Beregi Hírlap, 1992. július-december (48. évfolyam, 54-104. szám)

1992-07-01 / 54. szám

A NÉPKÉPVISELŐK KÁRPÁT­ALA­ TERÜLETI BEREGSZÁSZI JÁRÁSI TANÁCSÁNAK ÉS A JÁRÁS TÁRS­AD­ALMI-POLITIKAI SZERVEZETEINEK LAPJ­A Ai tjaág IMS. dw—ihar Э-11 Jab­alk 'eg. 54. (0529.) 1992. JÚLIUS 1., SZERDA SZOCIÁLIS VÉDŐHÁLÓ Új fogalmakat tanu­­ lunk-tanulgatunk. Ami­kor­­ először hallottam a »­szociális védőháló« ki­fejezést, egy kép jelent meg lelki szemeim előtt: cirkuszi porondon kife­szített védőháló, amely a hajmeresztő mutatvá­nyokat végző artistát — ha egy óvatlan mozdulat miatt lezuhanna — a ha­láltól ugyan megvédi, de kisebb záródásoktól з a lelki sokktól már nem. Va­jon egy ilyen zuhanás után lesz-e lelkiereje újra kezdeni az élet mutatvá­nyát? Ukrajna kormánya je­lenleg szociális védőhá­lót szövöget polgárainak. Március 14-én hagyta jó­vá azt az állami progra­mot, amelyet Ukrajna Munkaügyi Minisztériu­ma más minisztériumok és főhivatalok, az Ukrán Független Szakszerveze­tek Szövetségének Taná­csa részvételével dolgo­zott, ki. A lakosság kis­­jöve­delmű , rétegeinek nyújtandó természetbeli és pénzsegély megszerve­zése állami programjá­nak köszönhetően kaptak már az első negyedévben a nem dolgozó nyugdíja­sok kivétel nélkül egysze­ri 200 rubeles segélyt, amelyet nyugdíjukhoz szá­moltak fel. Mi van még ebben a programban? Az a cél, hogy minden településen felkutassák és nyilvántartásba vegyék a kisjövedelmű, minde­nekelőtt munkaképtelen, egyedülálló és idős polgá­rokat, nagycsaládokat, félcsaládokat, akik sürgős anyagi támogatásra szo­rulnak. Rövid- és hosszú­­távú programok készítése, a természetbeli és pénzse­gély folyósítása, ingyen­konyhák létesítése, a ru­házat, lábbeli, tüzelő rögzített áron való érté­kesítése a­­kisjövedelműek­­nek... Olcsó, leértékelt vagy, már viselt ruha és lábbeli­ gyűjtése, vegy­­tisztítása és a kisjövedel­mű családoknak való ela­dására szolgálatok létre­hozása... "Az alternatív katonai (munka) szolgála­tosok bevonása a nyugdí­jasokkal és magányos munkaképtelen polgárok­kal való munkába... Gon­­­doskodni arról, hogy a kommunális vagyom­­ pri­vatizációjakor előnyt él­vezzenek azok a polgárok vagy­­ egyesülések, ame­lyek a jótékonysági étkez­dét, szaküzletet és más szociális létesítményt a kisjövedelmű, munkakép­­telen és idős polgárok ki­szolgálására kívá­ják be­rendezni... A városokban éjszakai menedékhelyek felszerelését is előirányoz­ták a hajléktalanoknak... A 22 pontos állami programnak még negye­dét sem érkeztek megva­lósítani, s íme, június 10- én Ukrajna Miniszte­ri Kabinetje határozatot hozott arról, hogy a kisjö­vedelmű polgároknak az élelmiszer beszerzésére ha­vi pénzkifizetéseket kell eszközölni. Érthető ez, hisz június 11- től elszabadultak az élelmiszerárak. Szabad­árasak lettek a tej- és tej­termékek, nyilván a hús és húskészítmények is köve­tik ezt, hogy a zöldségről és gyümölcsről már ne is beszéljünk, hisz az idén szuperszónikus sebesség­gel száguldanak azok árai is. Egy kilogramm para­dicsomért a piacon 100 rubelt, egy kilogramm ti­­nórugombáért 400 rubelt is kérnek. Igaz, nem feltétlenül kell primőr paradicso­mot vagy tinórugombát vásárolnunk. Nem is igen tehetnénk meg, hisz több nap, mint kolbász, s na­gyon szerényre kell fog­nunk mindannyiunknak be­vásárlásainkat, hogy kijöj­jünk a fizetésünkből. Nem is jut másra belőle, rá­megy mind az élelmisze­rek bevásárlására! ■ Az élelmiszerdrágulás kompenzálására kifize­­tendő havi pénzsegély Uk­rajna Munkaügyi Minisz­tériumának előzetes szá­mításai szerint 17 millió állampolgárt fog érinteni, ezeknek a fele nyugdíjas.. Hogy kik kaphatnak ilyen segélyt? Mindazok, akik­nek a havi jövedelmük át­­­laga egy családtagra szá­mítva, az előző negyedév­ben nem érte el a mini­mális­ fizetés kétszeresét. Három éves korig 270 ru­bel, 3-6 évesig 330, 6-10 évig 390, 10-13-ig 460 rubelt 18-tól a nyugdí­jaskorig (nők 55-ig, fér­fiak 60-ig­ 370, a nyug­díjasok pedig 360 rubel hozzájárulást kaphatnak havonta az élelmiszercik­kek vásárlásához. Kap­hatnak, mondom, mert a határozat végrehajtását június 1040. év végéig irányozták­ elő, s abban az esetben, ha a polgár kér­vényt, a csalá­d összetéte­léről szóló igazolást nyújt be, no és természetesen a család minden tagjára eső jövedelmet igazoló iratot. Ezek beszerzése nem kis munka lesz, ha számba­­vesszük, hány családot érint ez a határozat. Sokkal nagyobb gond az, hogy mire megkaphatják a segélyt, már nem azt fogja­­érni a pénz, mint amikor megállapították a mértékét. Már a fizetés sem éri azt, ammikor meg­kapjuk, mint hónap ele­jén: rohamosan csökken a vásárlóértéke, ezért nem csoda, hogy Oroszország­ban fontolgatják. Jó len­ne bevezetni a havi négy­szeri fizetést az állami in­tézményekben. Egyrészt ke­vesebb rubelre lenne szük­ség, másrészt talán még vásárolhatnának is érte va­lamit. Töprengek, mire is ele­gendőek ezek az összegek, amelyeket a kormány jut­tatna havonta az élelmi­szerek vásárlására a szegé­nyeknek. Kenyérre és tej­­­re nyilván elegendőek, te­hát a túlélés megoldott... lenne mindenki számára. S­ talán igaza van abban Fo­­bininak, a miniszteri kabi­net elnökének, hogy a leg­fontosabb az élelem min­denki számára, mert nad­rág nélkül járhatunk, de üres hassal aligha. Csak­hogy: az a bizonyos nadrág télen már nemigen nélkü­lözhető, mint ahogy kell meleg a­­lakásokban és még egy sor olyan dolog, ami az alapellátás kategóriá­jába tartozik. Ám úgy tű­nik, ezekről is le kell mondanunk, s nemcsak a segélyezettekhez számí­tott 17 millió ukrán ál­lampolgárnak. A napok­ban Palágyi Mária, a ru­hagyár mérnök-technoló­­■ gusa járt szerkesztősé­günkben. 80 éves édesany­jának nyugdíját találja kevésnek az­­ átszámolás után. 26 évi munkaviszony után csupán 440 rubel az idős asszony havi járan­dósága. Hogy lehet ez? — kérdezte. Sajnos, nincs egyedül e kérdésével, mert mióta a járási társadalom­­biztosítási osztály közöl­te, hogy befejeződött a nyugdíjak átszámolása, s a nyugdíjasok a postán reklamálhatnak, ha nem kapták meg járadékukat, az érdekeltek szinte búcsú­­járást rendeznek a postán és a társadalombiztosítá­si osztályon. Nehezen tudatosul az emberekben, hogy ha Ki­­jevben megjelenik egy rendelet, — így például a minimális nyugdíjak fel­emeléséről — annak vég­rehajtása sokszor hónapo­kat igénybe vevő időszak. De hogy is lehetne más­képp! Több mint 20 ezer a nyugdíjakra vagy se­gélyre jogosultak száma járásunkban, az ugyan­ennyi akta és személyi ü­gy kézbevételét, átszámolá­­sát jelenti. Г^­-egy fel­,­ügyelő a társadalombizto­sítási osztályon jó, ha na­ponta 30 üggyel megbir­kózik. Ők is csak embe­rek! S aztán, mire a nyug­­díjasok megkapják pénzü­ket, az rég értékét veszí­tette a mai inflációs idő­ben. Egyébként a nyugdí­jak és segélyek kétszeres emelésére vonatkozó át­­számolásokat még csak­ most kezdték meg! Belete­lik egy kis­­ idő, mire az utolsó aktát is átszámolják, s mindenki megkapja a duplájára emelt nyugdíját! A rendeletek havonta változnak, végrehajtásuk elhúzódik, a kisjövedel­műek megsegítését célzó jószándékú határozatok és rendeletek mire leértnek a polgárokhoz,­ alig érnek valamit. Másrészt a szo­ciális védőháló szemei is túl nagyok, kiesnek belő­lük sokan olyanok, akik bár megvan a minimális fi­zetés kétszerese minden családtagra számítva, de alig-alig tudnak fizetés­től fizetésig eltengődni. De hogy is legyen más­képp, ha minden szabadáras lesz, s a­ fizetés alig vál­tozik? Az előbb említett Palágyi Mária készített egy költségvetést arról, mennyi élelmiszer szük­séges egy négytagú csa­lád heti élelmezésére. Tej, kenyér, hús, liszt, cukor, zöldség, burgonya, vaj (40 dkg), kolbász, retek, káposzta, uborka, paprika, tojás, szalonna, zsír vagy olaj, keménysajt, s ami tényleg luxusnak számít,­ 2 kg paradicsom is szere­pelt a listán, s amikor a mai árak ismeretében ösz­­szeadtuk, hogy mennyibe kerül egy hónapra az élelembevásárlás, több mint hatezer rubel lett a végeredmény! Tegyük a szívünkre a kezünket: ki tud ennyit élelemre for­dítani a családi költségve­tésből? Hiszen ennyi jö­vedelme nem is biztos, hogy van egy négytagú családnak! S a felsoroltak között nem volt egy csé­sze fekete, sem egy fagy­lalt, sem egy cukrászsüte­mény! Csak a legfonto­sabb élelmiszercikkek. Leszegényedtünk, az életszínvonalunk a béka hátsó része alatt csücsül, s olykor hajlamosak va­­­gyunk azt hinni, hogy rosszabb már nem is le­het. Ám tudjuk, még jö­hetnek rosszabb napok is, a kisjövedelmű állam­polgárok megsegítésére szolgáló állami program előirányzatai legalábbis erre­ engednek következ­tetni. Tanuljunk meg hát szegényesen élni?­ Mi mást tehetnénk... Balogh Irén" .. CEGEK­ES A város egy sor válla-' laténak már saját üzlete van! így például a város­központban nyílt meg a ruhagyár boltja, a Nová- ÜZLETEK tor rádiógyár is berende­zett egy saját termékeit árusító üzletet több mint egy esztendeje a gyár t­­­rületén, ahol színes televí­­ z" »• i■ ziót, kávédarálót és más árut olcsóbban kaphatunk. Viszont a finommechani­kai üzemnek nincs semmi­lyen kereskedelmi egysé­ge, ezért aztán­­ kénytelen az utcán kirakodóvást rendezni. Az a jó,­ ho, eladja­­termékeit, légy bevétele! (Tudósítónk VÁSÁROLJANAK! Múlt pénteken a vári kereskedelmi központban sok ember gyűlt össze. Az Ungvári Ruhagyár tartott itt­ divatbemutatót saját termékeiből: női kosztü­möket, felsőruhákat, szok­nyákat vonultattak fel a csinos lányok, s nem vala­mi divatjamúlt holmikat, hanem a nyári divat új­donságait, amelyeket egyenesen a divattervezők műhelyéből hoztak ide. Majd a fél falu népe meg­tekintette a központban felsorakoztatott ruházati cikkeket. "Az ungváriak 800 ezer rubel értékű árut VÁSÁROLJUNK! szállítottak ki Váriba, s ennek a mennyiségnek túl­nyomó része gazdára ta­lált. Hiszen ha divatos és szép­­ az­ öltözék, aligha marad a polcokon, különö­sen ha rögvest a futósza­lagról került az le. Hasonló vásárlással egybekötött divatbemuta­tókat minden idényben rendeznek a vári kereske­delmi központban. Ezt már megszokták a faluban. S van rá igény, hisz a vá­riak is divatosan, szépen és újszerűen akarnak öl­tözködni........ Misik Mihajlo А TOLLHEGYEN >000000♦ «oo»»»<i»»oo»o<x>o SZÓRAKOZNAK VELÜNK? Megdöbbentő, hogy időnként egyes felelős szemé­lyek milyen nagy örömüket lelik abban, hogy bosz­­szantsák az embereket. Hírt kaptunk arról, hogy a kaszonyi határátkelőről visszaküldték azokat, akiknek nem volt­­a személyi igazolványukban az ukrajnai ál­lampolgárságról szóló bejegyzés. Azt hittük, hogy »fentről« uatsították erre őket. Ám Rohály Georgij, a járási bejelentőhivatal vezetője határozottan állítot­ta, hogy ilyen parancsot nem kaphattak a határőrök, hiszen, arról őket is tájékoztatták volna. Nincs is ér­telme egy ilyen intézkedésnek, hiszen a személyi igazolványokba történő bejegyzések eszközlése a já­rás állami közigazgatása vezetőjének rendelete értel­mében grafikon szerint a megjelölt határidőkön be­lül­ történik. Rohály Georgij elmondta, hogy az útlevélosztály előtti sorban kimerült és a határról visszatérített em­berek keresik fel őket, így hát nem csoda, hogy so­kan kitörnek magukból. A személyi igazolvány lepe­­csételése viszont nem egy két perces dolog, ami nagy figyelmet és­ pontosságot igényel. Lehetetlen betarta­ni a grafikont, fennakadások fordulnak elő a bejelen­­tőhivatal munkájában. Nincs más dolguk a határőrök­nek, mint az, hogy szórakozzanak az emberekkel? — tette fel a kérdést a belügyi osztály őrnagya. Sajnos Pivovarov Konsztantyinnal, a határőrpa­rancsnokkal nem sikerült telefonkapcsolatot létesíte­nünk, mivel már több napja nem működik a vonal. V. Baluhtovnak, a parancsnok nevelői munkával foglalkozó helyettesének telefonáltam, aki szintén hallott arról, hogy a határról visszaküldik azokat az embereket, akiknek a személy­­ igazolványban nincs meg a megfelelő bejegyzés az állampolgárságról. El­mondta viszont, hogy nincs tudomásuk a felsőbb szer­vek ilyen irányú utasításáról. Hiszen ha lett volna ilyen rendelet, nekik is szóltak volna­­ arról. Nem hozott ilyen rendelkezést a járás állami közigazgatá­sának vezetője sem. Ha a kaszonyi határőrség önkényesen intézkedett, az ügyet ki kell vizsgálni. Ha viszont utasítást­ kap­tak a felsőbb szervektől, akkor feltétlenül tájékoztatni kell az elnöki megbízottat, vagy helyetteseit, a többi illetékes szervet és szolgálatot... Ebben az esetben, úgy tűnik, hogy nem tudja a bal kéz, mit csinál a jobb. Papis Mihajlo

Next