Világosság, 1988. július-december (29. évfolyam, 7-12. szám)

1988 / 7. szám - ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK - MAI ÉRTELMEZÉSBEN - Schmidt Péter: A szabadságjogok tartalma

Ján 'zs 1988. JÚLIUS • XXIX. ÉVFOLYAM • 7. SZÁM Az állampolgári jogok modern megközelítése a polgári felvilágosodással kezdődött, a polgári átalakulás tette azt társadalmi, politikai követe­léssé. E követelések körül jelentős viták alakul­tak ki a különböző politikai mozgalmak között a XIX. és XX. században. A marxista hatalom­elmélet is szinte létrejöttétől kezdődve foglalko­zott ezeknek a jogoknak a polgári társadalom­ban kialakult jelentőségével, majd a szocialista társadalomban betöltött szerepével. Napjaink­ban mégis jelentős mértékben felélénkültek és kiszélesedtek az állampolgári jogok megítélése körüli viták a magyar közvéleményben, de a vi­lágon szinte mindenütt. Az állampolgári jogok megközelítése és tartalma korszakonként és ál­lamonként a társadalmi politikai viszonyok vál­tozásával együtt változott és változni is fog. Ezt bőségesen lehetne bizonyítani a polgári állam­­fejlődés tényeivel is. Világos, hogy egészen mást jelentett az egyesülési jog a XIX. század elején, mint 100 évvel később. A XIX. század elején még alig beszélnek egyesülési szabadságról (sőt egyesek tagadják azt a szerződéses szabadságra való hivatkozással). A XIX. század végére kiala­kulnak a modern pártok, amelyek az egyesülési szabadságnak egészen más társadalmi, politikai megközelítését igénylik. Vagy pl. a XIX. század elején a klasszikus kapitalizmus elveinek megfe­lelően szinte teljesen hiányoznak a gazdasági, szociális, kulturális jogok, a XIX. sz. végére, il­letőleg a XX. sz. elejére azonban már megjelen­nek, többek között a munkásmozgalom politi­kai hatásának következtében is (ld. pl. a munká­hoz való jog). A jogok szabályozása nemcsak történetileg vál­tozott, de államonként is jelentős különbségeket mutat. Más az állampolgári jogok tényleges helyzete ma Franciaországban, mint Spanyolor­szágban. Más Nyugat-Németországban, mint Angliában. De még nagyobbak az eltérések, ha a fejlett nyugat-európai országokat a kevésbé fejlett, Európán kívüli polgári társadalmakkal vetjük össze.417 Állampolgári jogok — mai értelmezésben Az elmúlt hónapokban — kiváltképp a politikai intézményrendszer reformjáról kibontakozott vi­ta nyomán — a társadalomtudományi és politikai érdeklődés középpontjába kerültek az állampol­gári szabadságjogok. Ma már a jogalkotás szintjén is foglalkoznak az egyesülési joggal, napirenden van a gyülekezési jog újragondolása, élénk viták folynak a sajtó és általában a nyilvánosság terré­numának szélesítéséről. A szerkesztőség mindenekelőtt e tényleges aktualitásokra gondolva kérte föl Schmidt Pétert, adjon áttekintést az állampolgári szabadságjogok mai értelmezéseiről, és ezekre figyelemmel fordult a ké­réssel ismert jogászokhoz: röviden összefoglalva mondják el véleményüket az állampolgári szabad­ságjogok mai helyzetéről, továbbfejlesztésük általuk vallott alapelveiről, és arról, hogy e jogokat szerintük itt és most milyen irányban kívánatos kiterjeszteni. A szabadságjogok tartalma

Next