Beregi Hírlap, 1993. július-december (49. évfolyam, 46-95. szám)

1993-07-01 / 46. szám

A NÉPKEPVISELÖK КЛАР АТ AUA! TERÜ­LETI BEREGSZÁSZI JÁRÁSI TAN АС ШШ AK ES А ZARAS TÁRSADALMI­­FŐÚTIRA! SZERVEZETEINEK LAPJA A* *mt 1*< в. ШштШ нм m*. І (6720)'sZám І 1903. JÚLIUS 1 . CSÜTÖRTÖK VENDÉGÜNK A KÁRPÁTALJAI SZÖVETSÉG Június 21-én a járási Közigazgatási hivatal épü­ltében tartotta, kihelyezett, kibővített elnökségi ülését ■i Kárpátaljai Szövetség. Dr. Kecskés Mihály egye­temi tanár, a Szövetség ügyvezető elnöke köszön­tötte az egybegyűlteket. Elmondta: március 27-én tartotta tisztújító közgyű­lését a Kárpátaljai Kör, ez alakult át Kárpátaljai Szövetséggé. Az egyesü­let hiánypótló, hiszen az Erdélyi Kör, a délvidéki magyarokkal kapcsolatot tartó Hunyadi Szövetség és­­a Felvidéket segítő Rákóczi Szövetség tevé­kenységével már megelőz­te a Kárpátaljai Szövet­séget. "­ Mi a közösség célja? A Kárpátaljáról valamikor elszármazott emberek az igényeknek megfelelően szeretnének segíteni a szülőföldhöz kötődőknek Tisztában vannak gondja­ikkal, a lehetőségekhez mér­ten szeretnék elősegíteni problémájuk megoldását. Erről beszélt Csoóri Sándor, a Magyarok Vi­lágszövetségének elnöke is, aki megtisztelte jelen­létével a tanácskozást. Érdekes és tanulságos volt Vinczeffy Zsoltnak, a Gödöllői­­ Agrártudományi Egyetem tanárának beszá­molója arról, hogy mintegy két esztendeje munkálkod­nak az egyetem kihelye­zett főiskolájának létre­hozásán. Azt szeretnék el­érni, hogy Beregszászban és környékén magyarorszá­gi tanárok közreműködé­sével képezzenek agrármér­nököket. A bejelentés nem vál­tott ki egyöntetű helyes­lést a hallgatóság köré­ben. Milován Sándor, a KMKSZ alelnöke megkér­dőjelezte, van-e jogunk el­fogadni a magyar állam pénzét a főiskola működ­tetésére. Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke kijelentet­te: a­­pedagógusszövetség­től senki nem kérdezte meg, vajon Kárpátalja ma­gyarsága igényli-e egy­általán egy ilyen oktatási központ létrehozását. A Kárpátaljai Szövet­ség kihelyezett elnökségi ülése napirendjének végül is az lett a legfontosabb pontja, hogy kell-e nekünk agrárfőiskola vagy sem. A vita a munkaebéden, is folytatódott. Zloczky Sándor mérnök, aki ott bábáskodott a főis­kola gondolatának meg­valósítása körül. Kincs Gábor, Beregszász város alpolgármestere, Tóth Mihály elnöki megbízott. Fodor István kárpátaljai tudós. Schubert Gyula, a Szövetség vezetőségi tag­ja. Dalmay Árpád, a KMKSZ Beregszászi Já­rási Szervezetének elnöke úgy vélték, támogatni kell a mezőgazdasági főiskola létesítésének ügyét. Leszö­gezték, hogy vannak ugyan agrárszakembereink, ám legtöbbjük csak a cí­mek és rangok »begyűjté­sét« tartotta életcéljának, miközben tönkrement a mezőgazdaság, főként a szőlészet és a gyümölcsé­­szet. Vinczeffy Zsolt, a Gö­döllői Agrártudományi Egyetem tanára és Sinó­­ros Szabó Botond, a Nyír­egyházi Mezőgazdasági Fő­iskola főigazgatója szóltak arról, hogy minden erejüket latba vetik a beregszászi főiskolai tagozat létreho­zása érdekében. Csoóri Sándor a »csa­ládfő« jogán igyekezett kö­zös nevezőre hozni az ér­dekeket. Tóth Mihály elnöki meg­bízott felszólalásában szá­mos olyan problémát ve­tett fel, amely még megol­dásra vár. A Kárpátaljai Szövetség 15 szakbizottsá­ga a délutáni órákban azon munkálkodott, hogy­­ se­gítse e gondok megoldá­sát. A Kárpátaljai Szövetség június 22-én, kedden a Kossuth Lajos Középisko­lában tagtoborzással egy­bekötött nyílt klubdél­utánt rendezett. A Szövetség mindeddig nem verte nagydobra ered­ményeit. De a Csoóri Sán­dor szájából elhangzott Németh László-idézet ta­lán rájuk is jellemző: »Min­den, ami terem, mind csön­des, csak az árvíz és az égiháború hangos« Re­méljük, ez a csendesség hamarosan megérleli az itthoni és az anyaország­ban élő kárpátaljaiak kö­zös kertészkedésének gyü­mölcseit. Füzesi Magda a * * A képeken: dr. Kecskés Mihály, a Kárpátaljai Szö­vetség ügyvezető elnöke beszámol a Szövetség mun­kájáról; a tanácskozás rész­vevői. Alekszandrov Borisz felvétele! MEGMENTETTE A KATONA ÉLETÉT! •A Beregszászban állo­másozó ezred katonái rend­szeresen járnak fürödni a dédai tóra. Ezúttal azt szerették volna megtudni, hogy ki úszik jobban, ki kevésbé jól, s ki az, aki egyáltalán nem tud úszni Ehhez kötelek segítségé­vel sávokra osztották a víztükröt, a tavon mentő­csónakokat helyeztek ké­szenlétbe, egyszóval min­dent alaposan előkészítet­tek a baj elhárítására. Az egyik elkerített víz­sávon Tataisin Mihajlo sorkatona úszott. Egy ideig minden rendben ment, ám egy hirtelen hul­lám miatt vizet nyelt, ka­­páród­ni kezdett, többször víz alá merült. Amikor Alekszandrov aleksandr nők a parton állva revette, ahogy „ hástul a vízbe ugy katona segítségére Lél­ek j­elenlétének, helyzetfelismerésén szönhetően „ sikert menteni a katona TANULMÁNYI KIRÁNDULÁSON: КАК PA TALJÁN A napokban Kárpátal­ján járt a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Táj- és Kertépítő Tanszéke hallgatóinak egy csoportja Deáky Zita tudományos munkatárs vezetésével. A negyedik évfolyamos diákok nagy érdeklődés­sel tanulmányozták Kár­pátalja tájait. Jártak Ve­­reckén, ökörmezőn, több ruszin templomot is­­ meg­néztek. * Técsőn, Huszton, Szlatinán, Nagyszőlősön, Munkácson, Nagydobrony­­ban. Ungváron is sok ér­dekes látnivalót találtak. Beregszászban a templo­mokat nézték meg és jár­tak a zsidó imaházban. A cigánytelepen is megfor­dultak. Megállapították, hogy Beregszász építészeti arculata az utóbbi évtize­dek nem átgondolt építke­­zései miatt sokat romlott. A kárpátaljai tanul­mányút tanulságos volt a diákok számára. a járási állami KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL TÁJÉKOZTATÓJA A járási állami közigaz­gatási hivatal tájékoztat­ja az érdekelteket, hogy az egyesületekről szóló ukrajnai törvénynek meg­felelően az Ukrajnai Sta­tisztikai Minisztérium 1992. december 31-én kelt rendelete értelmében álla­mi beszámolás alá tartoz­nak a politikai pártok és társadalmi szervezetek. Ezt 1993. első negyedévétől kezdődően az állami végre­hajtó hatalmi szervek vég­zik. Az egyesületekről szó­ló törvény értelmében nem tekinthetőik legálisaknak azok a társadalmi-politikai szervezetek, alkotói szö­vetségek, tudományos-mű­szaki társaságok, jóté­konysági egyesületek, gyermek- és ifjúsági szer­vezetek, valamint az állampolgárok egyéb olyan egyesülései,­ amelyeket 1992. július 15-ig­ jegyez­tek be, ám amelyeket a beszámolási időszak folya­mán, azaz 1993. július 1-ig nem jegyeztek be újra (nem legalizáltak). Kérjük a felsorolt egye­sületek elnökeit, illetve ve­zetőit, hogy 1993. július 1-jéig a társadalmi-politi­kai szervezetek és nemze­tiségi kérdések osztályán (a Járási tanács épülete, harmadik szint, 39. sz. szoba) adják le az újrabe­­jegyzéshez szükséges ok­mányokat (kérvény, Alap­szabály, cselekvési prog­ram). Közigazgatási hivatal Leninnek már a helye is kihűlt.. Alekszandrov Borisz felvétele

Next