Vörös Zászló, 1990. július-december (46. évfolyam, 78-153. szám)

1990-07-03 / 78. szám

A TANÁCSOK * * A­MIKOR leírtam ezt ** az optimista cí­­­met, elgondolkoztam: va­jon valóban a jövőbe néz harmincháromezer lélek­számú városunk? Ha így van, vajon hova tartunk? Mindenki szeretné, ha a több mint nyolcszáz éves Beregszász meg­őrizné építészeti arcula­tát, ha dicső történelme nem veszne bele a helyi építészek bábeli terveibe. Természetesen azt is szeretnénk, ha csökken­nének a gondok, ha ja­vulna a lakáshelyzet. A lakáskérdés a be­regszásziak legfájóbb pontja. Beregszászban ma 4744 lakóház és 7740 lakás van. 1200 család áll sorban, köztük sok a fiatal házaspár. A számok a városi ta­nács második ülésszakán hangzottak el, amelyen szervezési kérdése­ken kívül megvitatták a város további beépítésé­nek kérdését is. Szinte minden képviselő megje­lent, figyelmesen hall­gatták Kincs Gábor he­lyettes tanácselnök és Gerics Miroszlav főépí­tész beszámolóját. Ez utóbbihoz számos kérdést intéztek, s Gerics elv­társ igyekezett azokra kimerítő, alapos válaszo­kat adni. Nem mindenki volt elégedett, de az elhangzott javaslatok, észrevételek segíteni­ fog­ják a végrehajtó bi­zottság, a járási architek­túra munkáját. A három és félórás ülés­szak után megkérdeztem Pataki Istvánt, a városi tanács végrehajtó bizott­ságának elnökét, hogy vajon beigazolódtak-e el­várásai. Pataki elvtárs a következőket válaszolta: Az ülésszak alap­jában véve sikeresnek mondható, ám bosszantó, hogy a képviselők nem készültek fel kellőkép­pen, gyakran másodren­dű kérdéseket feszegettek Egyet kell értenem a mondottakkal. Sevcsenko Zoja, a járási kórház dolgozója vádlóan hozta fel a Vörös Hadsereg ut­cai lakónegyedben ural­kodó áldatlan állapoto­kat. Mit lehet tenni? Ez a kérdés ma sok embert nyugtalanít, de a nép képviselők sem tudnak választ adni rá. A fel­szólaló véleménye szerint a Gerics Miroszlav által előterjesztett lakásprog­ramot korlátozni kell és a fennmaradó összeget a lakónegyed csatornarend­szerének felújítására kell fordítani. Azonban a vá­rosnak nincs erkölcsi jo­ga csökkenteni a lakás­építés ütemét, s tovább bonyolítani az amúgy is súlyos helyzetet A köz­művek rekonstruálására más pénzeszközöket kell találni. Kikértem a járás fő­építészének véleményét arról a javaslatról, hogy a város kör­nyéki hegyoldalakon építsenek egy-, illetve két­szintes lakóházakat. Ge­rics Miroszlav elnevette magát: ilyet csak az mondhat, aki nincs tisz­tában az építészettel. A talajvizek igen sok kárt okozhatnak. Építeni azon­ban kell, de nincs­­ hol. Tavaly a magánépítkezők­nek 308 telket utaltak ki, az idén már 180-nál tartanak, s a kérvények egyre érkeznek Tervben van a Vörös Hadsereg utcai és a Munkácsi út­­közi lakónegyedek beépí­tése, összesen 2660 lakás fog elkészülni Emellett szükség van óvodákra, iskolákra, kereskedelmi és szolgáltatási egysé­gekre. A lakótelepek ter­vezésekor gondolni kell arra is, hogy legyen hol leparkolni a gépjárművel A garázsok ügyével nem akkor kell foglalkozni, amikor a lakók már be­költöztek a lakásokba! A szabadba leállított jár­műveket gyakran feltö­rik, ellopják E gondolathoz csatla­kozott Máté Vaszilij kép­viselő, a járási belügyi hi­vatal vezetője is. Szót kért Gerevics János, a 4. sz. középiskola igazgató­­helyettese és Tyimofejev Viktor, a járási Agroker dolgozója is. Gerevics János felhívta a figyel­met arra, hogy meg kell őriznünk városunk törté­nelmi arculatát. A be­építést felelősséggel kell végezni, hiszen mielőtt valakinek telket adnak, egy másiktól el kell venni a területet. A vá­rosnak gyakorlatilag már nincs saját földje. A környező földek a Marx Károly a Csapajev Kol­hoz és a Muzsalyi Szov­­hozüzem területei. Ott van még Búcsú, ahol a kiskertek 0,4-0,5 hektárt foglalnak el családon­ként, ám mivel kolhozud­varokról van szó, a kertek nem vághatók le. Igen ám, csakhogy Bú­csú immár harminc éve a városhoz lett csatol­va, s azóta alig maradt az ottlakók között kol­hoztag, tehát nem is áll jogukban ekkora föld­részleggel rendelkezni. A kertekben 200 telket terveznek kimérni ma­gánépítkezőknek. Ám hamarosan életbe lép a földről és a tulajdon­ról szóló törvény. Mi lesz akkor? Szerintem kompromisszumos meg­oldást kell hozni, mi­vel a lakásprogramot 2000-re végre kell hajtani! Más kiút nincs! Ezt meg kell érteniük a bú­­csúiaknak Tyimofejev Viktor az építőanyag-lerakat tevé­kenységéről szólt, ahol a fiataloknak az építőanya­got kellene beszerezni. Ám a lerakaton gyakran megsértik a cement, a tégla, a faanyag értéke­sítésének szabályait, be­csapják az ügyfeleket. A felszólaló idézett is Szi­­don Mihail nyugdíjas kér­vényéből, aki már több ízben felkereste a lerakatot, hogy besze­rezze a neki szükséges anyagot. Az ott dolgo­zók durvák a vásárlók­kal, nincsenek tekintet­tel az etika íratlan sza­bályaira Szót kért Kriv­­arjuk Éva,­­ aki a sa­ját szemével győződött meg a lerakaton uralkodó ál­datlan állapotokról, há­romszor járt ott, hogy faanyagot vegyen, ám mindannyiszor csak ígé­retekkel hitegették. Vagy felajánlották, hogy fi­zesse a dupla árat. Ez vajon becsületes dolog? Honnan vegyenek a fia­talok ilyen óriási pénze­ket? A lerakat dolgozói­nak, Pál Sándor igazga­tónak változtatniuk kell munkastílusukon Érzelemdús volt Máté Vaszilij felszólalása. Ért­hetetlen miért nem vá­laszolt meg minden kér­dést a milíciafőnök, aki kijelentette, hogy aki mindent akar tudni, az keresse fel a dolgozószo­bájában és majd ott elbeszélgetnek Bizonyára egyetértenek velem ab­ban, hogy elmúltak azok az idők, amikor vezető személy ilyen hangon be­szélhetett az emberekkel. Nem lett volna egysze­rűbb ott helyben meg­válaszolni a képviselők kérdéseit, mintsem el­várni, hogy felkeressék a járási belügyi hivatal adminisztrációs épületé­nek második szintjén? Azon a kijelentésen, hogy a milícia és más ellen­őrző szervek januárban tartottak vizsgálatot az említett építő­anyag-lerakaton és sem­milyen szabálysértést nem észleltek, a jelenlevők keserűen nevettek. Hogy lehet az, hogy a képvi­selőcsoport súlyos vissza­éléseket fedezett fel a milícia pedig semmilyen hiányosságot nem ész­lelt? Vajon szükségünk van-e ilyen milíciára? Az ülésszak a végé­hez közeledett. Szót kért Bodó Pál, a járási­­ tanács végrehajtó bizottságának elnöke is. Kulesov Oleg képviselő azt az észrevé­telt tette, hogy azért tértek el a felszólalók olyan gyakran a napi­rendtől, mivel előre nem ismerték azt, pedig a já­rási lap jóelőre közölte. A jövőben célszerű len­ne jobban megszervezni a képviselők értesítését a napirendről, be kellene vonni őket annak kidol­gozásába Az ülésszak ügymenetébe be kell ik­tatni egy új pontot egyéb elnevezéssel, hogy a képviselőknek legyen le­hetősége felszólalni és kifejteni véleményüket az égető problémákról, ja­vaslatokat, észrevétele­ket tenni. Az ülésszakon a Kár­pátaljai Magyar Kulturá­lis Szövetség járási szer­vezete képviselőcsoport­jának nevében Kiss István képviselő olvasott­­ fel nyilatkozatát, amelyről lapunk egyik soron le­vő számában olvashatnak részletesebben. Papis Altban A VÁROS A JÖVŐBE NÉZ! HAZAI KÖRKÉP Riga: Az építőiparnak nagy hasznára van a Lett Tudományos Akadémia és a Lett Építőipari Ku­tatóintézet tudósai által nyert új műanyag, mely egyebek között szilár­dabbá teszi a betont, cement megtakarítását teszi lehetővé. Az új adalékanyag a papíripar hulladékanyagából a cellulóz főzése közben ke­letkező lignoszulfoná­tokból készül Csak a köztársaságban évente több tízezer tonna halmo­zódik fel belőle. Alma-Ata. Először si­került fizikailag mo­dellezni az Aral-tenger körzetében előforduló homok- és sóviharokat a kazah főváros tudósainak Hosszú évekig tanulmá­nyozták ezt a jelenséget A modell alapján el­vileg új Információhoz jutottak arról, milyen intenzitással koptatja a légkör a kiszáradt ten­gerfeneket Azt is ta­nulmányoz­zák, milyen irányba hordja szét a homokot az erős vi­har. Rusztavi. A fémkohá­szati üzemben világ­színvonalú videomagne­­tofonok, komputerek és televíziók gyártását kezd­ték meg. A technológia az osztrák Suratron cég­től származik, mellyel szerződést írtak alá. (Ukrinform-TASZSZ) YIKA« РИМЛТ-ШАЇ, EGYESÜLJ­ETEK! ( K­O AZ UKRAJNAI KOMMUNISTA PÁRT BER­EGSZÁSZI JÁRÁSI BIZOTTSÁGÁNAK ÉS A NÉPKÉPVISELŐK KARPATONTYU TERÜL­ETI BEREGSZÁSZI JÁRÁSI TAN­ÁCSÁNAK LAPJA MOSZKVÁBAN MEGKEZDTE munkáját az szkp xxvm. KONGRESSZUSA Tegnap moszkvai idő szerint 10 órakor megkezdte munkáját a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVIII. kongresszusa. Országunk kommunistáinak magas fórumát Gorbacsov M. Sz., az SZKP KB fő­titkára, a Szovjetunió elnöke nyitotta meg. Megvitatás után a kongresszus elfogadta a na­pirendet, a munkarendet, megválasztotta a munka­­bizottságokat. Az SZKP Központi Bizottságának beszámolóját Gorbacsov M. Sz. tartotta meg. (Rádióbí­ alapján) TÁJÉKOZTATÓ : XXI összehívás a bereg­szászi városi tanács kép­viselőinek megválasztá­sáról Az Ukrán SZSZK he­lyi tanácsai képviselőinek megválasztásáról szóló tör­vény 49. és 50. cikkelyei értelmében a városi válasz­tási bizottság közli, hogy a városi tanács képviselő­jének lett beregisztrálva. A 16. sz. választókerü­letben az 1956-os születésű VASZILCSENKO Natá­lia Haroldovna, a közpon­tosított könyvtárhálózat vezető könyvtárosa, az SZKP tagja, beregszászi lakos A 61. sz. választókerü­letben az 1959-es szüle­tésű FÜLÖP Anna, a rá­diógyár tervezőmérnöke pártonkívüli­ beregszászi lakos. A 64. sz. választókerü­letben az 1927-es születé­sű WALLA György, a konzervgyár szakszerve­zeti bizottságának elnöke, pártonkívüli beregszászi lakos. Városi választási bi­zottság Hmelnyickij. A Kosza­­reva Nyina bőrdíszműves által készített termékeit­­nek művészi értéke van. Több ízben bemutatták őket országunk nagy vá­rosaiban és külföldön, az iparművész tehetségét a Szovjetunió Népgazdasá­gi Kiállításának okleve­lével és aranyérmével is­merték el. Koszareva Nyina, az USZSZK érdemes népmű­vésze, a Szovjetunió Képzőművészeti Szövet­ségének tagja húszéves al­kotó munkássága során sikeresen egyeztette a néphagyományokat és a korszerűséget. A képeken: Koszare­va Nyina munka közben: a művésznő munkadarab­jai. Falin V. és Gorgyije­­vics O. felvételei f Ukrinform) A LAKOSSÁG FIGYELMÉBE! A területi tanács végrehajtó bizottságának 1990. május 22-én kelt 152. sz. rendelete alapján a Be­regszász-Asztély útvonal felújítása miatt július máso­­dikától ideiglenesen lezárják az asztélyi határátke­lőhelyet. A magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg megyé­be látogatni szándékozók a haranglábi, a kaszonyi vagy az újlaki határátkelőt vehetik igénybe.

Next