Vörös Zászló, 1947. január-június (3. évfolyam, 1-52. szám)

1947-01-02 / 1. szám

Sierd^ lM?. І. 1. Világ proletárjai, egyesüljetek! 8. évfolyam 1. (114.) szám. Megjelenik nentstrtdkiin é«' taiirnap. Sar­ erkea*(fti*ég! ■’ereboro. Voro»llor-tér S­egye» Nxám Írni 15 kép k. Ііішюшшмеатмтти^ти————————ми—....................................... ні ................ AZ UKRAJNAI KOMMUNISTA (BOLSEVIK) PÁRT BEREGSZÁSZI KÖRZETI BIZOTTSÁGA­ ОРГАН БЕРЕГІВСЬКОГО ОКРУЖКОМУ КП(б)У ТА NAK, VALAMINT A VÁROS ÉS A KÖRZET VÉGREHAJTÓ­ BIZOTTSÁGAINAK KÖZLÖNYE* ОКРУЖНОГО І МІСЬКОГО ВИКОНАВЧИХ КОМІТЕТІВ Újévi gondolatok Az idő fájáról ismét lepergett egy levél : az 1916-ik esztendő. Az óév koporsójánál és az újév bölcsőjénél megindul­tan álló emberben önkénte­lenül felmerül a kérdés : mi történt vele az elmúlt és mi vár rá a következő év­ben? Ez a bensőnkből fakadó szám­­vetési kényszer hatalmába keríti az emberek nagyobb egységeit is : a köz­séget, a várost, az országot. Lapunk, mint körzetünk krónikása, szintén meghajol ezen ősrégi, termé­szetünkké vált szokás előtt és az 1946-1947-ik esztendők e mai forduló­ján futó pillantást vet az elmúlt, és az előttünk álló évre. Körzetünk dolgozó népe hazánk iránti közkötelességeit a most eltűnő évben mintaszerűen teljesítette. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsába szóló­­és február 10-én lezajlott vá­lasztás, úgyszintén az áramkölcsön­­jegyzés, az adófizetés és a termény­beszolgáltatás kiváló teljesít­­és­ben elsők voltunk az egész kárpáti terü­leten. Az állam részére még most is folyó terményel­adásnál megtorpan­­­­tunk ugyan és a rosszalló kritikát nem ok nélkül hívtuk ki magunk el­len, de hisszük, mert sok biztató jel vall rá, hogy az akció utolsó nap­jaiban magunkra találunk és ki­köszörülve az eddigi csorbát, itt is meg­tesszük a magunkét. Gyáraink és üzemeink, amellett, hogy jelentősen megszaporodtak, az előírt normát mindenütt elvégezték, és szlah­anovistáink száma rohamo­san megnőtt. Földműveseink minden munkáju­kat idejében és jól teljesítették. Hogy az aratás mégsem hozta meg a várt eredményt, a kedvezőtlen időjárás terhére írandó. Szőlőhegyeinken sok és jó bor termett. Az őszi vetés az előírás szerint körzetünk minden köz­ségében megtörtént. Az őszi mély­szántás is. Az ősz folyamán gyümölcsfacsemeték sok ezre került földbe. Körzetünk kulturális ügye is na­gyot haladt előre. Iskoláink sokat fejlődtek, a tanítók és növendékeik száma erősen megszaporodott. Köz­ségeinkben az iskolán kívül népmű­velés nagy lendületet vett. A párt- és esti iskolák, könyvtárak, tanfolya­mok, olvasókörök, klubok, vörös sar­kok egész sora nyílt meg. Jelentő­sen terjed az újságolvasás is. Az újévben reánk váró feladatok legelseje az állami terményfelvásár­­lás gyors és teljes sikerű befejezése. Aztán a február 9-iki választás olyan előkészítése, hogy azon mindnyájan öntudatosan és lelkesen leszavaz­zunk a kommunisták ,és a pártonkívü­­liek jelöltjeink. És egész évben mun­ka és munka az ötéves terv normán­­felüli és idő előtti elvégzése érdeké­ben. Munka üzemeinkben, mezőin­ken, szőlőhegyeinken, erdőinkben­­iskoláinkban, hivatalainkban. Az 1916-ban elvégzett jó munka ön­bizalmat adó tudatában és az 1947 évi még sikeresebb munkateljesít­mény biztos reményében boldog új­évet kívánunk körzetünk minden dol­gozójának ÚJÉVI ÜDVÖZLET 1947 JANUÁR 1-ÉN. ÚJÉVI KÖSZÖNTŐ Mezőnket a jósors áldó szemmel nézze, Amit tavaly elvett, adja meg, tetézze ! Bangy esőn, napfényen a barázdák szemre Mindnyájunk kenyerét bőven megteremje ! Asztalunk ne sóhajt, kacajt halljon, csengőt . .. Minden dolgozónak vidám újesztendőt! A hegy el ne fagyjon, a jég el ne verje, Tavaszhozta fürtöt a nyár felnevelje ! S őszi verőfényen édesre ha válik. Harsogjon a szüret hetedhét határig ! Szűrjünk sok bort, jó bort, szép áron kelendőt . . Minden dolgozónak vidám ujesztendőt! Buja rét muharján, gazdag legelőkön Szántóvető népnek szép tehene nőjjön ! Portáján malacnyál túrja a palánkot, Száz libát az ólba, fehéret, falánkot! Hízója se győzze megtömni a bendőt . . . Minden dolgozónak vidám újesztendőt ! Honnan jólét, erő és haladás árad, Zúgjanak, búgjanak az üzemek, gyárak. A raktárba, boltba ne férjen az áru, Árvának is jusson csizma, rogyós szárú, Embersorsot éljünk, ne a régi tengőt . . . Minden dolgozónak vidám új esztendőt! Végeden gyermekrajz minden iskolába, Munkában fáradjon a felnőttek lába. Eladó leányod öltözzön fehérbe S deli párral lépjen a jegyző elébe, S dalolva viselje fején majd a kendőt . . . Minden dolgozónak,vidám ujesztendőt ! Boldogabb jövődnek egy a titka, ura: Nagy Szovjethazádnak légy te hű polgára ! Syk­sod büszkén, bátran bizd Sztálin kezére. Ő a mi népünknek atyja és vezére. Tűzz szivedre zászlót, vörös színben lengőt . . . Minden dolgozónak vidám új esztendőt! Újhelyi János Akitől tanulhatunk Elek Magda a dobroszillyai adók ta­­­­nács elnöke világéletében * szetély volt. Most, hogy felszibidultmik­é* ,, valóra vált a szegély dolgozók álma és földet kaptak azok, akik azt meg­dolgozzák, Elekné is kapott egy kis szólót­ és 'lföldet. Mikori a faluban m­enjjojlente ki a terményfél vásárlás em­­bere, bár őtőle ki/ földje után nem vatta senki, hogyl Valamit is eladjon az államnak(mégis pénzzé­ tett idétt elő­ször teritett borából/­egy riszt, vá­sárolt 1 mázsa búzát) és abból 25 kilogrammot azonnal eladott az állam­nak. De a megmaradt 75-öt sem tar­totta meg teljesen. 50 kilogram bú­zát adott egy szegény, ötgyermekes asszonytársának, akinek a férje a Vörös Hadseregben halt hősi halált. Ez az asszony Kovács bíró hibájá­ból kimaradt a vetőmagosztásból. Elekné ezt nem nézhette és inkább a magáéból — ami szintén nem volt sok — adott neki. Elek Magda tudja, mi a női össze­tartás. Nemcsak ezért a szép tettéért, hanem egyéb munkásságáért is meg­érdemli, hogy nyilvánosan dicsé­retet kapjon.­­­laruszinec Borbála. Körzetünk női tanácsai Dobroszillján nagysikerű szinielő­­adást rendezett a jól működő női tanács. Az előadás tiszta jövedelmé­ből 20 olyan szegény gyermeket lát­tak el téli ruhával, akiknek az apja mint Vörös Hadsereg önkéntese ál­dozta életét a hazáért. A meleg ru­hára való anyagot megvásárolták és ők maguk, varróesték rendezésével felvarrják. Ugyancsak kulturelőadás jövedelméből teremtik elő a szük­séges összeget a szegény gyermekek lábbelivel való ellátására. Hasonlóképpen szépen dolgozik a női tanács Berehin. Itt is kulturelő­­adásokat rendeznek a nemes célra és szeretettel karolják fel a szegény gyermekeket, árvákat és sokgyerme­kes anyákat. Nagyon hátráltatja azonban a női tanács munkáját Dobroszillján Bá­nyász Árpád igazgatótanító. Nevezett 380 rubel havi fizetést kap a külön kulturmunkáért és nem végez semmit. A női tanács minden munkáját ke­resztülhúzza, nekik nemhogy segíte­­ne, de őket elgáncsolni igyekszik. Az olvasókör nem működik, előadáso­kat nem tartanak, nem foglalkozik kellően politikai és kultúrfelvilágo­­sító munkával. Helyes volna más embert megbízni ezekkel a teendők­kel, mert az ötéves terv sikere múlik azon, hogy minden helyen, tehát a legkissebben is lelkes, Szovjetbizán­­kat szerető és érette fáradtságot nem ismerve dolgozni akaró és tudó mun­kaerő álljon. Kovács Judit. Újévi jelszavunk: fokozott munka az ötéves terv sikere érdekében!

Next