Vörös Zászló, 1987. január-június (43. évfolyam, 1-78. szám)

1987-01-01 / 1. szám

H­­I­ÓVAL, fagyokkal bú­­csúzott tőlünk az 1986-os év. Milyen gon­dolatokkal is búcsúztattuk? Milyen reményekkel lép­tünk az új, 1987-es évbe? A tavalyi évet az Egyesült Nemzetek Szervezete nem­zetközi békeévvé nyilvání­totta. A kommunista párt, a szovjet kormány mindent megtett annak érdekében, hogy csodálatos kék boly­gónk felett ne emelkedje­nek fel a termonukleáris háború fenyegető felhői. A hazánk által előterjesz­tett építő jellegű, konkrét, bátor békekezdeményezések visszhangra találtak min­den kontinens jóakaratú emberei millióinak szívé­ben. Már több mint 500 napja nem folytatnak or­szágunkban atomrobbantá­sokat. Nehéz elképzelni olyasmit, ami fényesebben, meggyőzőbben bizonyítaná országunk béketörekvését! Bosszantó, hogy az Ame­rikai Egyesült Államok és egyes NATO partnereinek vezetői nem hallgatták meg országunk azon felhívását, hogy vessenek véget a fegyverkezési hajszának, te­gyenek meg mindent an­nak érdekében, hogy az emberi civilizáció nukleá­ris fegyverek nélkül lép­jen be a XXI. századba. 1986-ban nem sikerült konkrét megállapodásokat elérni e téren. Ám a Szov­jetunió, a szocialista kö­zösség államainak dolgo­zói nem veszítették el re­ményüket, hogy végül is a Józan ész legyőzi a csil­­lagháborús terveket, s bé­kés lesz égboltunk. Az 1986-os esztendő az SZKP XXVII. kongresszu­sának, a tizenkettedik öt­éves tervidőszak rajtjának éve volt. Az az év, amely­ben pártunk az átszerve­zésre, a gyorsításra vette az irányvonalat. Az orszá­gunk kommunistái nagy fó­ruma által kitűzött felada­tok egyöntetű támogatásra találtak a szovjet emberek millióinak szívében. Sok minden megváltozott orszá­gunkban az utóbbi hóna­pok folyamán! Bírálóbban és önbírálóbban kezdtük ér­tékelni eredményeinket, ta­nultunk alkotó módon, táv­latokban gondolkozva dol­gozni, igényesebbek let­tünk mind önmagunkkal, mind elvtársainkkal szem­ben. Már mindenütt észre­­vehetőek az átszervezés el­ső gyümölcsei. A kerület ipara határidő előtt teljesí­tette a tizenkettedik öt­éves tervidőszak első évé­nek tervét. Pótlólagosan több mint 3 millió rubel értékű terméket állítottak elő. Az előző évekhez vi­szonyítva jobban dolgoztak a közlekedési, építőipari, szolgáltató szervezetek. Ma­gas terméshozamokkal ör­vendeztettek meg bennün­ket a gabonatermesztők, a gyümölcskertészek, a zöld­ségkertészek, a kerület ál­lattenyésztői pedig elér­ték az áhított 3000 kilo­grammos határt a fejésát­­lagok terén. E sikerek szé­pek, örömmel töltenek el bennünket, ám semmi ala­pot nem adnak arra, hogy megelégedjünk az elért eredményekkel. Az elemzés azt mutatja, hogy tudunk, kötelesek vagyunk még jobban dolgozni! A párt által az ország szociális­­gazdasági fejlesztése meg­gyorsítására, a termelés hatékonyságának fokozá­sára, a tudományos-műsza­ki haladás előmozdítására, a termékek minőségének gyökeres megjavítására, a fűtőanyag-energetikai tar­talékok takarékos felhaszná­lására vett irányvonal va­lóra váltása az új év leg­főbb feladata. Folyik a munka stílusának és mód­szereinek átszervezése, mind nagyobb igényeket támasztanak mindenkivel szemben, függetlenül mun­kahelyétől és beosztásától. A népképviselők kerületi tanácsának ülésszakán jó­váhagyták a kerület 1987-es évi szociális és gazdasági fejlesztési ter­vét. Ennek feladatai fe­szítettek, ám teljes mérték­ben reálisak. Valóra vál­tásuk fő előfeltétele mind­annyiunk kitartó, lelkiis­meretes, alkotó és kezde­ményezőkész munkája. A szocialista verseny él­csapatában a kommunisták­nak kell haladniuk. A párt­tagok kötelesek példát mu­tatni a többieknek az ön­tudatos, lelkiismeretes munkában, az ügyekhez va­ló alkotó hozzáállásban. Az idei esztendő a Szov­jetunió Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetsége XX. kongresszusának esztende­je lesz. Országunk ifjai és leányai hatékony szocialis­ta versenyt bontakoztattak ki e fórum méltó fogadásá­ért. Kétségtelen, hogy az ország kommunistáinak nagy fórumáig hátramaradt hónapokat kerületünk ifjú termelőmunkásai élmunká­val, az összes komszo­­molszervezetekben folyó nevelő tevékenység fel­­élénkítésével, a munka stílusának és módszereinek megváltoztatásával fogják emlékezetessé tenni. Az új évben méltatjuk szocialista államunk törté­nelmének kiemelkedő ese­ményét , a nagy októbe­ri szocialista forradalom 70. évfordulóját- Ez nagy, fényes ünnep lesz! Mind­annyiunk feladata, hogy e jubileumot kiváló munkasi­­kerekkel fogadjuk. Boldog új évet, tisztelt elvtársak! Békés eget, bol­dogságot kívánunk önök­nek! BÉKÉS ÉGBOLTUNKÉRT, A NÉP BOLDOGSÁGÁÉRT VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! v­O­LD AZ UKRAJNAI KOMMUNISTA PÁRT BEREHOVÓI KERÜLETI BIZOTTSÁGÁNAK IS A NÉPKÉPVISELŐK KARPATONTÚLI TERÜLETI BEREHOVÓI KERÜLETI TANÁCSÁNAK LAPJA - я ВИН ■ -ц-ц------------------- - - ------■ -Az újság 1945. december 2-tól jelenik meg­­. (6006.) szám 1987. január 1. CSÜTÖRTÖK Ara­b képek Petrenko V. plakátja. (RATAU-képszolgálat) AZ ENERGETIKUSOK MEGBÍZHATÓ MUNKÁJA Mari (Türkmén SZSZK). Közép-Ázsia egyesített energiahálózatának megbízható egységévé vált a Szovjetunió 50. Évfordulója Mari Állami Kerületi Vilanytelep. Több mint három hónapig- teljes megter­heléssel" működött az erőmű mind a hét turbinaegy­­sége és 32 millió kilowattóra villamos energiát ter­melt, így üzemel a villanytelep Jelenleg is, hogy pó­tolja azt a kiesést, amiért a víztárolók alacsony víz­szintje miatt több közép-ázsiai vízerőműnek ideigle­nesen csökkent a kapacitása. A feszes munkaüzem da­cára az energetikusok nem feledkeznek meg a taka­rékosságról sem. Tavaly 8 ezer tonna feltételes üzem­anyagot takarítottak meg. (TASZSZ) JANUÁR 1. - A KUBAI FORRADALOM GYŐZELMÉNEK NAPJA »ooooooooooooooooooooooo HAT éve a szovjet tu­­­risták egy csoport­jában én is ellátogattam Kubába, a szabadság szi­getére, abba az országba, ahol a nyugati féltekén először vált valóra a dol­gozók álma, ahol jelenleg a szocializmust építik. Ad­dig csupán a könyvekből, folyóiratokból, újságokból, valamint azok elbeszélésé­ből ismertem Kubát, akik már jártak a szabadság szigetén. És íme, a hatalmas TU repülőgép, átszelve 12 óra alatt az óceán kékjét, a havannai repülőtéren lan­dolt. A pilóták büszkén irányították a hatalmas gé­pet a parkolóhelyre, ahol már vártak bennünket a vendégszerető házigazdák. Vörös szegfűkkel és apró emléktárgyakkal kedves­kedtek nekünk. Néhány perc múlva a jelenlevők egymás kezét megfogva több nyelven énekelték el az ismert dalt, amely sze­rint »A forradalomnak van kezdete, de nincs vége...« E­­kis megható ünnepség után bármerre is jártunk, mindig örömmel gondol­tunk a forradalomról szóló dalokra, sőt gyakran ma­gunk is az alkalmi kórusok részvevőivé váltunk. Ku­bában sok emlékmű van. Ám a legkedvesebbek min­denki számára az ország függetlenségéért életüket áldozó hősök emlékművei. Több száz­­ezer van be­lőlük. Egyszer Havannában, meghallva az orosz beszé­det, egy fiatalember lé­pett csoportunkhoz. — Rodrigez — mutat­kozott be és elmondta, hogy annak idején Lvov­ban tanult, sok szovjet di­ákkal barátkozott. Most a főváros egyik tudományos kutatóintézetében dolgozik, ő az orosz nyelvszakkör vezetője. Szeretettel emlékezett Lvovra, arra a városra, ahol ifjúságának egy részét töltötte, szólt azokról a kár­­pátontúli fiúkról, akikkel együtt tanult. Rodrigez gyakran járt a Kárpátokban, szeretett síelni, szánkózni. Ha szó esik a Szovjetunióról, min­dig mesél barátainak a ke­mény telekről. Természete­sen minket is megkérdezett, milyen az időjárás a he­gyekben, Moszkvában. Soha nem feledem a Kubában töltött két hetet. Sok találkozót szerveztek számunkra a főváros lakói­val. Havanna üzemelnek, gyárainak dolgozóival, a diákokkal. Sok ajándéktárgyat hoz­tam haza, egy részüket ba­rátaimnak ajándékoztam. Ezeken a hosszú téli esté­ken pedig a térdemre ül­tetem Mihajlikot, a kisfia­mat, és mesélek neki a szabadság szigetén végbe­menő szocialista építésről, az ottani bátor hazafiakról. Ezekben az újévi napok­ban a kubaiak ünnepélyes keretek között méltatták a kubai forradalom évfordu­lóját. Örülök, hogy jártam ebben az országban, s ez­zel én is velük ünnepelek... Szavko Mihail, a bútorkészítő és -javí­tó üzem főmérnöke A KUBAI FÖLDRE EMLÉKEZVE... Havanna. Az önkéntes munka igazi ünnepévé vált itt a nagy októberi szocialista forradalom 69. évfor­dulója tiszteletére rendezett nemzeti munkavasárnap- Ezen a szocialista Kuba több mint 2 millió dolgozója vett részt. Köztük volt Fidel Castro, a Kubai Kom­munista Párt Központi Bizottságának első titkára, az Államtanács elnöke és a köztársaság minisztertaná­csának elnöke. A képen: Fidel Castro válaszol a munkavasárnap részvevőinek, a José Marti kohászati kombinát dol­gozóinak kérdéseire. Fotó: Prensa Latina—TASZSZ

Next