Világosság, 1946. január-mácius (2. évfolyam, 1-74. szám)

1946-01-01 / 1. szám

Az Országgyűlési Könyvtár állományából törölve. % és X. szám Budapest, 1646 Január 1, kedd 1115 Ára 500 pengő. i f ti in1 asaMBMg- *»*&&&&& A magyar békeszerződés előkészítését ezen a héten megkezdik Tildy Zoltán miniszterelnök. megrázó beszéde Szegeden az ország helyzetéről „Rendkívül nehéz hat hónap előtt állunk— „Nem, ott akarjuk folytatni, ahol 1944-ben abbahagytuk“ Szerr&i «károsítfcHífeyruigtóság? 3 a•»epélyo» fcer^tgk között iklsta U^t«éfeev« »n " fofená. .it. 4r l&lf/y fh/or^i/9t' A helMatéapú e!t’-‘K, aki ? r5';'p»«J *..vkfög falú után ícoadovt besa»«««^ wt&rizer «zárakkal számolt fee az ország helyzetére!áe jövőjéről. — Sw« problémánk — boe* dotta a miniszterelnök — megérni adó ser, amíg álfánk köszönt a valóságm* ssa baduns órája gazd.sági »yomorúságunk»ö öl é® rrt«»anakpolitikai bajainkba]. A* orssáp helyzete. mostdh&tailiM no! súlyos. Hat hete állok a kormány álén és bocycn ásaimat két hét múltán így isvégeztein: »/ok a feladatok, amelyeket el kell végeznünk, emberileg reménytelenek, dk akinek eszményei vannak, akinek ■ van hite, az nem rettenhet meg. Senkivel nehéz hat hónap van előttünk. Ezalatt a hat feótap alatt mindenkinek meg kell tanulnia, hogy az áldozatvállalás alól álnév kivételén nem jönfe a kormányzat erejével és rendelkezéseivel, de társadalmi kényszerrel is meg kell valósítani hat hónap alatt az egyenlőség elvét a közállításban és minden egyéb területén. Aki ma mindent meg akar tartani, az mindent elveszíthet. Kekény intézkedéseket kell bonunk a közeljövőben, hogy biztosítsuk az átmenetet Eseknek az intézkedéseknek a során semmi néven nevezendő egyéni érdeket úera veszi vök tekintetbe. Meg fogjuk keresni a szót és eszközöket arra, hos, azt a keveset, amije az országnak *na, egyformán osszuk el é* élőárak, deősorban azok között, akik az újjáépítés legkeményebb munkáját folytatják. Az áldozatokat meg kell sokszorozni ezalatt a hat hónap alatt A terhek nőni fognak, különösen azok villáin, akik eddig kivonták magukat a teherviselés alól . Akik nemcsak a kormányzatszándékával, de a sasi * nemzeti paranccsal próbálnak asembeszállni, amely bennünket arra kényszerít, bfigv mirth'* korumwayek k#s»tí liaev-teremtstik a megmaradás és ki tarts* feltételit •-se.il:« troarbeu ss én kori«», sjoui t*;\m ismer ki m öl elei nj-égertáe c-mi-rf szaván?» fofili inuk & földművelő gazdához, a gyárak képvisnőity i tuhádonosiaihoz, üzemi Bizottságaihoz, pénzügyi életlitik vemelőihez. Hn azonban hiányzik* megért*», akkor a kormányt a történelmi felelősség megfelelőintézkenésekre kötelem. A vezetés haisimával asszulmnilit élni fogunk, ahol országrontó törekvéseket, szabni ázat, a dolgozók munkátkedvének elvételire irányuló törekvést, fegyelmezetlenséget és ?munka kerülést tapasztalunk. miniszterelnök ezután rámutatott arra, hogy a flats? magyar demokrácia már mindig ?& komoly és naerv eredményeket ért el, különösen politikai és külpolitikai síkon. De nemcsak politikailag vagyunk emelkedőben — állapította erég Tildy Zoltán —, hanem gazdaságilag is a felemelkedés útját, járjak. awtmseawwmna r w «swr ívnae rwfu.** Gyár Ipari faankásságnnk **«. ladissa ival együtt hihetetlen ala•••·«‡ wí«ivc«alae *J —. folyt mhintiste* • Inőre. — BányáírU»}»^ . iv... !.■«. irtányj» miatt, rat ‡ «óve* kedett életveszedelemben dolgoznak a bányászok. Kereskedelmi életünk lábrakapott, ez & nép nem adta meg meg ’ De nagyon kel vigyáznunk a* ólra és az eszközökre* A* elavult háború «tán la talpra állt a« or* rzág, de még egy történelmi utve«*tést* véglg elvesztünk. Végre egyszer vegye tudomásul raindenkt, hogy nais ott akarjuk folytatni ahol 1944-ben abbahagytuk. Valóban új világot, akarónk »je« a földön, politikai, társadalmi és gazdasági demokráciái. Ezután a minisztereinél, a fenntartás nélküli iíoaició szükségességéről beszélt, majd pedig a reakcióról szólott. Az egyik fajta reakció, a miniszterelnök szerint, semmi egyéb, mint egyszerű és becsületes emberek elégedetlensége s iái van helyset miatt. A reakció másik faj-I iája üzeelmst ugy nlfttp b$ a hfdrzetfdt hogy laimk'D ?Ja5nak s dsis'. krscla az »ka. k'cek a «»lek-: .'1 51 |kn.%*k * det,?««*.** »***.:-ute «•. jün«di « !»ájisi .-aggyá? a'^sktácó* tó! és olyan utakra esőlejratni, amelyek újítói sz akra«ékiS8 »-ezedtek,. Fa »/ államhatalom tetten éri a bojtogztékát, « kor many atnak lesz elegendő ereje -tóhoz, hogy lehetetl» ané tegyen ebben az országban minden feujtogatást A demokrácia ma is elég erő«, hogy rang* vedelmrzze Önmagát. Szóit a minisztereltök a közrend és a munkafegyelem a megszilárdításáról és arról, hogy azokat, akik nem érnek rá dolgozni, mert pénzt keresnek, meg fogjuk tanítani a munka becsületére, a feik pedig dolgozni nem akarnak, azokat kizárjuk a kenyérrel való ellátásból csak úgy, mint a boldogulás lehetőségeibe. A nagy helyesléssel és sűrű tapsokkal fogadott beszéd után a portály képviselői köszöntötték az ad főispánt. Byrnes külügyminiszter rádióbeszéde a moszkvai értekezlet eredményeiről Byrnes amerikai külügyminiszter magyar időszámítás szerint ma hajnnali négy órakor rádióbeszédben számolt be az Egyesült Államok népének a moszkvai értekezlet eredményeiről. A külügyminiszter véleménye szerint a balkáni országok elismerésér vonatkozó eszvezmény nem teljesen tökéletes. Még mindig vannak kisebb nézeteltérések a román és a bolgár kormányt illetően, minthogy ez a két állam még nem fejlesztette ki aresrokratikus intézményeit oly mértékben, amint az Amerikában meghonosodott hagyomány. A Szovjet Ubió igen közelről van érdekelve ebben a két emogria,a és a szovjet kormány természetbelileg csak abban az esetben tudja visszavonni csapatait ezekből az országokból, ha teljes bizalunlnal lehet a két ország békés szándékai felől Ezeket a kományokat azért igyekszünk a népakarat képviselőivel kibővíteni, mert a Szovjet Unióval, nem pedig ellene akarunk dolgozni — mondotta Byrics. Az atombombára vonatkozó technikaizakkérdéseket nem tárgyalták Moszkvában és a szovjet képviselők sem érdeklődtek az atombomba részvétel iránt. A szovjetunió álláspontja ebben a kérdésben ugyanaz mint a mienk, hogy az atomfegyverek forradalmi újítást jelentenek és hogy azaforuenergiát nem vdtkezi ellenőrzés alá, kell venni. A perzsa kérdésről szólva, Bymer kijelentette, hogy a megbeszélései alkalmával egy izben már csaknem negfigyelték egy Perzsiázba küldendő háromhatalmi visgálóbizotság felállítása ügyében és bár megegyezése ez alkalommal még nem jött bíró bízik abban, hogy rövidesen ezt a problémát is megnyugtatóan mondeik. Ezután ismertette a távol keleti kérdésekkel kapcsolatban meghozott döntéseiket ,s kiemelte, hogy a konférénél a legfőbb eredménye a három nagyhatalom hözött köre.bnos megértés volt. A még fennálló kérdéseket türelemmel és együttmömködéssel bizonyára metrndóják ileealá.