Világ, 1949. június (1198-1221. szám)

1949-06-01 / 1198. szám

Rádió-műsor • Fodor József tárcája Keresztrejtvény MilHMBnMBHWTnmnMnWMnnBnBB««8CCThfTl­nr­Tn8n­mBT­m'­i­­7TrT5n­iTi^ETT 1198. SZÁM *­ÁRA 60 FILLÉR * SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL; RÁKÓCZI-ÚT 54. TEL.: 222-439 * 1949 JÚNIUS 1. SZERDA A nyugatiak javaslatát Művelt nép erős nemzet — ekben foglalta össze Losonczy Géza államtit­kár az idei könyvnap meg­nyitó ünnepélyén a magyar népi demokrácia jelszavát. A gondolat, amelyet ez a plaszti­kus fogalmazás felölel, minden magyar elmében ott rejtőzött és­ minden magyar akaratban fellángolt, amelyek a történe­lem során Zrínyi Miklóstól, a költőtől kezdve kutatták és fürkészték a magyar nép sor­sát és keresték az alapot, amelyre ezt a sorsot felépít­sék. Zrinyi, Széchenyi, Kazin­czy, Kölcsey, Eötvös, Madách valamennyien igyekeztek tuda­tul adni a magyar szellemi életnek: csak az a nemzet áll­hatja meg a helyét a népek versenyében és a haladás ira­mában, amely tanul, tud, lát és ítélkezik. Hogy a nemzet legjobbjainak világosan meg­jelölt útja felé mégsem nyíl­tak meg a sorompók, annak oka nem lehetett más, mint hogy a nemzetet nem a nép, ha­nem hajdan a születés és ké­sőbb a vagyon jelentette. De a nemesi címer még a szabad­elvűség ki­virágzásának korsza­kában is többbet ért a tudás és könyv szereteténél és amni Pe­tőfi a »nem írok — nem olva­sok« táblabírójában oly nyer­sen elkiáltott, azt Madách Im­re szinte félve és kétségbeesett vergődéssel adja Keppler aj­kaira: Nem nemesség e szellem és tudási A művei nép­i erős nemzet nem tartalmatlan szállóige- Tettek és tények koszorúzzák. A magyar betű mérföldeket száguldott be ezekben az évek­ben, soha annyi könyvet nem adtak ki, soha annyi példány­számban nem jelent meg tudo­mányos, vagy irodalmi mű,­ mint most. A könyvek kiváló-­­gatása, jellege, stílusa és esz­mei lüktetése — miként magát Losonczy Géza találóan kife­jezte — olyanok, amiket né­pünk a magáénak ismerhet el. A könyv megszűnt öncél lenni, nem játék és nem üres léró a könyvnap sem, hanem a hala­dás és művelődés tömegünne­pe, a lelki felüdülést és szelle­mi szórakozást az átjelzéssel és neveléssel fűzi át. Nem a fővá­ros mutatványa, hanem a gyá­rak és perifériák művelődési tűzhelye a könyvsátor, klasszi­kus és modern írók ol©só kiad­ványai közkinccsé teszik a kul­túrát és valóban a művelődést avatják a nemzeti erő éltető forrásává. Az a nép, amely ta­nul, olvas, látóköre tágul és is­meretei szaporodnak, olyan nemzetté emelkedik, amellyel a történelem semmiféle vihara sem szállhat szembe. A művelt nép, mint erős nemzet az ön­bizalom és magába vetett hit lendületével büszkén tekinthet és léphet boldog jövőjének út­­jára.­­ A külügyminiszterek Parisban tárgyaló tanácsa tegnap tartotta 7. ülését. Az ülés középpontjában Visinszkij szovjet külügyminiszter­­nek a nyugati hatalmak által szom­baton beterjesztett javaslatát bíráló felszólalása állt. • Visinszkij bevezetőül erélyes hangon bírálta a bonni alkotmányt, megállapítva, hogy azt semmiképpen sem szabad demokratikusnak tekinteni, mert a német nép részvétele nélkül a nyu­gati megszálló hatóságok nyílt nyo­mására hozták létre. Hangsúlyozta, hogy ezt az alkotmányt nem lehet reáerőszakolni Kelet-N­émetország népére, amely a néptanács által ki­dolgozott alkotmánytervezetben m­ár kifejezésre juttatta állásfoglalását Németország jövendő államszerve­zetének kérdésében. Visinszky meg­állapította, hogy­­ a megszállási sta­tútum kiterjesztésére irányuló nyu­gati javaslat valójában a német békeszerződés megtagadását jelenti és Németország megszállásának határozatlan időre szóló meghosz­­szabbítását eredményezi, holott a német nép a békeszerződés mi­előbbi megkötésére és a megszál­lási rendszer befejezésére törekszik. A szovjet külügyminiszter a jóvá­tételre, valamint a »valamely ide­gen hatalomtól vagy annak nevé­ben« megszerzett német vállalatok­ra vonatkozó javaslatról megállapí­totta, hogy annak nincs köze Né­metország egységének kérdéséhez. A nyugati hatalmak az említett vállalatok visszajuttatását kívánják, de mé­lyen hallganak arról, hogy az an­gol és amerikai tőke, a megszálló hatóságok segítségével, jelentéke­nyen behatolt Nyugat-N­émetország gazdasági életébe. Visinszkij ez­után, bírálva a nyugati övezetek­ben uralkodó helyzetet, hangsú­lyozta, hogy a szovjet övezetben már biztosították a demokratikus szabadságjogok , megvalósítását az egész lakosság számára, kivéve a „fasiszta elemeket”. Ami az egyhangúság elvéről a szótöbbséges rendszerre való átté­rést illeti, a szovjet külügyminisz­ter hangsúlyozta, hogy ez a javas­lat , a parancsolás politikáját tartja szem előtt, ilyen politika pedig a Szovjetunióval szemben nem lehet eredményes. Visinszkij befejezésül azt az általános, következtetést vonta le, hogy a nyugati hatalmak javaslatának, tanúsága szerint a há­rom hatalom nem kíván megegye­­zésre jutni, a Szovjetunióval Né­­metország egységének kérdésében. A szovjet küldöttség a jaltai és potsdami határozatokkal ellentét­ben álló javaslatokat visszautasí­­tandóknak találja. Acheson külügyminiszter felszólalásában ki­jelentette: Számára világos az, hogy Visinszkij teljes egészében elvetette a­­nyugatiak javaslatát, de azok az érvek nem világosak, amelyeket a szovjet külügyminisz­ter magatartásának alátámasztá­sára felhozott. Schuman és Bevin rövid felszólalása után Visinszkij bejelentette, hogy ma majd többet fog mondani. Hozzáfűzte: az ellen­tét nem a részletekben, hanem az alapvető kérdésekben van, tekin­tettel arra, hogy a nyugatiak javas­lata szöges ellentétben áll a pots­dami egyezménnyel. A Times a nehézségek ellenére kijelenti, hogy a fennakadások el­lenére is bizonyos biztató jelek ész­lelhetők. A Daily Worker szerint az amerikaiaknak meg kell érte­niük, hogy a békét nem lehet aka­ratuk elfogadására alapítani. Több nyugati lap kétkedését fejezi ki az általános megegyezéssel szemben, azt azonban lehetségesnek tartja, hogy a külügyminiszterek gazda­sági téren közös nevezőre jutnak. Németország egységének kérdése napjaink egyik legfontosabb és legégetőbb problé­mája, állapította meg a Szovjet Tájékoztató Iroda, majd a nyugati hatalmaknak Németország ketté­­szakítására irányuló akcióit bírálva leszögezte: Nyugat-Németország a Szovjetunió és a többi európai ország elleni háborús hídfő lett. Nyugat-Németországban megkez­dődött a revans eszméjét hirdető legsötétebb reakciós erők mozgo­lódása. Nem kétséges azonban az, hogy a béke erői többségben vannak. Berlini jelentés szerint a 350 tagú Német Népi Tanács megalakítása után a Népi Kongresszus elfogadta az új alkotmánytervezetet, amely intézményesen biztosítja az igazi demokráciát és amelynek megfelelő szervei vannak, hogy saját erejéből védekezhessék a demokrácia ellen­ségeivel szemben. A Népi Kongresz­­szus záróülésén egyhangúlag meg­választották a párisi külügyminisz­teri értekezletre küldendő 22 tagú bizottságt, amelynek tagjai között van Max Reimann, a német KP elnöke is, akit a brit hatóságok teg­nap beszállítottak a düsseldorf­­dohrendorfi fogházba háromhavi fogházbüntetésének kitöltésére. A Pravda tegnapi száma nagyjelentőségű ve­zércikkben foglalkozik a görög kér­déssel A cikk írója bevezetőül rá­mutat, hogy Görögország már ki­lenc éve pusztító háború színhelye, ami szörnyű nyomort eredménye­zett és gazdasági katasztrófa felé sodorja az országot. A Pravda a to­vábbiakban emlékeztet a szovjet kormánynak a görög kérdés meg­oldását célzó konkrét programjára, majd rámutat, hogy a brit és az amerikai külügyminisztérium nyi­latkozatai nem tartalmaznak egye­nes választ a szovjet javaslatokra. Az USA kormánya késznek nyilat­kozott ugyan a kérdés megvitatá­sára, de csak akkor, ha a görög kormányt is bevonják a tárgyalá­sokba. Erre a görög kormány azt követelte, hogy a nagyhatalmak ismerjék el, »lehetetlenség a KI legális­ szereplése« Görögországban és feltétlen fegyver letételt követ...! a demokratikus hadseregtől. A Pravda felveti a kérdést, mit jelentenek az angolszászok nyilat­kozatai? Várjon nem azt hogy az USA és Anglia nem szándék­szik sietni a görög helyzet normális mederbe terelésével és a jövőn­ nézve is inkább fenntartja a status quot, amely egyértelmű a véres polgárháborúval-" Az élet azt követeli, fejezi be a Pravda, hogy világos kérdésekre pontos és világos választ adjunk. A görög kérdést nemcsak meg le­het, hanem meg is kell oldani, a görög nép létérdekeinek és a béke és a nemzetközi biztonság érdekei­nek megfelelően, mint a jaltai és potsdami egyezményekkel ellentétben állót Visinszkij visszautasította Az amerikai szenátus elhalasztja az Északatlanti Egyezmény jóváhagyását jelenti az angol sajtó London, május 31. (MTI.) A Daily Mail jelenti Washingtonból. Az európai katonai »segély­javas­lat« tárgyalását az amerikai tör­vényhozás valószínűleg késő őszre fogja halasztani. Acheson külügy­miniszter Connally szenátorhoz intézett rendkívüli üzenetében az Atlanti Egyezmény haladéktalan jóváhagyását és az ehhez tartozó »fegyverkezési segély« megsza­vazását sürgeti saját helyzetének megerősítése céljából a párisi külügyminiszteri értekezleten. A Daily Telegraph ezeket jelenti Washingtonból. Amerikai hivatalos körökben súlyosan aggódnak amiatt, hogy a törvényhozás a kö­vetkező ülésszakra halasztja az At­lanti Egyezmény jóváhagyását és a »katonai segély« megszavazását. Minden követ megmozgatnak az el­járás meggyorsítása érdekében. Az Atlanti Egyezmény tárgyalását a szenátus legalább hat héttel elna­polja és a szenátus a »katonai se­gélyről« szóló törvényjavaslatot csak a szünet után akarja tárgyalni. Kormánykörök most azt kérik, hogy a szenátus igyekezzék mindkét ja­vaslatot megszavazni, hogy Ache­son helyzetét megszilárdítsák a pá­risi értekezleten. Pünkösdkor minden kocsit „bevet** a Beszkárt A pünkösdre várható nagy villa­mos- és autóbuszforgalomra tekin­tettel a Beszkárt vezetősége érde­kes újítást vezet be: minden góc­ponton forgalmi tiszt teljesít majd szolgálatot, aki rendelkezik és a szükségletnek megfelelően át is irányíthatja az egyes szerelvénye­ket a forgalmasabb útvonalakra. A pünkösdi ü­nnepeken a Beszkárt egész kocsiparkját »beveti« és meg van győződve arról, hogy ki tudja elégíteni a fővárosi közönség igé­nyeit. Az ünnepi forgalom »főpró­báját« vasárnap tartották meg. 24 óra alatt majdnem kétmillió utasa volt a Beszkártnak. Egyedül a Széll Kálmán­ téren keresztülhaladó 81., 83., 59. számú szerelvényeket 210.000 utas vette igénybe. A hatalmas for­­galom ellenére egyetlen közlekedési baleset sem történt. Közelednek a záporok Az első igazi nyári nap volt teg­nap: 28—30 fokig ugrott a hőmérő, de nagyon sok helyen még, így a fővárosban is 31 fokot, mértek. A rekordot Debrecen tartja, 32 fok­kal. Ilyen meleg az idén még nem volt. Ausztriában és Csehországban már hűvösebb a levegő. Amíg Budapesten 30 fok meleg volt, Prágában csak 15. A hűvösebb levegő beszivárgása zivatarokat és záporokat hoz. Ma délelőtt Győr, Pannonhalma, Szombathely és Keszthely vidékén zivatarok voltak. Újból megjelennek a zivatarok, záporesők és ezzel kapcsolatban a nagy meleg mérséklődni fog. Budapesten ma délelőtt 11 órakor 27 fok volt. Nagy eredményeket várnak a gumikutató intézettől Schay Géza műegyetemi tanár ve­zetésével kezdte meg működését a gumiipar központi kutató laborató­riuma.­­ Velei közül k­r­­önösen fontosak azok, amelyek a drága import guminak hazai anyagokkal való részbeni pótlásával kapcsola­tosak. A várható eredmények elé a vegyészei­ szakkörök nagy érdek­lődéssel tekintenek . .

Next