Világgazdaság, 1969. február (1. évfolyam, 22-41. szám)

1969-02-01 / 22. szám

VILÁGGAZDASÁG 1969. FEBRUÁR 1., SZOMBAT I. ÉVFOLYAM 22. SZÁM Aláírták az 1969. évi magyar—szovjet árucsereforgalmi jegyzőkönyvet Moszkvában pénteken befejeződtek a magyar—szovjet külkereskedelmi tár­gyalások, s ennek eredményeként dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter és Nyikolaj Patolicsev, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere aláírta a két ország 1969. évi árucsereforgalmi jegyzőkönyvét. A jegyzőkönyv szerint a kölcsönös szállítások volumene tavalyhoz mér­ten 7 százalékkal nő és eléri a mintegy 1,3 milliárd rubelt. A jegyzőkönyv elő­irányozza a magyar import növelését a hosszú­ lejáratú megállapodásban rögzí­tett mennyiségeken felül. Magyarország idén különböző nyersanyagokat és élel­miszereket, ipari berendezéseket, mező­­gazdasági gépeket, személy- és teher­gépkocsikat, valamint légi közlekedési eszközöket vásárol a Szovjetunióból. A magyar export legnagyobb tételei: au­tóbuszok, hajók, hírközlési berendezé­sek, élelmiszeripari és vegyipari beren­dezések, továbbá jelentős mennyiségű közfogyasztási áruk. Az aláírás után mondott beszédében Bíró József a többi között a követke­zőket mondotta: Az 1960. évi árucsere­forgalmi jegyzőkönyv tovább bővíti a magyar—szovjet külkereskedelmi kap­csolatot. „A magyar—szovjet árufor­galom fejlődésével kapcsolatban külö­nösen ki kívánom emelni azt a tényt — mondotta a magyar külkereskedel­mi miniszter — hogy az előző két év­ben elért igen magas áruforgalmi szin­tet jelenlegi tárgyalásaink eredménye­ként nemcsak meg tudtuk szilárdítani, hanem áruforgalmunkat mintegy 7 szá­zalékkal még növelni is fogjuk 1969 folyamán.” Bíró József a továbbiakban kifeje­zésre juttatta reményét, hogy a külke­reskedelmi kapcsolatok elősegítik a Magyarországon bevezetett és a Szov­jetunióban fokozatosan megvalósuló új, gazdaságirányítási rendszer továbbfej­lődését. Majd megállapította, hogy a magyar népgazdaság számára igen fon­tos az a tény, hogy a Szovjetunióban piacot találnak a magyar ipar legkivá­lóbb termékei, mint például az autóbu­szok, motorvonatok, hajók, élelmiszer­­ipari berendezések, híradástechnikai és műszeripari cikkek. Széles körben elis­merik a Szovjetunióban a magyar könnyűipar termékeit, valamint gyógy­szereit. „A nagy mennyiségben szállí­tott magyar mezőgazdasági és élelmi­­szeripari cikkek pedig — úgy vélem — versenytársai a szovjet piacon más or­szágok hasonló termékeinek.” ■ A magyar külkereskedelmi miniszter a Szovjetunió szállításairól szólva első­sorban a nyersanyagok fontosságát emelte ki, mint a nyersolaj, a vasérc, a kohókoksz, a különféle színesfémek stb. „Mezőgazdaságunk intenzifikálását segíti elő a Szovjetunióból vásárolt nagy mennyiségű traktor, mezőgép, továbbá a különféle műtrágyák, takarmányozási gondjainkat nagymértékben enyhíti a Szovjetunió nagy mennyiségű takar­­mánygabona szállításával” — mondotta befejezésül Bíró József. Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter beszédében kiemelte, hogy a két ország külkereskedelmi forgalma az elmúlt három év alatt átlagosan 12— 15 százalékkal növekedett, majd ki­fejezte elégedettségét és hozzátette: „Ugyanakkor elégedetlenek is vagyunk, mert mindig többet szeretnénk elérni, s ez önöknél is ugyanúgy van, mint nálunk.” Patolicsev a továbbiakban ki­emelte, hogy a forgalom nemcsak a külkereskedőket érinti, hanem azokat is, akik megtermelik a leszállítandó árukat. Így tehát az egész szovjet nép érdekelt abban, hogy magas színvonalú árukat szállítson. „Ez nagy felelősséget ró ránk, azt a felelősséget, hogy cél­tudatosan folytassuk munkánkat és az elvtársi együttműködés és a jó meg­értés szellemében valósítsuk meg mind­azt, amit­ a most aláírt jegyzőköny tar­talmaz” — hangsúlyozta befejezésül. (MTI) __________________■ ÚJ OLASZ JAVASLAT AZ EGK-BAN A Hatokat és Angliát egy szervezet­ben egyesítő Nyugat-európai Unió jövő csütörtökön kezdődő ülésén Olaszország javasolni fogja, hogy a Hatok és Anglia bizonyos külpolitikai és egyéb kérdé­sekről folytassanak tervszerű konzultá­ciókat. A javaslat értelmében az Unió hét tagja listát készítene azokról a té­mákról, amelyekről tanácskozna a poli­tika összehangolása céljából. Franciaország makacsul ellenzi Anglia csatlakozását a közösséghez és ezért a közeledés irányába mutató kezdemé­nyezést valószínűleg elveti, vagy pedig ■elodázó manőverekhez folyamodik. Bel­gium és Hollandia, a hírek szerint ma­radéktalanul támogatja az olasz akciót, sőt kész arra, hogy az integráció ki­­szélesítését más utakon is megközelítse, ha az olasz javaslat nem talál egyhangú támogatásra. Londoni jelentés szerint Anglia elfogadja az olasz kezdeményezést amelyet szerzői hivatalosan „munka­okmánynak” minősítenek. Londonban felhívják a figyelmet arra, hogy a ja­vaslat a politikai vonatkozások mellett előtérbe helyezi a technológiai és mo­netáris együttműködést, amelyekre nem terjed ki a Római Szerződés. (Reuter) Megállapodás vagy kontingentálás? A Nixon-kormány és az import korlátozása Nixon elnök arra hajlik, hogy inkább nemzetközi megállapodások, mint im­portkontingensek megállapítása útján kísérelje meg a veszélyes ütemben nö­vekvő amerikai import emelkedésének megfékezését — jelenti washingtoni ér­tesülésekre hivatkozva az AFP. Az Egyesült Államok bevitele — mint legutóbb jelentettük — mintegy 30 év óta először kezdte megközelíteni az ex­port értékét a tavalyi külkereskedelmi adatok tanúsága szerint. Félő, hogy ezt a helyzetet kihasználják az Egyesült Államok kongresszusában tevékenykedő protekcionista erők, s erélyes intézke­déseket követelnek az amerikai ipar belföldi piacának védelmére. Nixon elnök a jelek szerint el van szánva arra, hogy nem enged ezeknek a protekcionista csoportoknak. Mills demokrata párti képviselő, a képviselő­ház költségvetési bizottságának befo­lyásos elnöke nemrég azt javasolta, hogy kössenek megállapodást az Egye­sült Államok kereskedelmi partnerei­vel a pamuttextil-szállítások önkéntes korlátozásáról. Ezt a taktikát a kor­mány helyesli és az eljárást Washing­ton szerint ki lehetne terjeszteni a gyapjúra és a szintetikus textíliákra is. Nagy jelentősége van annak, hogy ez a javaslat éppen a textíliák importjá­val kapcsolatban merült fel, mert az Egyesült Államok textiliparának rend­kívül nagy befolyása van a kongresz­­szusban és igen erélyesen követel vé­delmet az import ellen, különösen amióta sikerült megállapodásra jutni a nyugat-európai és a japán acéliparral az Egyesült Államokba irányuló export önkéntes korlátozásáról. Az új elnök egyébként már érintke­zésbe lépett az import emelkedése ál­tal leginkább érintett iparágak képvi­selőivel és véleményt kért tőlük arról, hogy az import milyen mértékű önkén­tes korlátozását fogadnák el kielégítő­nek. Mindezek alapján az Egyesült Álla­mok kongresszusi és ipari vezetőinek az a véleménye, hogy az importkontingen­sek megállapítására vonatkozó törvény­javaslatoknak, amelyeket a szenátusban és a képviselőházban sorra benyújta­nak, Nixon kormányzata alatt sem lesz több szerencséjük, miint Johnson ide­jében. EURÓPAI KÖZÖS VÁLLALATOKAT SÜRGETNEK Csak közös európai vállalatok képe­sek ellenállni az amerikaiak gazdasági versenyének — állapították meg a Kö­zös Piac és Anglia parlamenti képvise­lői brüsszeli sajtókonferenciájukon. A tanácskozás egyik angol részvevője bírálta a laza technológiai és ipari együttműködést az európai országok között, és javasolta, hogy a küldöttek hívják fel országaik figyelmét a veszé­lyes helyzetre. Carlo Scarasera, az euró­pai parlamenti bizottság olasz elnöke bejelentette, hogy a jövőben gyakoribbá válnak az európai képviselőt­ találko­zásai. (Regier) • Az integráció felfogásáról • A KGST Általános Szállítási Feltételek hatálybalépése VÁLA­SZ­TÉK CSEREB­Ő­VÍTÉS - NAGYOBB IMPORT Dr. Juhár Zoltán belkereskedelm­i miniszterhelyettes is tagja volt annak a magyar delegációnak, amelyet Szurdi István belkereskedelmi miniszter veze­tett és amely tárgyalásokat folytatott Romániában és Bulgáriában. Dr. Juhár Zoltán miniszterhelyettest kértük meg, hogy nyilatkozzék a VILÁGGAZDA­­SÁG-nak a tárgyalások eredményeiről. — Mit tartalmaz a román megállapodás? — Január 16-án érkeztünk Romá­niába, ahol Szurdi István elvtárs és Ion Patan román bel­kereskedelmi mi­niszter aláírtak az 1969. évi magyar— román belkereskedelmi választékcsere­­megállapodást, valamint a műszaki­­tudományos együttműködés jegyző­könyvét. A belkereskedelmi választék­cserében exportban és importban ösz­­szesen 12 millió rubel értékű áru cserél majd gazdát. Ebből az állami keres­kedelem 10,4 millió rubel értéket, a szö­vetkezeti kereskedelemi 1,6 millió rubel értéket bonyolít majd le. Ez a múlt évhez viszonyítva 3,5 százalékos növe­kedést jelent. Nagy szerepet kap az idei importban az élelmiszer, így a hal­konzerv, a száraztészta , és a keksz. Növeltük a műszaki cikkek behozatalát is, amelyek közül említésre méltó a mosógép, a tranzisztoros rádió és egyéb villamos háztartási cikk. Cserében ex­portálunk televíziót, autórádiót, olaj­kályhát és a tavalyihoz viszonyítva je­lentősen növeljük a kozmetikai, ház­tartási­, vegyicikkek, a műanyagáruk, a kereskedelmi berendezések és a ru­házati cikkek eladását.­­­ A műszaki-tudományos együttmű­ködési jegyzőkönyvben mindenekelőtt a kutatóintézetek közös munkáját rög­zítették. Az idén a már megkezdett tudományos együttműködés mellett a kereskedelemfejlesztés, a raktártech­­nológia, és a vendéglátóipar kölcsönös tanulmányozásával bővült a megálla­podás. Az áruházak közötti árucserén belül Budapesten és Romániában ro­mán és magyar áruházi heteket ren­deznek.­­ A Bulgáriával aláírt megállapodás mi­lyen műszaki-tudományos terveket tartal­maz? — Január 20. és 24. között Szófiában a Bolgár Idegenforgalmi Bizottság és a Belkereskedelmi Minisztérium veze­tőivel folytattunk tárgyalásokat. Ezek eredményeképpen Szurdi István bel­kereskedelmi miniszter és a bolgár kormány megbízásából Petko Todorov, az Idegenforgalmi Bizottság elnöke alá­írták a két ország közötti idegenfor­galmi egyezményt. Az új egyezmény kedvező feltételeket teremt a magyar— bolgár turistaforgalom fejlesztésére. Közös propagandánk és idegenforgalmi irodák létesítése is ezt segíti elő. Az idegenforgalmi egyezményhez kapcso­lódó pénzügyi megállapodást a szak­értők most készítik el és a közeljövő­ben a két ország pénzügyminisztere is aláírja. Bulgáriában a két belkereske­delmi miniszter aláírta a választékcsere egyezményt, valamint a műszaki-tudo­mányos együttműködési megállapodást. 1969-ben összesen 3 millió rubel értékű állami és szövetkezeti árut hozunk for­galomba választékcsere útján. Az im­port főbb tételei: olajos hal, halkon­zerv, zöldség- és gyümölcskonzervek, paradicsom-ivólé, üvegáruk és külön­féle építőanyagok. Első ízben vásáro­lunk cserealapon bolgár italokat. Meg­egyeztünk abban is, hogy a háztartási, vegyi és kozmetikai cikkekből kiállí­tást rendezünk Szófiában. A műszaki­tudományos együttműködés keretén belül kölcsönös tanulmányútokat, doku­mentációcseréket és publikációkat bo­nyolítunk le. A Magyar—Bolgár Gazda­sági és Műszaki Tudományos Együtt­működési Bizottság Vil­. ülésének, a belkereskedelemre vonatkozó határozata értelmében a miniszterhelyettesek el­nökletével megalakult a magyar—bol­gár belkereskedelmi munkacsoport. E munkacsoport első ülésén jóváhagytuk az ügyrendet és célul tűztük ki a vá­lasztékcsere és az együttműködési kap­csolatok erősítését, új módszerek és for­mák alkalmazását — fejezte be nyilat­kozatát dr. Juhár Zoltán belkereske­delmi miniszterhelyettes. Dr. Ráczalmási György Jugoszlávia a franciákat okolja a Közös Piaccal kötendő szerződés halogatásáért Jugoszláviában visszatetszést szült, s ennek a Borba pénteki száma is hangot ad, hogy a közös piaci országok miniszterei e heti ülésükön sem értek el haladást a Ju­goszláviával kötendő szerződés dolgában. A Jugoszláv Kommunista Szövetség központi lapjának cikke elsősorban Franciaországot marasztalja el emiatt. Jugoszláviában — mint imár erről hírt adtunk — vegyes érzelmekkel fogadták a jugoszláv kormánydelegáció előző heti párizsi látogatásának eredményeit. Most újabb csa­lódást keltett Franciaország merev magatartása Brüsz­­szelben. Franciaország a Hatok minisztereinek e heti ülésén sem tette lehetővé a Közös Piac és Jugoszlávia között fennálló vitás kérdések rendezését. Mindössze egy köny­­nyítést fogadott el — jegyzi meg a Borba — és ez a „busa” típusú vágómarha közös piaci importjára és ipán feldolgozására vonatkozik. Belgrádban nem tartják kielégítőnek a francia állás­pontot, s rámutatnak, hogy az nem teszi lehetővé a Ju­goszlávia által felvetett konkrét problémák megoldását. A Közös Piac miniszteri tanácsa egyébként március elején ismét megvitatja a közösségbe irányuló jugoszláv mezőgazdasági szállítások problémáját. A miniszteri ta­nács e határozattal egyidejűleg megbízta a szerződést elő­készítő különbizottságot, dolgozzon ki javaslatokat a ju­goszláv félnek adandó ajánlatokra, s ebben térjen ki a jugoszláv marhahús-export kérdésének rendezésére, hogy a tárgyalások folytatása lehetővé váljék. Franciaország képviselője ezt a kulcsfontosságú kér­dést „csupán technikai problémának” kívánta tekinteni, amelyet — úgymond — „meg kell oldani a lehető legjob­ban, de a Közös Piac termelőinek károsodása nélkül.” Franciaország képviselője azonban semmiféle kötele­zettséget nem vállalt az elkészítendő javaslat elfogadását illetően — állapítja meg a Borba. SZOVJET SZAKÉRTŐ LÁTOGATÁSA AZ EURÓPAI GAZDASÁGI KÖZÖSSÉGNÉL A Szovjetunió, amely hivatalosan nem ismeri el kereskedelmi tömbként az Európai Gazdasági Közösséget, nem hi­vatalos kapcsolatot létesített a Közös Piac Végrehajtó Bizottságával — jelen­ti a Reuter jól tájékozott brüsszeli kö­rökre hivatkozva. A szovjet nagykövetség egyik tagja látogatást tett a Közös Piac Végrehajtó Bizottságának a külkereskedelmi ügyek­ben illetékes tagjánál, Jean-Francois Deniau-nál. Ez a látogatás, amely az első kapcso­lat­felvételt jelentette a Szovjetunió hi­vatalos szervei részéről, tájékozódó jel­legű volt. A Közös Piacot életre­­hívó Római Szerződés értelmében a hat ország kö­zös kereskedelmi politikát alakít ki a külső országokkal, közte a KGST-orszá­­gokkal szemben a jövő év elejétől kezdve. Arra a kérdésre, változást jelent-e a Közös Piaccal kapcsolatos szovjet ál­láspontban a látogatás, a szovjet nagy­­követség szóvivője azt mondotta, or­szága politikája nem változott. Brüsszelben megjegyzik, Francia­­ország két héttel ezelőtt új kereske­delmi egyezményt kötött a Szovjet­unióval és ez Brüsszelben kételyeket ébresztett az iránt, hogy az egyezmény összhangba hozható-e a Közös Piacnak a közös kereskedelmi politika kimun­kálására irányuló tervével. (Reuter) A MEDICOR kiállítása Indiában ÚJ KEZDEMÉNYEZÉS, BÁTOR VÁLLALKOZÁS Tudósítónk, Kalmár György írja: A MEDICOR kiállítása Új-Delhiben voltaképpen nyitány, é­s a jelek sze­rint nem sikertelen. Az új­­ kezdemé­nyezésről, bátor vállalkozásairól ismert vállalat eddig Indiában kevés ered­ményt ért el. Legalábbis az évi egymil­lió rúpia alatti forgalom (három és fél—négymillió forint körüli összegnek felel meg) egy ilyen „jól menő” üz­letnél, mint a MEDICOR, nem számít nagyinak. Az eddigi egy helyben topo­­gás alapvető oka az volt, hogy nem volt megszervezve a szerviz, az alkatrészel­látás, s azok az ügynökök, akikkel a cég mindeddig dolgozott, képtelenek voltak erre. Most a MEDICOR a Siemensszel kötött szerződést. A Siemens India itt kitűnően be van vezetve, fele részben indiai vállalko­zás. Tizenkét vidéki irodája, teljes há­lózata, röntgengyára van Indiában. A Siemens — s minden más nyugati cég alapvető nehézsége Indiában —, hogy az országban mindent gyárthat, amit neki érdemes —, behozni azonban csak korlátozottan tud, lévén az országnak kevés devizája. Miután azonban India és Magyarország között klíringegyez­­mény van, tőlünk szívesen vesznek — és tudnak is venni — megfelelő cik­keket az indiai kórházak, tudományos intézetek. Így — bár elsősorban olyan árut szállítunk Indiába, amit a Siemens maga nem állít elő — egyes esetekben olyan gépeket is szállítunk Indiába, amit a Siemens is gyárt, azonban de­vizális okok miatt az indiai intézmé­nyek nehezen tudnák azokat megvásá­rolni tőlük. A kiállítás szervezői büszkék: a kiál­lításra küldött gépeket, operációs asz­talokat, stb. két-háromszorosan is el­adták, mindegyik darabra rendelést is tudnak felvenni. A kiállítást az új-delhi Orvosi Egye­sület székházában tartották. Hasznos lenne, ha kezdeményezést további kö­vetné, India gazdaságilag fontosabb központjaiban is. A Siemens véleménye szerint ebben az évben 1,8—2 millió rúpiát, tehát a tavalyi forgalom kétszeresét lehet el­érni az általuk képviselt cikkekben. Természetesen a következő években válik el, mit sikerül ténylegesen elérni. Indiában már most sok millió rúpia ér­tékű kitűnő orvosi felszerelés fekszik használatlan, szerviz- és alkatrész-hiány miatt. A trópusi körülmények között, a fej­lődő országokban elkerülhetetlen hozzá nem értés miatt a gépek megfelelő kar­bantartás nélkül hamar tönkremennek. Minden a szervizen múlik. A VIZÁGGAZDASÁG SZERKESZTŐSÉGÉNEK TELEFONSZÁMA 180-830

Next