Világ, 1948. október (1000-1026. szám)

1948-10-01 / 1000. szám

Rádió-műsor '■Magyar asszonyok. PM€íx_m^gigan 1000 SZÁM * ÁRA 60 FILLÉR Főszerkesztő SUPICA GÉZA Ok. 1948 OKTÓBER 1 ?- FENTEK SS-briganti politikai bosszúbó­l: Atomjelentés 2. Szovjet javaslat az UNO politikai bizottságának tárgyalási sorrendje a Ma tíz esztendeje — 1938 sz©p­­­­tember 30-nak hajnalán — írta Sala Münchenben Chamberlain,­­ Daladier, Hitler és Mussolini a ] Csehszlovákia sorsát megpecsé­­t­­elő ^Müncheni egyezményt*. Tör- I ténelmi összehasonlítás helyett két MTI-jelentést idézünk. Az egyik — Prága­i keltezésű — mag- t állapítja: »Az imperializmus xnün- I cheni békeszerzőinek emlékét le­­j­rombolt­­városok, felégetett falvak, I millió és, millió sír hirdetik*. A másik MTI-j©leütés a moszkvai rádiót idézi. A szovjet rádió­­kommentátor leszögezte: »A tör­­­ténelem folyamán nem­ először történt, hogy az imperialista ra­gadozók álnak, cinikus egyezséget­­ kötöttek a fasizmussal. A mos­tani münchenisták Németországot újra fel akarják támasztani, mint a támadó szellem­­tűzfészkét. Azért teszik ezt, hogy újra há­borúba sodorják a világot. Ma már azonban más idők járnak, kísérleteik eleve kudarcra vannak ítélve­. A szlovák KP jóváhagyta azt a javaslatot, amelynek értelmében a Csehszlo­vákia területén maradó magyarok megkapják mindazokat a jogokat, amelyeket a csehszlovák alkot­mány teljes jogú állampolgárok számára biztosít. Manutlszk, Szovjet Ukrajna UNO-fődelegátusa a párisi közgyűlés tegnapi ülésén tartott beszédében erélyesen síkra­­száll­t a lefegyverzésre és az atom­fegyverek eltiltására vonatkozó szovjet javaslat mellett, amely mint mondotta, s­ megszilárd­hatja a nemzetközi bizalmat és együtt­működést és csökkenti a mestersé­gesen kevett nemzet­közi feszülsé­­get«. Az ukrán fődelegátus éles hangon bírálta, Bevin beszédét, az USA-nak az atomellenőrzéssel kap­csolatos politikáját majd meg­indokolta, hogy miért nem fogadt­a el a szovjet kormány azt az ame­rikai javaslatot, amely 40 éves négyhatalmi egyezményt indítvá­nyozott Németország sakkbantar­­tására. Monuilszki megbélyegezte azo­kat, akik "könnyelműen játsza­doznak a háborús előkészületeik­kel, elfelejtve, hogy ez szinte rosszabb, mint a tűzzel való já­téké, majd leszögezte: -Meg kell mondanunk, hogy -a katonai nagy vezérkar létesítéséről tudom­á­sunkr­a jutott tények és a har­cias szellemű nyilatkozatok azt bizonyítják, hogy az USA há­borús po­­lisiája veszélyt jelentő gócpont«. Rámutatva, hogy az USA 480 katonai támaszponttal rendelkezik a világ minden ré­szében, megállapította: * Lehe­tetlen, hogy a világ népei,­­ne ismernék fel: veszélyben van függetlenségük és területi sér­tetlenségük*. Az ukrán delegátus így folytatta: »Az át" ingemben megtanulta, hogy a kormányokat és programjaikat nem abból kell megítélni, amit mondanak, hanem a tények és cselekedetek alapján. Ma már minden ország átlagemberei meg tudják ítélni és meg is látják, hogy ki védelmezi a békét és ki fenyegeti azt. Ugyanakkor, ami­kor bizonyos országokban a há­borús izgatás tűzhelyei gyúlnak ki, más országokban a béke, a népek közötti együttműködés és­­a barátság szelleme­­diadaltmias­­kodik.* Monuilszki méltatta a keleteurópai újjáépítést és együttműködést, kijelentve: »A­­keleteurópai államok részesülnek abban a segélyben, amelyet egy­másnak adnak és különösen ab-­ ban, amelyet a Szovjetuniótól kapnak.« Az ukrán delegátus ezután­ le­szögezte, hogy az USA vezetőit, valamint Bevinéket és Spaarcékat terheli a felelősség a jelenlegi vál­ságért és megállapította: »A köz­gyűlésnek most választania kell: vagy elfogadja az USA reakciós körei által folytatott politikát, amely a háborút kívánja felélesz­teni, vagy megvédi a békét a Szovjetunió javaslata­ szerint. A népek a békéért küzdöttek és nem azért, hogy újabb háború törjön ki. Tartós, jól megalapozott és igazságos békét akarunk, amely kizárja azt a lehetőséget, hogy egyetlen ország uralkodjék a többi feletté. Monuilszki után Kardelj jugoszláv külügyminiszter szólalt fel, kifejtve, hogy a jugoszláv kül­döttség fenntartás nélkül támo­gatja a szovjet javaslatokat. A közgyűlés álalános vitáját Bolívia kiküldötte zárta le, igen jellemző módon Franco Spanyolországának felvételét javasolva. Az UNO közgyűlésének munkája most a különböző bizottságokban foly­tatódik. A politikai bizottság heves vita után már tegnap el­döntötte, hogy milyen sorrend­ben tárgyalja a napirendre tű­zött kérdéseket. Az első helyre az atombizottság jelentése kerül. Másodikként következik a fegy­verkezés csökkentésére vonatkozó szovjet javaslat, a további sor­rend: Palesztina, Görögország, Korea,, olasz gyarmatok, stb. Itt említjük­ meg, hogy Korea ügyé­ben jegyzékváltásra ker itt sor a Szovjetunió és az USA között. A szovjet kormány szeptember 18-án átnyújtott jegyzékében kö­­zölte az amerikai kormánnyal, hogy a koreai nemzetgyűlés ké­résére december 31-ig kivonják a szovjet csapatokat És­­ak-Koreá­­ból. A szovjet jegyzék annak a­ reményének ad kifejezést, hogy az USA is elegett tesz a koreai nemzetgyűlés kérésének. Az USA válaszjegyzék© — mint a moszk­­vai rádió közli — megállapítja, hogy az amerikai kormány tu­­domásul vette a szvjet kormány elhatározását, azonban a csapa­tok kivonását Korea egységével és függetlenségével összefüggő sokkal tágabb körű kérdések egy részének tekinti és ezért nézeteit az UNO közgyűlésén fogja kifej­teni. A szovjet rádió megállapí­totta, hogy az USA­­kitért a szovjet jegyzékben feltett kérdés egyenes megválaszolása elől.*. Berlin ügye, miután a három nyugati nagyhatalom tegnap délután hi­vatalosan az UNO elé terjesz­tette álláspontját, hétfőn fog­lalkoztatja majd a biztonsági ta­nácsot. (Amerikai hivatalos rész­ről máris bejelentették, hogy a berlini kérdés tárgyalásának időtartamára az októberben az USA-t megölető biztonsági ta­nácsi elnöki tiszteit a soron kö­­vetkező Argentínának engedik át.) A berlini kérdés kiélezésé­vel kapcsolatos jóslatokat erélyesen cáfolta meg Visinszki sajtónyilatkozata, amelyben le­szögezte, hogy a Szovjetunió­ nem hagyja el az UNO-t. Ezek­után a londoni Daily Mail azzal a ja­­­va­sattal állt elő, hogy »a nyu­gati hatalmaik lépjenek ki az UNO-ból és alkossanak külön­­ szervezetet, miután a Szovjet­unió nem szándékozik az UNO-t elhagyni­. Magában Berlinben változat­lanul feszült a helyzet. A TASS jelentése szerint a Berlin nyu­gati övezeteiben megjelenő jobb­oldali fapjok féktelen háborús uszításba kezdettek. A Tages- Spiegel főszerkesztője példá­ul így ír: : Hitler háborúja a­ Szov­jetunió ellen még nem fejező­dött be, ezt a háborút folytatni kell*. A Neues Deutschland ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy ez a szovjetehenes hang a náciz­mus újjáéledését jelenti, és h­ogy­­az amerikaiak életre keltik a fasizmust­. Szorosa­n kapcsolódik az idézetekhez az a TASS-jelen­­tés­ is, hogy az angolszász meg­­szálltói hatóságok engedélyeivel életrekelt s Fekete Front* mögött Otto Strasser, Hitler egykori kebelbarátja, majd a Röhm-ügy után emigrált ellenfele áll. Világhíradó: A nyugati unió tagállamainak párisi értekezlete elhatározta, h°gy állandó k­atonai bizottságot létesít. Az öthatalmi vezérkar fő­nöke előreláthatólag Montgomery tábornagy lesz. Jeruzsálem katonai parancsnoka az UNO ideiglenes közvetítőjének jelentését bírálva leszögezte, hogy a zsidó hatóságok nem voltak ha­nyagok, hanem Bernado­te halá­láért a felelősség egyedül és kizá­rólag az UNO hatóságaira hárul. A forradalmi vindikáltanu­snak, az nettón directe-nek volt egy életre, elkötelezett híve a most har­minc éve elhunyt Szabó Er­vin, a Fővárosi Könyvtár egykori igazgatója. Lehet, sőt valószínű, hogy a m­arx­­lenini egzmemenet szempont­jából Szabó Ervin életműve nem jelenti azt a dogma értéket, amelyet hívedtől joggal elvárhat a bolseviz­­mus diadala után a marxi világi­zemlélet. Szabó Ervin helyes érté­keléseinél­­azonban feltétlenül ragaszkodnunk kell a helyes históriai­ környezet elemzésé­­hez. Ne felejtsük el, Szabó Ervin akkor halt meg, ami­kor a lenini forradalom még csak első esztendejét élte, és ez a fiatal forradalom mégis annyira megbecsülte a ma­gyar Szabó Ervint, hogy meghívta a moszkvai Marx­ista Akadémia tanárának.­­Szabó Ervint ez állás elfog­lalásában csak korai halála és azt megelőző súlyos tüdő­­baja akadályozta meg. Szabó Ervin életművét csak akkor értjük meg helyesen, ha belehelyezzük a maga ma­gyar korába, éspedig nem is annyira annak feudális-reak­ciós aspektusába, mint a ma­gyarországi munkásmozga­lom akkori fejletlen felemás környezetébe. A nacionalista-imperialista első világháború idején­ Európa szociáldemokratái — kevés kivétellel — áldozatául estek a­ leplezett militarista sanirénhangoknak, s nagyjából ez történt a magyarországi szociáldemokratákkal is. Sza­­­bó Ervin ezt a­ helyzetet is­merte fel tisztán, ezért ke­rült szembe a magyar mun­kásmozgalom vezetőivel, ezért izolálódott mindjobban, úgy hogy végül nálunk, a radi­kális — de mégis csak polgári — Világnál talált teret esz­­méi terjesztéséhez. A mindenbe belenyugvás, az folytonos egyezkedés lel­kiségével szemben Szabó Er­vin — ismételjük — a köz­vetlen cselekvés embere volt, el egészen a romanticizmusig. Mert voltaképpen ilyen ro­mantikus elszántságból szü­letett meg Szabó Ervinnek az­­a ténykedése is, hogy a Károlyi-utcai Fővárosi Könyvtár épületéből a Reál­tanoda­ utcai reáliskolához vezető hátsó, és egymással egy nem egészen befalazott fal útján közlekedő, trak­­tusában helyezte el a magyar forradalom első fegyveres élő csapatát: fiatal munkásokat­, értelmiségieket és paraszto­kat, akikre az a hivatás várt, hogy az immár feltartóztatha­tatlannak felismert forrada­lom első őrh­ada legyen. Ezt a forradalmat Szabó Ervin már nem érhette meg. De szelleme itt maradt köz­tünk s a legnagyobb elnyo­matás idején is itt volt ve­lünk, elsősorban nagyszabású poszthumus könyve — a »Társadalmi és pártharcok a 48-as forradalomban* — által. Példát, erőt és vigasz­talást kaptunk ettől a könyv­től, amely, a maga beszédes párhuzamaival arra oktatott, hogy a forradalom formailag elbukhat i-, ugyan, de a forra­dalom lelkét semmiféle szol­dateszka ki nem irthatja. És megtanított mind­­arra is, a­mit 1848 elmulasztott, amire 1918-nak már nem ju­tott ideje, s amit 1945-nek kellett­­ helyrepótolnia. Ezt pedig, ha méltányosak akarunk lenni, m­a sem szabad elfelejtenünk. A pápa fogadta az egri érseket Castel Gandolfo, szeptember 30. (AFP) A pápa szerdán kihallga­táson fogadta Czapik Gyula egri érseket. (MTI) LEGÚJABB Sárosi Bélát Internálták Olaszországban Sárosi III. Béla, a többszörös magyar válogatott, játékos, a Ferencváros hírneves centerhallja két évvel ezelőtt ismeretlen közve­títők közbenjárásával, egyesülete tudta nélkül Olaszországba távo­zott. Sárosi III. mindeddig a Bologna csapatában játszott középfedezetet. Most járt le Sárosi kétéves szerző­dése, amelyet az egyesület nem újított meg. (A játékos, már tavaly is többször szerepelt a tartalék­csapatban). Iff Római jelentés­e szerint most az a meglepő fordulat történt,­­ hogy a szerződés nélkü­l Sárosit, m­int hontalant­­,a ha­tóságok az egyik koncentrációs táborba­ szállították!

Next