Világosság, 1947. április-június (3. évfolyam, 74-145. szám)

1947-04-01 / 74. szám

* A magyar parasztság sorskérdéseí a szocialista parasztkongresszus előtt r Szakasits Árpád, Szeder Ferenc, Takács Ferenc beszédei a vasárnapi vitában Szombat«® délután fél I órakor kezdődött a Szociáldemokrata Párt or­szágos parasztkongresszusa, az Újvárosháza dísztermében. A kongr;-3szns az ®ltó szocialista földműnkáskongreeszus 39. évfordulóján ült össze, hogy szá- motvessen a parasztság helyzetével és megszabja a jövő tennivalóit. Az Újvá­rosháza közgyűlési termének íéfööralak ú padjai zsúfolásig megteltek a szo­cialista parasztmozgojom generációival. Húszéves parasztinak, keményarcú földmunkások és a szocialista íöiimun késmozgalom hősi korszakának őszhaj6,' barázdásarcú tanai ültek egymás mellet t. A kongresszuson az E gárda újpesti és kőbányai osztagai adták a diszörség et, Erős Rezső parancsnok felügyelete mellett. A Budai Általános Munkásdal árda dalai után a központi párívozető- ság nevében Szeder Ferenc, üdvözölte a kongresszust és javasolta, hogy dísz- elnökké as agg, de törhetetlen hitfl szocialista földnjubkás, Pos-t' ■ Andort, elnökké pedig Kßllny Sándort válasszák meg. Posztós Sándor visszaemlékezett az 50 év előtti földmunkás-kongresszusra. Bén Antal: A parasztság nélkül nem lehet történelmei csinálni l Bán Antal iparügyi miniszter lépett ezután az előadói emelvényre. Arról szólott, hogy a városokból indult el ugyan a szocialista gondo­lat, de hetvenöt Óve törekedik arra a Szociáldemokrata Párt_ hogy _ a városi és a faluéi dolgozók között szé t töfhetetlenek legyenek a kap­csolatok. Az új birtokosoknak üzenjük, hogy minden földhöz juttatott nj gazda telekkönyvi tulajdona a föld, — Tudjuk — mondotta Bán Antal —s bogy Magyar ország on a paraszt- tág nélkül mm leket történelmet csinálni. Takács József, a szociáldemokrata föíámunkásmozgaiom 50 évéről em­lék esett mag. Szélig Imre a faluközigazgatás problémáiról tartott beszámolót, megállapította, hogy a szociáldemo­kráciának Magyaron;-ágon nemcsak a kapitalizmussal, tie a feudalizmus­sal is fel kellelt verni a harcot. A feudális Magyarország közigazga­tása a nagybirtok törvényesített védelme volt A földreform meg~ valósításával nemcsak a birtokot kell odaadni a parasztnak, de bizto­sítani kell számára a. politikai hata­lomnak azt a részét is. amelyben ed­dig a régi tulajdonos volt as úr. Ne a vármegyék Irányítsák a falu életéi. Az elsőfokú közigazgatási hatóság a község legyen s jegyzője a nép­ből származó paraszti sar.i. A Szo­ciáldemokrata Párt a falu szántára is szebb és jobb életlehetőségeket akar biztosítani. Szeder Ferenc: Afőidnél a haladás iránya más, mint az iparban Vasára8p réggel • órakor Rákóczi Mihály elnökletével nyílt meg a pa- rasztkonsre«szus második napja. Elaő- aök Szeder Peren« lépett ».a előadói emelvényre, hogy megtartsa előadását a „parasztság és szocializmus“ kérdésé­ről. — Az ipari munkásság — mon­dotta Szeder Ferenc — érdekeiben teljesen azonos a parasztsággal. Ez a két dolgozó réteg csak egymást segítve érheti el jogait és szabad­ságát. Ellenségeink természetesen mindig azt, akarták elhitetni ve­lünk. hogy kizárólag az ipari mun­kásság pártja vagyunk és a pa­rasztsághoz semmi közünk. Érthető volt ez a taktika. Túlnyomórészt mezőgazdasági országban az ipari munkásság egymagában nem tudta kiváltságaikat és jogaikat döntően veszélyeztetni. Azt terjesztették, hogy kolkóz-rendszerbe akarjuk kényszeríteni a parasztságot. Ehhez a hazug propagandához járult még a csendőr, a hasznán, az ispán, va­lamint a szószék befolyása, amely azt célozta hogy a falu dolgozóit ne szervezhessük meg saját érde­keik védelmére. Mi azonban min­den terror ellenére a röpiratok millióival folytattuk a felvilágo­sító munkát. És a parasztság meg is találta az utat hozzánk, mert mi vol­tunk az egyetlen párt, amely a falu dolgozóinak ügyével fog­lalkozott nap azt mondta a kongresszuson, j hogy a nagyipar társadalmasítása ] céljaink közé tartozik. Azt akarjuk, 1 hogy a rohamosan fejlődő nagyipar ] ne kevesek magánérdekét, hanem az / egész országot szolgálja. A földnél azonban a haladás iránya éppen el­lenkező. A nagybirtok erőszak útján jött létre és-erőszak is tartotta fenn. Európa összes szociáldemokrata pártjai tapasztalatból állapítot­ták meg, hogy a demokrácia po- 'JUH::*! ss^vropontból és a főbb- termelés gazdasási szempontból a kisbirtokok éietiehívását kö­veteli. Ezéií voltunk mi mindig a nagy­birtok ellenségei és -harcoltunk azért, hogy a föld a parasztságé le­gyen. — Az 1918-as kongresszusunk ag­rárpolitikai bizotteága kezdte kimű­velni a földreform terveit és ha a háború ennek befejezésében meg is akadály ózta, a világégés befejezése után a Szociáldemokrata Párt lelke­sen magáévá tette Károlyi Mihály földreformtervezetéi. — Ki kell azonban hangsúlyos- mink, hogy nem a Szociáldemo­krata Párton múlott a földreform­nak 1918-ban történt bukása. Mi a végrehajtást akkor is szorgalmaz­tuk, amikor az ellenforradalmi kormányok látszattörvényékkel akarták a parasztság nagy problé­máit elkenni. Ekkor a Szociál­demokrata Párt volt az, amelyik elég bátor volt ahhoz, hogy a leg­nagyobb terror dühöngése idejön is felemelje szavát a földreformért. így történhetett, hogy 1921-ben a szentesi városházán nyíltan pro­gramot adott a párt, amely pro­gramnak egyik tengelye éppen a földreform kérdése volt. A párt felemelte az USEM»-,. .8- hanyatlott zászlót és bátran lo­bogtatta végig az országon, mert látta, hogy Európsszcrte mélyreható földreformtörvények születnek. Az égj mástkövető kongresszusok mind javítottak ezen a programon, amíg eljutottunk 1930-ig. — Mielőtt azonban hozzákezdtünk volna a komoly munkához, még egy komoly figyelmeztetési intéztünk az- Ha ­uralkodó osztályhoz: Ha ö maga — Ami pedig földbírtokpclitikán-jMcm segít a parasztság földhözjv.lta- fcat illeti, ebben a tekintetben sem j fásában, el fog jönni az idői amikor lehet semmi kétsége a falu népének. I az uralkodó osztály félreállítdsával Bán Antal iparügyi miniszter. íeg-«maga a parasztság fogja thegcsi­Osztáiysorsjegyét befizetni titäsäs már á|»trieís ?2«é» ke««lüíá*k Azok részére, kik személyesen vesz is át sorsjegyeiket, i sorsjegyeket április 8-ig tartják fenn. vélni a földreformot. Hasztalan volt azonban minden, hasztalan volt, hogy 1928-ban az ország demokra­tikus berendezkedését jelentettük ki minden további komoly fejlődé« alapjául, az uralkodó osztály nem vett róla tudomást. Ne legyünk szendmentdl sokJ —■ 1929-ben alkottuk meg a párt agrárpolitikai programját, amelyet valamennyiünk segítségével Takács József dolgozott ki. — Szörnyű terror következett erre. Kereszí.es-Fischer Ferenc é* társai csendőrszuronyokkal és & legpiszkosabb közigazgatási eljárá­sokkal akarták kiütni kezünkből a zászlót. Ütötték, botozták a legkivá­lóbb elvlársakat. a leghihetetlenebb módszereket alkalmazták velünk szemben és ezért most, amikor a poli­tikai hatalom birtokában vagyunk, ne legyünk szentimentálisak, hanem gondoljunk vissza a botozásokra,> a becstelenségekre, a csendőrsortü- zekre, amely annyi drága szocialista vérbe került. — Az előttünk álló nagy problé­mákat még nem intéztük el, még súlyos feladatok várnak megol­dásra. Termelési rendünket át kell szervezni. Azokat, akik nem jutot­tak földhöz, a legteljesebb «zociál- politikai védelemben kell részesí­teni. Az uralkodó osztály megsem­misítésével megnyitóitok az útját a demokratikus fejlődésnek és ha­ladásnak. Demokratikus áHemrendünkei megvédjük, a megszerzett földet magántulajdonban megtartjuk és . szabadságunkat, ha kell, minden eszközzel megvédjük. A Szociáldemokrata Párt most gya­korlati példával hirdeti elveit. Nem elvenni, hanem adni akar minden dolgozónak földet, szabadságot, de­mokráciái, tehát egy magasabb- rendű társadalmi rendet, amelyen keresztül eljuthatunk a szocializmus gyakorlati megvalósításához. (Éljen zés.) Ez a párt mindig a becsület, a tisztesség mintaképe volt. Még a legsötétebb korszakban sem vonták kétségbe a szociáldemokraták har­cisainak becsületességét és tisztes­ségét. Egész közéleti tevékenysé­günk a tisztesség és a becsület je­gyében zajlott le. A dolgozók egységéért — Ne csak stabilizáljuk, amink van,- hanem magasabb fejlődést biz­tosítunk a gazdaságnak, hogy de­mokráciánkat ezen keresztül meg tudjuk szilárdítani és útját álljuk annak, hogy még gondolatban is va­laki visszakívánja a múltat, amely a legsötétebb, a legkíméletlenebb volt. Mindent elkövetünk ari’anézve, hogy felemelkedhessünk és mindent elkövetünk, hogy demokráciánkat megszilárdítsuk. De elkövetünk mindent arranézve is, hogy a mező- gazdasási népesség szervezeteit a Szociáldemokrata Párton belül ki­építhessük. Mert a Szociáldemokrata Párt hatalomra törő párt. nem elé­gedhetik meg azzal, hogy csak sovány részese legyen a hata­lomnak és meg vagyunk győ­ződve arról, hogy a hatalomra* jutás alapfeltétele az összes dol­gozó tömegeknek egységbe való kovácsolása. Nincs külön parasztosztály és ipa­ros munkásosztály. Ezt a tényt a szociáldemokraták történelmi múltja igazolja. Van dolgozó réteg, amely­be beletartoznak az ipari munká­sok, az értelmiségi foglalkozásúak, a mezőgazdasági munkások és a klsparasztság hatalma« rétege. Va­lamennyiünknek kötelessége, hogy a parasztságot is osztály tudatra éb­főárnsítók Heimovitz Márta és Fischer Tibor [házasságot kötöttek. (X) Vim, J02SES* ŰRT 23 - Vii, 'EK2$ÉÜET KRT 48 ♦

Next

/
Thumbnails
Contents