Világgazdaság, 1969. november (1. évfolyam, 208-226. szám)
1969-11-01 / 208. szám
L . Bírálják a márka túlzott felértékelését Az NSZK főbb kereskedelmi partnereinek pénzügyi vezetői élesen bírálják Nyugat-Németországot, amiért túlságosan magasra szabta a felértékelés arányát. A pénzügyi vezetők az OECD munkacsoportjának párizsi ülésén elmondották, hogy az importáruk 9,3 százalékos drágulását jelentő felértékelés nyomásnak tette ki hazai árstruktúráikat. Párzsi megfigyelők szerint a márka paritásváltozását legjobban Belgium és Hollandia szenvedheti meg. Választaniuk kell valutáik felértékelése vagy pedig szigorú inflációellenes intézkedések meghozatala között. A párizsi ülésen részt vevő nyugatnémet delegátus, Emminger, a Bundesbank alelnöke, megismételte kormányának álláspontját és a súlyos inflációs veszélyre hivatkozott, amely az országot ilyen nagymérvű felértékelésre késztette. A várakozások szerint Belgium és Hollandia a felértékelés helyett adó- és hitelpolitikai lépésekkel igyekszik a drágulást fékezni. Valutáik paritásának megváltoztatása ugyanis újabb komoly rést ütne a Hatok közös mezőgazdasági politikájának építményén. (Reuter) VILÁGGAZDASÁG 1969. NOVEMBER 1., SZOMBAT 1. ÉVFOLYAM 208. SZÁM Külkereskedelmi forgalmunk néhány problémája A külkereskedelmi forgalom idei alakulásával kapcsolatos kérdéseinkre Kovács Gyula, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője válaszolt. Első kérdésünk így szólt: Dollár-elszámolású exportunk 1969 szeptember végéig 32 százalékkal emelkedett. Véleménye szerint ezt a növekedést mi eredményezte? — A dollár-elszámolású exportforgalom idei kedvező alakulását külső és belső piaci tényezők támasztották alá. Továbbá az is, hogy az összehasonlításul szolgáló bázisévben exportunk az előző évhezképest alacsonyabb szintet ért el. A belső tényezők között elsőként a pénzügyi hitelpolitikai szabályozók új rendszerét említeném, amely a készletek csökkentésére ösztönöz. Tapasztalatunk szerint a termelőknek a csökkent belföldi kereslet következtében nőtt az exportorientációjuk. Ugyanakkor ez az exporttörekvés a tőkés piacok kedvező konjunktúrájával találkozott, a jobb elhelyezési lehetőségekkel és a magasabb árakkal. A konvertibilis exportképesség fejlesztésére kísérletképpen adómentes juttatást vezettünk be. A kedvező számszerű eredmények mögött azonban egy-két olyan tendencia is meghúzódik, amely a helyzetképet sötétebbre árnyalja. Meg kell állapítanunk, hogy az áruszerkezet kedvezőtlenebbé vált. Az exportnövekmények 83 százalékát a mezőgazdasági, az anyag- és félgyártmányjellegű termékcsoportok alkotják. A feldolgozóiparra, a gépgyártásra, finommechanikára, valamint az ipari fogyasztási cikkek kivitelére alig több, mint 16 százalék jut. A gépkivitel fejlődését kedvezőnek tekintjük, bár igaz, hogy ennek hátterében az esetek többségében nagy volumenű állami hitellehetőségek húzódnak meg. Említettem, hogy a termelők a megnövekedett exportját a kedvezőbb konjunktúra is elősegítette. Ide értem, hogy az Európai Gazdasági Közösség országai a főbb mezőgazdasági exporttermékeinkkel szemben idén csökkentették a terheket; különösen a legfontosabb mezőgazdasági cikk, a vágómarha lefölözése csökkent. De ide értem az árucsere-arányok kedvező változását is. 1969 első félévében a cserearányok mintegy 2,6 ponttal javultak, ami azt bizonyítja, hogy a magyar exportőrök és importőrök rugalmasabban alkalmazkodtak a piac követelményeihez. Jobban tudták kihasználni az árak csökkenését az importban és ugyanakor ugyanilyen nagyságrendű árcsökkentést a magyar export nem szenvedett el. Az első félévben, csupán az árváltozásoknak az áruforgalmi egyenlegre gyakorolt kedvező hatása meghaladta a 70 millió devizaforintot. A dollárforgalom fejlődése egyébként 1969-ben gyorsuló ütemű volt. A szeptemberi számindexek szerint tőkés kivitelünk 32,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát. Márciusban az index még 121 százalékos, a félévben 128 százalékos volt. A legutolsó jelentések alapján elmondhatjuk, hogy ez az ütem — ha nem is gyorsul tovább — semmiképpen nem lassul. A dollárkivitelre ható szabályzóeszközök között említettem az adómentes juttatás rendszerét, amelyet kísérletképpen idén vezettünk be a termelők mintegy 11 százalékánál. E rendszert eredményesnek minősíthetjük, mivel a bevont vállalatok túlnyomó részénél az export a tavalyi időszakhoz képest mintegy 27 százalékkal emelkedett. A szocialista import növekedése megfelelő-e? — A rubel-elszámolású viszonylatokból származó importnövekedés ütemét nem tartjuk kielégítőnek. A behozatal kedvezőbb is lehetne, különösen, ha az áruszerkezet összetételét vizsgáljuk. Az átlagos növekedésen belül a legjelentősebb a 16 százalékkal növekedett gépbehozatal. Ennek oka egyrészt, hogy 1968-tól jelentős tételek húzódtak át. Egyes vállalatok a korábbi éveket meghaladó mértékű importot bonyolítottak le. Így például jelentős a többlet a NIKEX-nél, a TRANSELEKTRO-nál és az AGROTRÖSZT-nél. Ebben szerepet játszanak az ez évben vásárolt tehervagonok. De a gépimport fokozódásának olyan adminisztratív jellegű indokolása is van, mint néhány, már 1968- ban beérkezett, de csak idén elvámolt nagy volumenű szállítás, például a repülőgépek. Kedvezőtlenebb volt azonban a gépimport a járművekben és a jármű-alkatrészekben. A személygépkocsi-behozatal valószínűleg ebben az évben sem haladja meg a tavalyi menynyiséget, mivel partnereink 4500 — ez évre tervezett — gépjárművet már 1968- ban előszállítottak. Pozitív tendenciának tekintjük, hogy a vállalatok saját eszközeikből finanszírozott beruházásaiban — vizsgálataink szerint — növekedett a szocialista gépimport hányada. Az anyag- és félgyártmány-jellegű termékek importja az átlagosnak megfelelően nőtt. Ezen belül megemlítendő, hogy nagyobb a tavalyinál a műanyagok, az anilinfestékek és a műgumi behozatala. A megnövekedett szovjet kőolajszállítások például jelentősen emelték a MINERALIMPEX teljesítését. Kedvezőtlenül alakult a fogyasztási iparcikkek ez évi behozatala a rubelelszámolású viszonylatokból. Az import a tavalyihoz képest 9,5 százalékkal kisebb. Ez nyilván visszavezethető részint a partnerországokban jelentkezett kisebb kínálattal, a magyar kereslet és a baráti országok kínálatának eltérésére, de arra is, hogy az év első felében a belkereskedelemben kisebb volt az érdeklődés importra, bizonyos importrendelések elmaradtak, amelyek pótlására azután az év hátra levő részében már nincs lehetőség. A jövő évben várható-e, hogy az idei kedvező eredmények megismétlődnek? — Az 1970-es külkereskedelmi forgalom tervszámai és az ezt megalapozó számítási anyagok kidolgozása jelenleg folyik. Ezekben a munkálatokban nagymértékben figyelembe vesszük az idei forgalomalakulást, annak áru- és viszonylati szerkezetét, a forgalom dinamikáját és mindazokat a külső és belső piaci tényezőket, amelyek hatást gyakorolhatnak a jövő év fejlődésére. Megítélésünk szerint az ez évi kedvező helyzet sok olyan speciális tényezőt is érvényesülni engedett, amelyekre 1970-ben minden további nélkül nem számíthatunk. A dollárpiacok konjunktúráját 1970-re is biztatónak látjuk. Ennek ellenére, az áruszerkezetünk konjunktúra-érzékenysége miatt ezen a téren és ebben a tekintetben óvatosak vagyunk. A belső piacról jelentkező felhajtóerőt ugyancsak nem tartjuk teljesen kivetíthetőnek a jövő esztendőre. Az idén jelentkezett belső ellátási problémák nyilván a termelő és a belkereskedelmi szervek figyelmét fokozottabb mértékben a hazai gyártmányokra terelik és ennek következtében az erős exportorientáció már nem lesz olyan nagyfokú, mint az idén. A beruházási piac jelenlegi problémái miatt a beruházási jellegű gép- importok tervezésében is óvatosak vagyunk. A szocialista relációban az export és az import jelenlegi ütemével számolunk, tehát azzal, hogy jövőre is aktív lesz az áruforgalmi egyenleg. A dollár-elszámolású forgalomban viszont az ez évi gyorsuló exportütemet valószínűleg nem tudjuk tartani. Véleményünk szerint az átmenetinek minősített tényezők jobban dominálnak majd a kivitelben, míg a behozatalban erősebbek lesznek a tartós tényezők. Ezért az import dinamikájának valamelyes növekedésével, az export dinamikájának pedig valamelyes csökkenésével számolhatunk. M. E. LENGYEL-FINN ÁRUFORGALMI SZERZŐDÉS A PAP hírügynökség közleménye szerint Varsóban aláírták az 1970. évre vonatkozó lengyel—finn kereskedelmi és fizetési jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv értelmében Finnország növeli azoknak a cikkeknek az importkontingenseit, amelyek beviteli korlátozás alá esnek, emellett további liberalizálást eszközöl a lengyel kereskedelem viszonylatában. A módosítások elsősorban Lengyelország gép- és berendezés-, szerszámgép- és turbinaexportjára, illetve élelmiszer- és agrártermékeire vonatkoznak. Finnország gépeket és berendezéseket szállít Lengyelországnak, továbbá nyersanyagokat a vegyipar számára, valamint különböző papírféleségeket. (Reuter) ISMÉT ESETT AZ ARANY ÁRA Az utóbbi napok irányzatát követve az arany ára ismét esett a londoni és zürichi szabadpiacokon. A kedvezőtlen irányzat — megfigyelők szerint — felgyorsult és a jelentős kínálat csupán gyér kereslettel találkozik. Ennek következtében közel 20 centtel csökkent az unciánkénti aranyár. Záráskor az árfolyam a 39,75 dolláros szinten állt. (Reuter) A4A • A márka felértékelése és a magyar külkereskedelem • Nem használjuk ki a kooperációban rejlő előnyöket • Hírek a szocialista országokból ÚJ KAPCSOLATOK AZ UNIDO SEGÍTSÉGÉVEL Október 27-én kezdődött Rabatban az UNIDO afrikai beruházási konferenciája. Ez nem a szó megszokott értelmében rendezett konferencia, hanem az UNIDO szervezésében előkészített kétoldalú megbeszélések sorozata, amelyeknek az a célja, hogy különböző ipari létesítményekhez tőkével rendelkező vállalkozó partnereket vagy kedvező hitelfeltételeket nyújtó gépszállítókat keresnek az egyes beruházásokat szervező afrikai állami- és magánintézmények. A 24 afrikai ország szakemberei összesen 109 létesítményre várják a fejlett országok üzletembereinek ajánlatát. Egyedül Marokkó 18 üzem létesítéséről kíván tárgyalni. Az érdeklődés a legnagyobb a különböző élelmiszeripari üzemek iránt, de gyógyszer-, műtrágya- és textilipari üzemeket is több országban kívánnak létesíteni. Szerepel a listán kerékpárüzem, drótkötél-, alumíniumhuzal-, izzólámpa- és telefongyár is. A 109 téma rövid ismertetését az UNIDO előre megküldte, de jelezte, hogy különböző országok még további üzemek iránt érdeklődnek, amelyekről a helyszínen megbeszélést lehet folytatni. Így például a legtöbb afrikai ország vizsgálja, hogy milyen mezőgazdasági felszerelések gyártását volna célszerű megkezdeni. A mezőgazdasági gépgyártással foglalkozó konferencián, amelyet a múlt hónapban tartottak Bécsben, erre vonatkozóan részletesebb elképzeléseket is kifejtettek. A konferencián magyar szakértő is részt vett, akinek jelentése alapján a Mezőgazdasági Egyesülés és a KOMPLEX most vizsgálja a teendőket. A szakértő pedig már Indiába utazott, ahol a TESCO megbízásából ehhez kapcsolódó felmérést végez. Az afrikai beruházási konferencia anyagát a Külkereskedelmi Minisztérium megküldte a vállalatoknak és a megbeszéléseken a marokkói magyar kereskedelmi tanácsoson kívül részt vesznek a Külkereskedelmi Bank, a KOMPLEX, CHEMOLIMPEX és NIKEX megbízottai is, remélve, hogy sikerül új kapcsolatokat kiépíteni. Az UNIDO-nak két másik fontos szakértői konferenciája zajlott le a napokban, amelyeken ugyancsak részt vettek magyar szakemberek is. Bécsben a fejlődő országok olcsó rádió-és televíziós vevőkészülék-, valamint a híradástechnikai gyártás megszervezésével foglalkozó szakértői tanácskozása iránt különösen nagy volt az érdeklődés és a legnagyobb híradástechnikai világcégek szinte kivétel nélkül elküldték képviselőiket. Bakuban, a Szovjetuniónak az UNIDO alapja javára tett rubelfelajánlásának felhasználásával a fejlődő országok petrolkémiai iparának problémáival foglalkoztak. Ezek a megbeszélések nem csupán műszaki szempontból világítanak rá az egyes tervek megvalósításának sajátos feltételeire a fejlődő országokban, hanem hozzásegítenek ahhoz is, hogy hazai szakembereink képet kapjanak az adott iparág várható fejlődési tendenciáiról az úgynevezett harmadik világban. Az UNIDO a konferenciák összefoglaló anyagát általában csak jóval később adja ki, ezek az OMKDK-ban megtekinthetők. A magyar résztvevők igyekeznek azonban a szakmai körökhöz a részletesebb információkat is eljuttatni. A KGM például 7 kötetben kiadta magyarul az ez év tavaszán Karlovy Vary-ban rendezett autóipari szimpozion teljes anyagát. Ebben részletes tanulmányok ismertetik az EAK, India, Jugoszlávia járműgyártását és a technológiai kérdéseken kívül is számos érdeket, információt tartalmaz az anyag. Az UNIDO szakértők kiküldésével is a fejlődő országok segítségére kíván lenni. Jelenleg Törökországban tartózkodik másfél éves megbízatással magyar szakember, aki a szovjet segítséggel épülő alumíniumkohászati üzem beruházásának szervezéséhez ad a török szervek részére tanácsokat. Az EAK pamuttextil-iparának kikészítési problémáit ugyancsak magyar szakértő segítségévelkívánják megoldani. Számos további magyar szakértő kiküldésére is tett az UNIDO javaslatot az egyes országok kormányainak. Azon a segítségen túl, amelyet a felkészült szakértők tanácsa a fejlődő országok számára jelent, tapasztalataikat hazatértük után fel lehet használni az érintett területekkel kialakítandó további gazdasági, műszaki kapcsolatokban. S. T. JUGOSZLÁV—SVÁJCI TÁRGYALÁSOK Belgrádban befejeződtek Mirko Tepavac jugoszláv és W. Spühler svájci külügyminiszter hivatalos tárgyalásai. A megbeszéléseken elsősorban a két ország gazdasági kapcsolatairól volt szó. A két külügyminiszter megvitatta a Svájccal szemben állandósult jugoszláv fizetésimérleg-deficit problémáját. A svájci fél kifejezte készségét, hogy a jugoszláv árucikkek vásárlásának és a svájci tőke exportjának ösztönzésével segíti a mérleg egyensúlyának helyreállítását. A megbeszélésen érintették a két ország hadiipara közötti növekvő együttműködés lehetőségeit, részleteket azonban nem hoztak nyilvánosságra. Svájci részről felajánlották, hogy segítséget nyújtanak jugoszláv munkások svájci szakmai képzéséhez. (Reuter) Olaszország a bértárgyalások előtt Az olasz kormány pénteki ülésén a sztrájkhelyzettel és pénzügypolitikai kérdésekkel foglalkozott. Bejelentették, hogy nem változtatják az olasz líra árfolyamát. Az olasz kincstárügyi miniszter, Colombo, „különösen összetettnek’’ nevezte a jelenlegi olasz gazdasági helyzetet, és mint mondotta: megoldást kell találni, anélkül, hogy inflációra kerülne sor. Bejelentette, hogy az augusztus 31- ével végződött 12 hónap alatt 5,5 százalékkal növekedtek a nagykereskedelmi árak. Hangoztatta, hogy az áremelkedés üteme lassúbb volt, mint más országokban és ezért nem változott Olaszország versenyképessége. A bérkövetelési mozgalom okozta nehézségek mellett problémát jelent a társadalombiztosítási rendszer, valamint a helyi kormányok deficitjeinek finanszírozása. Megoldásuk csak egy haladó adórendszer bevezetésével, nem pedig inflációs politikával érhető el — állapította meg a miniszter. Pénteken kezdődtek Rómában az egymillió — magániparban dolgozó — gépipari munkást egyesítő szakszervezet és a munkaadók közötti tárgyalások. Az olasz fővárosban nagy fontosságot tulajdonítanak a megbeszéléseknek, mert már hagyomány, hogy a gépipari szerződések más iparágak szerződéseinek jellegét is meghatározzák. A tárgyalások kimenetelét illetően nem túlságosan derűlátó jóslatok hangzottak el. A munkaadók szerint a bérkövetelések teljesítése egyet jelent a termelési költségek 40 százalékos emelésével, és ezért számítani lehet erős ellenállásukra. Megfigyelők úgy vélik, hogy a jelenlegi körülmények között a szakszervezetek magasabb bérköveteléseket harcolhatnak ki, mint amekkorát a termelékenység növekedése (a tőkések szerint) indokolhat. Ennek következtében számítani lehet a nyereségek csökkenésére és az ipari árak emelkedésére. Elképzelhető azonban, hogy a szakszervezetek nem ragaszkodnak követeléseik azonnali teljesítéséhez, és el lehet kerülni az inflációs nyomást. A béremeléseket az új szerződések két-hároméves időtartama alatt, fokozatosan lehetne megvalósítani. A kormány tanácskozásáról kiszivárgott értesülések szerint intézkedéseket készülnek tenni az állami kiadások csökkentésére és a hitelek szűkítésére. Ilyen deflációs politika mind a tőkéseket, mind a dolgozókat kedvezőtlenül érintené. A kormány — olasz gazdasági körök szerint — e szigorú intézkedések kilátásba helyezésével próbálja mederbe terelni a kollektív szerződések megújítását célzó tárgyalásokat. (Reuter) NÖVEKSZIK JAPÁN ÉRDEKLŐDÉSE MONGÓLIA IRÁNT Egyre több japán üzletember utazik a Mongol Népköztársaságba, és a tokiói külügyminisztérium figyelembe véve a gazdasági érdekeket, fontolóra vette az ázsiai ország diplomáciai elismerését — idézi a Manchester Guardiant az MNS hírügynökség. Mongólia több mint harminc országgal tart fenn gazdasági kapcsolatokat, így tőkés államokkal is. Kereskedelmi forgalmában a Szovjetunió játszik legnagyobb szerepet (az évi összforgalom 90 százalékát a Szovjetunióval bonyolítja le, körülbelül 200 millió rubel értékben). Az ország gazdaságának rohamos fejlődésével párhuzamosan növekszik a külkereskedelem jelentősége is. A brit érdekeltségek számára Mongólia aranybánya — vélik a japánok —, sőt maguk is nagy érdeklődést tanúsítanak az ázsiai ország iránt. A japán beszámolók arról adnak hírt, hogy Ulánbátorban és Darkhanban rendkívül gyors ütemben fejlődik az ipar, különösen a cement, a tégla, a szilikát gyártása, a húsfeldolgozás, az építőanyagok termelése és a hőerőművek építése. A KÖZÖS PIAC ÉS SPANYOLORSZÁG TÁRGYALÁSAI Befejeződött a Közös Piac és Spanyolország közötti tárgyalások újabb fordulójának első szakasza. A megbeszéléseket decemberben folytatják — közli a brüsszeli bizottság. A Közös Piac Végrehajtó Bizottságának jelentése szerint az eszmecsere lehetővé tette az álláspontok közelítését a tervezett egyezmény legtöbb pontjára vonatkozóan. A bizottság preferenciális kereskedelmi egyezmény kötését javasolta Spanyolországnak, nem kevesebb mint hat esztendő időtartamra. Ennek keretében az EGK az importvámokat kezdetben 30 százalékkal csökkentené, az egyezmény utolsó két évében pedig a tarifaleszállítás mértéke 60 százalék lenne. Az intézkedés hatálya alól azonban számos tannék kivonását javasolják, így a gyümölcs, a zöldség, a haláruk, a textíliák tarifáját kezdetben csupán 10, az utolsó periódusban pedig 30 százalékkal csökkentenék. (Reuter)