Világ, 1946. február (212-234. szám)
1946-02-01 / 212. szám
VILÁG L . & \ee'ig. 212. SZÁM *ÁRA 2000 PENGŐ Főszerkesztő SUPKA GÉZA DR. BUDAPEST, 1946 FEBRUÁR 1 holtdhillálra Hiildt Dudapest nullás főpolgármesterit Az Október diadal útja! % (S. G.) Az elmúlt rosszemlékű negyedszázad vezércikkíróinak és politikusainak nem ▼olt népsserűbb témája, mint az Októbernek, az Őszirózsás Forradalomnak a lepocskoodiázása. I ideológusok*, mondották, meg hogy »ez élettől idegen álmodozók*, .felhőkére*tők ” voltak a. 18-as forradalom vezetői. El is verték rajtuk a port. Börtönbe vetették őket mindenféle álíügyek és ad hoc törvények alapján, vagy hontalanságba kergették, hazátlanokká deklarálták őket.. S akik itt maradtunk és állták a sarat, azok kezéből is kiverték a tollat, szájából a kenyeret. Gúnyos felsőbbséggel dörgölték az orrunk alá: „No, tisztelt ködevők, hol van hát az Eszme ere.tet Ugye, hogy egy szemernyi Hatalom mégiscsak többet jelent a politikában, mint akár a legföllengzőbb Gondolátt!* S lévén, hogy kezdettől fogva szőröstül,bőröstül eladták magukat a germán terjeszkedési vágynak, tehát min gyárt német nyelven is ránddérték a junker-világszemlélet aranybulláját, a bremareki stacht gekt vor ztrichti gyilkos axiómáját. Huszonöt évig úgy is látszott, hogy nekik, a Hotelem Ámokfutóinak, van igazuk. Mint a megkergült dervisek táncolták körül a nyers fizikai erő Moloéhbálványát. Kardjukkal csörtettek, pisztollyal fenyegetőztek és lovaglóostorral csapkodtak a levegőben. Hatalmi tébolyukkal megfertőzték az egész közéletet Még az utcaseprő is, ha formaruha volt rajta, érinthetetlen Hatóságnak, tehát a Hatalom részesének érezte magát. Vitéz Endre-típusú alispánoké, kakastollas csendőröké. Koloervári Borcsa-formájú sajtódiktátoroké volt a szó- Oltárt emeltek a tekintélyelvnek; a totális állam volt az életeszményük. Az Ember, a Gondolat csak ringy-rongy rekvizitum volt számukra, amelyet _•— ha kényükkedvüik úgy hozta magával — sírba dobtak vagy munkatáborba internáltak. *Aztán egy szép napon halomra borult az egész hatalmi tákolmány. Hívői, haszonélvezői szétfutottak, mint a sisera-had. A Hadúr legkeservesebb ébredése az lehetett, amikor rájött, hogy a maga képére és hasonlatosságára teremtett összes hatalmi szervezetei — a Vitézek, a Marósok, a Fajvédők, de még a legsajátabb párdneka magányos testőrei is — úgy otthagyták, mint Szent Pál az oláhokat Csakúgy porzott utánuk a föld. a Hatalom egykori csatlósai, lakájai most gyáva siránkozással, maguk fehérremosdatásával, ártatlanságuk hangoztatásával, ujségnemolvasással, rádiónemhallgatással, informálatlanságukkal védekeznek. Siralmas egy látvány! Ezek voltak hát a Hatalom urai! Ezek a poltronok? Mis hol van hát az egész agyaglábú bálvány, a Hatalom kimérájai* Mégis az Eszme győzött hát! Éspedig az annyiszor legyalázott Őszirózsás Forradalom eszméi. Hiába tiportak *1 bennünket, a Gondolat mégis erősebbnek bizonyon , most diadal útját járja. Mert az októberi forradalom követelése volt a földreform, gas októberi naensész vezére, Károlyi Mihály volt az, aki ezt a földreformot nyomban gs a sejdi birtokán meg is kezdette. Az októberi forradalom célki-tűzése volt a nemzeti független. 1 tég kivívása, amely akkoriban a német hegemónia alól való felszabadulásért viselt hartaszi küzdelmet jelentette. Az októberi forradalom zászlaján lobogott az emberi jogoknak az alkotmány alaptörvényei közé való igazása, s ezzel a demokrácia önvédelme. S az októberi forradalom kezdeményezése volt a köztársasági államforma törvénybe igtatása s ezzel egy félreérthetetlenül tiszta nemzetközi jogi helyzet megteremtése. Ezek persze csupán a legfőbb stációi annak a diadalúinak, amelyet Október eszméje rajzolt fel előre a magyar égboltra. * Október követeléslistája, amelyet most Tildy Zoltán kormánya vitt aNemzetgyűlés segítségével diadalra, még nincs le-zárva. Töméntelen még azok-nak a feladatoknak sora, amelyeket akkoriban a magyar sors követeléseiül felvett tettünk. Amit a mai demokrácia, ezekből megvalósított, az inkább csak roumbázisán, a roavemlékű múlt megtagadása. A földreform a feudális kor csökevényeinek eltakarítása, és a végrehajtásában még csak dadogtva jelentkeznek az új honfoglalás szükségletei. Az emberi jogok deklarálása s csupán védekezés a Hatalom fai notikus őrültjei ellen, de hiány-zik még a népbe való beidegez-1 tét és©. A függetlenség de facto-meg-1 teremtése csupán védekezés a teuton Ostdrang ellen, de hiány-zik a nemzeti függetlenség körül-1 bástyázása-S a köztársaság kikiáltása csu- apán védekezés régi vagy új di- 9 nasztiák esetleges kalandos tervei ellen. Ámde az Október kohójában ott fogant meg a Keleti Svájc gondolata is: az egyetlen olyan termékeny koncepció, amely a magyarság létét nem az erőszak, hanem a jog, bástyáival bírja megerősíteni. Hiányzik a közvetlen demokrácia megteremtése, amely a legkisebb községeik népakarata,naik kiértékelésével és a megyei intézmény depolitizálsával valóbanaz alkotmány bástyái közé vezesse a népmiliókat. S amely állandó ellenőrzés alatt tartson minden olyan törekvést, amely a népuralom kijátszását célozná. Hiányzik a radikalizmusnak, mint a köztelek világszemléletének beleplántálása a tömegekbe. Csak ilyen belső és gyökeres lélekváltás biztosíthatja az amúgy tunyaságra nagyon is hajlamos magyar ugarnak a haladás irányába való állandó és intézményes terelését. S végül hiányzik a polgári létforma teljes és alapvető átalakulása. A mai életben csakis a szervezett társadalmak állhatják meg a gazdasági versenyt , a társadalmi szervezettségnek a munkásság osztályharcos szervezés© csupán egyik tényezője: a másik, éppoly fontos eleme a polgárság brill észtén* a azoetálie új világrendbe. * Eit a feladatot szerte*/,éri pol£ánég9*l tuacoMani nem tehet A nemzetgyűlés tegnapi ülésének utolsó szónoka Szent-Iványi Sándor (Polgári Demokrata Párt) volt. Szent-Iványi Sándor: Felszólalásomnak az a lényege, hogy a Polgári Demokrata Párt részéről is hitet tegyek amellett, hogy a demokratikus Magyarország meg tud egyezni még olyan fontos kérdésekben is, mint az államforma kérdése és hogy eljöjjek és leadjam pártom egy szavazatát a köztársasági törvényjavaslat mellett. (Éljenzés és taps.) A mi pártunk kicsi, de mégis van, úgy éreztem, hogy mind befelé, mind kifelé szükséges annak elvi kijelentése, hogy a Polgári Demokrata Párt nem maradt távol és nem ellenezte, hanem határozottan mellette van a köztársasági törvényjavaslatnak. (Helyeslés.) — A királyság és a köztársasági államforma közötti ellentéteket azzal próbálták kiélezni, hogy a királyság intézménye azért jobb, mert nem teszi ki minden 3—4 évben az országot az elnökválasztás izgalmainak. Pontosan ez az aggodalom az, amiért én a magam részéről hatiro®ottan a köztársasági államforma mellett foglalok állást. Igenis, tegyük ki az országot az ilyen izgalmattnak az alkotmányosság keretein belül. — Ez a nemzet, amelyet arról ismertünk meg a múltban, hogy sokszor inkább fejjel is a falnak rohant, de eszményeiért kiállott, történelmének leggyászosabb napján eltűrte március 19-ét, eltűrte nemcsak a deportálások szégyenletes eseményeit, de azt is, hogy elhurcolják kormányának tagjait, elhurcoljanak törvényhozókat.Úgy van! Úgy van!) — Azt hiszem, hogy ez ellen a politikai tájékozatlanság ellen kitűnő iskola, hogy igenis minden négy esztendőben az elnökválasztással az ország népe vessen magával számot, kit választ kit küld a legmagasabb közjogi méltóságra. Az emberi jogokért — Nagy örömmel üdvözlöm aörvényjavaslat bevezetésében az emberi jogok kodifikálását. Végre megtörténik, hogy a Rajnán innen is törvénybe foglalják valahol az eberi jogokat. Ugyanakkor legyen szabad hivatkoznom egy magyar történelmi példára. A tordei országgyűlésen 1565-ben a vallás, és lelkiismereti szabadságell, hogy a magyar polgári társadalom ráébredjen a maga létérdekére. S ez nemcsak a polgárság önös érdeke, hanem a munkásságé is. Az osztályharc legjobb teoretikusai bizonyítják azt a tételt, hogy szervezetten polgári társadalom közvetlen veszélyt jelent magára a munkásmozgalomra is, mert hiányzik annak a hídnak a túlsó pillére, amely a társadalmi öncélúság két partnerét összekötheti. A legközelebbi magyar jövő vitális érdeke tehát, hogy a polgári akaratnyilvánítás szétszórt tűzhelyei, a különböző polgári pártok, inkább mi, mint holnapot elsőnek iktatták törvénybe, messze megelőzve minden más népet ezen a téren. Meg kell emlékeznünk erről az 1565-ös dátumról, akkor, amikor a köztársaságot mondjuk ki Magyarország állanaformájának. Azt hiszem, az egész nemzetgyűlés úgy érzi és úgy értelmezi, hogy az emberi jogokban a gondolat- és véleménynyilvánítás szabadságában benn foglaltatik a sajtószabadság. Én azonban úgy gondolnám, hogy ha arra lehetőség van, nem ártana ezt külön is kiemelni. Sajtószabadság nélkül nem tudok demokráciát elképzelni. .Sajtószabadság nélkül, amelyet azonban nem közigazgatási tényezők, hanem az illetékes bíróság bírál el. — A Polgári Demokrata Párt szeretetei üdvözli a törvényjavaslatot. Elfogadja általánosságban és kívánja, hogy az új köztársasági államformában egy öntudatra ébredt és politikai érzékkel bíró magyar nép nézzen szembe egy szebb és boldogabb jövendővel. (Éljenzés és taps. A szónokot, üdvöszlik.) A mai ülés A nemzetgyűlés mai ülését délelőtt fél tízkor nyitotta meg Nagy Ferenc. A miniszterek közül Tildy Zoltán miniszterelnök, Rákosi Mátyás és Bán Antal voltak jelen. Schlacht Margit (pártonkívül) volt az első felszólaló. Azzal kezdte beszédét, hogy az eddigi felszólalásoktól eltérő szempontból világítja meg a köztársasági törvényjavaslatot. Arról van szó, hogy egy ezeréves királyságtól válunk, el. A magyar nép lelkéből kell kisarjadnia az ilyen javaslatnak. (Állandó közbeszólások kisérik a Ház minden oldalán. Egy kisgazdapárti képviselő közbekiált: Négyszáz évi szenvedés után nem lehet Habsburg-propagandát, csinálni. Schlachta Margit ezután állandó nagy zajban arról beszél, hogy az alkotmányozásnál az organikus fejlődés rendkívül fontos. Hibáztatja, hogy a törvényjavaslat a szentkoronára vonatkozóan semmiféle rendelkezést nem tartalmaz. — Amikor a király fejéről vesszük le a koronát, akkor tulajdonképpen a saját fejünkről vesszük le. Jólétünknél előbbrevaló becsületünk. (Sulyok Dezső előadó: Mi megteremtsék a közös munka lehetőségét. Ám tartsák meg — egyelőre — pártokbeli különállásukat. De alkossanak meg olyan egybefogó szervet, amely a polgári összefogás alapján kidolgozza a polgári politika korszerű reformját s hangját hallassa minden olyan vitakérdésben, ahol a polgárság sorsáról is történik döntés. S ez a polgárliga álljon oda, egyenlő partnerként és becsületes harcos társként, a munkásság mellé, hogy közös erőfeszítéssel — simra a kölcsönös gyanakvás légkörében — sailletflife taxánkat Újjáépíteni, köze ehhez a becsületnek a Taps a Ház minden oldalán.) Schlachta Margit ezután azokkal polemizál, akik külpolitikai szempontból követelik a köztársaságot. — A királyság nem ellentétes a demokráciával. (Marosátz György: Nem lesz királyság. Mégsem lesz magából udvarhölgy!) Óriási zaj, folytonos közbeszólások a Ház minden oldalán. Schlachta Margit: Sokkal helyesebb lenne ebben a fontos kérdésbeli békekötés után dönteni. Indítványt terjeszt a Ház elé, halassza el tanácskozásait vet államforma kérdésében s írjanak ki új választásokat. (Felkiáltások: Akkor maga kimaradna!) Schlachta Margit második indítványa az, hogy amennyiben a törvényjavaslat mégis szavazásra kerül, a szavazás titkos legyen. Közben lejárt Schlachta Margit beszédideje és az elnök kérdésére a Ház öt perccel meghosszabbította beszédidejét. Azzal fejezte is beszédét, hogy lelkiismerete szerint ítéljen a Ház, mindenki szabadon és ne párthatározat szerint szavazzon. A törvényjavaslatot a maga részéről nem fogadja el. Nagy Ferenc elnök ezután a vitát bezárta. A részletes tárgyalás megkezdése előtt Schlachta Margit halasztó természetű határozati javaslatait, a nemzetgyűlés elvetette, a titkos szavazásra vonatkozó javaslatot mint házszabályellenest, maga a nemzetgyűlés elnöke utasította vissza. Ezután a nemzetgyűlés a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. A részletes vita A nyomban megkezdett részletes tárgyalás első szónoka Parlagi György, aki beszédét azzal kezdte, hogy amióta az’1848. törvénnyel Magyarország rálépett az alkotmányosság útjára, a most tárgyalt törvényjavaslatnál fontosabb törvényjavasolt, még nem került a nemzet színe elé. Első ízben emeljük majd törvényerőre az emberi alapjogokat. Csak az a politikai rendszer és alkotmány lehet jogos, — hangsúlyozta — amely isteni és emberi törvény. Az új magyar alkotmánynak alapkövét tesszük most le. Parragi ezután a szegedi gondolatról beszélt, amely Magyarországon megteremtette Zalaegerszeget a többi internálótáborokat és azt, hogy jogerős bírói ítélet nélkül lehessen üldözni emberekeit. — Magyarországon a demokrácia lehetetlenné teszi a nácizmus újjáébredését, lehetetlenné teszi, hogy politikusokat, újságírókat vagy más közéleti tényezőket, kiadjanak idegen eszmének és nj öngyilkosságba sodorják az országot. — Ettől a javaslattól elvárom, — folytatja — hoggy megszünteti a felelőtlen demagógiát és a fajgyűlöletet. Igazat adok abban is a törvényjavaslat szellemének, hogy véget vet a rabszolgaságának, biztositja az emberi jogokat s örömmel üdvözlöm a javaslatnak azt a kitételét, amely félre nem magyarázható módra kijelenti: szomknem fosztható meg jogaitól*. — Mi antifacietták vagyunk te A nemzetgyűlés elfogadta a köztársasági javaslatot A sajtószabadság mellett emelt szót Szent-Iványi Sándor a köztársasági javaslat tárgyalásán