Beregi Hírlap, 1994. január-június (50. évfolyam, 1-49. szám)
1994-01-06 / 1. szám
► ■ ■ KÖSZÖNTŐ Szeretettel köszöntjük pravoszláv és görögkatolikus testvéreinket a drága ünnepen. Hadd győzedelmeskedjen a Krisztusi szeretet minden egyház és nép életében. Köszöntjük a Beregszászi járásban élőket és a Beregi Egyházmegyéhez tartozó Munkács, Kajdanó, Rákos, Izsnyéte, Fornos, Dercen, Kerepec, Szernye, Szolyva, Dávidháza, Bilke lakóit. Nagy-nagy szeretettel köszöntjük mindazokat, akik most ünnepük a Karácsonyt, kívánunk áldást, békességet, egyetértést, közös összefogást vidékünk életének boldogabb és szeretetteljesebb jövője érdekében. Testvéri szeretettel ■ Szabó Béla, a Beregi Református Egyházmegye esperese » A Beregi Hírlap szerkesztősége boldog karácsonyi ünnepeket kíván mindazoknak, akik most méltatják a szeretet ünnepét. A NÉPKÉPVISELŐK КАРР AT AU A TERÜLETI BÉKEGÉZASZI JAMASZ TANÁCSÁNAK ÉS A JÁRÁS TÁRSADALMI-POLiTIKAI SZERVEZETEINEK LAPJA Az újság 1911-től jelenik meg. 1. szám 1094. JANUÁR 6., CSÜTÖRTÖK A KMKSZ Beregszászi Járási Szervezetének Elnöksége boldog Karácsonyt kíván mindazoknak, akik most ünnepelnek! PETŐFI SÁNDORRA EMLÉKEZTEK január 1-jén a beregszásziak a Petőfi-emléktáblánál a költő születésének 171. évfordulója kapcsán. Herényi Gyula, a nyugdíjasok KMKSZ-alapszervezete elnökének beszéde után az egybegyűltek elénekelték a magyar himnuszt. Ezután a Petőfi-szoborhoz vonultak, ahol dr. Balogh József szólt Petőfi Sándor költészetének jelentőségéről. A beregszászi református dalárda műsora után a nyugdíjasok elénekelték Petőfi »Kislak áll a nagy Duna mentében« című, népdallá tett versét. Dalmay Árpád, a KMKSZ járási szervezetének elnöke köszöntötte az új esztendő napján az ünneplőket. Elmondta: nehéz évet zártunk, az idei sem ígérkezik könnyebbnek, mégis bíznunk kell egy emberibb élet lehetőségében. Az egybegyűltek nevében Sitka József, a nyugdíjasklub tagja helyezte el a megemlékezés koszorúját a költő szobrának talapzatánál. A Szózat eléneklése után Herényi Gyula mondott zárszót. (Tudósítónk) Lapunk következő száma 1994. január 13-án, csütörtökön jelenik meg. BETLEHEMI JÁTÉKOK A SZÍNPADON IX ALACSONY közeledtével minden Jótét lélek ünneplő hangulatba öltözteti a szívét. Jóelőre készülnek e napokra betlehemi játékokkal járásunk falvaiban a fiatalok, ha akad érte vezetőjük, aki betanítja, netán napjaink valóságához igazítsa ezt a sajátos színjátékot, amelyet a tiltás sem tudott kimosni az emberek tudatából, a házról házra járó betlehemesek produkciójában családok százai igazi gyönyörűséget találnak. S miért ne akadna! Hisz a falusi kultúrházak megnyitották ajtajukat a betlehemesek előtt, nem titokban kell már betanulni a jeleneteket, elkészíteni a kosztümöket! A Járási művelődési osztály tavalyelőtt is megrendezte a betlehemes játékok járási szemléjét. 1993-ban pedig a járási kultúrház várta a szemlére jelentkezőket. December 12-én, vasárnap öt betlehemes játék bemutatójára került sor a kultúrház színpadán. Nyilván ennél jóval több betlehemes járta Karácsony napjaiban a falvakat, de az ismert okok — a rossz közlekedési viszonyok, a benzinhiány stb. — miatt képtelenség volt megszervezni beutazásukat. De Csetfalva, Sárosoroszi, Bótrágy, Nagybakos és Beregdéda betlehemesei eljöttek, s az a maroknyi nézősereg, amely helyet foglalt a teremben, már igazi karácsonyi áhítatot érzett a fiatalok játéka láttán, a szép karácsonyi énekeket hallgatva. Elsőként a csetfalviak betlehemes játékát és karácsonyi verselését láthattuk. A mutáló hangú fiúkat itt az éneklésben két kislány segítette ki. Egyszerű, ám ízléssel megtervezett házikójukat, benne a Jászollal, az újszülött Jézuskával és a szent családdal kivilágították — erre a többi együttes is gondot fordított —, s humorral, népi játékokkal fűszerezve mutatták be a pásztorok misztériumjátékát. A sárosorosziak ugyancsak jó játékkal, szép szövegmondással rukkoltak ki. A bótrágyiak szalmatetős betlehemese, ügyes pásztorai, mókás és a vastagabb tréfákat megeresztő, mindent félreértő öregje és a többi szereplő is bizonyította, hogy hagyományai vannak e községben a betlehemes játékoknak. A nagybakosiaknál sem hiányoztak a betlehemi játék kellékei, hatásos volt a pásztorok öltözéke, csengés botja, az érdes hangú öreg pásztor mókázása, ám a beregdédalakon aligha tettek túl! Négy hófehérbe öltözött kislány— négy kis angyal szárnyakkal — a keresztény világban mindenütt ismert Csendes éj... kezdetű éneket énekelve jött be a színpadra, mintegy felvezetve a beregdédaiak betlehemes játékát. Aztán jöttek a pásztorok, négyen, közülük az egyik egész pöttömnyi legényke, hozták a betlehemest és tiszta, csengő hangon, szép szövegmondással mesélték el Jézus születésének körülményeit, beleélve magukat a karácsonyi éjszaka hangulatába, mintegy átadva a nézőknek is azt az örömet, amely a Megváltó megérkezését követte. A betlehemi Játék kerete teret enged a fantáziának, s ezt a betegdédalak ki is használták: a közismert motívumok mellett szabadon és ötletesen szőtték bele szövegükbe még a kupon romlását is, hogy más találó és igaz megjegyzéseiket már ne is említsük. Fekete Margit kultúrházigazgató tanítványai osztatlan sikert arattak, s nem kétséges, hogy ők fogják képviselni járásunk betlehemeseit a január közepére tervezett megyei szemlén is. — A szemlével nem az volt a célunk, hogy a betlehemes játékokat a kultúrházak színpadain léptessük fel — mondta végezetül Schóber Ottó, a járási kultúrház igazgatója —, hanem az, hogy a klubok is bekapcsolódjanak ebbe a munkába, s e szép hagyományt tovább folytatva a betlehemesek Karácsony szentestéjén házról házra járva színvonalas játékot mutassanak be. Nos, ez így is volt, legalábbis annál az öt betlehemes csoportnál, amely részt vett a szemlén. Külön öröm volt látni, hogy nem volt két egyforma betlehemes a színpadon, a rendezők ötletesen tudták variálni a pásztorok mondókáját, kosztümjét, a szereplők számát is a lehetőségeikhez igazították. Nem kétséges, hogy ahová ellátogattak, megtisztelve érezték magukat a háziak. Szilvás Irén A VÁROSI TANÁCS ÜLÉSSZAKA December 30-án került sor a Népképviselők Huszonegyedik Összehívású Beregszászi Városi Tanácsának tizenhetedik ülésszakára, amelyen a földrészlegek ingyenes tulajdon beadásáról, a városi tanács 1994. évi költségvetésének prognózisáról, az idei városrendezési feladatokról volt szó. Az első kérdésből FLEREJ VOLODIMIR, a város földrendezője tartott beszámolót. Ismertette azt a hatalmas munkát, amely a városi tanácsra vár a háztáji gazdaság, építkezés, hétvégi telek és más célra kiutalt földek magántulajdonba adásával kapcsolatban. Csupán az utóbbi napokban a városi tanácshozó földrészletek priatizálása kérdésében több mint ezer kérvény futott be a polgároktól, mert a Kárpáti Igaz Szó közölte a KMKSZ közleményét, miszerint a föld magántulajdonba adása csupán 1993-ban volt ingyenes, ezután fizetni kell majd érte. Érthető, hogy ez az információ nyugtalanságot váltott ki az állampolgárok körében. Az információ azonban nem egészen helytálló. A földrészlegek magántulajdonba adása az Ukrajnai Földtörvény értelmében ingyenes, viszont mind az állampolgároknak, mind a közösségeknek meg kell fizetniük a földrészlegek felmérésével, telekkönyvi bejegyzésével,, a tulajdonjogot vagy használati jogot igazoló okmányok kiállításávalkapcsolatos és egyéb szolgáltatásokat, amelyek decemberi árakban kb. 500 000 karbovanecre rúgnak, függetlenül a földrészleg nagyságától vagy alakjától. Azaz ingyen van, de mégsincs ingyen! (Az ülésszakon határozatot hoztak a földrészlegek ingyenes magántulajdonba adásáról, amelyet lapunk egy későbbi számában közlünk). A városi tanács 1994. évi költségvetéséről BALLA TIBOR, a tanács tervköltségvetési állandó bizottságának elnöke tartott tájékoztatót. Tulajdonképpen míg nincs köztársasági, területi költségvetés, még számokban is csak hozzávetőlegesen lehet az idei költségvetésről beszélni, amely a vágtató infláció miatt amúgy is irreális, hiszen a mai árak egy-két hónap múlva már teljesen másképp alakulnak. KINCS GÁBOR, a város alpolgármestere mégis megpróbált néhány olyan feladatot felvázolni a számok tükrében, amelyek az idén várnak megoldásra. A nagyjavítások és új építkezések hozzávetőlegesen az idén 19 milliárd 600 millió 800 ezer karbovanecbe kerülnének! A város fenntartására több mint négymilliárd karbovanec szükséges mai árakban. A lakóházalap nagyjavítására — csupán a legsürgősebb teendőket számítva — több mint 3 milliárdot kellene fordítani, a lakáshivatal fenntartásának dotálása is közel egymilliárd kupont emészt fel a költségvetésből, ugyanennyit visz el a fűtés dotálása, s még jelentősebb nagyságrendű összegekbe kerül a közoktatás, a gyermekétkeztetés (az óvodákban és iskolákban). A városrendezéssel kapcsolatban Kincs Gábor úgy vélte, hogy az idén csupán azon utcák rendbehozására kell figyelmet fordítani, ahol elkészült a teljes közművesítés, ilyen meggondolás alapján állították össze 1994-re a városrendezési tervet, új építkezést csupán kettőt terveznek: a már megkezdett szemétkomposztáló telep építésének folytatását és az ugyancsak megkezdett második vízvezetékvonal kiépítését a kishegyi vízművekig, a mai árakban erre 6 milliárd karbovanecet kell fordítani. A városi költségvetés gyarapítása érdekében és Ukrajna Miniszteri Kabinetje »A helyi adókról és illetékekről« szóló 1993. május 20-i 56—93. sz. dekrétumának végrehajtása céljából az ülésszak határozatot fogadott el a helyi adók és illetékek megállapításáról és behajtásáról. A határozat január 1- jétől érvényes és annak teljes szövegét lapunk következő számában publikáljuk. Balogh Irén