Világ, 1948. április (850-875. szám)
1948-04-01 / 850. szám
Rádió-műsor Ma. Hitlerrel a siratpgtházban v ilSS^ 850 SZÁM * ÁRA 60 FILLÉR Főszerkesztő SUPKA GÉZA DR. 1948 ÁPRILIS 1 * CSÜTÖRTÖK Illetékes közlés az államosítás határairól Rendelet az Ozserheiyisíitek A hivatali visszaélés, megvesztegetés rákfenéje ellen indul döntő rohamra kormány és sajtó. Valóban legfőbb ideje. Nincsen értelmes ember, akinek magyarázatra, példákkal világított bizonygatásra lenne szüksége annak megértéséhez, hogy hová sülyed a társadalom, mennyire aláássa az állam tekintélyét, biztonságát, ha a tisztviselő, tehát a közigazgatás és a jogszolgáltatás pénzzel megközelíthető, sőt megvásárolható. Szerencsére a helyzet nálunk nem ilyen komor. Voltak, vannak visszaélések, de ezeket korántsem lehet általános tünetnek minősíteni. 1s azzal a kíméletlen eréllyel, amelyet hivatalos helyen bejelentettek s amelynek érvényesülését jelesül a kommunista pártban szembeszökően észlelhetjük, nyilván belátható időn belül az elszórt egyes eseteket is sikerül kiirtani. Ezt nevezhetjük műtétnek. De magához az orvosláshoz, a visszaesés megelőzéséhez a gyógymódnak egy másik, elkerülhetetlen mozzanatára is szükség van. Ez pedig az, hogy a köztisztviselőt ne tegyük ki emberfeletti kísértésnek. Szegény az ország, nem bírja a kényelmet, jólétet jelentő ■fizetéseket. De szegény a köztisztviselő is. Ha létlehetősége és javadalmazása, között húsz százalékos különbség van, ezt még át tudja hidalni önmegtartóztatással, lemondással, valami kis, emberi csodával, noha a számtan rideg törvénye nem ismer megalkuvást. De ha a különbség szakadékká mélyül és szélesül, ha a hiány felszökik haminc vagy ötven vagy hatvan százalékra , akkor jelentkezik acsábítás: acélból kell lennie annak a jellemnek, amely ellent tud állani. Jól fizetni nem tud a kincstár. De úgy fizetnie tisztviselőit igenis kell, hogy nyugodt lélekkel mondhassa: ebből a jövedelemből, ha a legszerényebben, talán sanyarogva is, de meg tudsz élni. A szigor egyedül nem elég. A büntetés önmagában még :ierv oldja meg a kérdést. A népkormányzatnak nem szabad képmutatónak lennie. Az összegek egyeztethetetlen ellentrmondását tudomásul nem venni pedig nem fér össze rendszerünk kötelező őszinteségével. (bj Jelentette a Világ, hogy az igazságügy minisztériumban rendelettervezetet készítenek az üzlethelyiségek bérbeadásának módosításáról. Alkalmunk van a rendelet" tervezetet és indokolását részletesen ismertetni. Ha a szabadon bérbeadható üzlethelyiség utoljára gyógyszertár céljára vagy kizárólag doháy,iykisárus részére volt bérbeadva, azt csak annak az engedélyesnek szabad bérbeadni, akinek engedélye erre az üzlethelyiségre szól- Azonos szakma •Az üzlethelyiségeket nem szabad bérbe, vagy haszonbérbe adni olyan iparos vagy kereskedő részére, akinek szakmája azonos természetű az üzlethelyiséget magában foglaló épületnek útvonalra nyíló földszinti helyiségében már ipari, illetőleg kereskedelmi tevékenységet folytató más személy szakmájával, kivéve, ha ez a személy a bérleti szerződés kötése előtt a bérbeadóhoz intézett írásbeli nyilatkozatában a bérbeadáshoz hozzájárul, vagy ha a bérbeadónak a bérleti szerződés kötése előtt bemutatja a kereskedelmi és iparkamarának igazolványát arról, hogy az illető szakmának a környéken történt tömörülésére tekintettel a bérbeadásnak nincs akadálya. Bér A rendelettervezet kimondja: Budapest székesfőváros lakásbérleti szabályrendelete az üzlethelyiség bérének megállapítása tekintetében azzal a kiegészítéssel alkalmazandó, hogy az a bér, amelyben a felek a bérleti szerződés kötésekor megállapodtak, magában foglalja az üzlethelyiségnek a bérbeadó által végzett helyreállításával vagy átalakításával kapcsolatban felmerült költségeit, is, a bérbeadó tehát ezeknek a költségeknek megtérítését a, béren felül járó szolgáltatás címén a bérlőtől követelni nem jogosult. A bért az üzlethelyiségnek a bérlő által végzett helyreállításával vagy átalakításával kapcsolatban felmerült költségeik megtérítése címén csökkentett mértékben megállapítani nem szabad. Csere, társ A cseretárgyában kötött szerződés érvényes létrejöttéhez az üzlethelyiség bérbeadójának írásbeli hozzájárulása szükséges, a közigazgatási hatóság jóváhagyására azonban nincs szükség. A bérleti jog átruházása tekintetében a Budapest székesfőváros lakásbérleti szabályrendeletének rendelkezéseit kell alkalmazni. A bérlő bérlőtársat csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával vehet maga mellé. Ez azonban nem érinti a bérlő halála esetére biztosított belépési jog gyakorlását. Újításnak számít a 10. § is. Ha valamely büntető jogszabály szerint az elítélt személy üzlethelyiségét igénybe kell venni és ez az üzlethelyiség a jelen rendelet hatálya alá tartozik, igénybevételnek nincs helye. Ebben az esetben az üzlethelyiség bérletét annak a hónapnak végével, amelyben a büntető ítélet jogerőre emelkedett, megszűntnek kell tekinteni- A bérlő az ilyen üzlethelyiség bére fejében teljesített szolgáltatását nem követelheti vissza- A rendelet nem érinti a szálloda és penzió céljára szolgáló épületek más célra történő felhasználásának megtiltásáról és a kincstári épületekben lévő üzlethelyiségek és kincstár tulajdonában lévő telkek bérletének rögtöni hatályú felmondással való megszüntetéséről szóló rendelkezések hatályát. Bejelentés A bérbeadó köteles a rendeletben ismertetett területen lévő üzlethelyiség bérletének megszűntét a bérlet megszűnésétől számított három nap alatt, továbbá az üzlethelyiség bérbeadását a bérleti szerződés megkötésének napjától számított három nap alatt az üzlethelyiség fekvésének és a bérlő nevének, úgyszintén a bérlő iparjogosítványét kiAmennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágás miatt 2 hónapig terjedhető elzárással kell büntetni azt a bérbeadótaki fizet telyiségét olyan egyénnek adja ki, aki iparigazolvánnyal vagy jogosítványlyal nem rendelkezik vagy aki hamis adatokat jelent be- A pénzbüntetés legmagasabb összege 1800 forint lehet. Kihágás miatt az eljárás az államrendőrség miatt büntető bíróság hatáskörébe tartozik- A felsorolt utcák és terek üzlethelyiségével kapcsolatban bármilyen folyamatba tett büntető eljárásra kizárólag az államrendőrség budapesti kerületi kapitányságának vezetője vagy helyette a belügyminiszter által megbízott rendőrségi tisztviselő illetékes. A rendelet rendelkezéseit hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A felsorolt üzlethelyiségekre nézve a jelen rendelet hatálybalépésekor a folyamatban lévő közigazgatási eljárást meg kell szüntetni. Olyan ügyben azonban, melyben a polgármester a bérlő kijelölését megelőző nyilvános pályázatot már meghirdette, a módosító és kiegészítő rendelkezéseket kell alkalmazni. Indokolás A rendelet indokolása többek között ezt mondja: Azok a pénzügyi, közgazdasági, iparrendészeti és iparpolitikai, valamint államrendészeti szempontok, amelyek a vázolt rendszer bevezetését annak idején indoállító hatóságnak, a jogosítvány keltének és ügyszámának, valamint a bérlő szakmájának megjelölésével Budapest székesfőváros polgármesterének írásban bejelenteni. Aélták, ezidő szerint már lehetővé tesszik, hogy a rendszer által előidézett kötöttség alól az üzlethelyiségek bizonyos kategóriája felszabadítassék. Az üresedő üzlethelyiségeknek az a nagymérvű hiánya, amely a felszabadulás után — egyfelől a háború pusztításai, másfelől az iparosok és kereskedők számának növekedése következtében — mutatkozott lényegesen enyhült. Az iparjogosítványok revíziója befejezéshez közeledik, ehhez képest rendészeti és iparpolitikai szempontok a hatósági kijelölést immár nem teszik feltétlenül indokolttá. A háztulajdonos terhei sok esetben meghaladják a háztulajdonból eredő bevételt, valamint az, hogy az üzlethelyiségeknek szabad bérűvé válása következtében lényegesen emelkedik a kincstárnak a házadóból származó bevétele, amely a hároméves terv megvalósításának egyik jelentős tényezője. Közgazdasági szempontok is a hatósági kijelölés rendszerének mielőbbi megszüntetése, illetőleg fokozatos lebontása mellett szólnak. E rendszernek ugyanis kétségtelenül nagy fogyatékossága az, hogy az üzlethelyiség a bérletének megszűntétől az új bérlőt kijelölő közigazgatási határozat jogerőre emelkedéséig folyó idő alatt használaton kívül áll, még huzamosabb időn át akkor, ha a pályázat meddő marad. bérletére vonatkozó jogszabályok módosításáról és kiegészítéséről Enyhült a helyiségek hiánya A háztulajdonos lehet sok esetben meghaladják a bevételt — a kiskereskedő és kisiparos érdekeinek védelme Büntető rendelkezés Fokozatos felszabadítás A szabad bérbeadási jognak minden üzlethelyiségre nézve a már fennálló békér- megszűnése esetén való vizreállítása egyelőre az előzők során említett aggályok ellenére sem mutatkozik célszerűnek. Alapos ugyanis az az aggá