Világ, 1949. július (1222-1248. szám)

1949-07-01 / 1222. szám

Rádió-műsor ■ Petschauer Attila életregénnyé 1222. SZÁM *­ÁRA 60 FILLÉR * SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: RÁKÓCZI­ ÚT 54. TEL.* 222-439 * 1949 JÚLIUS 1. PÉNTEK Hajnali autóbuszjáratok a vásártelepre Tartós és szilárd békéért kúzd a Szakszervezeti Világszövetség M Pravda válasza Re­le­fon nyilatkozatára A moszkvai Pravda éleshangú cikkben bírálja Achesonnak a pá­risi értekezletről szóló nyilatkoza­tát. A cikkíró a többi között meg­állapítja: Acheson azt akarja bizo­nyítani, hogy a megegyezés alap­ján létrejött határozatok a nyugati hatalmak­­keménykezű politikájá­nak­, a Marshall-terv és az At­lanti Szerződés hatásának ered­ményei. Acheson azonban — folytatja a Pravda — erre nem hozott, mert nem is hoz­hatott fel semmiféle érvet. Ehe­lyett olcsó szofizmákat használt. Az egyik ilyen szofizma az volt, hogy a párisi ülésszak eredményei az USA­­»támadó« taktikájának »si­keréről« tanúskodnak. Ez a taktika Acheson szerint a Szovjetuniót arra kényszerítette, hogy »védekezésbe menjen die. Acheson hiába igyek­szik elkendőzni az ilyen dicsekvé­sekkel az USA kormánykörei ré­széről hirdetett »kemény kéz« kül­politikai irányvonalának kudarcát. Azonban erre szükség volt az ame­rikai kongresszusnál, mégpedig azért, hogy sürgesse a hírhedt At­lanti Szerződés mielőbbi, ratifiká­cióját. Achesonhoz hasonló hangot üt meg Dulles is. Azt hirdeti, hogy a nyugati hatalmak Parisban »győ­zelmet« arattak. A Pravda a követ­kezőképpen fejezi be cikkét: Ezek a siralmas mesterkedések az ame­rikai diplomácia álláspontjának gyengeségéről tanúskodnak. Az amerikai diplomácia arra törek­szik, hogy eltitkolja: reménytele­nül megbukott a Szovjetunióval szemben a diktátum politikája. A molánói Palazzo del Arte-ban tegnap ünne­pélyesen megnyitották a Szakszer­vezeti Világszövetség II. Kongresz­­szusát, a világ leghíresebb szak­­szervezeti vezetői: Kuznyecov, Sail­lant, di Vittorio, Toledano, stb. részvételével. (A magyar delegá­ciót Apró Antal vezeti). Di Vittorio megnyitó beszédében leszögezte, hogy a Világszövetség a dolgozók egységéért, a tartós és szilárd békéért küzd. (Itt idézhetjük a Szovjet Tájékoztató Iroda egy kommentárját, amely éles hangon bélyegzi meg a szakadár­ szakszer­vezetek június 25-én Genfben meg­kezdődött értekezletét és megálla­pítja, hogy az értekezlet célkitű­zéseinek megvalósítása igen nagy nehézségekbe fog ütközni és le­szögezi, hogy a demokratikus szak­­szervezeteknek éberen figyelniük kell a munkásosztály ellenségeinek kísérleteit.) Louis Saillant, a Világ­­szövetség főtitkára a milánói érte­kezleten elhangzott beszámolójá­ban rámutatott, hogy a szakadárok tevékenysége ellenére az 1945. évi 65 millióval szemben ma már 70 millió tagja ál a Szakszervezeti Saillant főtitkári beszámolójában annak a hitének adott kifejezést, hogy az a szakadás, amely nemrégiben be­következett a nemzetközi szakszer­vezeti mozgalomban, nem lesz vég­leges. Saillant büszkeséggel szólott a 28 és félmillió szovjet dolgozót tömörítő Szovjet Szakszervezeti Szövetség szerepéről, majd a Vi­lágszövetség egyik legfontosabb feladataként a békéért való küz­delmet jelölte meg. Megállapította: A monopoltőke bizonyos képviselői azt tartják, hogy a háború keve­sebbe kerül nekik, mint a most kezdődő gazdasági válság és ezért akarnak háborút. A munkások számára azonban a háború csak szenvedést­, nyomort, éhséget és halált jelent. Harmadik világ­háború kirobbantása esetén nem­ kétséges, hogy ez a háború a háborús usziták szigorú és meg­érdemelt megbüntetéséhez vezetne, hangoztatta Saillant, majd rámu­tatva, hogy a kapitalizmus válsága állandóan éleződik, megállapította, hogy valamennyi szervezett mun­kásnak tevékenyen részt kell ven­nie a gazdasági válság és a háború veszedelmének elhárításában Parisban tegnap feszült légkörben kezdő­dött meg a Marshall-államok pénz­ügyminisztereinek értekezlete. Az első ülést megelőzően Harriman, Cripps és Spaak bizalmas megbe­szélést folytatott egymással. A nyugati sajtó igen borúlátóan ítéli meg az értekezlet kilátásait. A Monde szerint »az egész értekez­lettel kapcsolatban nagy remé­nyekre nincsen ok«. A gaulleista Paris Presse megállapítja: Az USA —Nagybritannia párbajban mindkét fél meg van sebesülve. Az Evening Nerrs így ír: Az USA kormánya számol azzal, hogy a Marshall-terv kudarccal fog vég­ződni és ezért most új terven löri a fejét. Párisi gazdasági körökben­­lehet­ségesnek tartják, hogy a pénzügy­­miniszterek értekezletén esetleg je­lentéktelen technikai megállapodás jön létre és arra számítanak, hogy az értekezletet heves viták után szeptemberre napolják el. A londoni Daily Worker megállapítja: kész őrület arra gondolni, hogy Nyugat- Európa kereskedelmét javíthatják anélkül, hogy Kelet-Európával ki­szélesítenék a kereskedelmet. A kommunista lap erélyes hangon követeli a Szovjetunió és a népi de­mokráciák­ ellen folyó hidegháború megszüntetését és a kelet-nyugati kereskedelem kifejlesztését. Keleteurópai viszonylatban két jelentés érdemel figyelmet: 1. Miután a Cseh Katolikus Nép­párt támogatásáról biztosította a kormányt a állam és az egyh­áz viszonyának rendezésére irányuló politikájában, a Rude Prdvo, a KP központi lapja éles hangon elítélve a püspökök magatartását, megálla­­­pította: Ha nem kerülhet sor meg­­egyezésre püspökök részvételével, ez távolról sem jelenti azt, hogy az egyesség egyáltalán nem fog létra­jönni. Az egyesség igenis létre fog jönni, mert ezt kívánja a katolikus hívők és lelkészek tömege, mert ez szolgálja az egyház és a csehszlo­vák nép érdekeit. 2. Ugyancsak­­, Rude Prdvo közli a csehszlovák KP külügyi osztálya vezetőjének cikkét, amely Titóék kémtevékenységéről a többi között a következőket írja: Kémeket, fizetett ügynököket toboroznak, hogy ezek révén olyan adatok bir­tokába jussanak, amelyeket a hivatásos angol és amerikai kémek hasztalan próbálnak megszerezni. A prágai jugoszláv követség hír­szerző osztályának vezetője pél­dául megbízta egyik ügynökét, szerezzen adatokat a csehszlovák hadsereg fejlődéséről és tisztjei­ről. Befejezték a Rókus kórház helyreállítását A 200 éves Rókus kórház helyre­­állítási munkálatait most fejezte be a főváros magasépítési ügyosztá­lya. A tetőszerkezet jelentős részét ki kellett cserélni. A lyukas lefolyó­csövekből kiszivárgó víz elkorhasz­­totta a fejgerendákat, úgyhogy az épület beomlással fenyegetett és a veszélyeztetett épületrészt átmeneti­­leg ki is kellett üríteni. Közel 100 köbméter fagerendát cseréltek ki a munka során. Irodai szakiskolákat létesítenek A nagyközönség érdeklődéssel fogadta a Világ közlését, mely sze­rint a közoktatásügyi kormányzat kijelölte a különböző általános és szalógimn­á­zi­umoika­t Ezzel az intéz­kedéssel azonban még nem fejező­dött be a középiskolai reform gya­korlati megvalósítása. A tervek szerint a­ közgazdasági gimnáziu­mok mellett az eddigi kereskedelmi szaft tanfolyamok helyett úgyneve­zett­­ irodai szakiskolák létesülnek. A szakiskolák kétévesek lesznek s ezen idő alatt irodai munkához szükséges szakismereteikkel látják el a tanfolyam hallgatóit. A középiskolai reform másik je­lentős újítása a szakérettségi be­vezetése. A szakérettségi tan­­folyamok egy év alatt készítik elő hallgatókat egyetemre vagy főis­kolára való fel­vételre. Egyévi tanulás után tehetnek a hallgatók szakérettségit. A szakérettségi valamely előre meghatározott egyetemi vagy fő­iskolai szakra (mérnök, pedagógus, közgazdász, orvos, stb.) jogosít. Július 3-án megnyílik a tokaji vasúti híd A tokaji vasúti hidat és a To­kaj—Rakamaz közötti vasúti vona­lon fekvő öt ártéri hidat 1944 no­vemberében a visszavonuló náci fasiszták felrobbantották és a pil­léreket is szétrombolták. A MÁV hídosztálya 1947 végén fejezte be a roncsok kiemelését. A pilléreket 1948-ban építették újjá. A vasszerkezeti munkálatokat ta­valy szeptemberben kezdték meg, július 3-án a hidakat ünnepélye­sen átadják a forgalomnak. Eddig 200 kilométert kellett megtennie annak, aki Szerencsről Nyíregyházára akart utazni. Most a tokaji híd felépítésével 50 kilo­méterre csökken ez a távolság, az utazási idő is 3-4 órával lesz rö­­videbb. A béke ügyét szolgálja a magyar-bolgár kulturális egyezmény A magyar-bolgár kulturá­lis egyezmény végrehajtására alakult vegyes bizottság befejezte tárgya­lásait. A munkatervet szerdán dél­után ünnepélyes keretek között írták alá a külügymiinssz­térium tanácster­mében. A bolgár kultúrküldöttség tisz­teletére este Boldizsár Iván kül­ügyi államtitkár adott vacsorát. Megjelentek Ortutay Gyula kul­tuszminiszter, Mihályfi Ernő, a Kultúrkapcsolatok Intézetének el­nöke, Bóka László államtitkár, Kovács István képviselő, az MDP politikai bizottságának tagja, Új­helyi Szilárd, a Kultúrkapcsolatok Intézetének főtitkára, Ljuben Ge­­raszimov budapesti bolgár követ, Kaszavetov szövetségi titkár, Pan­­gelov sajtóattasé. Boldizsár Iván pohári köszön­tő­­jéb­en rámutatott arra, hogy a bolgár-magyar együttműködéssel, mint a népi demokráciák minden békedemonstrációjával megmutatja a két nép a világnak, hogy amíg az imperialista erők minden igye­kezete arra irányul, hogy a vilá­gon a békétlenség és az egyenet­lenség konkolyát hintsék el, addig a népi demokráciák elmélyítik kapcsolataikat, fokozzák a meg­értést és ily módon szolgálják a béke ügyét. Katja Abramova válaszában hangsúlyozta, hogy a vegyes­bizottság sikerrel fejezte be mun­káját. Törekvéseik sikerét bizto­sítja az a közvetlen baráti jóviszony is, amely a két nép bö­lcs vezetői, Rákosi Mátyás és Georgi Dimitrov között fennáll. Négy és fél kilós rizsfejadag az ötéves terv eredménye A háború előtti évben 1000 holdon termett ,rizs és az évi háromkilós fejadagot úgyszólván kizárólag behozatal útján fedeztük. A mezőgazdasági termelés átállta­tásának egyik legnagyobb sikere a rizstermelés meghonosítása. Már az első tervévben 24.000 holdon ve­­tettünk rizst és több mint 300.000 métermázsás termést értünk el 1947-ben egykilós fejadagot lehe­tett a hazai termelésből fedezni 1948-ban, a 14 mázsás holdankénti rizstermésből már 2,4 kilót. Ebben az évben 17—18 mázsás átlaggal számolnak, az ötéves terv végére pedig az öntözőberendezések tőké­­letesítése és a földeknek az eddi­­­ginél is jobb megművelése révén 22 mázsás átlaggal. Ez a 30.000 Molra felemelt vetésterületnél évi 4,6 kilós fejadagnak felel meg. Újabb záporok és zivatarok Nyugaton már terjeszkedik a nagy meleg. Franciaországban már 32—35 fokra emelkedett a hőmér­séklet, ugyanakkor Közép- és Ke­let-Európában átmenetileg rosszab­bodik az időjárás. Ezt egy viharcik­­lon okozza. Emiatt erősödött meg újra a szél, ezért esett tegnap csak­nem országosan. A Mecsek, a Bakony, a főváros, Miskolc és Debrecen környékén a csapadék meghaladta az 5 milli­métert. Kistelek vidékéről jégesőt jelentettek. Mérsékelt, időnkint élénk észak­nyugati-északi szél, sok felhő, újabb záporok és zivatarok lehetségeseit A hőmérséklet nem változik lénye­gesen.

Next