Világ, 1947. július (624-650. szám)

1947-07-01 / 624. szám

I Ovit*­ c Ahol minden eladó Helytelenül beidegződött ki­fejezési forma az, ami a lom­pos, szennyes, rendszertelen utcaképet »balk­áninak« ne­vezi. Ma már tudjuk, hogy a Balkán államaiban mennyi életerő, tisztességes igyekezet, akarat és a jobb felé való törekvés nyilvánul meg, így hát ne sértsük meg őket az­zal, hogy Budapest utcáinak képét­­ balkáninak nevezzük. De valahogy neveznünk kell!. Valahogy meg kell monda­nunk, mennyire bosszantó- le­hangoló, felháborító, étvágy­­talanító a hangoskodásnak, stílustalanságnak, üzleteske­­désnek az a zsivaja, amely lassan, lepraazerír fertőzéssel kerítette hatalmába városun­kat, amely egykor a neo­barokk címadományozó jó­kedvétől a »Duna királynőjén­ nevet kapta.. Hát nem királynő, nem. Különben sem jó szakma ma­ JJt­ LiisÁ L ■ 0 ÍÍCS lJU nek, szerény, tiszta, dolgos és rendes asszonynak mégis csak szeretnék látni ezt a­ helyet, ahol születtünk s ahol élni, dolgozni kötelességünk. Ezzel szemben . • • A sátoros Dvaágcorgusso­k* róh■ mit mondjunk­? Azelőtt faluvégen szerepeltek, most gombamódra tenyésznek min­den üresen maradt telken. Még az irodalomból sem sike­rült a ponyvát teljesen ki­irtani és máris­ meglepő mennyiségű újabb ütöttkopott­­föltözött másfajta ponyva ék­­teleníti el a köztereket.. És a koldusok! Középkori famet­szetek verejtékesen kieszelt el­rettentései jutnak eszünkbe s falusi búcsúk kantáté elsze­­rencsétlenedettjeinek emlékét idézik ezek a­ figurák , akik­nek balsorsában nem kétke­dünk, csak abban, hogy egy szociális felépítésű államban más megoldás ne kínálkoznék a nyomorúságra. És az Isten tudja honnan felszedett ma­gyartalan hangsúllyal vö.iga­­retoA meg egyéb közhasznú­lét­i cikkeket dúdoló, nyilván másként, megélni nem tudó fiúre-lányok sorfala! Igen, fiúk és lányok- akik jobb hij­­ján — vagy rosszabb hijján­ — önmagukat is árulják fé­nyes nappal, immár nemcsak hangsúlyban hanem tarta­lomban, kifejezési formában is ocsmjány módon. Hát erre fel kell figyelni! Az illetékeseknek ... Mindnyájan illetékesek va­gyunk és ha sikerült ezt a várost a náci pusztítás poklá­ból, esztelen rombolások zűr­zavarából Európa csodálatára újból európai szintre emel­nünk, akkor legyen meg az erőnk arra is, hogy ezt, a szo­ciális, gazdasági és erkölcsi maszatot kiégessük. Semmi szükség arra, hogy a bi­zonnyal szép számban tenyé­sző bel- és külföldi rosszak,­­ra­túak végtag nélkül fetrengő nyavalya­törökök és testileg fejletlen, de lelkileg elrob­­a­dlt utcalányok színfoltjaival fes­senek ördög­ arcképet a mi városunkról. Rólunk­ A­­ nemzetgyűlés legutóbbi ülésén tudvalevőleg kimondot­ta a sügősséget a hároméves tervről szóló törvényjavaslat­­tárgyalására. Értesülésünk sze­rint a javaslatot ma délután tárgyalják az összesített bi­zottságok. Előzőleg délelőtt tíz órakor konferenciára ülnek össze azok a kisgazdapárti képviselők, akik az összesített bizottságok valamelyikének tagjai. A pártközi konferencia, amely a megüresedett miniszt Több fontos politikai nyilatko­zat hangzott el vasárnap azokon a népgyűléseken, amelyeket­ ké­sztet a kormány tagjai, részint, különböző pártok vezérei tar­tottak. A vasárnap legnagyobb esemény© ter­mésztesen ,­­ a debreceni kenyérü­nnep volt,, amelyen nemcsak Dinnyés Lajos miniszterelnök és a kor­mány kisgazdaminiszterei jelen­­tek meg, hanem Tidy Zoltán, a köztársaság elnöke is. A nagy­­­ szabású debreceni ünnepségen az államfő beszédet, mondott. Kijelentette többek között: azt szeretné, ha a magyar nép nem feledkeznék meg az ínség, a­­nyo­morúság időiről és ezzel jobban tudná megbecsülni azokat az ered­ményeket, amelyeket verejtékesen dolgozó fiainak köszönhet. »Tud­­juk, hogy a parasztság és a föld között örök szövetség van«, mon­dotta a köztársasági elnök. De­mokráciánk a termőföldet azok kezére adta, akik azt két kezükkel megművelik. A föld népének nagy seregszemléjén nem feledkezhe­tünk meg azokról a dolgozókról, akik az élet és a munka más te­rületein hasonló hűséggel végzik a maguk feladatát. A köztársasági elnök beszéde után Dinnyés Lajos miniszterelnök emelkedett szólásra. A miniszter­­elnök beszédét az egész politikai világban igen nagy érdeklődés előzte meg. A miniszterelnök elő­ször megbélyegezte azokat a nép­­ell­enes elveiket, amelyek a kis­­gazdapártba­ befurakodtak. A párt azonban hamarosan magá­hoz tért és kivetette magából a kalandorokat. A belpolitikai életben — mon­dotta a miniszterelnök olyan jelenségek mutatkoznak, amelyek szükségessé teszik, hogy ismét a nép elé álljunk s kérdezzük meg, mit akar? A választásokon teljesen kü­­lön listával fogunk indulni. A függetlenségi frontba tömörült pártoknak az a­ törekvése, hogy a választások során egymással szemben ne használjanak erős hangot. Ke éleződjék ki az or­szág­­ kárára -a választási kü­z- 1­e­delem. Szó sincs közös listáról. Az új választói törvényről téri szók, továbbá a követi posztok betöltésével foglalko­zik, holnap ül össze­ A párt­közi értekezleten minden párt előterjeszti a maga jelöltjeinek névsorát. Politikai körökben a legkülönbözőbb nevek és kom­binációk bukkantak fel, meg kell azonban állapítani, hogy mindaddig, amíg a pártközi konferencia össze nem ül, mindezek a kombinációk nem egyebek találgatásnál. a miniszterelnök kijelentette, hogy az semmiféle jogfosztást nem tar­talmaz, ha nyi gíj'-j; csak olyan­­ irányban lesznek e­tr­ések, hogy­­ a kitelepítésre kerülő svábokat­­ töröltetjük a névjegyzékből. A­­ választáson minden párt részt ve­­het, amely az 1945. évi választási törvényben előírt kellékekkel ren­delkezik. A választás tiszta és sza­bad lesz. A választás időpontjáról a miniszterelnök annyit mondott, hogy az valószínűleg még az új bor előtt fog megtörténni. Baján Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyettes beszélt. Rákosi kijelentette, hogy a kis­gazdapárt sorai között a parla­mentben még mindig sok olyan képviselő ül, akiket az összes­esküvők tettek a jelölő listára. Ezek és a Sulyok-pártban tömö­rült­ elemek zavarják a három­éves terv végrehajtását. A választójogból csak a fasisz­tb.av .-A. , f­iuápír.t .úr..áll k . A különbség talán csak az lett, hogy ezúttal kölcsönösen jól meg­nézzük egymás jelöltjeit. Rákosi a külpolitikai helyzetről is be­szélt és annak a reményének adott kifejezést, hogy a nagy,­hatalmak minden nehézségeik elle­nére is meg fognak egyezni. A szociáldemokrata párt bj­­ országos nagyválasztmánya szom­­baton és vasárnap tartott ülést. A kétnapos tat­­ácskozások folya­mán a párt valamennyi vezető tagja felszólalt. Ries István igaz­­ságügyminiszter külpolitikai be­számolójában azt hangoztatta, hogy a­ Marshall-tervet­ a szociál­demokrata párt igen jelentősnek és fontosnak tartja, de természe­tesen abban az esetben, ha végre­­hajtását nem kötik politikai fel­tételekhez. Egyébként a kisgazdapárt kép­viselői csoportja július­tél ízig naponként tart ülést. Ezeken az üléseken letárgyalják a párt al­kotmány- és program­terveze­tét, továbbá a közigazgatási reform­ról és a mezőgazdaság szociális biztosításáról szóló törvényjavas­latokat. A holnapi első ülésen 3 képviselői csoport is állást foglal a nemzetgyűlés pénteki ülésén leg­ja*«40.»cst áatfiadnyc.'tkéj kspv.vft, latban, amikor tudvalévően a kis­gazdapárt a szavazáskor nem volt egységes. írta T­emp­efő­i Dinnyés Lajos és Rákosi Mátyás a választásról Politikai rejtély az eltűnt vezérigazgató körül Holnap döntenek a külügyminiszteri szék és a követi állások betöltéséről lijflllD stafl­foaolgmtvsor Ma: Kémek, ellenkémek,­ VILÁG 624. SZÁM *­ÁRA 40 FILLÉR Főszerkesztő SUPKA GÉZA DR. 1947 JÚLIUS 1 * KEDD ­ Ma kezdődnek Pakisban az érdemi tárgyalások Szovjet jelentés magyar, bolgár és román emigráns­ csoportok alakulásáról Trum­an elnök tegnap nagy be­szédet mondott az USA néger la­kosságának érdekében, követelve, hogy az Egyesült Államok népe kezelje végre egyenrangú polgár­­társként a szinesbőrűeket is. .Az elnök beszédében kitért, a háborúk sújtotta országok megsegítésének kérdésére is és a többi között le­­szögezte: A szabadság olyan­ t­ecke, amelyre nem lehet valakit köny­vijén megtanítani s a szabadság nem olyan könnyű holmi, ame­lyet, el­ lehet adni a nélkülözés minden nemétől sanyargatott, né­peknek. Ezekkel megtörténhetik, hogy átadják magukat, a totalitá­rius kormányzatoktól oly kísérten kínált hamis biztonságnak, ha­csak be nem tudjuk igazolni a­ de­mokrácia felsőségét. Még két érdekes amerikai meg­nyilatkozás: Eisenhower tábor­nok a szenátus felhatalmazási bi­zottsága előtt további félmiliárd dollárt követelve hadügyi célokra kijelentette, hogy m as USA had­seregeit csupán a Szovjetunió hadserege előzi meg; az amerikai hadsereg mindamellett csak gyön­ge második. Bernard Barnch, az USA külügyminisztérium egykori főtanácsadója rámutatva, hogy a béke legjobb garanciája az erő és a­ felkészültség, általános had­kötelezettséget, bizonyos mértékű ipari tervgazdálkodást, az export és az import, ellenőrzést és egyes hadiüzemek fenntartását követel­te. Nyugtalanítónak tartom a helyzetet — mondotta — de nem félek attól, hogy hirtelen háború törhet ki. Barnch hozzáfűzte: ke­serűen csalódni fognak azok, akik az USA gazdasági életének össze­omlására­ alapozzák terveiket. Páriában az első napinál is nagyobb titok­zatosság veszi körül a három kül­ügyminiszter tanácskozásait­. Egy azért, biztos: eddig csak az állás­pontok ismertetése zajlott le (egyes jelentések szerint Morozov még nem terítette ki a Szovjet­unió kártyáit) és az érdemi tár­gyalások csak ma kezdődnek. A szovjet külügyminiszter szomba­ton több telefonbeszélgetést foly­tatott Moszkvával, úgy tudják, hogy a brit-francia elgondolások ismeretében új utasításokat kért Sztálintól. A sajtó és a megfigyelők to­vábbra is mérsékelt, optimizmus­sal nyilakoznak a hármas talál­kozóról, amelyet a londoni Specta­­tor a világtörténelem egyik leg­válságosabb fejezetének tekint. A New Statesma­n szerint tájra ke­­resztül előtt állunk — de ezúttal utol­járás. Az Exchange Telegraph ma reggeli jelentése szerint London­ban kellemetlen meglepetést kel­tett, a Szovjet Tájékoztató Irodá­nak az a híre, hogy a Szovjetunió nem járulhat hozzá az amerikai segélynyújtás lebonyolításával kapcsolatos közös európai terv­hez, hanem, azt kívánja, hogy min­den ország önállóan állapodjék meg az USA-val. A Daily Graphic a hírt kommentálva azt követeli, hogy Bevin azonnal térjen vissza­ Londonba és a Daily Express is azon a véleményen van, hogy a párisi értekezlet máris megfenek­lett. A Daily Herald viszont kép­telenségnek mondja azt az állí­tást, hogy küszöbön áll az érte­kezlet csődje, bár — mint előre­látható volt — súlyos nézeteltérés áll fenn a szovjet és a brit-frank elv elgondolások között. A Daily Mail derűlátóbban ítéli meg a helyzetet. Értesülése szerint né­hány kisebb pontban megegyezés jött létre. Azt, — írja a lap — senki, sem várhatta­, hogy azonnal teljes legyen a megegyezés. AzJJSA véleményét, a New York Times úgy foglalja össze, hogy h­ehetet­­len, a politikát távoltartani a pá­risi tárgyalásoktól,­ Európa — fűzi hozzá a­ lap­­— nem lesz képes talpraállni mindaddig, amíg nem tekinti magát gazdasági, egység­nek. Itt említhetjük meg, hogy Tru­man elnök aláírta azt a törvényt, amely felhatalmazza az USA kor­mányát, hogy 1918 március 1-ig fogathassa a legnagyobb arányú élelmiszer- és tüzelőanyagszállí­tást Európába. Európai híradói A francia belpolitikai helyzet egyre súlyosabbá válik. Ramadier bukását minden pillanatban vár­ják és nem tartják lehetetlennek, hogy a­ kommunisták visszatérnek a kormányba. A jugoszláv kormány nem já­rult hozz­,, hogy az UNO vizsgáló­bizottsága jugoszláv területen is nyomozhasson két határincidens ügyében. Tito-ellenes jugoszláv fehérgár

Next