Vörös Zászló, 1951. július-december (7. évfolyam, 51-102. szám)

1951-07-01 / 51. szám

­ A Repülők Napja előtt Szovjet-Ukrajna fővárosa­­, dolgozói a sztálini Repü­ Napja méltó fogadására zülnek. Ukrajna DOSzAV szervező­­központi repülőklubjának tagjai — munkások, diákok, akik repülő és ejtőernyős spor­tot űznek — arra készülnek, hogy az ünnep napján a leve­gőben mutassák be sporttudá­­sukat. (RATAU) Az яв­яв Világ proletárjai, egyesüljetek! VÖRÖS-----------­ZÁSZLÓ UK(b)P berehovoi körzeti bizottsága, valamint a dolgozók képviselői Kárpátontúli területi, berehovoi körzeti Szovjetének lapja. Орган Берегівського OK (КПб)У та окружноі Ради депутатів трудящих Закарпатської області. ?. évf.51. (691) SZ. Vasárnap, 1951. Július 1. Áralóképek Óvjuk meg szőlőinket a peronoszporától A Szovjetunió Miniszterta­nácsa az elmúlt év végén hv­­ott határozatában területünk számára azt a szerepet irá­nyozza elő, hogy az ország leggazdagabb és legjobban fjlett szőlőtermő vidékévé áljék. Kolhozistáink ennek ■ termében ez évben a Sztálin­­társhoz intézett levelükben, magas versenykötelezettségek­ K­­l tettek ígéretet arra, hogy szovjet kormány határozatát feltétel nélkül megvalósítják. Ez arra kötelezi a kolhozok, szovhozok szakembereit és szőlészeit, hogy odaadóan har­coljanak vállalt kötelezettsé­geik feltétlen teljesítéséért. Ismert szőlészeink: Rakon­­ca Gizella — a Szocialista Munka Hőse csoportjában, Derceni Béla brigádjában, a berehovoi szőlőszovházban, a hárslevelű, furmint, saszla és bakator szőlők hektáronkénti ,0—12 tonna termést ígérnek, bő termés várható a muzsik­­ai és ivánovkai szloszovhp­­okban, a Kalinin, Kirov, En­­elsz, Komszomol és más kol­­ozokban. Szőlészeinknek azonban­em szabad ezzel megeléged­­niök. Az egyre nagyobb mér­őkben terjedő peronoszpora eszélyezteti a bő termést. A kronoszpora tönkreteheti a lveleket, venyigét, virágot, sőt a szőlőszemeket is. S a peronoszpora most nagy tem­etőket fertőzött meg körze­­ünkben. A szőlő ezen megbetegedése uten nem nehéz a védekezés, csak idejében és rendszeresen áúl rézgán­c­ oldattal perme­­czni a tőkéket. Ezt azonban Komszomol kolhozban elmu­­asztották. Babik elvtárs bri­­gádjában minden tőke pero­­■oszporával fertőzött. Ennek ha az, hogy a kolhoz vezető­­sége nem gondoskodott arról, h­ogy biztosítsa a kolhozt ele­gendő rézgáliccal, noha ebből elegendő mennyiséget kaphat a mezőgazdasági ellátó raktá­rában. Nem jobb a Kirov kolhoz­­ban a helyzet. E kolhozban a kitűnően megművelt szőlő­­rszlegekkel közvetlen határos Sz­ Ilonka Gyula brigádjának utólrészlege. E brigád nem k.,z ált­a meg a szőlőrészlegét, ’ -xas a gyom a tőkék között,­­ még jobban elősegíti a peronoszpora terjedését. Ezen a részlegen egyetlen­egy per­metezést sem hajtottak végre. A kolhozban azzal védekez­nek, hogy nincs elegendő per­metező-készülékük. A tények ezzel szemben azt mutatják, hogy gép van elegendő, csak a kolhoz vezetősége nem gon­doskodott ezek kijavításáról, s így a gépek használhatatla­nok. Megbékélnek az ilyen hely­zettel még a v.-baktai kísér­leti állomás szőlőültetvényén, a berehovoi szőlőszovhoz má­sodik és harmadik részlegén, a koszinói és ivanivkai szőlő­­szovhozokban, stb. A kolhozok veztőségének, a szőlészeknek, meg kell érteni, hogy a peronoszpora megbete­gedés nem csak egyszeri ter­mény­veszteséget okoz, hanem kiszívja a tőke minden erejét és sok évre meddővé teszi. A peronoszpora által megfertő­zött tőkék vesszője nem érik meg jól , ezért nem használ­ható iskolázásra, a meggyen­gült tőke kisebb hidegben is azonnal megfagy, az elhullott levelek pedig a következő év­re tárolják a fertőző betegség csíráit. Hogy a fertőzés­ továbbter­jedését megakadályozzuk, az esőzések után 4—6 nappal be kell fejeznünk a szőlő egész területének permetezését. A már megfertőzött leveleket le kell szednünk, s a szőlőktől távol fekvő helyen mélyen el kell ásnunk. A megfertőzött területek környékén fekvő szőlőket gyakran kell permeteznünk. Hogy a fertőzés alapjait kiirt­suk, ha szükséges, el kell tá­volítanunk a venyigéket és a termést is a tőkéről. Igen fon­tos gondosan kapálni a szőlő­ket, azért, mert a gyomnövé­­nyek a peronoszpora legjobb terjesztői. Ezért még az út­­menti füveket és más leveles gyomokat is le kell kaszál­nunk a szőlők területéről. Szőlészeinknek meg kell ér­teni — a peronoszpora elleni harc, a bő termésért folyó harc. Megakadályozva a pe­ronoszpora terjedését­e küz­dünk azért, hogy teljesítsük azokat a kötelezettségeket, me­lyeket Sztálin elvtárshoz inté­zett levelünkben- magunkra vállaltunk. A Kommunizmus A CIMLJANSZKI MEDENCE ÉPÍTÉSÉN Az építkezésen már két hó­nap óta a hatodik építész­­szakasz vezet. Miután telje­sítették a második negyedév tervét, a Cimljánszki gát épí­tői határidő előtt teljesítették a földmunkákat és megkezd­ték az alapok betonozását. Egyre nagyobb méretekben folyik a szárazon is a gát épí­tése. Cseljin földvájó brigádja 10 nap alatt 450 méter hosszú gátat emelt. A gépészek jú­nius 25-re teljesítették júniusi tervüket. Napi három normát végeznek Szvetlov, Kovalenko és más vájógépkezelők. A vájógépeket hengerek kö­vetik. Ezek tömörítik a gát anyagát. Egyes helyeken már megkezdték a gát oldalai si­mítását. A hatodik szakasz építői a Cimljánszki tenger kikötőjét és laképületeit is építik. Már elkészült a kikötő első 10 la­kóépülete, a végéhez közeledik négy kétemeletes ház, iskola és a bölcsőde építése. Már megkezdték az utcák rendezé­sét is. VASÚTVONAL A KUJBISEVI VVE SZAMARA A Volga jobbpartján, Zsigu­liban először hallottak moz­dony­füttyöt. A Kujbisevi VVE építői június 25-én üdvözölték az első vonatszerelvényt, amely a Szizvántól Zsigulov­­ig lefektetett új vasútvona­lon érkezett. E vasutat tavaly ősszel kezdték építeni. A vasútépítők kollektívája nehéz körülmé­nyek között teljesítette a ha­talmas földmunkákat, áthatolt a sínpárokkal a Szamári erdő­kön és a Zsigulovi hegyeken. Az építészeknek nagy segít­ségére voltak a Kujbisevi, Ul­­janovszki, Szaratovi, Penzeni és Cskalovi területek kolhozis­tái. Az első vonaton építő­anya­­gok érkeztek. ­ Végetért az ukrán művészeti és irodalmi hét Moszkvában Az ukrán művészeti héten Moszk­vában bemutatásra került Kornijcsuk A. „Makar Gyibrava“ című szín­darabja is. A FELVÉTELEN: A kievi Lenin rendjellel kitüntetett Franko Iván drámai színház előadásában színre került mű egyik jelenete. Makar Gyibravát, Bucsma A. (balról) a Sztálin díjjal kitüntetett népszinmű­­vész, Topolya Kindrátot, a bányászt, Dobrovolszkij V., a Sztálin díjjal kitüntetett népszinművész alakítja. Bucsuhangverseny Az ukrán művészek a Moszkvai Nagyszínházban tartották meg bucsuelőadásu­­kat. A nézőtéren a moszkvai üzemek sztahanovistái, tudó­sok, az irodalom és művészet tényezői foglalnak helyet. A színpadon vörös zászlók alap­ján aranyló kalászai kere­tezve Lenin V. J. és Sztálin J. V. arcképei láthatók. Alatta az ukrán művészek összevont énekkara és zenekara dalol. Hatalmasan száll a dal Sztálin dicsőségére. Ezután a kar a Dnyeperről szóló népszerű uk­rán dalt zengi. Nagyszerű népdalaikban az ukrán nép arról a boldog és örömteli életről beszél, melyet a testvéri szovjet népek csa­ládjában talált. A búcsúhangverseny rend­kívül nagy sikert aratott és Szovjet-Ukrajna művészetének nagyszerű fejlődését tükröz­te. (TASS). Moszkvában az ukrán művészek festők, szobrászok és iparmű­vészek — több, mint 1000 nagyszerű művet állítottak ki az ukrán művé­szeti hét folyamán. A kiállított tár­gyak között szerepeltek a Kárpá­tontúli terület festőinek és szobrá­szainak művei is. A FELVÉTELEN: Sztálin J. V. elvtárs arcképe, melyet Limarenko V., egy kievi iparművésznő varrt ki selyemvarrással. Lisko K. felvétele. építkezései — az egész nép ügye DRÓTKÖTÉLPÁLYA AZ ÉPÍTKEZÉSEKEN Több, mint 18 km hosszú drótkötélpálya köti össze a be­tongyárat, a bányát és a Kuj­bisevi VVE épülő gátját. A drótkötélpálya egyik sza­kasza a Volgán át vezet. E drótkötélpályán közel 200 csil­le fog közlekedni kővel, ka­viccsal és más épületanyag­gal terhelten. A drótkötélpá­lyák szerelését a nehézgép­gyártási minisztérium egyik trösztje végzi. A Volga part­ján különös szilárdságú, több, mint 100 méter magas fémtor­nyokat emelnek. A fémtornyo­kat 3 drótkötél köti össze. Eze­ken szállítják a betongyár szá­mára szükséges kavicsot és homokot. A tröszt szakemberei a kö­télpályákat egyenként 15 ton­nás teherbíróképességűre ter­vezik. .Jelenleg még számos más felszerelést terveznek. Külön emelődarukat készítenek, me­lyeket a beton elhelyezésére és más anyagok szállítására fognak használni. A Turkméniai főcsatorna útvona­lán folynak a kutatómunkálatok. A FELVÉTELEN: Ribakov Sz I. a geológiai expedíció főmérnöke és Jakimcsuk A. G. kollektor — labo­ránsnő, a kiemelt talajmintákat to­vábbi kivizsgálás végett elszállításra készítik. Tomasevszkij K. felvétele. TUDÓSOK SEGÍTSÉGE A KAHOVKAI VVE ÉPÍTÉSZEINEK Az ukrán SzSzK Tudomá­nyos Akadémiája és a Kahov­­kai VVE építői szocialista együttműködési szerződést kö­töttek. Az USzSzK Tudományos Akadémiájának Elnöksége kö­telezte az ország több egyete­mét, hogy közvetlen részt ve­gyenek a Kahovkai VVE épí­tészei munkájában, segítse­nek laboratóriumaik megterve­zésében, felszerelésében és biz­tosítsák ezeket szakértőkkel. A fizikai egyetem a Kahov­kai VVE számára fényelektro­mos, önműködő szerkezeteket készít. A tudósok különböző kérdé­sekből készítenek szakelőadá­sokat, melyeket az építészek­nek mondanak el. TALAJKUTATÓMUNKA a dél-ukrajnai CSATORNA ÖVEZETÉBEN A Dél-Ukrajnai csatorna övezetében több, mint nyolc hónapon át dolgoztak a térké­pészek és talajkutatók. Az ál­lami bizottság most veszi át a Molocsnai vízgyűjtőmeden­­ce térképét. A mérnökök és technikusok e térképen össze­gezték nyolc havi munkájuk eredményét. Topográfiailag és geodéziailag kikutatták a jö­vőbeli vízgyűjtőmedence 650 négyzetkilométer területű vi­dékét. E munkák eredménye­ként a legfontosabb talajtérké­pet állították össze, amely alapját képezi minden na­gyobb vízi­ építkezésnek. A térképészek és t­alajkuta­­tók expedíciója jelenleg azon fáradozik, hogy a természet­ben jelölje ki a Molocsnai gát helyét.

Next