Beregi Hírlap, 1993. július-december (49. évfolyam, 46-95. szám)
1993-07-01 / 46. szám
A NÉPKEPVISELÖK КЛАР АТ AUA! TERÜLETI BEREGSZÁSZI JÁRÁSI TAN АС ШШ AK ES А ZARAS TÁRSADALMIFŐÚTIRA! SZERVEZETEINEK LAPJA A* *mt 1*< в. ШштШ нм m*. І (6720)'sZám І 1903. JÚLIUS 1 . CSÜTÖRTÖK VENDÉGÜNK A KÁRPÁTALJAI SZÖVETSÉG Június 21-én a járási Közigazgatási hivatal épültében tartotta, kihelyezett, kibővített elnökségi ülését ■i Kárpátaljai Szövetség. Dr. Kecskés Mihály egyetemi tanár, a Szövetség ügyvezető elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Elmondta: március 27-én tartotta tisztújító közgyűlését a Kárpátaljai Kör, ez alakult át Kárpátaljai Szövetséggé. Az egyesület hiánypótló, hiszen az Erdélyi Kör, a délvidéki magyarokkal kapcsolatot tartó Hunyadi Szövetség ésa Felvidéket segítő Rákóczi Szövetség tevékenységével már megelőzte a Kárpátaljai Szövetséget. " Mi a közösség célja? A Kárpátaljáról valamikor elszármazott emberek az igényeknek megfelelően szeretnének segíteni a szülőföldhöz kötődőknek Tisztában vannak gondjaikkal, a lehetőségekhez mérten szeretnék elősegíteni problémájuk megoldását. Erről beszélt Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke is, aki megtisztelte jelenlétével a tanácskozást. Érdekes és tanulságos volt Vinczeffy Zsoltnak, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanárának beszámolója arról, hogy mintegy két esztendeje munkálkodnak az egyetem kihelyezett főiskolájának létrehozásán. Azt szeretnék elérni, hogy Beregszászban és környékén magyarországi tanárok közreműködésével képezzenek agrármérnököket. A bejelentés nem váltott ki egyöntetű helyeslést a hallgatóság körében. Milován Sándor, a KMKSZ alelnöke megkérdőjelezte, van-e jogunk elfogadni a magyar állam pénzét a főiskola működtetésére. Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke kijelentette: apedagógusszövetségtől senki nem kérdezte meg, vajon Kárpátalja magyarsága igényli-e egyáltalán egy ilyen oktatási központ létrehozását. A Kárpátaljai Szövetség kihelyezett elnökségi ülése napirendjének végül is az lett a legfontosabb pontja, hogy kell-e nekünk agrárfőiskola vagy sem. A vita a munkaebéden, is folytatódott. Zloczky Sándor mérnök, aki ott bábáskodott a főiskola gondolatának megvalósítása körül. Kincs Gábor, Beregszász város alpolgármestere, Tóth Mihály elnöki megbízott. Fodor István kárpátaljai tudós. Schubert Gyula, a Szövetség vezetőségi tagja. Dalmay Árpád, a KMKSZ Beregszászi Járási Szervezetének elnöke úgy vélték, támogatni kell a mezőgazdasági főiskola létesítésének ügyét. Leszögezték, hogy vannak ugyan agrárszakembereink, ám legtöbbjük csak a címek és rangok »begyűjtését« tartotta életcéljának, miközben tönkrement a mezőgazdaság, főként a szőlészet és a gyümölcsészet. Vinczeffy Zsolt, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanára és Sinóros Szabó Botond, a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola főigazgatója szóltak arról, hogy minden erejüket latba vetik a beregszászi főiskolai tagozat létrehozása érdekében. Csoóri Sándor a »családfő« jogán igyekezett közös nevezőre hozni az érdekeket. Tóth Mihály elnöki megbízott felszólalásában számos olyan problémát vetett fel, amely még megoldásra vár. A Kárpátaljai Szövetség 15 szakbizottsága a délutáni órákban azon munkálkodott, hogy segítse e gondok megoldását. A Kárpátaljai Szövetség június 22-én, kedden a Kossuth Lajos Középiskolában tagtoborzással egybekötött nyílt klubdélutánt rendezett. A Szövetség mindeddig nem verte nagydobra eredményeit. De a Csoóri Sándor szájából elhangzott Németh László-idézet talán rájuk is jellemző: »Minden, ami terem, mind csöndes, csak az árvíz és az égiháború hangos« Reméljük, ez a csendesség hamarosan megérleli az itthoni és az anyaországban élő kárpátaljaiak közös kertészkedésének gyümölcseit. Füzesi Magda a * * A képeken: dr. Kecskés Mihály, a Kárpátaljai Szövetség ügyvezető elnöke beszámol a Szövetség munkájáról; a tanácskozás részvevői. Alekszandrov Borisz felvétele! MEGMENTETTE A KATONA ÉLETÉT! •A Beregszászban állomásozó ezred katonái rendszeresen járnak fürödni a dédai tóra. Ezúttal azt szerették volna megtudni, hogy ki úszik jobban, ki kevésbé jól, s ki az, aki egyáltalán nem tud úszni Ehhez kötelek segítségével sávokra osztották a víztükröt, a tavon mentőcsónakokat helyeztek készenlétbe, egyszóval mindent alaposan előkészítettek a baj elhárítására. Az egyik elkerített vízsávon Tataisin Mihajlo sorkatona úszott. Egy ideig minden rendben ment, ám egy hirtelen hullám miatt vizet nyelt, kapáródni kezdett, többször víz alá merült. Amikor Alekszandrov aleksandr nők a parton állva revette, ahogy „ hástul a vízbe ugy katona segítségére Lélek jelenlétének, helyzetfelismerésén szönhetően „ sikert menteni a katona TANULMÁNYI KIRÁNDULÁSON: КАК PA TALJÁN A napokban Kárpátalján járt a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Táj- és Kertépítő Tanszéke hallgatóinak egy csoportja Deáky Zita tudományos munkatárs vezetésével. A negyedik évfolyamos diákok nagy érdeklődéssel tanulmányozták Kárpátalja tájait. Jártak Vereckén, ökörmezőn, több ruszin templomot is megnéztek. * Técsőn, Huszton, Szlatinán, Nagyszőlősön, Munkácson, Nagydobronyban. Ungváron is sok érdekes látnivalót találtak. Beregszászban a templomokat nézték meg és jártak a zsidó imaházban. A cigánytelepen is megfordultak. Megállapították, hogy Beregszász építészeti arculata az utóbbi évtizedek nem átgondolt építkezései miatt sokat romlott. A kárpátaljai tanulmányút tanulságos volt a diákok számára. a járási állami KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL TÁJÉKOZTATÓJA A járási állami közigazgatási hivatal tájékoztatja az érdekelteket, hogy az egyesületekről szóló ukrajnai törvénynek megfelelően az Ukrajnai Statisztikai Minisztérium 1992. december 31-én kelt rendelete értelmében állami beszámolás alá tartoznak a politikai pártok és társadalmi szervezetek. Ezt 1993. első negyedévétől kezdődően az állami végrehajtó hatalmi szervek végzik. Az egyesületekről szóló törvény értelmében nem tekinthetőik legálisaknak azok a társadalmi-politikai szervezetek, alkotói szövetségek, tudományos-műszaki társaságok, jótékonysági egyesületek, gyermek- és ifjúsági szervezetek, valamint az állampolgárok egyéb olyan egyesülései, amelyeket 1992. július 15-ig jegyeztek be, ám amelyeket a beszámolási időszak folyamán, azaz 1993. július 1-ig nem jegyeztek be újra (nem legalizáltak). Kérjük a felsorolt egyesületek elnökeit, illetve vezetőit, hogy 1993. július 1-jéig a társadalmi-politikai szervezetek és nemzetiségi kérdések osztályán (a Járási tanács épülete, harmadik szint, 39. sz. szoba) adják le az újrabejegyzéshez szükséges okmányokat (kérvény, Alapszabály, cselekvési program). Közigazgatási hivatal Leninnek már a helye is kihűlt.. Alekszandrov Borisz felvétele