Világosság, 1988. január-június (30. évfolyam, 1-6. szám)

1989 / 1. szám - MAGYARORSZÁG, 1953–1956 - Az "új szakasz" - egy meghiúsított kísérlet (Kerekasztal-beszélgetés: Balogh Sándor, Kazal János, Nyers Rezső, Papp Gábor, Újhelyi Szilárd és Vásárhelyi Miklós)

1989. JANUÁR • XXX. ÉVFOLYAM • 1. SZÁM MAGYARORSZÁG, 1953-1956 „'53 forró nyara" — mi ezzel a hangulatfestő parafrázissal jelölhetnénk most induló soroza­tunk első összeállítását, amelynek középpontjában az 1953. júniusi fordulattal megkezdődő „új szakasz" áll. Legalább két alapos indok késztetett bennünket arra, hogy — több hónapig tartó sorozat­ban — visszatekintsünk az 1953 és 1956 közötti időszakra. Az egyik — akármennyire közhely­szerűen hangzik is — az a kötelességünk, hogy a jelenünkhöz kapcsolódó közelmúltat vagy félmúltat megismerjük és megismertessük. Különösen akkor kell tennünk ezt, ha a valóságos folyamatokat és az azokat befolyásoló főszereplők arcélét sokak számára ma is illúziók vagy éppen előítéletek fedik el; azok számára pedig, akik csak az úgynevezett legális irodalmat ol­vasták, fontos tények és kordokumentumok is homályban rejlenek. A másik indok legalább annyira kézenfekvő. Ma a társadalmi viszonyok egészére kiterjedő reformok időszakában élünk. Megkerülhetetlen a felszabadulás utáni első reformkísérlet törté­netének fölidézése. E számunkban a kor tanúivalkerekasztal-beszélgetést közlünk az „új szakasz"-ról, közread­juk Nagy Imrének az akkori idők ideológiai és politikai viszonyait is jellemző, 1955 végén írt — a Központi Vezetőséghez eljuttatott — egyik írását, majd tanulmányt publikálunk a XX. kong­resszus után fellendült értelmiségi reformmozgalomról, a Petőfi Körről. AZ „ÚJ SZAKASZ" - EGY MEGHIÚSÍTOTT KÍSÉRLET Kerekasztal-beszélgetés a kor tanúival KAZAL JÁNOS: Szeretettel köszöntöm a Világos­ság és a Magyar Rádió kerekasztal-beszélgetésének résztvevőit. Mielőtt rátérnénk mai témánkra, az 1953 és 1956 közötti időszak folyamataira, arra kérem vendégeinket, hogy bemutatkozásképpen mondják el, éppen mit csináltak 1953-ban? NYERS REZSŐ: Én a Belkereskedelmi Minisztéri­um zöldség- és gyümölcskereskedelmi osztályát ve­zettem és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Veze­tőségének voltam a póttagja; az esztendő első felé­ben még országgyűlési képviselő is voltam. VÁSÁRHELYI MIKLÓS: Én ekkor egy külföldnek szóló angol és orosz nyelvű illusztrált lapnak voltam a főszerkesztője, amellett a Lapkiadó Vállalat pártbi­zottságának és a párt VII. kerületi végrehajtóbizott­ságának voltam a tagja. ÚJHELYI SZILÁRD: Én ebben az időben — 1951. március 5. óta — a Kozma utcai kisfogházban vol­tam — egy zárkában Tariska Istvánnal. Gombot varrtunk, és ebben élenjáró zárka lettünk. BALOGH SÁNDOR: En a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének apparátusában az egyete­mi alosztály vezetője voltam. • PAPP GÁBOR: Kerekasztal-beszélgetésünkben megkerülhetetlen az alapkérdések fölvetése és azok megválaszolásának a kísérlete. Mindenekelőtt azt kellene megvitatnunk, hogy voltaképpen mire is ter­jedt ki az 1953-as, már elnevezésében is új szakasz­nak megjelölt reformmozgalom? Mit akart megvál­toztatni? Magyarázatot kellene találnunk arra a kér­désre, hogy miért maradt meg a párton belüli politi­kai mozgások színterén? Miért nem váltott ki mai fogalmaink szerint olyan alternatív politikai mozgá­sokat, amelyek számottevő mértékben magukkal ra­gadták volna a civil társadalmat? Beszélgetésünk­ben arra is választ kellene adnunk, hogy ez a re­formmozgalom — kudarcok sorozata után 1956 őszén végül is miért torkollott egy nemzeti tragédiá­ba, ítéltetett végleges bukásra? KAZAL JÁNOS: Előzetesen, javaslom, tisztázzuk azt, hogy beszélgetésünkben mit is értünk refor­mon? Megegyezhetünk-e abban, hogy a kifejezés 1953-ban tulajdonképpen a sztálinizmus felváltását, meghaladását, túlhaladását jelentette? NYERS REZSŐ: Igen, ezt jelentette. De ez csak az egyik oldala, talán azt mondhatnám, hogy a törté­nelmi léptékű reformot jellemző oldala a kérdésnek. A másik oldal azonban konkrétabb, a mindennapi élettel szorosabb kapcsolatban van: ez az agrárpoli­tika reformja, az iparpolitika reformja — ezek keve­redtek 1953—1956 között is —, s valamelyest még politikai reformok is fölvetődtek. Tehát ha a reform akkori fogalmát nézem, ebben jelen van a totális 1

Next

/
Thumbnails
Contents