Vörös Zászló, 1952. november (1. évfolyam, 260-284. szám)
1952-11-01 / 260. szám
• Új lendületet a béke cselekvő védelmében Tartományunk legcselekvőbb békeharcosai: sztahanovisták éselmunkások, GTA-dolgozók, kollektivisták és dolgozó parasztok, néphez hű értelmiségiek, háziasszonyok, papok, ifjak és üregek, férfiak és nők gyűlnek össze vasárnap Marosvásárhelyen, hogy a maguk harci megnyilvánulása mellett tolmácsolják munkahelyük és radonjuk dolgozóinak szilárd meggyőződését a békéért folyó küzdelem sikerében. A Béke Világtanács felhívását, amely a békeszerető népek világkongresszusát ez év december 5-re Bécsbe összehívta, országunk békeszerető embereinek milliói határtalan örömmel és lelkesedéssel fogadták. Rendkívüli nemzetközi jelentőségű eseményként értékelik, amely még hatalmasabbá, áttörhetetlenebbé teszi a béketábort és új utakat jelöl meg a békéért kitartóan harcoló emberiség előtt. Ebben a szakaszban a békeharcbizottságok előtt feladatként állt a békevédelmi mozgalom kiszélesítése; a békeharcbizottságok még fokozottabb bevonása a szocializmus építésébe; a Béke Világtanács határozatainak népszerűsítése; a békebizottságok szervezeti megerősítése; a becsületes emberek további tömegeinek a békeharcba való bekapcsolása, különös tekintettel a nőkre és ifjakra; a békevédelmi harc összekapcsolása a választási kampánnyal és a Román-Szovjet Barátsági Hónap eseményeivel, ugyanígy a koreai segélyakció fokozása. A rajoni és helyi békeharcbizottságok megválasztása tartományunkban jelentős mértékben hozzájárult e bizottságok tekintélyének növeléséhez, hozzájárult ahhoz, hogy a békeharcbizottságok szervező ereje a békeszerető emberek mozgósítására, fokozódjék. A Magyar Autonóm Tartományban 1069 békebizottsági választógyűlést tartottak. Ebből 143-at gyárban és üzemben, 140-et intézményeknél, 472-t községben és falun, 200-at iskolákban és 114-et városrészenként. E bizottságokba közel 16 ezer tagot választottak, köztük mintegy 6000 nőt. A helyi békeharcbizottságok a tartományi és rajoni békeharcbizottságok tagjainak segítségével, a pártszervezetektől kapott támogatással 120.000 békeharcost mozgósítottak együlésekre, amelyeken 3118 hozzászólás hangzott el, s ezek közül 1902 esetben tettek konkrét munkavállalást a felszólalók az országos békevédelmi kongresszus és a békeszerető népek bécsi világkongresszusának tiszteletére. Ilyen munkavállalást tett például Máthé Sádor, a „Simi Géza“ blőrgyár munkása aki a vár lakatosainak nevében vállalta, hogy a kongresszusig 10 és félhavi tervet teljesít. Ebből a gyárból indult ki az a versenyfelhívás, amelyet az „Hja Ehrenburg“ békebrigád intézett a tartomány valamennyi békebrigádjához. Versenyre hívta a tartomány termelőszövetkezeteiben működő békebrigádokat az „Unitatea“ termelőszövetkezet békebrigádja is. Mindkét versenyfelhívásra egész sor válasz érkezett. „A terv teljesítésével a békéért harcolunk!“ — jelszóval tartományunk területén közel 2000 városi és falusi dolgozó 10—60 százalék közötti tervtúlteljesítést vállalt a kongresszus tiszteletére. Ilyen a Papp Dezső ratosnyai IPEIL-dolgozóé, aki munkatársai nevében vállalta, hogy a 8. számú mozdonyt egy hónappal a kitűzött határidő előtt megjavítja, Fülöp András vajai dolgozó paraszt, aki a falubeli többi dolgozó paraszt nevében megfogadta, hogy a kultúrotthont a kongresszus tiszteletére befejezik. Páll Imre nyárádszeredai traktorista ígéretet tett, hogy társaival együtt úgy fog dolgozni, hogy a tartományban elsők legyenek, Hajdú István udvarfalvi kollektivista pedig vállalta, hogy a jövő évben 20 százalékkal több mezőgazdasági terményt ad a hazának. Az ilyen békeharcosokról és a hozzájuk hasonló tíz- és százezernyi dolgozóról elmondhatjuk, hogy valóban szeretik a békét és szívből gyűlölik a háborús uszítókat. Munkájukkal keményen harcolnak a béke ügyének diadalra jutásáért. Az ilyen emberek példát mutatnak dolgozótársaiknak és elmondhatják magukról, hogy valóra váltják adott szavukat. A tartományi békekonferencia feladata az, hogy az elkövetkező hetekben és hónapokban újabb és újabb tömegeket vonjunk be a békeharcba, újabb és újabb erőket mozgósítsunk békeakciónk sikeres végrehajtására. Álljon előttünk az, amit Malenkov elvtárs a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusán tartott beszédében mondott: „A feladat most az, hogy még magasabbra kell emelni a néptömegek aktivitását, fokozni kell a béke híveinek szervezettségét, fáradhatatlanul le kell leplezni a háborús gyújtogatókat és nem szabad megengedni nekik, hogy hazugságaikkal behálózzák a népeket..“ A békeagitátorok kapcsolják össze a választási kampányt is a békeharcra való mozgósító munkával. Házról-házra járva magyarázzák meg, hogy a választások ismételten bebizonyítják államrendszerünk mélységesen demokratikus jellegét, a dolgozó nép megbonthatatlan egységét és rendíthetetlen békevágyát. Mind szorosabbra kell fűzni a kapcsolatot a békeharcbizottságok és a tömegszervezetek között. Egymás támogatásával sokkal eredményesebben, hatásosabban dolgozhatnak, újabb és újabb módszereket alkalmazhatnak. Egymás munkamódszereiből, eredményeiből tanulva, gazdagíthatják munkatervüket, új távlatok nyílnak meg előttük. A tartományi békekonferenciákat követően két hét múlva sor kerül az országos békevédelmi kongresszusra. Használjunk fel minden eszközt arra, hogy széleskörűen népszerűsítsük a béketábor hatalmas erejét és sikereit, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok következetes békepolitikáját, a Béke Világtanács történelmi jelentőségű Határozatait a japán és a német kérdés békés rendezésére, a koreai háború azonnali megszüntetésére irányuló nagyméretű küzdelmet. Fokozzuk az éberséget, a hazánk függetle rsége és békéje ellen törő háborús uszítókkal szemben. A tartományi békekonferenciának legyen jelszava, hogy tartományunk egyetlen családja, munkáját és hazáját szerető embere se maradjon ki a békéért folyó harcból. A Magyar Autonóm Tartomány békeharcosainak konferenciája legyen méltó hozzájárulás hazánk országos békevédelmi kongresszusához, amely arra hivatott, hogy továbbfokozza és kiszélesítse országunk becsületes embereinek harcát a béke megvédése érdekében. Szovjet művészcsoport hangversenye Marosvásárhelyen A Román-Szovjet Barátság Hónapja során hazánkba érkezett szovjet művészcsoportok egyike Marosvásárhelyre is ellátogat és hétfőn, november 3-án este 8 órai kezdettel hangversenyt tart a Kultúrpalota nagytermében. A hangversenyen fellépnek: Alexej Lazko, a prágai nemzetközi csellóverseny kitüntetettje, Alexej Gorohov, a brüsszeli nemzetközi verseny kitüntetettje, Jurij Muravljev, a szövetségi és varsói nemzetközi verseny kitüntetettje és Mária Kárandásova, a leningrádi konzervatórium művésznője. A műsoron Saintbaens I. cselló-hangversenye, Lalo Spanyol Szimfóniája, Hilda áriája „Rigoledó"-ból, Rozina áriája aSevillát borbélyából és Grieg zongoraversenye szerepel. Világ proletárjai egyesüljetek? Városok és falvak dolgozói! Ellenőrizzétek, hogy szerepel-e nevetek a választói névjegyzéken ! Éberen őrködjetek, nehogy osztályellenség furakodjék a választók sorába ! A Gyergyó-rajoni választókerületbe Ottrok Ferenc elvtársat jelöztek az ipeil dolgoról A gyergyószentmiklósi IPEIL ládagyár és fűrészüzem munkásai és technikusai között hamar elterjedt a hír, délután 5 órakor gyűlés lesz a klubban. A nagy nemzetgyűlési képviselőválasztásokra nagygyűlésen jelölik a fűrészüzemi dolgozók az NDF jelöltjét. A két üzemben ezen a napon még nagyobb lendülettel folyt a munka. Lefúvás után a rönkölök, cirkulások, gáteresek, ládamesterek, szakmunkások és segédmunkások pontosan megjelentek a gyűlésen. Ünnepélyes hangulat töltötte meg a termet. A villanyfényben csillogott a munkaruhákon a fűrészpor. Fazakas József elvtárs nyitotta meg a gyűlést és elnökség megválasztását javasolta, Vargyas Ignác sztahanovista, Tofán Gergelyné élmunkás, Kémenes Árpád ifjúmunkás és mások foglalnak helyet az emelvényen. Fazakas elvtárs felolvasta Sztálin elvtárs beszédét, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusán tartott. A munkások tapsviharral köszöntik ez alkalommal a világ dolgozóinak nagy tanítómesterét: szeretet és hála száll Sztálin elvtárs felé. Fazakas elvtárs ezután rátérve a képviselőjelölésre, hangsúlyozza, hogy a gyergyói faipari munkásság a harcos múlt hagyományaihoz híven, olyan képviselőt kell jelöljön, aki a szocializmus építésének harcosa, aki élvezi a dolgozó nép bizalmát, pártunk és a munkásosztálynak hűséges katonája. Szakács János elvtárs kér szót. Az NDF jelöltjeként Ottrok Ferenc elvtársat javasolja a Nagy Nemzetgyűlésbe. Sokan ismerik Ottrok elvtársat, ismerik harcos életét a munkáscsaládból származó asztalos munkásnak. Mint a Magyar Népi Szövetség Központi Végrehajtó Irodájának tagja és mint nemzetiségügyi miniszterhelyettes, most is hatalmas tevékenységet fejt ki a román nép és a nemzeti kisebbségek szoros barátságának megszilárdításáért. Vargancsik József, Toler János és többen csatlakoznak a javaslathoz. Bege István Isztahanovista tönkölő azt üzeni a képviselőjelöltnek, hogy a választás tiszteletére minőségi és mennyiségi termelését emeli. Pusis István, az IPEIL igazgatója, személyesen ismeri Ottrok Ferenc elvtársat és javasolja a jelenlevőknek, hogy a választás tiszteletére 0,5 százalékkal csökkentsék az önköltséget és 3 százalékkal emeljék a minőséget. Lelkes tapssal fogadták el a javaslatot. A ládagyári munkások vállalták az évi előirányzat teljesítését december 21-re minden mutatószámban. Több hozzászólás után a nagygyűlés egyhangúlag Ottrok Ferenc elvtársat jelölte a Gyergyó-rajoni választókerületbe. A jelölő gyűlés végén felolvasták a levelet, amelyben kérik Ottrok Ferenc elvtársat a jelölés elfogadására. A mezőpaniti agitátorok munkájáról A múlt napokig volt eső épp elég. Esőben és sárban jártak a mezőpaniti agitátorok felvilágosító munkára. Lelkesen mentek eleget tenni feladatuknak s munkájuk eredménnyel is járt. A községben már október 21-én befejeződtek a feliratkozások. Ezzel azonban nem ért véget az agitátorok munkája. A felvilágosító munkát figyelemmel kíséri az adapszervezeti titkár- Hetente egyszer tart megbeszélést a csoportfeltetősökkel- így aztán biztosítva van az is, hogy az agitátorok mindig napirenden lévő kérdésekkel foglalkozzanak. Vasárnap meleg őszi délután voltöregek, fiatalok szívesen gyülekeztek megbeszélésre az agitációs pontba. Az egybegyűltek a választási törvényről beszéltek■ Meggyőződtek arról, hogy a mi választásunk demokratikus. Mélységesen demokratikus voltát bizonyítja népi demokratikus rendszerünk, biztosítja a pártteremtette új Alkotmányunk. Kovács Mihály az egybegyűlteknek beszélt arról is, hogy a választások tiszteletére az állammal szembeni kötelességnek eleget kell tenni. Éppen azért javasolta, hogy mindenki, aki az ő agitációs körzetéhez tartozik, fizesse be adóját idejében s ugyanakkor tegyen eleget az önmegadóztatásban ráháruló feladatnak is. Kovács Mihály tudta, hogy a példamutatás a legjobb agitáció, éppen ezért még az összejövetel előtt teljesítette az állammal szembeni kötelezettségét. Nagy Dénest mindenki ismeri Mezőpaniton. 60 év körüli már, de nemcsak korára nézve tekintélyes, hanem tudására is. Az első világháborúban orosz fogságban volt, így alkalma volt sekkit hallani Leninről és Sztálin elvtársról— Személyesen is láttam Lenint — mondja. — Arról beszélt, hogy a munkásoknak és parasztoknak milyen boldog életet lehet élni a kizsákmányolók nélkül Most ő is agitátor, ő volt az, aki észrevette, hogy a választási névjegyzékre felíratták magukat a dolgozó parasztok ellenségei, a kulákok. Nem hagyta annyiba, követelte, hogy töröljék őket a listáról. És jogosan. A községben már mindenki ismeri idős Sikó Jánost, a kisutcai Gáli Sándort és Gáli János Géza kulákokat. Gyalázatos emberek ezek, mondják a község dolgozói. Befurakodtak a kollektívába. Ott szabotáltak Nagy Dénes szürkülő bajuszát megpedzi s elgondolkozva, szavait jól megfontolva beszélget az 1940. évről, amikor mindent elkövettek a horthysta urak a román és magyar dolgozók összeugrasztására. — Én akkor is azt tartottam, — mondja — nekünk a román dolgozók nem vétettek, nincs kötődnivalóm velük. Nagy Dénessel nem volt egy vélemétyen Váradi Albert aki a templomban is szította a gyűlöletet, a román, dolgozók iránt. Ma arról beszél, hogy mindig szegény ember volt. De amikor ezt mondja, csak kacagnak rajta, mert jól tudják, hogy szolgái voltak, bár ő arra hivatkozik, hogy azok nem őt szolgálták. A szolgák átfut betakarított gabonát mégis Váradi Albert fogyasztotta el jó étvággyal-Váradi Albert mellétdötlgető beszédeit nem felejtették el a mezőpaniti dolgozók. Most úgy készülnek a választásra, hogy még szorosabbra fűzik a román dolgozók és a magyar dolgozók közti barátságot, közösen készülnek nagy ünnepünkre, a november 30-i fálosztásokra, attól újabb kemény csapást mérnek az osztályellenségre, amely a román és magyar dolgozók közti barátság gyengítésére törekszik- November 7 és a választások tiszteletére 1953-ra termelnek Az SZKP XIX. Kongresszusa és november 7 tiszteletére a Csíkszeredai 3. számú tőzegkitermelő telepén is erőteljesen fellendültek a szocialista versenyek. A dolgozók vállalták, hogy évi tervüket, novmeber 1-re teljesítik. A szocialista versenyek eredményeként azonban tervüket hamarabb teljesítették, mint ahogy azt vállalták. A Csíkszeredai 3. számú tőzegkitermelőtelep 1952 október 10-től 1953-ra termel. A telep dolgozói számára ez az eredmény további ösztönzést jelent a munkára, hogy még lendületesebben vegyék ki részüket a szocializmus építéséért, a béke megvédéséért folyó harcból, hogy újabb munkasikerekkel köszönthessék november 7-ét, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulóját. Popescu Mihai levelező * A nyárádszeredai „Dózsa György- malom munkásai az alapszervezet kezdeményezésével és irányításával alaposan kielemezték az 1951 évi termelési eredményeiket és hiányosságaikat. Ennek alapján ez évben munkájukat igyekeztek jobban megszervezni, s alkalmazták a szovjet módszereket, így a Lídia Korabelnyikova-féle szovjet módszert, ugyanakkor hasznosítani igyekeztek hazánk sztahanovistáinak módszereit is. Az eredmény nem is maradt el. 1952 október 13-tól kezdve a malom kollektívája 1953-ra termel. Az eredmény elérését!":-: jelentősen hozzájárul az is, hogy november 7-e és a választások tiszteletére a szocialista versenyeket állandósították és fokozták a munkafegyelmet. Az elért eredmények nem teszik elbizakodottá a malom dolgozói, hanem igyekeznek a munkafegyelmet tovább erősíteni, fokozni a szocialista versenyek ütemét és emelni a politikai és szakmai színvonalukat. Vállalták, hogy 1953 májusa tiszteletére molnárrá képeznek ki 2 segédmunkást, fokozva éberségüket, kiméntelten harcot folytatnak az osztályellenséggel s/0. -bon Tóth Lajos levelező A marosszentannai kollektivisták eleget tettek hazafias kötelességüknek A marosszentannai kollektív gazdaság tagjai november 7. és a választások tiszteletére tett vállalásuknak derekasan eleget tettek. A pártalapszervezet irányításával az agitátorok lelkesen mozgósítottak minden tagot, hogy az őszi mezőgazdasági munkákat a párt és kormány határozatának megfelelően időben elvégezzék. Munkalendületüket fokozta a népek közeledő nagy ünnepe, november 7. valamint hazánk dolgozóinak lelkes készülődése a nagy nemzetgyűlési képviselőválasztásokra. Az alapos mozgósító és szervező munka eredményeként a kollektív gazdaság lelkes román és magyar tagjai október 28-ig minden mezei munkát elvégeztek. Az államnak járó részt idejében és pontosan átadták. Október 29-én 68 mázsa burgonyát, 154 mázsa kukoricát, valamint más terményeket is átadtak az államnak. A kollektivisták örömmel vitták terményüket a begyűjtő központba, mert tudták, hogy ezzel is hozzájárulnak népköztársaságunk felvirágoztatásához, népünk életszínvonalának emeléséhez. Huszár József levelező