Világ, 1949. január (1077-1097. szám)
1949-01-01 / 1077. szám
Rádi kalendárium • A britanniások ■■ " 1077. SZÁM * ÁRA 60 FILLÉR Főszerkesztő SUPKA GÉZA DR. 1949 JANUÁR 1 * SZOMBAT Válasz Amerikának MÉRLEG (S. G.) A Harmadik Birodalom összeomlásával Európa, mérlegéből kihullott az a nagyhatalom, amely — akár a német-római királyság, vagy akár a habsburgi, akár a hohenzollerni császárság vagy a hitleri führerség formájában — mégis ezer éven keresztül döntő szerepet vitt egész Európa és külön Magyarország sorsának irányításában is. Hazánk- ahogy ezt Szekfű Gyula megállapította, egy évezreden át függvénye volt ennek a germán impériumnak, rendszerint a magyar tömegszándék ellenére s inkább csak a fegyveres kényszernek engedelmeskedve. Ez a korábban bécsi- majd berlini diktandia vitte bele Magyarországot az első és a második világháború véres kalandjába, a magyarság saját közvetlen és távolabbi életcéljai ellenére és kárára. Amikor a németek 1945 május 7-én napvali8 óra 41 perckor felétel nélkül megadták magukat a Szövetséges Hatalmaknak, abban a pillanatban ez az ezeréves kötelék — német szóval: »Hönigkeit« volna a helyes kifejezés — megszakadt és Magyarország előtt új út tárult fel. Az nyilvánvaló volt az első perctől fogva, hogy hazánk Európának ebben a viharsarkában egymagában megállani nem tudó túl sok érdek fűződik a Középső Duna ama szakaszához, amely Magyarországon át folyik. A régi Monarchia feltámasztásáról természetesen még a legfantáziadúsabb elmék sem álmodhattak és nem álmodhatnak- . Viszont a teheráni és krimimajd potsdami angolszászorosz megegyezés alapján a Német Birodalom letűnésével támadt légüres térbe ■ aSzovjetunió lépett be mint Közép- Európa keleti felének főpatrónusa s az itt élő nemzetek leghatalmaisabbja. A Szovjetuniónak megvolt az erkölcsi jogosultsága arra, hogy az egy embernemzedék alatt kétszer megismétlődött germán támadás ellenében olyan határmenti államokkal övezze a maga önnön birodalmát- amelyeknek politikai vezetése biztonságot teremt Moszkva számára, egy esetleges újabb orvtámadás ellen. Így került hazánk abba az övezetbe, amelynek lényegesebb tagjai Csehszlovákia, Lengyelország, Románia és Bulgária-Mit jelentett Magyarország számára ez a tény . Érdemes ezt a kérdést éppen most, az 1948-as év lezártával közelebbről megvizsgálnunk, mert ebben a lefolyt esztendőben már sokkal határozottabb körvonalakat nyert az európai politika és ma már olyan konkrét tényekre lehet éskell rámutatnunk, amelyek az előző három év során még nem voltak ennyire határozottan körülírhatók. Azt bizonyára senki sem tagadhatja, hogy a Rheimsban aláírt német fegyverletétel által az egész szerencsétlen Gömbös-féle »tengely«-politika kátyúba került: »nagy« szövetségeseink, Német-, Olaszország és Japán, de éppúgy a kisebb, velünk szomszédos államok is kibuktak a mérleg serpenyőjéből s ezáltal számunkra megszűntek külpolitikai valeur-ökül szerepelni. Mondjuk ki egy szóval: Magyarország egyszeriben teljesen izoláltan álló itt nyitott határokkal, külföldre cipelt hadseregroncsokkal, lebombázott hidakkal, utakkal, ipartelepekkel- kényre-kedvre kiszolgáltatva bárminő kis fegyvers erőnek is. Ekkor nyújtotta, nekünk a kezét a Szovjetunió. Az a birodalom- amelynekk 22-szer anynyi lakosa, és 241-szer olyan nagy területe van, mint Magyarországnak. Teljes fegyverzettel, töretlen harci kedvvel vonult be hozzánk, tárgyilagosan megítélve a helyzetet, azt tehette volna, velünk, amit éppen akar. S ehhez még az erkölcsi jogcíme is meglett volna- hiszen mi üzentük meg neki a háborút és mi vesztettük el azt. Ehelyett, barátságot kínált a Szovjetunió- Hogy mellénk áll- s hogykívül-belül segítségünkre lesz- Nos, ez a politika 1948-ban odáig érett, hogy február 19-én megkötöttük a magyar - szovjet barátsági egyezményt. Ezzel kikerültünk az addigi teljes elszigeteltségünkből. Az év további folyamán hasonló egyezményeket kötöttünk a románokkal, a lengyelekkel, a bolgárokkal s amióta ősi ellenfelünk, Benes, lemondott a csehszlovák állam politikájának irányításáról — a csehszlovákiai magyarok helyzete is rohamosan javul. Maga a Szovjetunió kézzelfogható bizonyságait adja amiat, hogy a moszkvai egyezményt nem tekinti üres papírlapnak. Már három hónappal az egyezmény megkötése utáni, elengedi nekünk a hátralévő jóvátétel felét. Augusztusban kiáll mellettünk a belgrádi rDuna-értekezleten, novemberben pedig az egyetlen nagyhatalom, amely Magyarországnak az UNO-ba való felvételeit követeli. Nem rajta múlott, hogy a többi nagyhatalom — páratlan rövidlátással, amely csak a® trianoni uraik vakságával vetekszik — megtagadta hazánk befogadását. A külpolitikai elzártságból való kilábolás mellett Magyarország másik létérdeke: a béke. Hazánk a két világháborúból teljesen lerombolva, leszegényedve került ki. Veszteségeink mérve nyersanyagban és emberanyagban majd csak évtizedek múlva derül ki. Tehát, minden elemi érdekünk a béke fenntartása mellett szól. Valóságos sors- Szerencsénk, hogy a Szovjetunió politikája ezen a téren is egyértelmű és félremagyarázhatatlan. Az 1948-as év szembetűnő bizonyságait adta Moszkva békevágyának, így már márciusban elrendelte a Szovjet hadseregeinek nagyméretű leszerelését Májusban Sztálin az egész világ számára közölte azt a meggyőződését, hogy »a Szovjetunió és az USA nézeteltéréseinek békés rendezése nemcsak lehetséges, hanem szükséges is«. Szeptemberben a Szovjetunió még egy erőteljesebb lépést tett a béke megteremtése felé: azt javasolta az UNO-ban, hogy a nagyhatalmak csökkentsék egy harmadnyira a haderőiket és tiltsák be az atomfegyvereik használatát. Októberben pedig, amikor az UNO-bar már végleg kiélesedett a helyzet, Visimszkij az egész világ megnyugtatására kijelenítette, hogy a Szovjetunió pedig mindeneknek ellenére sem hagyja ott az UNO-t. Nem akarjuk most ezt a mérlegvonást a túlsó oldal által elkövetett tragikus hibák felsorolásával elködösíteni. Az amerikai republikánus párt veresége talán utat nyit a józanabb és kekevésbbé olajszagú politika számára. Higgjünk a józanság felülerekedésében. E soroknak azonban inkább az a,,céljuk- hogy a magyar közvélemény ama részét világosítsák fel" a, tényleges helyzetről, amely még ma is igen veszedelmes, rövidlátó és öngyilkos ábrándokat kerget. Mi itt két ponton mutattunk rá Magyarország igazi érdekeire , bár ezeknek sorát még bátran kibővíthetnék — például a Szovjetunió„mérhetetlen gazdasági Hinterlandjára való rámutatással — úgy szeretnek hinni, hogy ez a két pont is: a külpolitika és a béke frontján való biztonság, éppen elég indok arra, hogy minden tisztes gondolkodású ,és a kalandos vágy- i álmokkal szembeszegülő ma- s gyár embert jó reményekkel töltsön el a® elkövetkezendő 1 évre is. Bizonyítékok Mindszenty kapcsolatára az Egyesült Államok kormányzatával Illetékes helyről közült, hogy Mindszenty leleplezése külföldön nagy zavart keltett. Levett, az USA helyettes külügyminisztere tagadja, hogy Mindszenti kapcsolatban lett volna a nyugati hatalmak képviselőivel és Mindszenti) őrizetbevételében »vallásüldözést« lát. Annak igazolására, hogy Mindszenty összeköttetésben volt az USA hivatalos köreivel, három iratot közöl a Magyar Távirati Iroda. Ezeket Mindszenty titkos irattárában találták és fakszimiléjük birtokunkban van. ■ Az elsőt Sehoenfekt Arthur, a volt budapesti amerikai követ írja 1946 . decemberében: »Eminenciás úr! Tisztelettel nyugtázom november 22-én kelt levelét, amely bizonyos intézkedésekre vonatkozik, amelyeket a csehszlovák kormány hozott a szlovákiai mik.’, • ld^rebbsége!-re vonatkozóan, valamint az ún december 12-én kelt levelét, mely a magyar köztisztviselőket érintő intézkedésekről szól és december 16-án kelt levelét, mely általános érvényű megfigyeléseket ad politikai vonatkozásban Magyarországról a jelenlegi helyzetben. Az ön leveleinek másolatai továbbítva lettek a Külügyminisztériumhoz. Meg kell jegyeznem azt, hogy az ön december 12-i és 16-i levelei, melyek Magyarország belső politikai kérdéseit érintik, az Egyesült Államok kormányának segítségét kérték bizonyos, Eminenciás állal nehezményezett helyzetek megváltoztatása érdekében .. .". A volt amerikai követ a továbbiakban elzárkózik Míndszenty konkrét kérései elöl, de kéri, hogy továbbra is tegye meg észrevételeit a magyar politikai élettel kapcsolatban. A másik irat Míndszenty sajátkezű levélfogalmazása Chapin amerikai követhez. »Nagyméltóságú Miniszter, Követ Url Az Egyesült Államok adták vissza és katonái hozták vissza Szent István első királyunk 909 éven át épen maradt Szent Jobbját. Ugyancsak az 5 szentkoronája, legnagyobb alkotmányjogi és történelmi értékünk is az Egyesült Államok hadseregének kezében van, Németország területén, Wiesbadenshek. Az a kérésem, méltóztassék sürgősen rendelkezést kieszközölni magaskormányától, hogy a hadsereg szállítsa el és adja át megőrzésre Rómában a pápa Őszentségének, akinekelődje a Szentkoronát Szent Istvánnak ajándékozta az ezredik évben. Az ügy nemzetünkre rendkívül fontos tárgya és amiatt, hogy háborús előrenyomulás miatt végzetes sorsra juthatna a Szentkorona, miránk a megnyugtató csak Róma volna. A fogalmazványból kitűnik, hogy Mindszenty tiltakozik a magyar korona hazahozatala ellen és célzás van benne a harmadik világháborúra is. Chopin követ válaszában nyugtázza Mindszenty levelét, majd így folytatja: »Engedje meg, hogy biztosítsam Önt kedves Bíboros, hogy az Ön javaslatának a szükséges figyelmet fogjuk szentelni akkor, »mikor a Szentkorona sorsával kapcsolatban a követség figyelmét erre felhívják.« • Az MTI közli, hogy a titkos irattárban annak a levélnek másolatát is megtalálták, melyet. Kenneth CRoyail hadügyi államtitkár 1947 augusztus 11-én ebben az ügyben Spellhwan newyorki bíborosnak írt. Dobi miniszterelnök ötven éves A pénteki minisztertanácson napirend előtt szót kért Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyetes és meleg szavakkal üdvözölte Dobi István miniszterelnököt, ötvenedik születésnapja alkalmából. — Azt hiszem, mindnyájunk véleményét fejezem ki, — mondotta Rákosi miniszterelnökhelyettes, — amikor a magyar dolgozó nép egyszeri fiának, Dobi Istvánnak, aki nehéz kétkezi munkásból saját tudása, politikai éleslátása, elvhűsége és becsületessége ered- ményeként lett miniszterelnök, az eljövendő esztendőre sok sikert kívánok és jó egészséget, hogy az előtte álló nagy munkát a magyar dolgozó nép felemelkedésére és boldogulására el tudja végezni. A köztársasági elnök Dobi István miniszterelnököt az Elnöki Elismerés aranykoszorújával tüntette ki ötvenedik születésnapja alkalmából. A munkást idéző gyáros ügyében elkészült a vádirat A népügyészség elkészítette a vádiratot Meister Frigyes gyáros bűnügyében. Meister 1944-ben a béremelést kérő munkásokat feljelentette Redle Józsefnél, a gyár katonai parancsnokánál. A munkásokat internálták és munkaszolgálatra hívták be. Redle Pál István, Fluren István és Urbán Lajos munkásokat kommunista szabotálás címén hadbíróság elé állíttatta, a gyárba beosztott munkaszolgálatosokat katonasággal elvitette. Intézkedései következtében többen elpusztultak. Vádlottja az ügynek Rétfalvy István és Szonay Lajos is, akik terrorizálták a munkásokat, fasiszta, uszító szólamokat hangoztattak, több demokratikusan gondolkodó munkást feljelentettek és elhurcoltattak.