Világosság, 1989. július-december (30. évfolyam, 7-12. szám)
1989 / 7. szám - MAGYARORSZÁG, 1953–1956 - Hegedűs B. András: A Petőfi Kör - három évtized tükrében
1989. JÚLIUS • XXX. ÉVFOLYAM • 7. SZÁM A Petőfi Kör — három évtized tükrében* Tudományos emlékülést tartunk, de emlékezéssel kell kezdenünk. Halottainkra emlékezzünk. Mindenekelőtt Tánczos Gáborra, aki nélkül a Petőfi Kör nem lett volna az, ami. Tánczos Gábor a Petőfi Kör egykori titkára 1979-ben, 51 éves korában önkezével vetett véget életének. Halottaink közé számoljuk mindazokat, akik vitavezetői vagy felszólalói voltak a Petőfi Kör rendezvényeinek. Teljességre nem törekedhetünk, mégis emlékezzünk közülük Donáth Ferencre, aki az 1956. májusi közgazdasági vita, Mód Aladárra, aki a történészvita, Lukács Györgyre és Balogh Elemérre, akik a júniusi filozófiai vita és Markos Györgyre, aki az úgynevezett gazdaságföldrajzi vita vezetői voltak. Emlékezzünk Losonczy Gézára, az 1956. június 27-i sajtóvita egyik elnökére, aki 1957. december 21-én, máig tisztázatlan körülmények között a vizsgálati fogságban halt meg és Péter Györgyre, aki a szeptemberi gazdasági vitát vezette és 1969-ben őrizetben halt meg, ugyancsak tisztázatlan körülmények között. Emlékezzünk Jóbory Magdára és Gosztonyi Jánosra, a pedagógusvita, Kiss Árpádra, az októberi műszaki fejlesztési vita vezetőire és Ferenczy Noémira, az iparművészeti vita elnökére. Emlékezzünk Hardy Gyula vegyészre, a Petőfi Kör vezetőségi tagjára. Emlékezzünk Pap Gáborra, nemzedékünk tragikus archetípusára, a Kert-Magyarország? c. tanulmány írójára, aki 1956. november 2-án agyonlőtte magát. Felejthetetlen marad számunkra Kardos László és Mérei Ferenc, a Nékosz, illetve a pedagógiai vita akkoriban rehabilitált szereplői, Rajk Júlia, akinek első nyilvános felszólalásához, amelyben férje és más ártatlanul kivégzettek tisztességének helyreállítását követelte, a Petőfi Kör júniusban megtartott partizánvitája adott keretet. Emlékezzünk Déry Tiborra, akinek felszólalása a Petőfi Kör sajtóvitáján olyannyira magára vonta a sánta versenyparipák utódai, a sánta szamarak haragját, hogy a 63 éves írót hosszú időre bebörtönözték. Emlékezzünk I. Tóth Zoltánra, a neves történészre, akit 1956. október 25-én a Pártközpont kapujában agyonlőttek, és Mező Imrére, aki baráti figyelemmel kísérte a Petőfi-kör munkáját, aktívan részt vett a partizántalálkozón és 1956. október 30-án a Köztársaság téren esett el. Emlékezzünk Földes Gáborra, a Petőfi Kör győri titkárára, a Győri Nemzeti Színház főrendezőjére, akit 1957-ben kivégeztek. Felejthetetlenek maradnak a kötél által kivégzett Gimes Miklós közbeszólásai és reagálásai, amelyek annyira hozzátartoztak a Petőfi Kör légköréhez. Halottunknak valljuk Nagy Imrét, akinek a pártba való visszavételekor, 1956. október 17-én, a mezőgazdasági vitán, a Petőfi Kör tagsága gratulált és meghívta őt a Petőfi Kör további vitáira. Ám erre már nem került sor. Kérem, * Bevezető előadás a „Petőfi Kör — a reformmozgalom líruma 1956-ban” című tudományos emlékülésen, 1989. március 18-án a Budai Vigadóban. A magnetofonról leírt jegyzőkönyv megszerkesztett és kisebb kiegészítésekkel, jegyzetekkel ellátott változata. 481