Világosság, 1947. április-június (3. évfolyam, 74-145. szám)
1947-04-01 / 74. szám
rezesük, tanítsuk és neveljük és ] Összekovácsoljuk az összes dolgozó társadalmi rétegeket abban a törek- vénben, hogy egy jobb, emseeríté**«ebb világot, teremjünk a régi feudália osztályuralom helyén. Takács Ferenc• A parasztságnak , rendkívüli feladatokat kell megoldania Sander Feresus nagy teis»Ss«eil fogadott basséd« atájt Takdet Ferenc földművelésügyi állajátiítcár lépett az előadói emelvényre, hogy megtartsa „Mezőgazdasági akcióprogram, tervgazdálkodás és szövetkezet" című előadását. — A Szociáldemokrata Párt 60 éve foglalkozik a parasztság problémáival — mondotta Takács Ferenc — lényegében a földreform is a mi agrárprogramunk alapján készült. — A parasztság a földosztás ellenére sem él döntően jobb körülmények között, mint a nagybirtok idejében. Be kell vallanunk, hogy a magyar mezőgazdasági termelés elmaradott a termelőeszközök, a talajerők és a művelési módszerek tekintetében. Ez a múlt bűneinek következménye. Nekünk ezt a hatalmas mulasztást néhány éven belül helyre kell hoznunk. Akcióprogramunk legfontosabb pontja az új birtokok telekkönyvelése. Nem az a döntő hogy tízezer ember sérelmet szenved, a döntő az, hogy hatszáznegyvenezer új birtokos biztos légijön abban, hogy a világ semmiféle hatalma új birtokából ki nem mozdíthatja. 1. — A két hónappal ezelőtt lezajlott szociáldemokrata kongresszuson úgy láttuk, hogy az országnak termelési tervre van szüksége. A Szociáldemokrata Párt erre nekilátott és megcsinálta a maga tervét. A földművelésügyi minisité rium elfogadta a Szociáldemokrata Párt földjavító programj lit, vagyhogy ez ma már kormányprogram. Besssé!4 »»».«tán Takács Farom az Í n tövű- és Tiziegőgazdálkodás re ndírfiíi fémteseágáról Hangsúlyozta a mezőgazdasági ipar fejlesztésének a fontosságát, mert ez az iparfejlesztés a kényszerű téli paraszti munkanélküliségen segitel«. A bankok állami ellenőrzése — A mezőgazdasági hitel kérdése sarkalatos pontja a Szociáldemokrata Párt termelési tervének — folytatta Takács Ferenc —, mert az új gazdának módot kell nyújtani arra, hogy beszerezze mindazt, amire új gazdasága megindításához szüksége van. Láttuk 1936-ban, hogy a bankok miképpen tették, tönkre a parasztok ezreit a hitelnyújtással s ezért nem szabad többé megengedni, hogy a bankok saját akaratokból cselekedjenek. Követeljük a bankok állami ellenőrzés alá vonását s olyan hitelpolitika kiépítését, amivel nem lehet a parasztot kihasználni. — A tssz-, víz-és állatbiztosítón elengedhetetlenül fontos az új gazdáknak. Nem szabad amorfban itt sem megengedni, hogy a biztosító társulatok csak a biztosítási díjakat szedjék be. — Éppen ilyen fontos az adózás kérdése is, mert ma az adók igen magasak. Természetes, hogy az állam nem tartható fenn adózás nélkül, demi a progresszív adózást akarjuk, Takács Ferenc ehatán a mezőgazdasági szakoktatás kérdéséről szólott " . Ezt a kérdést a párt oly fontosnak tartotta, hogy a tragikus emlékű Somogyi Béla már 32 esztendővel ezelőtt hosszú tanulmányban méltatta a mezőgazdasági oktatás rendkívüli fontosságát. — Egyes, pártok külön szervezik a földbérlőket, mintha azok nem tartoznának a parasztság soraiba, a Szociáldemokrata Párt azonban nem akarja kiszakítani őket a parasztság soraiból. — Amikor a párt akcióprogramjának végrehajtásáról beszélünk, szólnunk kell a Szociáldemokrata Párt hároméves gazdasági tervéről, amely a mezőgazdaságot felöleli. Zűrzavar helyett tervszerűségre van szükség. A termelésben it profit helyett a szükséglet legyen az irányadó. Ezt célozza a gazdasági terv, amely figyelembe veszi, hogy elpusztított ország vagyunk, figyelembe veszi, hogy mezőgazdasági állam vagyunk ugyan, de népsűrűségünk az ipari országok népsűrűségének felel meg. Elsősorban a mezőgazdasági ipar fejlesztésére gondolunk. Abból a 6,7 milliárd forintból, amelyet a hároméves terv a magyar élet fejlesztésére szánt, 2 milliárdot juttat a mezőgazdaságnak. — öntözés, talajjavítás, állattenyésztés fejlesztése, a folyók, patakok szabályozása a nagybirtokosoknak nem volt érdekük. Most azonban amikor kivárt okokról van szó, nekünk minden tecmonfiai földre vigyázni kell. A demokrácia ren a területen nem lesz olyan lehetetlen, mint amilyen volt a hurssoá társadalom. (Tap*) Most fejezzük be a Sió csatornázásit A Duna-Tisza csatornával hatalmas öntözési lehetőséget teremtünk. Az első három évben az a tervünk, hogy legalább az első 35 kilométeres szakaszt részben, de ha lehet egészben, megépítjük. , Jó szövetkezeteket — A szövetkezeteknek mindig alkalmazkodniok kell a táj különleges termelési és értékesítési viszonyaihoz. — Szükség van egy jól működő szövetkezeti központra. Az MSZK azonban, amely tiszta búzát szed be és csodálatosképpen mégis szemeteset oszt ki vefomag céljára,, nem felel meg ennek a feladatnak, sőt ráadásul káros munkáján hatalmas pénzeke* fr#vy* iKözbeszólás: Kellett az összeesküvésről) OLCSÓBBAN VÁSÁROL, várakozik KUK könyvvel. Kapható trafikokban, Ibra.:-nál. Ára: Ft, sokszorosan megtérül. (X) 4 mágsság Kedd 1 9.47 IV, 1 is kell mennünk nekünk, saveláidemokratáknak a szövetkezetekbe, hogy azok valóbana falu dolgozóinak érdekeit képviseljék. Ebben semmi sem akadályozhat meg bennünket és jogot ad nekünk erre mulünk, amely előkészítette a földreformot a parasztság számára. — Rendelet kötelezi az újgazdákat szövetkezet alakítására. Ennek ellenére a kétezer megalakult földművesszövetkezet közül csak négyszáz fejt ki valóban gazdasági működést. Az állam gondoskodni fog a földművesszövetkezetek támogatásáról. d® látni kell először, hogy lentről a szövetkezők részéről is megvan az akarat a szövetkezeti mozgalom felvirágoztatására. A legnehezebb kérdése ma a mezőgazdaságnak a géphtány. A mezőgazdasági szövetkezetek 85.000 ekét igényeltek és nem egészen ezret kaptak. A legnagyobb bai, egy a nagyipar drágán termel egy 35.000 forintos mezőgazdasági gépet külföldről húszezer forintért megkaphatnánk. A Szociáldemokrata Párt 87® millió forintot irányoz elő a hároméves gazdasági tervében mezőgazdasági gépek gyártására. Mindezek alapfeltétele az, hogy menjünk be a szövetkezetekbe. A dán föídmíkesszövetkezetek minden állmai támogatás nélkül egy év alatt helyrehozták a háború pusztításait. Kérjük, a magyar parasztságot hogy vegye kezébe a szövetkezeti mozgalom irányítását, legyen ehhez kellő önbizalma. Ezután beterjesztette, határozati javaslatát, amely szerint a kongresszus örömmel üdvözli és magáévá teszi a Szociáldemokrata Párt mezőgazdasági akcióprogramját, valamint hároméves gazdasági tervét, amelynek megvalósításában teljes erejével résztvé«?. Határ«z* tilag kimondja a kongresszus, hogy a parte filámiasc rat mion féle kiszákmánoltatéstől való megvédésére a földműves szövetkezetek a legalkalmasabbak. Ezeken kérésren kell megoldani a mezőgazdaság minden termelési és értékesítési kérdését. (Hatalmas taps.) A fáin szocialista véleménye Az elnök bejelentette, hogy a szociáldemokrata egyetemi hallgettők egyidejűleg tílése.ő kongresszusa üdvöslétét küldi a parasztkongresszusnak, majd megnyitotta a vitát. Az első felszólaló Németh Gyula kábái küldött, volt, aki pstvasz tárgyává tette a futdasflsülésstnyi lakosztArimn Issaft ügykezelését. Szűk Balázs (Borsod megye) ezt a figyelemre iióltó javaslatot tette, hogy a reakciós köztisztviselőket, issatlókat és papokat átkell helyezni olyan vidékre, őkei nem építhették ki hasúvá rendszerüket. Bényei János (Szolnok) azzal kasát, hogy a Szociáldemokrata Párt paraszt kongresszusa történelmi kiinduló pontja lehet a magyar parasztság felemelkedésének. Földvédelmet, állatvédelmet, erdővédelmet, növényvédelmet sürgetett. Kovács Lajos (Tapolca) azt a javaslatot tette, hogy a földadót és a beszélgolitatást a talajkülönbségei szerint szabják meg. Bosnyái János (Egerág) a termelők vásárlóerejének fontosságát hangoztatta. Cs. Szabó Károly (Ónod) rámutatott arra, milyen döntő fontosságú a szocializmus eszméinek a parasztság között való terjesztése, mert parasztság nélkül* nincs demokrácia és nincs szocializmus. Túri Lajos (Tissarok) arról beszél, hogy a niocháldeaiak r&dla e&gsújtb« foglalja az ipari mukdóság, a peras&m&g és az értelmiéiig dolgozó tömegest. Tarcsi Károly (Kismarja) kéri, hogy a. kiv.igazgatástan és másutt is * munkás és a parsáét az őt megillető helyig kapja meg. ifj. Kónya Ferenc (Cegléd) kéri a pártvezetőséget, hogy a parasztkongrsszust minden évben hívják őrsre ugyanúgy, mint a pártkongresszust. (Helyessée.) Egyed Márton (Villány) után (Sincs Farena (Gesszes) kijelenti, hogy híve a fakultatív hitoktatásnak. A nagymalmok éstamosildsát és a községi malmok községi felünyelet alá helyezését kéri. Bundák János (Turks) nasty helyeslés közben követeli az MSZK felszámolását. A munkásegység feltétlen szükségességére hívta fel a figyelmet. Takács Imre (Vas megye) párhuzamba állította a kisgazdapárti parasztnapok népellenes és a mi parasztkongreensusunk demokratitas céljait Szabó János többmegyei küldött határozati javaslatot terjesztett be az új gazdák gazdasági megerősítése céljából, Bobeau László (Nógrádi felszállása alatt lépett a toromba Szakosíts Árpád miniszteramntikhelyettes, a SeociAhtembrs** Párt főtitkára. A konmvemH reassvevel felállva, bosszú Upesal fogadták « prágai t.járól visszatért Befikasit* Árpád«», akit az elnök a kottgream.ne nevéban meleg szavakkal üdvöizet Kiss Jánosné (Jászberény) kéri, hogy a vidéki mezítlábas gyermekeket lássák a cipővel, majd a rokkantkárdyi teny atévá. Beszél az MBBA-segélyezésről, amelyek körül visszaélések törté.-Uck. Bán Erzsébet (Fehér nsegye) megállapítja, hogy a tudatlanság a legerősebb fegyvertársa a reakciónak. Legsürgősebb és legfontosabb feladat a fakultatív hitoktatás helyes megismertetése. Az elnök ezután bejelentette,hogy Sunkasits Árpád miniszterelnökhelyettes tájékoztatja politikai kérdésekről a kongresszust. Szakosits Árpád beszél a parasztkongresszushoz Perceken át ünnepelte a paranstkongresszus Szakosíts Árpádot, amikor iz emelvényre lépett. — Sajnálom, hogy nem lehettem itt a kongresszus első percétől kezdve — kezdte feszült csendben ( Szakosíts Árpád de sajnos, dőli fiaim távolra vittek, Prágában voltam, ahol az oroszáz érdekében próbáltam egyet , s mást cselekedni. Ezen a jubileumi kongresszmon, amely alkalmas keretet adott a falu nagy kérdéseinek és a mezőgazdasági termelés nagy problémáinak megbeszélésére, hálás szívvel gondolok vissza az első földmunkás kongresszusra és azokra a bátor férfiakra, akik áttörték a csendőri szuronyok sövényét. Büszkék vagyunk arra, hogy a Szociáldemokrata Párt vetette fel Magyarorr-Aítok elsőnek az ipari munkásság és a földmunkásság szövetségének gondolatát. Nem volt könnyű dolog ebben az országban a magyar szociáldemokrácia útját járni. Hőség, megingathatatlan bátorság Vallott honú» Ennek « hűségnek, megingathatatlan bátorságnak emlékére engedjék meg, hogy a pártvezetőség és a kongresszus ajándékát átadjam Posztó Sándornak, a nagy harcok tanújának. Szakosits Árpád a kongreens lelkes tapsai közepett egy parasztembert ábrázoló művészi bronzszobrott nyújtott át az elnöki széken ülő Posztós Sándornak, aki meghatottan fogadta a párt ajándékát. — A szervezett ipari munkásság — folytatta csatán Szakasíts Árpád — súlyos áldozatokat hozott a földmunkással? és a parasztság megszervezéséért. Büszkék vagyunk ezekre az áldozatokra, de meg kell mondanunk nem sokra mentünk munkánkkal, amellyel utat akartunk vágni a feudalizmus vadonjában. A magyar parasztság óriási tömegei mozdulatlanok maradtak és a földeken üdére ült, az éhberegség, a csendőrszurony, a tudatlanság, a babona, a megaláztatás nyűgözte le a parasztságot. A feudalizmus világa sokáig fönt maradt s az úrikastély uralkodott a falvak fölött. S annyi üldöztetés, tiprás, embertelenség ellenére Csfak nélvonóln tört fel fáradás szelleme, Fimé magyarázata az, hogy nincs egységes parasztság. A falun súlyosabb vastlg tagolódás található, mint általában a társdalomban. Még a gróf sem nézte le úgy a szegény jarasztot, mint a kétszezholm kulék. Paraszti öntudat nemű volt, de volt a zsíros paraszt gőgje ez az elkülönülés még érezhető a demokráciában is. — Nálunk a maradt fönn tag továibb a feudallamita szelleme, itt volt a legmélyebb az ellentét a városi és a falusi életforma között és ezt az ellentétet még mesterségesei, mélyítették is. De nem a városi urakat a falusiakkal, hanem a városi szegénységet a falusi szegénységgel állították szentbe. Természetesen van különbség a két étetforma között. A városi tömegeik könnyebben találkoznak egymással a nagynapmentben, a falusiak szót ) \ ■<MW«nraiaw»—WWPU»«»■ ir«niirwt.-niiiT—wcrjiiiw»»» n n i imn—n>« Jutass Ak-sztl vet ■teí«* »feííten .JtmtmJtfl ti." Eattasr * V Hmm 4!lás *m *. towfetffc