Világ, 1946. november (430-454. szám)
1946-11-01 / 430. szám
Ma rádiómelléklet teljes heti műsorral Ma folytatjuk: VILÁG 430. SZÁM * ÁRA 40 FILLÉR Főszerkesztő:SUPKA GÉZA DR. 1946 NOVEMBER 1 *’;PggiEK Zárolták az 1500 forinton felüli fizetéseket A VII. kerületi nyilaspárt névsorát közöljük Vádirat Héjjas Iván és orgoványi bandája ellen Egyház és demokrácia írta Haypál Béla Sok szó esett mostanában arról, hogyan találhatja meg az egyház a maga helyét a demokratikus átalakulásban. Meggyőződésem szerint nagyon tévednek azok, akik a modern demokrácia és a keresztyén egyház között ellentéteket látnak. De tévednek azok is, akik a demokrácia részéről az egyház irányában legfeljebb valami tűrt helyzetet, valamiféle negatívumot tudnak elképzelni, abban az értelemben, hogy a demokráciának az egyházhoz semmi köze sincs, de addig, amíg az egyház a demokrácia köreit, cirkulusait nem zavarja, az egyház folytathatja a maga életét. Ilyenfajta felfogással szemben a meggyőződésem az, hogy az egyház és a demokrácia között nem is képzelhető helyesen más, mint pozitív viszony. Ha az egyház és a demokrácia kapcsolata nem pozitív, akkor vagy a demokrácia nem igazi demokrácia, vagy az egyház nem igazi egyház. A keresztyénné® helyesen értelmezett tanításaiból ugyanis szükségképpen következik a demokrácia követelménye. Ha a keresztyénség nem jött volna, az igazi demokráciát sem ismernék. Hogy csak egy példát mondjak: az antik világ gyakran példaképpen magasztalt »klasszikus« demokráciái a rabszolgasággal együtt álltak fenn, sőt nagyrészben azon alapultak. Bátran mondhatom, hogy a demokrácia feltételeit a keresztyénség teremtette meg. Ami közelebbről a református egyházat illeti — református lelkészi hivatásomnál fogva ezzel a kérdéssel közvetlenül szembe kell néznem — jeles szociológusok már sokszor rámutattak arra, milyen jelentős szerepe volt a kálvinizmusnak a modern, demokratikus rendszerek kialakulásában. Rövidség okáért egyszerűen idézem itt egyházunk nagy tanítójának, Kálvin Jánosnak szavait: "Sokkal elviselhetőbb dolog, hogyha olyanok kormányoznak bennünket, akiket választás helyezett be ebbe a tisztségükbe és akik elismerik magukról, hogy a törvényeknek ők is alá vannak vetve, mint hogyha fejedelem van fölöttünk, aki megokolás nélkül parancsol s aki akármennyire gyermekkorban van is még, örökli a hatalmat s még akkor is engedelmeskedni kell neki, hogyha valami bolondul hebehurgya alak vagy pedig a világ legkegyetlenebb zsarnoka.* Azután gondoljunk a református egyház kormányzatára, amely ■tudvalevőleg presbiteri rendszerű Társadalomtudományi szempontból ez a renddszer valóban demokratikus: minden jog forrása a Krisztus nevében és jelenlétében összegyűlt hívő nép, a gyülekezet A nép választja a lelkészeket, a presbitereket, a tisztviselőket. Amikor a rendi Magyarország még nem is álmodott demokráciáról, az már meg is valósult a református gyülekezetek nagy részének önkormányzatában. Elvi szempontból azt hiszem, a most kifejezettekhez aligha férhet kétség. De szembe kell néznem azzal a kérdéssel is, amely a közelmúlt fájdalmas eseményei után önként kínálkozik és valóban fel is vetődött a keresztyén egyházzal szemben. Ez a kérdés pedig az, hogy a keresztyén egyháznak, közelebbről a református egyháznak, bátran mondhatjuk, általában a protestáns egyházaknak alapvető jellegüknél fogva harmóniában kell lenniök a demokráciával, akkor miért nem fejtettek ki az egyházak nagyobb ellenállást a közelmúlt antidemokratikus rendszereivel szemben. Amikor erre feleletet kívánok adni, hadd tegyem fel az ellenkérdést: hát melyik csoport fejtett ki az egyházénál kitartóbb ellenállást! 1944 szörnyű hónapjaiban másokhoz mérton az egyház volt az, amely az üldözöttek védelmére kiállott és a hatalmasok tévelygéseire nyilan rámutatott. Elismerem, hogy az egyház elesett állapotában nem hallatta szavát olyan hangosan, ahogy kellett volna. De az antidemokratikus és így Krisztustellenes uralmi rendszerek vezetői már így is eejtet■ték, sőt tudták, hogy igazi, elvi ellenfelük a keresztyén egyház, ahol az emberi méltóság megbecsülését, aszabadságot és a testvériséget Krisztus követeli. Megnyugvásul szolgálhat az egyház és a demokrácia kapcsolata kérdéseinek ilyen felfogása meggyőződésem szerint az egyház és a demokrácia számára egyaránt. Talán szolgálatát tettem közéletünknek azzal, hogy a kérdés elvi részének lényegére és gyakorlati jelentőségére is rávilágítani igyekeztem. Az USA feloldja a magyarországi zsidók zárolt vagyonát Bukarest, október 31. Dr. Zibermann, a romániai zsidók szövetségének elnöke, értesítést kapott arról, hogy az amerikai kongreszszus megszavazná a 6890. számú törvényt, amely felhatalmazást ad az Egyesült Államok kormányának, hogy a romániai, magyarországi és más volt ellenséges államokban élő zsidóknak Amerikában zárolt vagyonát feloldják. A Sumnalul október 31. száma közleményt közöl, amely szerint ez a feloldás nemcsak a zsidókra vonatkozik. Hozzák nyilvánosságra az összes mozgósított haderők létszámát, javasolja az USA t Az erő egymagában nem elegendőn, jelentette ki Sintts tábornagy, délafrikai miniszterelnök Newyorkban, szembeszállva azokkal a kijelentésekkel, amelyek szerint a brit birodalom háborús erő tekintetében nem ér fel az Egyesült Államokkal és a Szovjetunióval. Nagybritnnia — hangoztatta Smuts — tudja, hogyan kell irányítani a világ ügyeit. Ez és egyéb kiváló adottságai felérnek mások igen súlyos tőkéjévé, a brit nép emberi értékei e pedig sokkal többet jelentenek, , mint a hadosztályok száma. Smuts beszédének tengelyében különben annak bizonyítása állott, hogy a brit birodalom többé nem imperialista. A brit imperializmus meghalt — hangoztatta a tábornagy — és el van temetve, mert a szabadsággal szemben végleges vereséget szenvedett. A béke ügyéhez való brit hozzájárulás igazi jelentősége éppen az, hogy a brit partika szántszándékkal lemondott az imperializmusról. Smuts beszédével egyidejűleg Wansittart a f Lordot Házában erélyes hangon bírája a moszkvai rádió és a szovjet sajtó briellenes propagandáját. s Pedig a szovjet állásfoglalásait éle változatlanul az Egyesült villámok ellen irányul, mint ahogyan ez Molotov beszédének abból a passzusából is megállapítható, ahol a dollárdiplomáciáé ellen használ erélyes szavakat. Ez a rész volt különben a szovjet külügyminiszter felszólalásának egyetlen fejezete amely az Egyesült Államokban meglehetősen vegyes benyomást keltett. A beszéd egyébként további enyhülést hozott a sztálini nyilatkozat megjavította nemzetközi légkörben és hatása érezhető volt az Egyesült Nemzetek tegnapi utolsó plenáris ülésén is. (Ma ugyanis megkezdődik a bizottságok munkája). Az ülés során Ausztrália és Equador delegátusa erélyesen követelte a vétójog felülvizsgálatát, az iráni kiküldött országa szomorú példájára hivatkozva sürgette, hogy a nagyhatalmak tartózkodjanak minden beavatkozástól a kisnemzetek ügyeibe. A jugoszláv külügyminiszter Angliát támadta görögországi politikája miatt, a görög delegátus viszont kijelentette, hogy a görög nép értetlenül áll a szűnni nem akaró elenséges viselkedéssel szemben és felmerül benne a kétely, vájjon Görögország nem, A- tengely oldalú harcait-e? Az ülés legnagyobb jelentőségű felszólalása Austin USA-delegátus szájából hangzott el. Az Egyesült Államok kormánya — mondotta — a jelen pillanatban ellenzi a vétójog megváltoztatását, elismeri azonban, hogy korlátozására szükség van, örömmel üdvözli Molotov javaslatát az általános lefegyverzésre. A fegyverkezés azonban mindaddig nem csökkenthető, míg részletesen meg nem beszélték a lefegyverzési intézkedések megszegői elleni védekezés kérdését. Az USA — jelentette ki Austip — örömmel fogadja azt az indítványt is, hogy a nagyhatalmak számoljanak be külföldön tartózkodó csapataik létszámáról, az azonban a kívánsága, hogy a volt ellenséges országokban állomásozó haderők létszámát is hozzák nyilvánosságra, sőt szükség esetén a határokon belül mozgósított csapatok erejét is.. Molotov beszédére reflektálva az amerikai delegátus kijelentette: Molotov beszédében bizalmatlanság és félreértés tükröződött az USA és más tagállamok iránt. A háború folyamán megadtunk szövetségeseinknek minden segítséget, amire egy nagy nemzet csak képes volt. A békében, minden erőforrásunkkal támogatni fogjuk az Egyesült Nemzeteket. A történelemre bízzuk vezéreelveink megítélését. Válla elve harcoltunk vádaskodás nélkül, nem küzdhetnénk ugyanígy a békéért is? Én mindenesetre nem fogok résztvenni semmiféle vádaskodásban. A moszkvai rádió a népi demokrácia diadalánál, nevezve a bulgáriai választások eredményét, újabb támadást intézett az angolszász hatalmak bulgáriai politikája ellen. Washington még mindig nem nyilatkozott hivatalosan a bulgáriai választásokról, az egész amerikai sajtó is, rendkívül éles hangon támadja a Groza kormányt, amely washingtoni vélemény, szerinte nem felel meg a demokrácia követelményeinekAZ USA külügyminisztériumának szóvivője is erős szavakkal bélyegezte meg Grozáék választási hadjáratát és arra a kérdésre, hogy az USA- kormány nem gondol-e a román kormány elismerésének visszavonására, azt válaszolta, hogy efelől a választások megtartása után határoznak majd. ngy. Kilenc fiaiéi®s az újvéki percben Belgrád, október 30. A belgrádi rádió jelenti: Szerdán mondta ki a Vajdaság legfőbb bírósága Újvidéken az ítéletet a kilenc magyar háborús bűnös bűnperében. Az ítélethirdetésen nagyszámban jelent meg Újvidék és Csajkás vidékének népe, hogy hallja az ítéletet. A legfőbb bíróság valamennyi vádlottat háborús bűnösnek mondta ki és Szombathelyi Ferencet, Grál Lajost, dr. Bajsay Ernőt, Nagy Miklóst Bajor Ferencet és Perepatics Pált golyó általi halálra, Feketehalmi Czeydner Ferencet, Grassy Józsefet és dr. Zöldi Mártont pedig köté általi halálra ítélte. (MTI) Süketnéma asszony volt a rákospalotai kéjgyilkosság áldozata A rákospalotai kéjgyilkosság áldozatának kilétét a főkapitányság nyomozói ma reggelre megállapították. Kiderült, hogy a szerencsétlen nő Felnagy Istvánné rákosszentmihályi asszony. A gyilkos a munkahelyéről hazatérő aszszonyt hosszabb úton követte, majd hátulról támadta meg és teperte le. Felnagyné süketnéma volt, a gyilkosnak tehát könnyűszerrel sikerült gaztettét elkövetnie, mert a szerencsétlen asszony nem tudott segítségért kiáltani. A gyilkos a jelek szerint beteges hajlamú ember. A nyomozók megállapították, hogy amikor saját tálikabátjával letakarta az áldozat holttestét, elvitte az asszony cipőit, sőt kézitáskáját, amelyben semmiféle érték nem volt. A szadista gyilkos kézrekerítésére a nyomozás a Sfxrnan-tobb eréllyel folyik