a beruházási munkálatok megkezdésére adandó felhatalmazást foglalja magában. A komány és az őt támogató többség az ellenzéknek ez irányban előterjesztett újabb indítványát ma is elutasította és a szociális és gazdasági szempontból sürgős törvényjavaslat letárgyalása helyett tovább is a választójogi törvényjavaslat vitáját forszírozza. A kormány ezzel a magatartásával a választójogi törvényjavaslat tárgyalásának mielőbbi befejezését akarja kierőszakolni. Az ellenzék azonban nem hajlandó ennek a terrornak engedni, amelyre más választ nem adhat, minthogy mindenap indítványozni fogja a genfi határozmány napirendre tűzését Húsz szakaszt tárgyalt le délután a nemzetgyűlés Szünet után Zsitvay Tibor elnök nyitja meg az ülést. Rothenstein Mór a 39-ik szakasz második bekezdéséhez a lényeget nem érintő pótlást ajánl. Rakovszky Iván belügyminiszter a pótlást elfogadja. A Ház a szakaszt az előadó és Rothenstein Mór pótlásával fogadta el. A 40-ik szakasznál Saly Endre több módosítást ajánl. Rakovszky Iván belügyminiszter nem fogadja el a módosításokat. A Ház az eredeti szöveget fogadja el. A 41—45. szakaszokat vita nélkül fogadja el a Ház. A 46. szakasznál Hegymegi-Kiss Pál azt javasolja, hogy a központi választmány határozatai ellen beadott panaszokat ne a közigazgatási bíróság, hanem a tábla bírálja el Rakovszky Iván belügyminiszter ellenzi az indítványt. A Ház az eredeti szakaszt fogadja el A 47. és 48. szakaszt vita nélkül, eredeti szövegezésben, a 49-iket pedig az előadó stiláris módosításával fogadják. Az 50-ik szakaszhoz Saly Endre módosítást ajánl, amelyet Hegymegi Kiss Pál támogat. A Ház Rakovszky belügyminiszter rövid megjegyzése után a módosítást elveti. Az 51. szakasznál Puky Endre előadó módosítást ajánl, amelyet azzal okol meg, hogy később a szavazóigazolvány-rendszer megszűnését fogja indítványozni. Rothenstein Mór indítványozza, hogy a választás mindig vasár- és ünnepnapon, illetve törvényes munkaszüneti napon legyen. Hegymegi-Kiss Pál és Rakovszky Iván belügyminiszter felszólalása után a Ház az előadó módosítását elfogadja, Rothenstein Mór indítványát elveti. Az 52. szakaszt vita nélkül fogadják el. Az 53. szakasznál Puky Endre előadó módosítást ajánl és új bekezdést javasol, mely szerint eltérő vélemény esetén a választási biztos Véleménye a döntő. Elnök azzal az indokolással, hogy az ellenzéknek ideje legyen a módosítást fontolóra venni, az ülést öt percre felfüggeszti. Szünet után Hegymegi-Kiss Pál szól a szakaszhoz. Az előadó módosítását aggályosnak tartja, az új bekezdéshez az ellenzék nevében is hozzájárni. Farkas István hasonló értelemben szól Rakovszky Iván belügyminiszter kéri az előadó módosításának elfogadását. A Ház így határoz. Az 54. szakaszt vita nélkül fogadják el Az 55-ik szakaszhoz Hegymegi-Kiss Pál módosítást ajánl, amelyet a belügyminiszter megjegyzése után a Ház elvet. Az 56—58-ik szakaszokat vita nélkül fogadják el. Az 59-ik szakasznál Puky Endre előadó és Hegymegi-Kiss Pál ajánlanak módosítást. Rukovszky István belügyminiszter mindkét módosítást magáévá teszi. A Ház a módosításokat elfogadja. A 60-ik szakasznál Hegymegi-Kiss Pál módosítást ajánl, hogy a gyűlések engedélyezésénél a rendőrség pártatlanul járjon el, javasolja továbbá, hogy a szakasznak azt a részét, mely a plakátokra vonatkozik, töröljék. Rupert Rezső indítványozza, hogy a rendőrhatóságnak ne húsz, hanem tizenkét óra alatt kelljen nyilatkoznia a gyűlések engedélyezése dolgában. Farkas István: A választások előtt messzebbmenő gyülekezési jogot kell adni, mint normális időben. A javaslat éppen az ellenkezőjét célozza. Helytelennek tartja, hogy csak harminc nappal a választások előtt kezdhetik meg az agitációt. Ez az intézkedés éppen azokat a pártokat sújtja, amelyek a tömegekre támaszkodnak. Szabó Imre a javaslatnak a gyülekezési jogra vonatkozó rendelkezéseit bírálja. Marásits Géza: A vidéki rendőrhatóságok az utóbbi időben még a szövetkezeti közgyűléseket sem engedélyezték. Ez is mutatja, hogyan kezelik nálunk a gyülekezési szabadságot. A javaslat csaknem lehetetlenné teszi, hogy a szocialista párt gyűlések tartására helyiséget kapjon. Rupert Rezső bejelenti, hogy előbb benyújtott módosítását visszavonja, mivel ez félreértésen alapult. Esztergályos János: A javaslat intézkedései homályosak és módot adnak arra, hogy a hatóságok ezeket a kormánypárt érdekében félremagyartsák. , m.IIII- I l&íu.i Györki Imre: Személyes kérdésben kér szót A pénteki vita során, kitértem beszédemben Prónay Pál ügyére, valamint a Somogyi —Bacsó-gyilkosság tárgyában lefolytatott bizonyítási eljárásra. A honvédelmi miniszter úr szombaton reflektált beszédemre és én ekkor nem tudtam és nem is akartam nyomban válaszolni, mert súlyt helyeztem arra, hogy a honvédelmi miniszter úr kijelentéseivel szemben aktákkal bizonyítsam igazamat. A honvédelmi miniszter úr kritika tárgyává tette azt a kijelentésemet, melyben azt állítottam, hogy a honvéd törvényszék Prónay Pál, illetve védője, Darvas János egy beadványát, annak sértő tartalma miatt, nem zárhatta, hanemvisszautasította. A honvédelmi miniszter úr azt mondotta, ho°v ez a megállapításom téves. Most módomban van a visszautasító végzést itt felolvasni, melynek szó szerinti szövege így hangzik: „Ezt a beadványt sértőnek tartjuk és éppen ezért érdemben való intézkedés nélkül visszautasítjuk. Egyben utasítást adtunk az irodai közegeinknek, hogy amennyiben Prónay Pál úr vagy ügyvédje, Darvas János, hasonló sértő tartalmú beadványt intéz hozzánk, ezt rövid úton küldjék vissza." Ez a végzés nemcsak azt igazolja, amit állítottam, hanem a jövőre vonatkozóan is magában foglal intézkedéseket, mégpedig azt, hogy a sértő tartalmú beadványokat minden további nélkül küldjék vissza. Ez kétségtelenül igazolja állításomat és azt, hogy a honvéd-ügyészség szabálytalanul, sőt törvényellenesen járt el, mert ha egy beadványban sértő kifejezéseket talál, akkor joga van emiatt eljárást indítani, de a beadványt semmi körülmények közt se vetheti vissza. Egy másik kijelentésem arra vonatkozott, hogy a nyugatmagyarországi fosztogatások ügyében nem indítottak vizsgálatot. A honvédelmi miniszter úr ezt az állításomat is meg akarta cáfolni. Ezzel szemben hivatkozom arra a tényre, hogy a vizsgálóbizottság, amely ebben az ügyben eljárt, nem hallgatta ki a sértetteket. A honvédelmi miniszter úr erre vonatkozóan csak annyit mondott, hogy ebben az ügyben Prónay ügyvédje, Darvai ellen megindították az eljárást. Bizonyítékaim felsorolása céljából hivatkozom Darvainak a Reggel című lapban megjelent nyilatkozatára, mely nemcsak azt igazolja, hogy amit elmondottam, az megfelel a tényeknek, hanem még sokkal súlyosabb kitételeket is tartalmaz. A Somogyi—Bacsó-ügyre vonatkozó állításaim igazolásául a következőket sorolom fel. A honvédelmi miniszter úr beszédében mintegy neheztelve azt mondotta, hogy egyik szociáldemokrata képviselőtársam olyan nyilatkozatot tett, hogy mi várakozó álláspontra helyezkedünk és megvárjuk a fejleményeket, s addig ezt az ügyet nem hozzuk elő. Ez igaz. Meg kell azonban állapítanom, hogy már az első hetekben a nyomozás során különböző rendellenességek történtek, amelyek szükségessé tették, hogy ezzel a kérdéssel újból foglalkozzunk. A nyomozati eljárásnak első eredménye az, hogy Beniczkyt letartóztatták, a második eredménye pedig, hogy az egyik tanút, Fényes Lászlót, nem hányatták ki mindazon tényállításokra vonatkozóan, amelyekre kihallgatását kérte. A harmadik pozitív eredménye az új nyomozásnak az, hogy a honvédelmi miniszter úr, kijelentése ellenére, nem tette közzé a tanúvallomásokat. Pozitív eredménye még a vizsgálatnak, hogy a Népszava ellen, amely a nyomozati iratokat közölte, három sajtópert indítottak tiltott közlés címén ütéseket. (Ellentmondás jobbról.)' ''ssWmwpi Peyer Károly: Ilyent nem mond az ember, ha nem gondolja! .. Györki Imre: Ez a feltevésemet az is igazolja, hogyha a vizsgálat eredménnyel jár, akkor fölösleges a nyilvánosságrahozatal, mert hiszen akkor a főtárgyalásról úgyis értesül mindenki Peyer Károly: Sohase lesz ebből főtárgyalást Kiss Menyhért: öreg zsidó lesz addig belőlem! Farkas István: Nem nehéz megjósolni! (Nagy zaj.) Györki Imre: Azt is mondotta a honvédelmi miniszter úr, hogy ő tüzetesen át-* nézte azokat a cikkeket, amelyek a Somogyi—Bacsó-ügyről a Népszavában megjelentek és úgy találta, hogy azokban egyetlen olyan nyom sincs, amelyek alapján az új eljárást meg lehetne indítani. Ezzel szemben szombati beszédében azt mondta a honvédelmi miniszter úr, hogy a mostani nyomozás arra szolgál, hogy a vizsgálati anyagot kiegészítsék. Pénteki betszédemben részletesen felsoroltam a nyomozás hiányosságait és rámutattam arra is, hogy a négy gyanúsítottat még csak ki sem hallgatták. Huszár Károly elnök figyelmezteti a szónokot, hogy beszédét fejezze be. Györki Imre: Kérem a beszédidő meghosszabbítását Felkiáltások balról: Megadjuk! Az ülésteremben az ellenzék többségben van, mert a jobboldalon csak az kormánypárti képviselő ül. Huszár Károly elnök: Nem bocsátom szavazás alá a kérést mert a képviselő úr felszólalására szánt idő már letelt, a meghosszabbításra vonatkozó kérést pedig a felszólalásra szánt idő alatt kellelőterjeszteni. (Nagy zaj a baloldalon.) Györki Imre: Ezek után kénytelen vagyok rövidre fogni mondanivalóimat Fölemlítettem még beszédemben, hogy Tahy Pál századostól, aki első ízben folytatta az nyomozást és aki Ostenburgot le akarta tartóztatni elvették az ügyet és azt a fővezérség ügyésze, Littomeritzky hadbíró vette, át. A honvédelmi miniszter úr erre azt válaszolta, hogy Tahy Pál sohasem foglalkozott a Somogyi—Bacsó-üggyel és hogy őt egy más ügyből kifolyóan mozdították el állásából. Én ma is állítom, hogy Tahy Pál volt ennek az ügynek első ügyésze és hogy sokkal később indult meg ellene az a bűn* vádi eljárás, ami miatt elmozdították. Perd Gyula: örülhet Tahy, hogy nén* jutott Beniczky sorsára. Györki Imre: Előttem van a Tahy ellen kibocsátott vádirat, amely szerint az ügyész négy szerbet engedély nélkül tartott fogságban. Az ítélet szerint viszont az volt s bűne Tahynak, hogy a négy szerbet engedély nélkül szabadlábra helyezte. Ebből is nyilvánvalóan látható, hogy milyen hajánál fogva előráncigott ügy volt az, ami, miatt Tahy ezen az eljárást megindították. Az interpellációs könyv felolvasása után az ülés egynegyed hét órakor ért véget. . — Helyreigazítás. Jí Világ 1. évi május 23-ai! 115. számában Kéthly Anna afférja egy szavazatszedő küldöttségi elnökkel cím alatt megjelent s személyemre és Kéthly Anna nemzetgyűlési képviselőre vonatkozó közleményre a való tényállás megvilágítása céljából kijelentem, hogy nekem Kéthly Anna nemzetgyűlési kép- viselővel közvetlenül semmiféle afférom nem volt s nem való, hogy én tőle megkérdeztem volna, kicsoda s azután felszólítottam volna a helyiség elhagyására. Ellenben igenis igaz az, hogy Kutajka Lajos nemzetgyűlési képviselő a választás második napján este 7 óra után többedmagával bejött a 46. számú szavazókörzet helyiségébe s ott anélkül, hogy nálam, mint elnöknél jelentkezett volna, a bizalmiférfiakkal beszélgetésbe bocsátkozott. Én a szavazás lezárási munkálatainak megkezdésére való hivatkozással több ízben udvariasan felkértem az egész társaságot a helyiség elhagyására, és csak mikor a társaságból előlépő s magát megnevező Kitajka képviselő ezt igazolványára való hivatkozással határozottan megtagadta és kijelentette, hogy csak az erőszaknak enged, voltam kénytelen karhatalmat igénybe venni. Hogy a belépett többtagú társaságban Kéthly Anna képviselő is jelen volt, ezt csak Kitajka Lajossal folytatott szóváltásból tudtam meg. Valótlan az is, hogy a rendőröket a Wolff-párt bizalmi emberei hivatták s hogy a rendőrök kijelentették volna, hogy az igazolvány tulajdonságának joga van a helyiségben tartózkodni. Ellenben a valóság az, hogy a rendőrök kezdettől fogva ott voltak, s az én kizárólagos rendelkezésem alatt állottak. Kilián Tibor dr., a 46. sz. szavazatszedő küldöttség volt elnöke, a Gyür ki fenntartja azt az állítását hogy a fővezérség beavatkozott a somogyi Bacsó-ügy nyomozásába Elnökezután megszakítja a vitát, napirendi indítványt tesz és javasolja, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap délelőtt tíz órakor tartsa és ennek napirendjére a választójogi javaslat részletes vitájának folytatását tűzze ki. A kormány nem engedi napirendre tűzni a genfi határozmányokat Hegymegi-Kiss Pál. Az elnök napirendi indítványát nem fogadja el, hanem javasolja, hogy a holnapi ülés napirendjére az adók leszállítására, a beruházásokra és a tisztviselők fizetésrendezésére vonatkozó javaslatot tűzét ki. Felkiáltások a jobboldalon: Hóból Hollós Hegymegi-Kiss Pál: Mi ezeket a javaslatokat a magunk részéről közérdekűnek tartjuk és éppen ezért erre vonatkozó álláspontunkat itt leszögezzük. Görgei István: Az elnök napirendi indítványát fogadja el. . Pikler Emil: Mingyárt gondoltam ! A többség az elnök napirendi javaslatát fogadja el. 1 A gyilkosság gyanúsítottjait még ki sem hallgatták Amikor a honvédelmi miniszter úr azt a kijelentést tette, hogy a tanúvallomásokat nyilvánosságra hozza, én magam is, mint jogász, nagyon csodálkoztam. Nem tudtam ugyanis jogilag megérteni, hogyan lehetséges egy nyomozati stádiumban lévő ügyben a tanúk vallomását nyilvánosságra hozni. Most azután a honvédelmi miniszter úr legutóbbi beszédében azt állította, hogy ő ezt az ígéretét nem így értette, hanem úgy, hogy a nyomozás egy későbbi szakában teszi közzé a tanúvallomásokat. Egy másik kijelentésében viszont azt mondotta a honvédelmi miniszter úr, hogy nyilvánosságra hozza a vizsgálat anyagát abban a percben, amint kiderül, hogy az újabb nyomozás se vezetett eredményre. Az 1920-ban lefolytatott nyomozati eljárás nem járt eredménnyel és amikor ennek konstatálása megtörtént, a honvédelmi miniszter úr nem bocsátotta rendelkezésre a nyomozati atkokat. Később azután megengedték az ezekbe való betekintést. Most, úgy látszik, a honvédelmi miniszter úr már előre tudja, hogy eredményben lesz ez a nyomozás is és ezért tesz ilyenek a jelen Szerbia