Világosság, 1946. április-június (2. évfolyam, 75-144. szám)
1946-04-02 / 75. szám
2. év, 75 szám inni Minin ii un linóin ii mvsa Az OrsiággyíMsi Könyvtár álioövaivyáiJói törölve. Budapest, 1946 április 2, kedd Ára pengő Mai számunk 8 oldal A magyar társadalom és a kormány történelmi feladatairól beszélt Nagy Ferenc Pécsett Allástfoglalt az antiszemitizmus ellen és bejelentette a nagy iparvállalatok államosítását Fontos külpolitikai megnyilatkozások a pécsi beszédben A »agyar közvélemény mintegy két hete feszült érdeklődéssel várta Nagy Ferenc miniszterelnök, pécsi beszédét, amelyről a sajtó közlései alapján annyi kiszivárgott, hogy állást fog foglalni a magyar belpolitika ée külpolitika, valamint a gazdaságpolitika döntő kérdéseiben. Nagy Ferenc miniszterelnök vasárnapi pécsi beszéde mindenképpen megindokolta a feszült érdeklődést. A miniszterelnök részletesen foglalkozott a magyar köztársaság minden politikai problémájával és kül- és belpolitikai vonatkozásban leszegezte a koalíciós kormány álláspontját. A miniszterelnök kíséretében lévő politikusok szinte egyöntetű véleménye szerint Nagy Ferenc beszéde nem is népgyűlési, hanem komoly és országos jelentőségű politikai megnyilatkozás volt. A pécsi Széchenyi téren összegyűlt hatalmas tömeg nyugodt figyelemmel hallgatta a miniszterelnök megfontolt beszédét és fegyelmezetten figyelte az ország döntő kérdéseinek felvetését. Nagy Ferenc miniszterelnök pécsi megnyilatkozásának jelentőségét az egész ország átérezte. A szombat délben induló különvonaton elkísérte a miniszterelnököt dr Ries István igazságügyminiszter a Szociáldemokrata Póri, Rajk László belügyminiszter a Magyar Kommunista Párt ét Keresztury Dezső, a Nemzeti Pa- -aszpárt részéről. A Független Kisgazdapártnak majd minden minisztere Pécsre utazott, ott volt Gordon Ferenc pénzügyminiszter, Tombor Jenő honvé- delemügyi miniszter, Dobi István földművelésügyi miniszter, B. Szabó litván államminiszter, Bárányos Károly közellátásügyi miniszter, Antall József újjáépítési miniszter, Vargha Béla, a nemzetgyűlés elnöke lm a Független Kisgazdapárt államtitkárai, Balogh István miniszterelnökségi államtitkár vezetésével, jj Sok független kisgazdapárti képvi-| salö, az összes budapesti napilapok, \ valamint az orosz, angol és a* ame-' íikaj sajtó munkatársai is részivel- , saA a B^pgsr&B&csv, ame&yce sas apatri ríkai katonai misszió hat tagjai autón utazott Pécsre. A miniszterei r.ö Ír k Slönvon a tát vasútállomáson mindenütt küldöttségek vártáik s majd minden álló máson nagy tömegek várakoztak a vonatra. Dombovárott, a há om vármegye összeszögelésénél, Baranya, Tolna és Somogy küldöttségei üdvösön ék a miniszterelnököt. A pécsi állomáson, ahová a vonat menetrendszerű pontossággal futott be, hatalmas ünneplő tömeg várakozott. A honvédzenekar a Himnuszt játszotta, majd Tolnai József Pécs szociáldemokrata polgármestere üdvözölte a miniszterelnököt. — Öröm és büszkeség tölt el bennünket pécsieket — mondotta —, hogy a magyar köztársaság első miniszterelnökét hivatalos minőségben itt üdvözölhetjük. A város lakosságára nézve nagy megtiszteltetést jelent ez a látogatás, mert kormánya programjáról annak a vármegyének székhelyén nyilatkozik, ahonnan elindult. A miniszterelnök az üdvöfclő beszédek után kíséretével autóba szállt és a városba hajtatott. Este a pécsi Nemzeti Színház társulata a pesti vendégek tiszteletére Koós Károly: „Budai Nagy Antal“ drámáját mutatta be fővárosi nívójú előadásban amelyből különösen kitűnt Horváth Jenő alakítása. A díszelőadás után Pécs városa a magyar demokráciához méltó egyszerű vacsorán látta vendégül a vendégeket. Vasárnap délelőtt a miniszterelnök és államtitkárok a városháza hivatali helyiségeiben különböző küldöttségekéit fogadtak. Közben megkezdő dött a vidék felvonulása. Népviselet ben öltözött csoportok, szekeres bandériumok vonultak fel és a vonatokon egymásután érkeztek a vármegye különböző pontjairól a küldöttségek. 11 órakor nyitotta meg a nagygyűlést Perl Viktor, a Független Kisgazdapárt pécsi szervezetének elnöke. A szónoki emelvény mögött foglaltaik helyet a miniszterek, az alsó sorban Bice István igazságügyminiszter, Rajk László belügyminiszter és Keresztury Dezső kultusz- miniszter, mögöttük a Független Kisgazdapárt képviselői ée a háttérben színes népviseletbe öltözött csoport. Amikor a miniszterelnök a mikrofon elé lépett, a hatalmas tömeg éljenzéssel fogadta. Nagy Ferenc miniszterelnök általános figyelem közepette lépett a szónoki emelvényre. Beszéde elején visszapillantást vetett a múlt küzdelmeire. — Az első világháború utáni Magyarországon — mondotta — először letörték a demokráciának a munkásoldalról feltörő forradalmi megjelenését, azután szétzüllesztették a paraszt demokráciát és intézményesítették a reakciót a világ legüresebb, legtarbalmatlanabb és legléhább jelszavának, a szegedi gondolatnak a jegyében. (Ügy van!) — A reakciónak ezeréves tapasztalata volt, ezeket a tapasztalatokat érvényesítette részint önzésből, részint a saját vezetői képességébe vetett vak hittel. A nagytőkét olyan kiváltságokhoz juttatta, amelyek 1 révén az ipari termelésen és hitelen keresztül szolgaságba hajtotta as egész dolgozó társadalmat, — Én ezt a ham isi tat Lan képet állítom oda. mindazok elé. akik nem akarnak elmélyedni a régi és mostani, a reakciós és demo* kraliknx világ összehasonlításában. hanem könnyen ráhagyják . a mai suttogó reakcióra, hogy milyen jó is volt az a régi világ. ■— Ezt az állapotot nem xnagys rázhatja meg a reakció soha, sem a trianoni állapottal, sem a gazdasági válsággal, mert a magyar fejlődés igazi akadálya az volt, hogy nem a nép kormányzott, nem volt demokrácia, a vezetőknél bölcsebb nép nem juthatott szóhoz. Azért törhetett be hozzánk ilyen könnyűszerrel az őrült nemzetiszocializmus, mert az igazi magyar nép szolga éa szegény volt. (Ügy van!) Ha a dolgozó nép irányíthatta volna a külpolitikát és kezébe vehette volna a belső rendet, akkor véres küzdelem árán is megakadályoztuk volna a háború terjedését. A demokrácia nem lehet politikai kísérlet — Ebből az állapotból kellett nekünk átlépni a szörnyű háború, a mérhetetlen pusztulás és az ország összeomlása árán, a demokráciába. Sok ember arcán még ma is meg lehet látni a nyilvános és eltitkolt fintort egyaránt, amikor ez a szó: demokrácia elhangzik. Ezt a fintort a demokrácia öklével, a jóhisze- műeknél barátságos megértéssel a demokrácia áldásainak bebizonyiiá- ;ával kell megváltoztatni. A dehiokrácia a második világháború után már nem lehet politikai kisőrlet, amelyet felválthat a régi rendszernek valamilyen javított formája, hanem örökös és Végleges politikai életforma, amelyért élni, dolgozni és ha kell, meghalni is érdemes. (Éljenzés, taps.) Érdemes érette és benne élni,_ mert reményt nyújt a legszebb hármas politikai eszménynek, a szabadság, egyenlőség, testvériség eszményének a megvalósulására. — Érdemes érette dolgozni, hogy tökéletes legyen, hogy megadja a dolgozó magyar embernek a nyugalmat. a békességet, a tisztes megélhetést, hogy megszüntessük hibáit és levessük róla mind a múlt csöke- vényeit, mind a jelen túlzásait„ — De inkább érdemes meghalni is érette, ha keli. mint métgegyszer vállalni a bukást, visszaengedni a múltat a nép elnyomásával, új szerencsétlenségek sorozatának megindításával. . Meg kell fogadnunk azt, hogy a nép kezébe adott hatalmat soha többé nem engedjük elvenni tőle, sem erőszakkal, sem_ a mai helyzet nehézségeinek igazságtalan felhánytorgatásávál, sem széts szóval, sem ravaszsággal (Éljenzcs, taps.) — A demokrácia örök időkre való b ©biztosításának sok feltétele vasi- Először mingyárt arról szólok, hogy