Világosság, 1946. január-mácius (2. évfolyam, 1-74. szám)

1946-01-01 / 1. szám

Az Országgyűlési Könyvtár állományából törölve. % és X. szám Budapest, 1646 Január 1, kedd 1115 Ára 500 pengő. i f ti in1 asaMBMg- *»*&&&&& A magyar békeszerződés előkészítését ezen a héten megkezdik Tildy Zoltán miniszterelnök. megrázó b­eszéde Szegeden az ország helyzetéről „Rendkívül nehéz hat hónap előtt állunk— „Nem, ott akarjuk folytatni, ahol 1944-ben abbahagytuk“ Szerr&i «káros­ítfcHífeyruigt­óság? 3 a­­•»epélyo» fcer^tgk között ikls­ta U^t­­«éfeev« »n­ " fofená. .it. 4r l&lf/y fh/or^i/9t' A helMatéapú e!t’-‘K, aki ? r5';'p»«J *..vkfög falú után ícoadovt besa»«««^ wt&rizer «zárakkal számolt fee az ország hely­­zetére!­áe jövőjéről. — Sw« problémánk — boe* dotta a miniszterelnök — megérni adó ser, amíg álfánk köszönt a való­­ságm* ssa badun­s órája gazd.sági »­yomor­ú­ság­un­k»ö öl é® rrt«»anak­­politikai bajainkba]. A* orssáp helyzete. mostdh&tailiM no! súlyos. Hat hete állok a kormány álén és bocycn ásaimat két hét múltán így isvégeztein: »/ok a feladatok, ame­lyeket el kell végeznü­nk, emberileg reménytelenek, dk akinek eszményei vannak, akinek ■­ van hite, az nem ret­tenhet meg. Sen­kivel nehéz hat hónap van előttünk. Ezalatt a hat feó­tap alatt minden­kinek meg kell tanulnia, hogy az áldozatvállalás alól álnév kivétel­én nem­ jönfe a kormányzat erejével és rendelkezéseivel, de társadalmi kényszerrel is meg kell valósítani hat hónap alatt az egyenlőség elvét a közállításban és minden egyéb te­rü­letén. Aki ma mindent meg akar tartani, az mindent elveszíthet. Ke­­k­­ény intézkedéseket kell bonunk a közel­­jövőben, hogy biztosítsuk az átmenetet Eseknek az intézkedéseknek a során semmi néven nevezendő egyéni érdeket úera veszi vök te­­kintetbe. Meg fogj­uk keresni a s­zót és esz­közöket arra, hos, azt a keveset, amije az­ országnak *na, egyformán osszuk el é* élőárak, deősorban azok között, akik az újjáépítés leg­keményebb munkáját folytatják. Az áldozatokat meg kell sokszorozni ezalatt a hat hónap alatt­ A terhek nőni fognak, különösen azok vil­láin, akik eddig kivonták magukat a teherviselés alól . Akik nemcsak a kormányzat­­szándékával, de a sasi * nemzeti pa­ranccsal próbálnak asembeszállni, amely bennünket arra kényszerít, bfigv mirth'* korum­wayek k#s»tí l­iaev-teremtstik­ a megmaradás és ki tarts* feltételit •-se.il:«­ troarbeu ss én kori«»­, sjo­ui t*;\m ismer ki m öl elei nj-égertáe c-mi-rf szaván?» fofili inuk & földművelő gazdához, a gyá­rak képvisn­őity­ i tuhádonosiaihoz, üzemi Bizottságaihoz, pénzügyi éle­­tlitik vemelőihez. Hn azonban hiány­zik* megért*», akkor a kor­mányt a történelmi felelősség megfelelő­­in­­tézken­ésekre kötelem. A vezetés haisim­ával asszulmnilit élni fogunk, ahol országrontó tö­rekvéseket, szabni ázat, a dolgo­zók munkátkedvének el­vételire irányuló törekvést, fegyelmezet­lenséget és ?m­unka kerülést ta­pasztal­unk. miniszte­relnök ezután rámuta­­tott arra, hogy a flats? magyar demokrácia m­ár mindig ?& komoly és naerv eredményeket ért el, különösen politikai és külpolitikai síkon. De nemcsak politikailag vagyunk emel­kedőben — állapította e­rég Tildy Zoltán —, hanem gazdaságilag is a felemelkedés útját, járjak. awtmseawwmna r w «swr ívnae rwfu.** Gyár Ipari faankásságnnk **«. ladiss­­a ival együtt hihetetlen ala­­•••·«‡ wí«ivc«alae *J —. folyt mhintiste* • Inőre. — BányáírU»}»^ . iv... !.■«. irtányj» miatt, rat ‡ «óve* kedett életveszedelem­­­ben dolgoznak a bányászok. Kereskedelmi életün­k lábrakapott, ez & nép nem adta meg meg ’­ De nagyon k­el vigyáznunk a* ólra és az eszközökre* A* elavult háború «tán la talpra állt a« or* r­zág, de m­ég egy történelmi utve«*­­tés­t* végl­g elvesztünk. Végre egyszer vegye tudomásul raindenkt, hogy nais ott akarjuk folytatni ahol 1944-be­n abba­­hagytuk. Valóban új világot, akarónk »je« a földön, politikai, társadalmi és gazdasági demo­kráciái. Ezután a minisztereinél, a fenn­tartás nélküli iío­a­ició szükségessé­géről beszélt, majd pedig­ a reakció­ról szólott. Az egyik fajta reakció, a miniszterelnök szerint, semm­i egyéb, mint egyszerű és becsületes em­­berek elégedetlensége s iái van helyset miatt. A reakció másik faj-I iája üzeelmst ugy nlfttp b$ a hfd­r­­zetfdt hogy laimk'D ?Ja5nak s dsis'. krscla az »ka. k'cek a «»lek-: .'1 51 |kn.%*k * det,?««*.** »***.:-ute «•. jün«di « !»ájisi .-aggyá? a'^sktác­ó* tó! és olyan utakra esőlejratni, ame­lyek újítói sz akra«ékiS8 »-ezedtek,­­.­ Fa »/ államhatalom tetten éri a bojtogz­tékát, « kor ma­n­y a­tna­k lesz elegendő ereje -tóhoz, hogy le­­hetetl» ané tegyen ebben az ország­ban minden feujtogatást A demo­krácia ma is elég erő«, hogy rang* vedelmrzze Önmagát. Szóit a mi­­nisztereltök a közrend és a munka­­fegyelem a megszilárdításáról és ar­ról, hogy azokat, akik nem érnek rá dolgozni, mert pénzt keresnek, meg fogjuk tanítani a munka be­csületére, a­ feik pedig dolgozni nem akarnak, azokat kizárjuk a kenyér­rel való ellátásból csak úgy, mint a boldogulás lehetőségeibe. A nagy helyesléssel és sűrű tap­sokkal fogadott beszéd után a por­tály képviselői köszöntötték az ad főispánt. Byrnes külügyminiszter rádióbeszéde a moszkvai értekezlet eredményeiről Byrnes am­erikai külügyminiszter magyar időszámítás szerint ma hajn­nali négy órakor r­ádióbeszéd­ben számolt be az Egyesült Államok né­pének a moszkvai értekezlet ered­ményeiről. A külügyminiszter véle­ménye szerint a balkáni országok elismerésér­ vonatkozó eszvezmény nem teljesen tökéletes. Még mindig vannak kisebb nézeteltérések a román és a bol­gár kormányt illetően, minthogy ez a két állam még nem fejlesz­tette ki aresrokratikus intézmé­nyeit oly mértékben, amint az Am­­erikában megh­onosodott ha­­gyom­ány. A Szovjet Ubió igen közelről van érdekelve ebben a két emogria,a és a szovjet kormány természetbe­­l­ileg csak abban az esetben tudja visszavonni csapatait ezekből az országokból, ha teljes biza­l­unln­al lehet a két ország békés szándékai felől Ezeket a kományokat azért igyek­szünk a népakarat képviselőivel ki­­bővíteni, mert a Szovjet­ Unióval, nem pedig ellene akarunk dolgozni — mondotta Byrics. Az atombombára vonatkozó technikai­­zakkérdéseket nem tár­gyalták Moszkvában és a szovjet képviselők sem érdeklődtek az atom­bomba részvétel iránt. A szovjet­unió álláspontja ebben a kérdésben ugyanaz mint a m­ienk, h­ogy az atomfegyverek forradalmi újítást jelentenek és h­ogy az­aforuenergiát nem vdtkezi el­­lenőrzés alá, kell venni. A perzsa kérdésről szólva, By­mer kijelentette, hogy a megbeszélései alkalmával egy izben már csaknem n­egfigyelték egy Perzsiázba küldendő háromhatalmi visgálóbizotság fel­állítása ügyében és bár megegyezése ez alkalom­mal még nem jött b­író bízik abban, hogy­ rövidesen ezt a problémát is megnyugtatóan mon­deik. Ezután ismertette a távol keleti kérdésekkel kapcsolatban meghozott döntéseiket ,s kiemelte, hogy a kon­­férénél a legfőbb eredménye a há­rom nagyhatalom hözött köre.b­­nos megértés volt. A még fennálló kérdéseket türelemmel és együtt­mömködés­sel bizonyára metrndóják ileealá.

Next