Világgazdaság, 1970. szeptember (2. évfolyam, 166/411-187/432. szám)
1970-09-16 / 177. (422.) szám
MAGYAR GAZDASÁG — VILÁGGAZDASAG ^^gospouarcze A következő ötéves terv (1971—1975) problémája a gazdasági növekedés lesz. Ez nem csupán mennyiségi követelmény, hanem minőségi is: a népgazdaság szerkezetét úgy kell átalakítani, hogy optimális növekményt biztosítson. Az új ötéves tervet ezért az intenzív és szelektív gazdaságfejlesztés jellemzi. Már a korábbi tervek során is az iparra jutott a legfőbb feladat. Míg 1950-ben a mezőgazdasági tiszta érték 1 zlotyjára az iparban csak 1 zlotynál kevesebb jutott, addig 1960- ban már több mint 2 zloty és 1970- ben 3 zloty, 1975-re pedig 4 zloty van előirányozva. Az ötéves terv végére tehát a nemzeti jövedelemben az ipar részaránya négyszer akkora lesz, mint a mezőgazdaságé. Ez igen nagy fejlesztési követelményeket támaszt az iparral szemben. Többé már nem elég az extenzív fejlesztési fázisban alkalmazott módszerrel a termelés mennyiségi növekményét maximalizálni, hanem a termelési érték, a minőség és korszerűség fokozására kell törekedni az intenzív fejlődés érdekében. Ahhoz, hogy a lengyel ipar maradéktalanul kielégítse a három fontos piacot: a belföldi fogyasztást, a külkereskedelmet és a beruházási piacot, hosszú fejlődésre van szüksége. Ami a távlati elképzeléseket illeti, nem a legnagyobb pozitívumok közé sorolható az a tény, hogy bár a nemzeti jövedelemben tetemesen megnő az ipar hozzájárulása, a szolgáltatások részaránya továbbra is alacsony szinten mozog. Pedig a lakosság igényeinek figyelembevétele megkövetelné mindenfajta szolgáltató tevékenység bővítését. A fejlett tőkésországokban is rohamos mértékben nőnek a szolgáltatások. A következő ötéves tervben nagy gondot fordítanak a termelés modernizálását szolgáló létesítményekre, beruházásokra, főleg a kiválasztott iparágakban. A beruházások hatékonyságát elsősorban a beruházási ciklus lerövidítésével kívánják fokozni. Szerepet játszik ebben az olyan iparágak (pl. építőipar) korszerűsítése, amelyek fejlettsége meghatározza a beruházások elkészülését. Nagy figyelmet kell szentelni a munkaerő utánpótlására, az új nemzedék nagyarányú munkába állítására. Nemcsak a már meglevő munkaerőtartalékok arányosabb felhasználását kell elérni, de az eddiginél sokkal inkább magas képzettségű szakemberekre van szükség. Ezzel függ össze a tudományos kutatómunka szerepe is. Lengyelország nemzeti jövedelmének egyre növekvő hányadáta kutatásra A VILÁGSAJTÓBÓL A lengyel gazdasági fejlesztés irányai fordítják. (1965: 1,4%, 1970: 2,1%, 1975- re tervezett: 2,5%, de az eredmények, illetve azok hasznosítása nem a legkielégítőbb. Az utóbbi tíz évben a tudományos kutatásokra fordított öszszeg a korábbi háromszorosára emelkedett és finanszírozásuk jelenleg évi 13 milliárd zlotyt emészt fel. Más szocialista országokban — így a Szovjetunióban, NDK-ban, Csehszlovákiában — a nemzeti jövedelemnek több mint 3%-át fordítják kutatásra, és ez nagyobb, mint a lengyelek 1975-re tervezett 2,5%-a. Ezért méginkább növelni kellene a tudomány , hatékonyságát, elsősorban az eredményeknek a gyakorlatban történő mielőbbi hasznosításával. Mivel a döntő szerepet a jövőben is az ipar játssza a szelektív fejlesztés érthetően az ipart érinti leginkább. Elsősorban a gépipar és vegyipar jön számításba, amelyek az iparból eddig is jelentősen részesedtek: a gépipar 1950-ben az összipari termelésnek csak 8, 1969-ben viszont már 30,3%-át tette ki; a vegyiparé 4,6 illetve 11,1%-kát. Ezeknek az ágazatoknak a jövőben is biztosítani kell a dinamikus fejlődést, természetesen azokon belül is csak a preferált alágazatokban. A fejlesztésnek a belföldi igények kielégítésén túlmenően két irányba kell folynia: egyrészt biztosítani az exportra termelés állandó növelését, másrészt fokozni kell azoknak a termékeknek a gyártását, amelyet eddig nagyrészt importból szereztek be. A gépipar és a vegyipar kiemelt fejlesztése azért is megfelelő, mert ezáltal kedvező lehetőség kínálkozik a KGST- együttműködés keretében a többi szocialista országgal való szoros együttműködésre, termelési kooperációra A mezőgazdaságban két fő feladat lesz: egyrészt területileg ki kell alakítani a növénytermesztés és állattenyésztés jobb struktúráját, hogy az egyes területek között fennálló ellátási feszültség csökkenjen, másrészt egyre több mezőgazdasági nyersanyagot kell házilag feldolgozni. Az 1975-ig terjedő időszakra tervezett exportban ugyanis még mindig nagy súllyal szerepelnek majd mezőgazdasági termékek, de ezek kivitele csak akkor hajt ténylegesen is hasznot az országnak, ha feldolgozásuk minősége is magasabb szintű lesz. A külkereskedelmi forgalmat minden reláció felé a körülményektől függően differenciáltan kell növelni. A fő feladat nem az export mennyiségi növelése, hanem a kivitel gazdasági hatékonyságának fokozása. (1970. évi 35. szám.) (privredni ) PREGLED A külkereskedelmi tézisek vitája Jugoszláviában Jugoszláviában megkezdődtek a viták a legkényesebb gazdasági kérdések egyikének számító külkereskedelmi és devizarendszer 1971. évi eszközeire és intézkedéseire vonatkozóan közzétett tézisek felett. Az eddigi tapasztalatok szerint a gazdasági körök részéről ezek a tézisek általában helyeslésre és támogatásra találnak. Véleményeltérések ugyan — a kereskedelem, az exportőrök és importőrök sokszor ellentétes érdekei és a kereskedés feltételeinek bizonyos regionális ellentétei miatt — vannak, három pontban azonban teljes az egyetértés: 1. fontos a jövő évre vonatkozó rendelkezések időben történő meghozatala, mert az előírások hiánya által okozott bizonytalanság és a váratlan változásoktól való állandó félelem (a változások gyakran valóságos csapás formájában jelentkeztek) lehetetlenné teszi a megfelelő felkészülést; 2. a reformot követő években elkezdődött liberalizációs folyamatnak feltétlenül folytatódnia kell; 3. az exportexpanzió lakkadása, illetőleg az import ugrásszerű emelkedése a külső piacok felé történő orientálódás lehető legnagyobb mértékű támogatásának szükségességére figyelmeztet. Az első követelmény teljesítése az eddigiek alapján biztosítottnak látszik: a Szövetségi Gazdasági Kamara rövidesen napirendre tűzi, a többi kamaránál pedig már vizsgálják a téziseket. Szeptember végére egyes, főként az árubehozatali rendszerre vonatkozó határozatokat a Szövetségi Végrehajtó Tanács már jóvá is fog hagyni. A „további liberalizálás” alatt a beviteli rendszer bizonyos idejét múlt eszközeinek (például az import exporthoz való kötésének megszüntetése, illetőleg egy sor tétel), „átkategorizálása” értendő. E téren továbbá a gazdasági körök erélyesen követelik a beviteli engedélyezés adminisztrációjának egyszerűsítését is. Az exporttámogatás kérdése a legutóbbi kedvezőtlen kereskedelmi mérlegeredmények közzététele után nagyon előtérbe került. A belföldi piacon végbemenő áremelkedési és túlzott fogyasztási folyamatok a jugoszláv áru külföldi piaci versenyképességének gyengüléséhez, s ennek következményeként az exportnövekedési ráta visszaeséséhez vezettek. Ennél is aggasztóbb az exportkötések számának csökkenése: április—májusban a konvertibilis területre irányuló export-üzletek indexe az előző év azonos hónapjaihoz viszonyítva csak 87 volt. Ez az adat a jugoszláv termelők exportérdekeltségének nyilvánvaló csökkenését tükrözi, amiből az következik, hogy a kivitel támogatásának legjobb — ha nem is egyetlen — eszközét a hazaistabilitás biztosítása jelenti. Ezenkívül szükség van a belföldi és exportárak különbözetének — ha az van, amíg van és ahol van — olyan szintre történő kiegyenlítésére, amely felett az export nemcsak lehetségessé, hanem vonzóvá is válik. Az intézkedések széles skálája a gazdálkodási feltételeknek a hitel- és monetáris politika területén való nivellálására hivatott; ezeket a hosszú lejáratú külföldi ügyletek, a kooperációs kapcsolatok és néhány más gazdasági együttműködési forma (például vegyes vállalatok) ösztönzésére szolgáló néhány rendelkezés egészíti ki. A dinárjövedelem továbbra is alapvető tényező marad, amely exportra ösztönzi a termelőket, s az a vélemény alakult ki, hogy ez az egyetlen, vagy legalábbis a rövidebbik útja a dinár konvertibilitása megvalósításának. (1970. szeptember 7.) mport-megtakarítás a Kender-Jutánál A századforduló óta a Kender-Juta és Textilipari Vállalat tevékenységi köre nem sokat változott: feladata az importált juta és a hazai rostnövények (len, kender) feldolgozása. A termékösszetétel hosszú ideig tartó változatlanságát az magyarázta, hogy a nyersanyag biztosítása nem okozott különösebb gondot, s késztermékek értékesítése is könnyű volt. A hatvanas évek közepén azonban a gazdasági számítások fényt derítettek arra, hogy a Kender-Juta külföldi alapanyagot felhasználó termékeinek úgynevezett „G” mutatói negatív eredményűek. A behozott jutarost — mivel tőzsdei cikk — nagyméretű áringadozásoknak volt kitéve. Az így kialakult helyzet arra késztette a vállalatot, hogy olyan fejlesztési programot dolgozzon ki — összekötve az időszerűvé vált rekonstrukcióval —, amelyben a késztermékeik műanyagból készülnek. A terv megvalósításához szükséges gépek beszerzéséhez segítséget kértek a CHEMOKOMPLEX-től. A több választási lehetőség közül az olasz Covema cég mellett döntöttek; tőlük rendelték meg 1967-ben az első rafiagyártó berendezéseket. Az addig sok problémát okozó alapanyaggond is megoldódott. Igaz, 1972- ig a hazai termelés megindulásáig granulátumimportra szorulnak, de már közel sincs annyira kiszolgáltatva a vállalat egyetlen alapanyagtermelőnek sem, mint korábban. A szükséglet nagy részét egyébként az osztrák Stickstoffwerkétől, az angol Shell-től és az olasz Montecatini-Edison-tól vásárolja a Kender-Juta. A tőkés eladók teljesítik a technikai kéréseket, s különböző előnyöket is adnak. Az angol konszern például felajánlotta, ha magyar partnere meghatározott mennyiséget rendel, akkor a legújabb termék feldolgozásához szükséges know-how-t térítésmentesen átadja. A rostkészítményekhez szokott hazai piac a műanyagból készült csomagolótermékeket idegenkedve fogadta. Több hónap is eltelt, amíg a felhasználók meggyőződtek arról, hogy ezek jóval korszerűbbek a hagyományosnál. Hasonló ellenállást tanúsítottak a régi külföldi vevők is. Az egyik holland importőr azonban, vállalva a kockázatot, feladta a „tradíciót”, s áttért a műanyag zsákokra. (Jelenleg évi 300 tonnát vesz.) Sürgetőleg hatott a teljes felújításra a súlyossá vált létszámgond is (1965- ben még 1800 munkás dolgozott a vállalatnál, de négy év múlva számuk a felére csökkent). A rekonstrukció gyorsabb megvalósítása érdekében hosszú lejáratú bankhitelt kértek, s ebből további négy rafiagyártó gépet vettek a Corema-tól. A közelmúltban megkapott devizahitelt és a vállalat fejlesztési alapját is az elkövetkezendő években főleg gépvásárlásra költik. A tervek szerint újabb hét rafiagyártó berendezést vesznek a Corema-tól. Az olasz cég ezenkívül három polietilén fóliahúzót is szállít és szó van arról, hogy egy NSZK-beli cégtől négy polietilén hálót készítő gépet szereznek be. A technikai elmaradottság teljes felszámolására a TECHNOIMPEX-en keresztül 160 szovjet szövőgépet importálnak, s ezeket a polipropilén rafiaszálak szövéséhez használják fel. A teljes felújítás befejezésekor előreláthatóan már a hazai szükségleten kívül mintegy 1000—1500 tonna exportárualap is lesz, amit tőkésországokban (pl. Hollandiában és NSZK- ban) értékesíthetnek majd a várható kereslet szerint. De mivel a rafiaszálat már nemcsak szövi, hanem terjedelmesíti is a vállalat, várhatóan a hazai vásárlók jelentős tőkésimport megtakarítást érhetnek el az így előállított különböző nyers- és alapanyagkészítmények vásárlásával. Természetesen joggal vetődhet fel a kérdés, hogy megszűnik hazánkban a rostzsák-gyártás és e termékből is importra szorulunk? Ma még ugyanis a könnyen romló és ezért jobb szellőzést igénylő árucikkekhez rostzsákok kellenek. A hazai termelés mellett szól még az is, hogy a környező szocialista és tőkésországokban a rostfeldolgozó kapacitásokat szűkítik. (Legutóbb például 2000 főt foglalkoztató olaszországi jutagyár zárta be kapuit.) Ezek az információk arra ösztönöznek, hogy tovább kell foglalkoznunk a hazai rostanyagok feldolgozásával, mert konkurrencia csökkenésével még jobb árak érhetők el a világpiacon is. A Kender-Juta a Rostkikészítő Vállalattal közösen Nagyhalászon egyelőre 2000 tonna feldolgozására alkalmas új üzemet létesít, amely biztosítja a hazai alapanyag feldolgozását és fedezi majd a várható igényeket. F. A. A Divattervező Vállalat őszi-téli kollekciójának margitszigeti divatbemutatója előtti tájékoztatón részt vett a Dorothy Gray angol cég képviselője, aki bejelentette: Magyarországon is forgalomba kerültek kozmetikai készülékei, amelyek kooperációs gyártásáról tárgyalásokat kezdtek egy vidéki üzemmel. A Magyar Kereskedelmi Kamara kezdeményezésére színes dokumentumfilmet készít az ipari exportfogyasztási cikkekről a Kamara filmbizottsága. A szeptember 14-én megtartott ülésen a filmbizottság tagjai elfogadták a forgatókönyvet, s lepergették előttük a már eddig felvett anyag egy részét. A filmet az év végére fejezik be. Az új propaganda filmvásárokon, külképviseletek rendezvényein mutatják be, éppen úgy, mint a tavalyi „Made in Hungary”-t. Dr. Bíró Gerd, a Magyar Kereskedelmi Kamara főosztályvezetője Düsseldorfban — az októberben rendezendő Magyar Gazdasági Napok előkészítése keretében — újságírók előtt, szeptember 15-én előadást tartott „Magyarország, mint gazdasági partner” címmel. A KGST-országok nemzetközi szállítmányozási vállalatainak konferenciája kezdődött kedden Budapesten. A négynapos tanácskozás résztvevői megtárgyalják a nemzetközi szállítmányozásnál jelentkező jogi, okmányhasználati és szállítmányozás technikai kérdéseket. A konferencián megfigyelőként több jugoszláv szállítmányozási vállalat képviselője is részt vesz. Budapesten 800 hazai és 200 külföldi szakember részvételével megkezdődött a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület XVIII. konferenciája. A több mint 20 országból érkezett textilipari szakemberek magyar kollégáikkal áttekintik a világ textiliparának fejlődését, a textil alapanyagok felhasználását, az anyagösszetétel változásokat. A konferencia tapasztalatait figyelembe veszik a magyar textilipar átfogó rekonstrukciós programjánál. RÖVIDEN : A Dunai Vasmű vezetői a szállítás racionalizálása és korszerűsítése érdekében a vasút helyett közúton kívánják szállítani a különböző nyersanyagokat, félkésztermékeket. Az első lépésként a Szovjetunióból 3 óriás-szállító-tehergépkocsit rendeltek. Az első járművet — 12 tonnás billenő gépkocsit — már munkába állították. A másik két szállítóeszköz az év végére érkezik meg a Szovjetunióból. © Népi motívumokkal díszített tányéralátéteket, gyertyatartókat és fogasokat készít nyugatnémet megrendelésre a Lajosmizsei Háziipari Szövetkezet. © A HÁFÉM és a Fém- és Vastömegcikk Ktsz 300 000 dollár értékű campingbútor szállítására kötött szerződést a svéd Tradgarstmöbler céggel. A Magyar Közlekedéstudományi Intézet rendezésében nemzetközi konferencia nyílik szeptember 15-én Balatonfüreden a földalatti vasutak építéséről. A Budapesten folytatódó konferencián három munkacsoport tárgyalja a földalatti vasút szerepét a nagyvárosi közlekedésben, a konstrukciós és biztonsági problémákat. A SMIKEX MOSZKVÁBAN Moszkvai tudósítónktól: Az utóbbi napokban több jelentős szerződést kötött Moszkvában a NIKEX. Idei szállításra 3 darab önjáró bányabiztosító berendezést vásárolt, mintegy 850 ezer rubel értékben. Az 1970 áprilisi budapesti szakmai bemutató alapján megnövekedett igények kielégítésére talajjavító és útépítő gépeket (exkavátorok, szkreperek, bulldózerek stb.) 1 millió rubel értéket meghaladó összegben szállít a Szovjetunió részben még ebben az évben, kontingensen felül, részben pedig 1971-ben. Ezenkívül építőipari- és építőanyagipari gépek behozatalára is eredményes piackutató tárgyalásokat folytatnak. A már megkötött szerződések alapján is megállapítható, hogy a NIKEX forgalma a szovjet külkereskedelmi egyesülésekkel 1970-ben kb. 10 százalékkal nő az előző évhez képest. Az export szempontjából jelentős a geológiai feltárásokhoz szükséges L— 7000-es típusú karotázsállomás, amely a Gamma egyik legkorszerűbb terméke (8000 méter mélységű kutatásokra is alkalmas). Az eddig lekötött 3 darab szállításán felül (értéke mintegy 1 millió rubel), a következő ötéves tervre még további rendelések várhatók. Tárgyalásokat folytatnak a jubileumi kiállításon bemutatott mérlegek és elektroforézis berendezések exportjáról is. MAGYAR ÜZLETI LEHETŐSÉGEK A BAROMFI VILÁGKIÁLLÍTÁSOM Tudósítónktól: A madridi Baromfi Világkiállítás továbbra is az üzleti megbeszélések színhelye. A spanyol piacon leginkább a MEDIMPEX rendelkezik jó kapcsolatokkal. Ezek elmélyítéséhez jó alkalmat nyújtott, hogy a most zajló konferencián a PHYLAXIA képviselőinek előadásai szép sikert arattak. A MEDIMPEX — mint azt dr. Rozsnyai Imréné elmondotta — a spanyol üzletfelekkel most elsősorban az állatgyógyászati készítmények és takarmány kiegészítő cikkek exportjának további lehetőségeit vitatta meg, az állatgyógyászati laboratóriumok vezetőivel pedig az együttműködés legelőnyösebb formáit. A sertéspestis elleni szérumok további exportja is biztosítottnak látszik, s az eddigi szállítások alapján kivétel nélkül, minden vevő ebben és más termékekben, további igényeket jelentett be. A TERIMPEX kiállításán Gosztonyi Tiborné kereskedelmi igazgató hangsúlyozta, hogy a világkiállításon nemcsak spanyol, hanem más nemzetiségű, így a többi között dán, olasz, csehszlovák stb. partnerekkel is tárgyaltak. Spanyolországba továbbra is szállítunk marhahúst, és most már nemcsak a vámszempontból előnyös helyzetet élvező Kanári-szigetekre, hanem Spanyolországba is szállítunk sajtot. Eladtak 250 tonna trappistát, a vevők nagyon elégedettek voltak a spanyol recept szerint készült Mancengo-sajttal is. (Ebből eddig egy 5 tonnás próbaszállítmány érkezett, s ennek alapján kedvező kilátásokkal folynak a további tárgyalások.) Ami konkrétan a baromfit illeti, ezzel kapcsolatban Láng Györgytől, a BOV vezérigazgatójától kértünk információt. A legnagyobb olasz partnerrel — mondotta — tisztázták a jövő évi igényeket, a szállítási lehetőségeket és a kapcsolat erősítésére van kilátás. Érdekes tárgyalások folytak egy új nyugatnémet céggel. Ez vállalná, hogy napos libát szállít (ebből kevés van), és libahús készterméket vesz át. Ez a tárgyalás mindkét fél részére nagyon előnyösnek látszik. Végül megemlítette a vezérigazgató, hogy a British United Turkeys Ltd. elnökével megbeszéléseket folytattak, amely lehetővé tenné a pulyka törzsállomány felfrissítését. Kelet-Afrika egyik legjelentősebb kereskedelmi fóruma, a Nairobi Nemzetközi Vásár, szeptember 29—október 3. között tartja nyitva kapuit. A magyar kiállítók először vesznek részt a HUNGEXPO rendezésében a nairobi vásáron. A 216 négyzetméteres fedett és 520 négyzetméteres szabad területen 7 külkereskedelmi vállalat mutatkozik be. A Ganz Műszer Művek elektromos mérőműszereket, a MEDICOR orvosi készülékeket és kórházberendezéseket, a FERMION különböző szerszámokat, a CHEMOLIMPEX kozmetikai és fotócikkeket, festékeket, a HUNGAROTEX méterárut és konfekciót, a TANNIMPEX bőrdíszműárut, a HUNGAROFRUCT gyümölcs- és főzelékkonzerveket mutat be Nairobiban. 800 négyzetméteres területen, 11 külkereskedelmi és iparvállalat vesz részt „A tudomány és technika a fejlődésért és fejlesztésért” jelszóval megrendezésre kerülő nemzetközi tudományos-műszaki szakkiállításon Rio de Janeiróban. A kifejezetten kereskedelmi szakmai jellegű sport- és kempingcikk, kerti bútor szakvásáron október 25—27 között Kölnben négy külkereskedelmi vállalat vesz részt. A kiállítás 1. számú csarnokában az ARTEX sportszereket, találat jelző gépet, kerti garnitúrákat, a 2. számú csarnok földszintjén a HUNGAROCOOP kempingcikkeket, kerti bútorokat, strandcikkeket, sportcipőket, az 5. számú csarnokban a HUNGAROTEX sátrakat sorakoztat fel. A fentieken kívül a CHEMOLIMPEX is rendez cikkeiből árubemutatót. HUNGEXPO BUDAPEST 1970. SZEPTEMBER 16. Okmányegységesítési kiállítás Szeptember 14-én, hétfőn délután meghívott szakemberek jelenlétében nyitotta meg Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke a Nemzetközi Okmányegységesítési Szakbizottságának és a KGST tagországok szállítmányozóinak nemzetközi okmányegységesítési kiállítását. A kiállítás ötletesen szemlélteti a hazai és a külföldi szállítmányozói okmányok egységesítése terén elért eredményeket. Kedden délelőtt a témához fűződő előadássorozatot tartottak a meghívott szakemberek. Az előadások szünetében bemutatták a magyar külkereskedelmi vállalatoknál alkalmazott, úgynevezett egyműveletes okmány kitöltési''rendszert. Szerdán délelőtt 129 órától filmbemutatóval egybekötve a konténerizációt és az új adatátviteli berendezéseket ismertetik a szakelőadók. Majd a brüsszeli Világkereskedelmi Központról tart annak meghívott igazgatója M. Vernieuve, előadást. A kiállítás szeptember 17-én csütörtökön délután 14 órakor zárul. VILÁGGAZDASÁG A KONJUNKTÚRA ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET ÉS A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA LAPJA Megjelenik hetenként ötször, 4 oldalon pénteken 4 oldal melléklettel. A szerkesztő bizottság vezetője: HAVAS JÁNOSNÉ Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Szerkesztőség: Budapest, V., Dorottya u. 6. IV. em. Telefon: 180-830 Kiadja a Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó SALA SÁNDOR Előfizethető a Magyar Posta Központi Hírlap Irodánál, az MNB 8. sz. egyszámlára, vagy a 61 066 sz. csekkszámlára. Előfizetési díj egy évre 2400 Ft. Terjeszti a Magyar Posta 70.3741/3 - Zrínyi Nyomda, Budapest Felelős vezető: Bolgár Imre INDEX: 25 008