Világosság, 1946. január-mácius (2. évfolyam, 1-74. szám)

1946-01-01 / 1. szám

Az Országgyűlési Könyvtár állományából törölve. % é% X. szám Budapest, 1646 Január 1, kedd fJf5 Ára 500 pengf, i f ti in1 asaMBMg- *»*&&&&& A magyar békeszerződés előkészítését ezen m héten megkezdik Tlldy Zoltán miniszterelnök. megrázó lieszéde Szegeden az ország helyzetéről „Rendkívül nehéz hat hónap előtt állunk— „Nem, ott akarjuk folytatni, ahol 1944-ben abbahagytuk“ Szejr&i «’áros ítfcHífeyriigt óság? 3 a- •»epéiyo» fcer^tgk között ikls-ta U^t- «éfeév« »ii " fofená; .it. 4r l&lf/y fh/or^i/9t' A helMatéapú e!t’-‘K, aki ? r5';'p»«J *.:vkfög!alú vtán ícoadovt besa»«««^ wt&rizór «zárakkal számolt fee ar órszághély- setére! áe jövőjéről. — Sw« problémánk — boe* dotta a miniszterelnök — megérni adö ser, amíg álfánk köszönt á való- ságm* ssa baduiis órája gazd.uági » yomor ú ság un S»ö öl é® rrt«»aúók- politikái bajainkba], A* orssáp helyzete. moftdh&íailiM no! súlyos. Hat hete állok a kormány álén és bocycü ásnlmat két hét mnltán így Sswcgezíeiú: »/ok a feladatok, ame­lyeket eí keli régemtink, emberileg reménytelenek, Tk akinek eszményei vannak, akinek ■«•an hite, az nem ret­tenhet mc*. Seuäkivül nehéz hat hónap van előtíünk. Ezal&ét a hat feó«tap alatt minden­kinek meg keil tanulnia, hogy az áldozatvállalás alól álnév kivétel én nenieöafe a kormányzat erejével és rendelkezéseivel, de társadalmi kényszerrel is meg kell valósítani hat hónap alatt az egyenlőség elvéi a kösallÁtásban és minden egyéb te­rn létén, Aki ma mindent meg akar tartani, az mindent elveszíthet. Ke* ir.ény intézkedéseket keli bonunk a közei? jövőben. hogy biztosítsuk aa átmeoetet Esekuek az intézkedéseknek a során semmi néven nevezendő egyéni érdeket oera veszi vök te* kintetbe. Meg fogj ok keresni as aút és esz­közöket arra, kos: azt a keveset, «mije az- országnak *aa, egyformán osszuk el é* élőárak, deősorban azok között, akik az újjáépítés leg­keményebb munkáját folytatják. A* áldozatokat meg kell sokszorozni ezalatt a hat hónap alatt- A terhek nőni fognak, különösen azok vil­láin, akik eddig kivonták magokat a teherviselés alól — Akik nemcsrA a kormányzat «szándékával, de asasi * nemzeti pa­ranccsal próbálnak asemboszÁllni, amely bennünket arra kényszerít, bfigv mirth'* kärulnwayek k#s»íí l iaev-teremtsttlc a megmaradás és ki tarts* feltételit •-se.il:«} troaíbeu ss én kori«»-, sjo-ui t*;\m ismer ki m öl elei nj-égertáe c-mK-rf szaván?» fofili inuk & földművelő gazdához, v gyá­rak képv!sn)őiiu-í tuhádouofialboz, üzemi Bizottságaihoz, pénzügyi óle- tlitik vemelőihez. Un azonban hiány­zik* megért*», akkor a kői mányi a történelmi felelősség megfelelő -la- iézkeiiésckre kötelem. A vezetés haisiniával aslzulrniltt élni fogunk, ahol erszágronló tö­rekvéseket, szabni ázat, a dolgo­zok munkftkédvéuek el vételire Irányuló törekvést, fegyelmezet­lenséget és ?a unka kerülést ta­pasztal nnk. mlnisztf reíaök ezután rámnla- tott arra, bogy a flats? magyar demokrácia inar évidig ?& komoly és uaerv eredményeket ért el. különösen politikai ea külpolitikai síkon. De nemcsak politikailag vagyunk emel­kedőben — állapította oifcg Tildy Zoltán —, hanem gazdaságilag is a ielemelkedé# útját, járjak. áwtmseawwmna r w «swr ívnae rwfu.** Gyái Ipari raankásságnnk **«. ladIss ja ivói együtt hihetetlen ala- •••>«> wí«ivc«alaö *J —. folyt mhiűtíste* • Inőfe. — BányáírU»}»^ . iv.,. !.■«; irtányj» miatt, rat > «óvó* kedeít életvészedelej n ben dolgoznak a bányászok, Kereskedelmi eletäiik láhrakapoít, ez & nép nem adta meg meg ’t Do nagyon k dl vigyáznunk a* ólra és aa eszközökre* A* elavult háború «tán la taípr&áüt a« or* r zág, de niég egy történelmi utve«*- tés t* végk-g elvesztünk. Végre egyszer vegye tudomásul raindeakt, hegy naif ott akarjuk folytatni ahol 1944-be a abba- hagytuk. Valóban áj világot, akarónk »je« a földön, politikai, társadalmi és gazdasági demo­kráciái. Ezután a minisztereinél; a fenn tartásoélköli Jfcia:ieió szükségessé­géről beszélt, majd pedig: a reakció­ról szólott. As egyik fajta reakció, a miniszterelnök szerint, sémin! egyéb, mint egyszerű és becsületes erű berek elégedetlensége s iái von helyset miatt, A reakció másik faj­I iája üzeelmft ágy nlfttp b$ a hfclr- zetfct hogy laimk'D ?Ja5nak s dsis'. krscla az »ka. k'cek a «»lek-: .'<5Í |kn.%*k * det,?««*;** »***;:-ute «•. jün«ci « !»áíisi .-aggyá? ű'^sktáctó* tó! és olyan utakra esolejratni, ame­lyek újítói s*akíu«ékiS8 »-ezehtek,-.- Fa »/ államhatalom tetten éri a bojtogz tékái, « kér ma n y ü'tna k les* elegendő ereje -tóhoz, hogy le- hetstl» ané tegyen ebben az ország ban mindén feujtogaiást A demo­krácia mn is elég erő«, hogy rang* vedelmr^ze Önmagát. Szóit a ml- nlszterelcBk a közrend és a munka- fegyelem nsegszilárditássrcl és ar­ról, hogy azokat, akik nem érnek rá dolgozni, mert pénzi keresnek, meg fogjuk tanítani a munka be­csületére, á.feik pedig dolvorn! nem akarnak, azokat kizárjuk a kenyér­rel való ellátásból csak úgy, mint » boldogulás lehetnségeibm. \ nagy helyesléssel és sűrű tap­sokkal fogadott beszéd után a pór­tól• képviselői köszöntötték at *d főispánt. Byrnes külügyminiszter rádióbeszéde a moszkvai értekezlet eredményeiről Bynae* am erika! külügyminiszter magyar időszámítás szerint ma haj* oali négy órakor «-ádióbeszétlben számolt be az Egyesüli Államok né­pének a moszkvai értekezlet ered­ményeiről, A külügyminiszter véle­ménye szerint » balkáni országok elismerésén- vonatkozó esrvcrmény nem teljesen tökéletes. Még mindig vannak kisebb nézeteltérések a román és a bol­gár kormányt illetően* mintbogy ez a két állam még nem fejlesz­tette ki íiesjokratikas intézmé­nyeit oly mértékben, amint ar Ab» erikába» meglionosodoti ha- gyojniny, A Szovjet Íbíó igen közeiről van érdekelve ebben a két emégba.a és a szovjet kormány természetbe- rfileg coak abban a* esetben tudja visszavonni e.apaíaif ezekből az országokból, ha teljes blza í.uiiiial lehet a két ország békés szándékai felől Ezeket a komán-okát azért igyek­szünk a népakarat képviselőivel ki* bővíteni, mert a Szovjet-Űnióval. nem pedig ellene akarónk dolgozni — mondotta Bymcs. Az atombombára vonatkozó technikai -rakkérdésekét nem tár­gyaitok Moszkvában és • szovjet képviselők sem érdeklődtek az atom­bomba résziétől iránt. A szovjet Únió álláspontja ebben a kérdésben ugyanaz mint a niieuk, r.og~ &z atomfegyverek forradalmi újítást jelentenek és h»3gy a? afOTucnergiát nem íctkőzi e!. lonorzés alá. ksdl venni. A perzsa kérdésről szólva. By me» kijelentette, bogy a mcgteszélései alkalmával cgyizben már csaknem njcgflgyéríck egy Perzsiitba küldeadí háromhatalmi vbsgálébizoUság fel állítása ügyében és bár megegyezés? ez alkalom.mai még nem jött leíró bízik abban, bőgj- rövidesen ezt s problémát is megnyugtatóan *cn dóik. Ezatón ismertette a távol keleti kérdésekkel kapcsolatban meghozott döntéseiket «s kiemelte, hogy a koa- fércnél« legfőbb eredménye a há rom nagyhatalom kozott kS5e.*& nős megértés volt. A még fennáll! kérdéseket türelemmel és együtt TOŰködéftsel bizonyára meíridöják ileeajá.

Next

Sign up   
/
Thumbnails
Contents