Világ, 1949. január (1077-1097. szám)

1949-01-01 / 1077. szám

Rádi kalendárium • A britanniások ■■ " 1077. SZÁM * ÁRA 60 FILLÉR Főszerkesztő SUPKA GÉZA DR. 1949 JANUÁR 1 * SZOMBAT Válasz Amerikának MÉRLEG (S. G.) A Harmadik Biro­dalom összeomlásá­val Európa, mérlegéből kihullott az a nagyhatalom, amely — akár a német-római királyság, vagy akár a habsburgi, akár a hohenzollerni császárság vagy a hitleri fü­hrerség formájá­ban — mégis ezer éven ke­resztül döntő szerepet vitt egész Európa és külön Ma­gyarország sorsának irányítá­sában is. Hazánk- ahogy ezt Szekfű Gyula megállapította, egy évezreden át függvénye volt ennek a germán impé­­riumnak, rendszerint a ma­gyar tömegszándék ellenére s inkább csak a fegyveres kény­szernek engedelmeskedve. Ez a korábban bécsi- majd berlini diktandia vitte bele Magyar­­országot az első és a második világháború véres kalandjába, a magyarság saját közvetlen és távolabbi életcéljai ellenére és kárára.­­ Amikor a németek 1945 má­jus 7-én napvali­­8 óra 41 perc­kor fel­étel nélkül­­ megadták magukat a Szövetséges Hatal­maknak, abban a pillanatban ez az ezeréves kötelék — né­met szóval: »Hönigkeit« volna a helyes kifejezés — megsza­­­kadt és Magyarország előtt új út tárult fel. Az nyilvánvaló volt az első perctől fogva, hogy hazánk Európának ebben a viharsar­kában egymagában megállan­i nem tudó túl sok érdek fűződik a Középső Duna ama szaka­szához, amely Magyarorszá­gon át folyik. A régi Monar­chia feltámasztásáról­­ termé­szetesen még a legfantáziadú­­sabb elmék sem álmodhattak és nem álmodhatnak-­­ . Viszont a teheráni és krimi­­ma­jd potsdami angolszász­­orosz megegyezés alapján a Német Birodalom letűnésével támadt légüres térbe ■ a­­Szov­jetunió lépett be mint Közép- Európa keleti felének főpat­­rónusa s az itt élő nemzetek leghatalmaisabbja. A Szovjet­uniónak megvolt az erkölcsi jogosultsága arra, hogy az egy embernemzedék alatt kétszer megismétlődött germán táma­dás ellenében olyan határ­­menti államokkal övezze a maga önnön birodalmát- ame­lyeknek politikai vezetése biz­tonságot teremt Moszkva szá­mára, egy esetleges újabb orvtámadás ellen. Így került hazánk abba az övezetbe, amelynek lényege­sebb tagjai Csehszlovákia, Lengyelország, Románia és Bulgária-Mit jelentett Ma­g­yarország számára ez a tény­ . Érdemes ezt a kérdést éppen most, az­ 1948-as év lezártával közelebbről megvizsgálnunk, mert ebben a lefolyt esztendő­ben már sokkal határozottabb körvonalakat nyert az európai politika és ma már olyan kon­krét tényekre lehet és­­kell rá­mutatnunk, amelyek az előző három év során még nem­ vol­tak ennyire határozottan kö­rülírhatók. Azt bizonyára senki sem ta­gadhatja, hogy a Rheimsban aláírt német fegyverletétel ál­tal az egész szerencsétlen Gömbös-féle »tengely«-politi­ka kátyúba került: »nagy« szö­vetségeseink, Német-, Olasz­ország és Japán, de éppúgy a kisebb, velünk szomszédos ál­lamok is kibuktak a mérleg serpenyőjéből s ezáltal szá­munkra megszűnte­k külpoliti­kai valeur-ökü­l szerepelni. Mondjuk ki egy szóval: Ma­gyarország egyszeriben telje­sen izoláltan álló­­ itt­ nyitott határokkal, külföldre cipelt hadseregroncsokkal, lebombá­zott hidakkal, utakkal, ipar­telepekkel- kényre-kedvre ki­szolgáltatva bárminő kis fegy­­ver­s erőnek is. Ekkor nyújtotta, nekünk a kezét a Szovjetunió. Az a biro­dalom- amelyne­kk 22-szer any­­nyi lakosa, és 241-sze­r olyan nagy területe van, mint Ma­gyarországnak. Teljes fegy­verzettel, töretlen harci kedv­vel vonult be hozzánk, tárgyi­lagosan megítélve a helyzetet,­­ azt tehette volna, velünk, amit éppen akar. S ehhez még az erkölcsi jogcíme is meg­lett volna- hiszen mi üzentük meg neki a háborút és mi vesztettük el azt. Ehelyett, barátságot kínált a Szovjetunió- Hogy mellénk áll- s hogy­­kívül-belül segít­ségünkre lesz- Nos, ez a poli­tika 1948-ban odáig érett, hogy február 19-én megkötöttük a magyar - szovj­et barátsági egyezményt. Ezzel kikerül­tünk a­z addigi teljes el­szigeteltségünkből. Az év további folyamán hasonló egyezményeket kötöttünk a románokkal, a lengyelekkel, a bolgárokkal s­­ amióta ősi ellenfelünk, Benes, lemondott a csehszlovák állam politiká­jának irányításáról — a cseh­szlovákiai magyarok helyzete is rohamosan javul. Maga a Szovjetunió kézzel­fogható bizonyságait adja am­­­ia­t, hogy a moszkvai egyez­ményt nem tekinti üres papír­lapnak. Már három hónappal az egyezmény megkötése utáni, elengedi nekünk a hát­ralévő jóvátétel felét. Augusz­tusban kiáll mellettünk a belgrádi rDuna-értekezleten, novemberben pedig az egyet­len nagyhatalom, amely Ma­gyarországnak az UNO-ba való felvételeit követeli. Nem rajta múlott, hogy a többi nagyhatalom — páratlan rö­vidlátással, amely csak a® trianoni uraik vakságával ve­tekszik — megtagadta hazánk befogadását. A külpolitikai elzártságból való kilábolás mellett Ma­gyarország másik létérdeke: a béke. Hazánk a két világ­háborúból teljesen lerombol­va, leszegényedve került ki. Veszteségeink mérve nyers­anyagban és­ emberanyagban majd csak évtizedek múlva derül ki. Tehát, minden elemi érdekünk a béke fenntartása mellett szól. Valóságos sors- Szerencsénk, hogy a Szovjet­unió politikája ezen a téren is egyértelmű és félremagyaráz­­hatatlan. Az 1948-as év szem­betűnő bizonyságait adta Moszkva békevá­gyának, így már márciusban elren­delte a Szovjet hadseregei­nek nagyméretű leszerelését Májusban Sztálin az egész világ számára közölte azt a meggyőződését, hogy »a Szovjetunió és az USA né­zeteltéréseinek békés rende­zése nemcsak lehetséges, ha­nem szükséges is«. Szeptem­berben a Szovjetunió még egy erőteljesebb lépést tett a béke megteremtése felé: azt java­solta az U­NO-ban, hogy a nagyhatalmak­­ csökkentsék egy harmadnyira a haderői­ket és tiltsák be az atom­fegyvereik használatát. Októ­berben pedig, amikor az UNO-bar­ már végleg kiélese­dett a helyzet, Visimszkij az egész világ megnyugtatására ki­jelenítette, hogy a Szovjet­­un­ió pedig mindeneknek elle­nére sem hagyja ott az UNO-t. Nem akarjuk most ezt a mérlegvonást a túlsó oldal által elkövetett tragikus hi­bák felsorolásával elködösí­teni. Az amerikai republiká­nus párt veresége talán utat nyit a józanabb és­­ ke­­kevésbbé olajszagú politika számára. Higg­jünk a­ józan­ság felül­­erekedésében. E soroknak azonban inkább az a,,céljuk- hogy a magyar közvélemény ama részét vilá­gosítsák fel" a, tényleges hely­zetről, amely még ma is igen veszedelmes, rövidlátó és ön­gyilkos ábrándokat kerget. Mi itt két ponton mutattunk rá Magyarország igazi érde­keire , bár ezeknek sorát még­ bátran kibővíthetnék — például a Szovje­tunió„mérhe­tetlen gazdasági Hinterland­­jára való rámutatással —­ úgy szeretnek hinni, hogy ez a két pont is: a külpolitika és a­ béke frontján való biz­tonság, éppen elég indok arra, hogy minden t­isztes gondol­kodású ,és a kalandos vágy- i álmokkal szembeszegülő ma- s gyár embert jó reményekkel­­ töltsön el a® elkövetkezen­dő 1 évre is. Bizonyítékok Mindszenty kapcsolatára az Egyesült Államok kormányzatával Illetékes helyről közült, hogy Mindszenty leleplezése külföldön nagy zavart keltett. Levett, az USA helyettes külügyminisztere tagadja, hogy Mindszenti­ kapcso­latban lett volna a­ nyugati hatal­mak képviselőivel és Mindszenti) őrizetbevételében »vallásüldözést« lát. Annak igazolására, hogy Mind­­szenty összeköttetésben volt az USA hivatalos köreivel, három ira­tot közöl a Magyar Távirati Iroda. Ezeket Mindszenty titkos irattárá­ban találták és fakszimiléjük bir­tokunkban van. ■ Az elsőt Sehoenfekt Arthur, a volt budapesti amerikai követ írja 1946 . decemberében: »Eminenciás­­ úr! Tisztelettel nyugtázom november 22-én kelt levelét, amely bizonyos intézkedé­sekre vonatkozik, amelyeket a csehszlovák kormány hozott a szlovákiai mik.­’, • ld^rebbs­ége!-re vonatkozóan, valamint az ún de­cember 12-én kelt levelét, mely a magyar köztisztviselőket érintő intézkedésekről szól és december 16-án kelt leve­lét, mely általános érvényű meg­figyeléseket ad politikai vonatkozásban Magyarországról a jelenlegi hely­zetben. Az ön leveleinek másola­tai továbbítva lettek a Külügy­minisztériumhoz. Meg kell jegyeznem azt, hogy az ön december 12-i és 16-i le­velei, melyek Magyarország belső politikai kérdéseit érintik, az Egyesült Államok kormányának segítségét kérték bizonyos, Eminenciás állal nehez­ményezett helyzetek megváltoz­ta­tása érdekében .. ."­. A volt amerikai követ a továb­biakban elzárkózik Míndszenty konkrét kérései elöl, de kéri, hogy továbbra is tegye­­ meg észrevéte­leit a magyar politikai élettel kap­csolatban. A másik irat Míndszenty saját­kezű levélfogalmazása Chapin amerikai követhez. »Nagyméltóságú Miniszter, Követ Url Az­ Egyesült Államok adták vissza és katonái­­ hozták vissza Szent István első királyunk 909 éven át épen maradt Szent Jobb­ját. Ugyancsak az 5 szentkoro­nája, legnagyobb alkotmányjogi és történelmi értékünk is az Egyesült Államok hadseregének kezében van, Németország terü­letén, Wiesbadenshek. Az a kérésem, méltóztassék sürgősen rendelkezést kieszkö­zölni magas­­kormányától, hogy­ a hadsereg szállítsa el és ad­ja át megőrzésre Rómában a pápa Őszentségének, akinek­­elődje a Szentkoronát Szent Ist­vánnak ajándékozta az ezredik évben. Az­­ ügy nemzetünkre rendkívül fontos tárgya és amiatt, hogy háborús előrenyo­mulás miatt végzetes sorsra jut­­­hatna a Szentkorona, miránk a megnyugtató csak Róma volna. A fogalmazványból kitűnik, hogy Mindszenty tiltakozik­­ a magyar korona hazahozatala ellen és cél­zás van benne a harmadik világ­háborúra is. Chopin követ válaszában nyug­tázza Mindszenty levelét, majd így folytatja: »Engedje meg, ho­gy biztosít­sam Önt kedves Bíboros, hogy az Ön javaslatának a szükséges fi­gyelmet fogjuk szentelni akkor, »mikor a Szentkorona sorsával kap­csolatban a követség figyelmét erre felhív­ják.« •­­ Az MTI közli, hogy a titkos irat­tárban annak a levélnek másolatát is megtalálták, melyet. Kenneth C­­Royail hadügyi államtitkár 1947 augusztus 11-én ebben az ügyben Spellhwan newyorki bíborosnak írt. D­obi miniszterelnök ötven éves A pénteki minisztertanácson napi­rend előtt szót kért Rákosi Má­tyás miniszterelnökhelyetes és meleg szavakkal üdvözölte Dobi István miniszterelnököt, ötvenedik születésnapja al­kalmából. — Azt hiszem, mindnyájunk véleményét fejezem ki, — mon­dotta Rákosi miniszterelnökhelyet­tes, — amikor a magyar dolgozó nép egyszer­i fiának, Dobi István­nak, aki nehéz kétkezi munkásból saját tudása, politikai éleslátása, elvhűsége és becsületessége ered-­ ményeként lett miniszterelnök, az eljövendő esztendőre sok sikert kívánok és jó egészséget, hogy az előtte álló nagy munkát a magyar dolgozó nép felemel­kedésére és boldogulására el tudja végezni. A köztársasági elnök Dobi Ist­ván miniszterelnököt az Elnöki Elismerés arany­ko­szorújával tüntette ki ötvenedik születés­napja alkalmából. A munkást­ idéző gyáros ügyében­­ elkészült a vádirat A népügyészség elkészítette a vádiratot Meister Frigyes gyáros bűnügyében. Meister 1944-ben a béremelést kérő munkásokat felje­lentette Redle Józsefnél, a gyár ka­tonai parancsnokánál. A munkáso­kat internálták és munkaszolgá­latra hívták be. Redle Pál István, Fluren István és Urbán Lajos mun­kásokat kommunista szabotálás cí­mén hadbíróság elé állíttatta, a gyárba beosztott munkaszolgálato­sokat katonasággal elvitette. Intéz­kedései következtében többen el­pusztultak. Vádlottja az ügynek Rétfalvy István és Szonay Lajos is, akik terrorizálták a munkásokat, fa­siszta, uszító szólamokat hangoz­tattak, több demokratikusan gon­dolkodó munkást feljelentettek é­s elhurcoltattak.

Next