Vörös Zászló, 1953. október (2. évfolyam, 232-258. szám)

1953-10-01 / 232. szám

Használjuk ki minél jobban üzemeink belső tartalékait Hazánk dolgozóival együtt tartomá­nyunk munkásai is őszinte lelkesedés­sel fogadták az RMP KV bővített ple­náris ülésének, a dolgozók anyagi és kulturális színvonala emelésére vonatkozó határozatát. A városi és falusi dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelése érdekében szüntelenül fokozni kell a termelés ütemét s emelni a munka ter­melékenységét. Minden termelési egy­ség dolgozójának feladata: harcolni a több és jobb minőségű termék előállí­tásáért, a legalacsonyabb önköltségi ár megvalósításáért. A fenti célkitűzés elérése érdekében államunk mind na­gyobb és nagyobb beruházásokat esz­közöl a közszükségleti cikkeket gyár­tó üzemek termelésének fellendítésére. Helytelen volna azonban az az ál­láspont, hogy minden intézkedést a termelés fokozására csak az állam által biztosított beruházási összegekből le­het megvalósítani. Szükséges kiemel­ni, hogy szocialista iparunknak a ter­melés és termelékenység fokozásá­ban fel kell használnia a vállalatok ke­retében létező kiapadhatatlan belső tartalékokat. A kommunizmust építő szovjet emberek, valamint hazánk és­üzemeinek tapasztalatai azt bizonyít­ják, hogy minden gyár, osztály vagy gép ugyanannyi idő alatt, többet, job­bat és olcsóbbat tud termelni, ha ide­jében és kellő mértékben felfedik és kihasználják a belső tartalékokat. Melyek ezek a belső tartalékok?­­ gépi felszerelés maximális kihaszná­lása, a nyersanyag észszerű felhaszná­lása és a munka jó megszervezése. A belső tartalékok kihasználásával szocialista iparunk számos eredményt érhet el.­­../oditui, h­og­y fegyes­üzemek,süit­n­ vagy gyárakban újításokat és észsz­e­­rűsítéseket vezetnek be, teljesen vagy részben megváltoztatják az ille­tő munk­afolyamatot, könnyebbé te­szik az ember munkáját, lehetőséget nyújtanak a tervelőirányzatok meg­valósítására, túlszárnyalására. Így például a marosvásárhelyi fűtőháznál egy használhatatlan fúrószerkezetből marógépet készítettek, melynek segít­ségével kétszer olyan rövid idő alatt végzik el a mozdony hajtó és csatló­­ágyának javítását, mint azelőtt. Ezen­kívül még számos más újítást vezettek be, ami hozzájárult ahhoz, hogy a fű­tőház dolgozói augusztusi javítási tervüket (BRD) 100 százalékkal túl­teljesítsék. Az önköltségi ár csökkentésének egyik előfeltétele a munka jó meg­szervezése. Ha egy üzemben helyesen osztják el a rendelkezésükre álló munkaerőt, biztosítják a nyersanyag­­gal való ellátást, megvalósítják az ütemes termelést, kihasználják az­ üzem termelőerőit, minden lehetősé­gük megvan az önköltségi ár csökken­tésére. Példának hozhatjuk fel a ma­rosvásárhelyi Autójavító-műhelyt, ahol a fentieknek eleget téve, az elmúlt évekhez viszonyítva ez évben 10,8 százalékkal csökkentették az önkölt­ségi árat. Ipari vállalatainkban a gépi felsze­relés maximális kihasználásával szé­leskörű lehetőségek nyitnak a terme­lékenység fokozására. Amennyiben a dolgozók jól karbantartják gépeiket s állandóan módosításokat eszközölnek azokon, a termelés emelkedésével pár­huzamosan növekszik a munka terme­lékenysége is. Ez a helyzet a gyimes­­középloki fűrészüzemben, ahol a dol­gozók minden tudásukkal azon vol­tak, hogy a lehető legjobban kihasz­nálják a gépek teljesítőképességét s ennek következtében munkájukat siker koronázta. Ez évben a tervelő­irányzathoz viszonyítva 15 százalékkal fokoztuk a munka termelékenységét. Tartományunk üzemeinek tapaszta­latai azt bizonyítják, hogy a nyers­anyagok észszerű felhasználása nagy­­mértékű­ megtakarításokat eredmé­nyez. Az áll­at, hogy üzemeink dolgozói sikeresen alkalmazzák az előrehaladott szovjet módszereket, a nyersanyag maximális kihasználásában jelentős megtakarításokat érnek el. Példaként meg lehet említeni a­ sepsiszentgyörgyi cigarettagyárat, melynek munkásai az elmúlt hónapban 43.000 lej értékű anyagot takarítottak meg és ennek megfelelően prémiumban részesültek. A termelés emelésének, valamint a minőség javításának egyik legfőbb eszköze a munka jó megszervezése. Azáltal, hogy üzemeinkben szervezé­si intézkedéseket vezetünk be, növel­jük annak termelési képességét. A „Petőfi Sándor“ bőr- és kesztyűgyár­ban, a bébicipőkészítő-osz­tály átszer­vezésével 12 százalékkal szárnyalták túl augusztusi tervelőirányzatukat. Hogy a szervezett ellenőrzés mennyire elősegíti a termék-’1. minőségének ja­vulását,­­bizonyítja az a tény, hogy a „Dózsa György" textilgyárban a dol­gozók éppen a minőség rendszeres és alapos ellenőrzése követ­keztében min­den hónapban teljesítik minőségi ter­­vüket. A felsorolt példák meggyőzően bi­zonyítják, hogy üzemeink mennyire gazdagok belső tartalékban, de ugyan­akkor azt is, hogy ezeket sikeresen fel­használva milyen előnyök származnak virágzó és szüntelenül fejlődő iparunk­­­ban dolgozó munkások számára. Meg kell azonban mond­­nunk, hős, tartományunk területén mért százms olyan ipari vállalat, van, ahol nem tu­lajdonítanak kellő fontosságot a belső tartalékok felfedésének és kihasz­ná­lásának. Ez a helyzet az udvarhelyi fű­részüzemben is, ahol a mai napig sem találtak lehet­őséget a ládaké­zilőosz­­tály beindítására, holott erre megvol­na a lehetőség a Csíkszeredai 11■­ 11. tá­mogatásával. Egyes helyeken úgy nyilvánul meg a belső tartalékok ki­használásának elhanyagolása, hogy in­dokolatlanul nem foglalkoznak a dol­gozók alkotó kezdeményezésének ki­szélesítésével. Elhanyagolják a mun­kások részéről beérkezett újítási, ésy­­szerűsítési javaslataikat. L együnil­yen súlyos Iliba .... I.­, amikor b.'iroM • i*Kj. —. síin szervezik még a szóeiuIMo re­­­sertyt, figyelmen kívül hagyva, hogy a verseny a belső tartalékok kihaszná­lásának­ alapvető média őre. Ilyen eset­tel találkozunk a ..November 7. helyi­­ipari vállalat egyes üzemeinél és kü­lönösképpen a ..Gábor Áron k­öntődé­ben, ahol a szocialista verseny még ma is csal, papíron létezik. Az üzemek és gyárak pályatjpszer­­vezeteinek­­kötelessége, politikailag megmagyarázni a dolgozóknak a bel­ső tartalékok kihasz­nálásának fontos­ságát, nemzetgazdaságunk fellendí­tésében, valamint a dolgozók életszín­vonalának emelésében. Tartományunk számos üzemében éppen a pártalap­­szervezetek, helyes politikai felvilágo­sító és nevelő munkájának eredménye­ként sikereket értek el ezen a téren, magasra lendítve ezáltal a termelést. Azonban még vannak pártalapszerve­­zetek, mint például a szentsimoni fű­részüzemben, amelyek a termelés kér­déseit nem tartják főkérdésnek, s úgy állítják be a dolgot, mintha az alap­­szervezetnek semmi köze nem volna a termeléshez, szem elől tévesz­tve pártunk mond­ását, hogy pártszerveze­teink feladnia minden erejükkel támo­gatni a terv teljesítéséért folytatott harcot. Az összes párt és állami szervek, valamint a szakszerveze­tek munkájának központjában a belső tartalékok kihasználásáért folyó küzdelem megszervezése kell hogy álljon. A pártszervezetek felada­ta irányítani a szakszervezeti szerve­ket a szocialista verseny helyes meg­szervezésében az előrehaladott mód­szerek kiszélesítésében, biztosítva ez­által a belső tartalékok felhasználását, ami magával hozza a termelés fellen­dítését. Egy pillanatig sem szabad szem elől téveszteni, hogy a belső tar­talékok kihasználásáért folytatott harc nem ölthet kampányjelleget. Ezt ál­landósítani és tömegmozgalommá kell fejleszteni. Ipari vállalataink vezető­ségeinek feladata, minden­­eszközt megragadni, hogy mind anyagilag, mind erkölcsileg kellő mértékben ösztönözzék azokat a dolgozókat, akik a legjobb eredményeket érik el a­ bel­ső tartalékok kihasználásáért folyta­tott harcban. Ezzel elősegítik, hogy munkásaink még nagyobb lendülettel kapcsolódjanak be a belső tartalékok feltárásáért és kiaknázásáért folyó küzdelembe, hozzájárulva népgazdasá­gunk szüntelen fejlesztéséhez, a dol­gozók növekvő szükségleteinek kie­légítéséhez. Világ­­val»térj«s egyesüljetek ! II. évfolyam 232. (841.) szám. Csütörtök, 1953. október 1. ARA 20 BÁNI ! Dr. C. I. Parhon akadémikus professzor látogatása és előadása a Maros­vásár­hely­i Orvostudományi és Gyógyszerészeti Felsőoktatási Intézetben Folyó hó 28-án C. I. Parhon akadémikus professzor megláto­gatta a Marosvásárhelyi Orvos­tudományi és Gyógyszerészeti Felsőoktatási Intézet dolgozóit és diákjait. A megbecsülés, tisz­telet és őszinte szeretet jeléül a részvevők szűnni nem akaró taps­vihara zúgott végig az intézet termében C. I. Parhon akadé­mikus professzor és munkatár­sainak belépésekor. A jelen és jövő orvosai, a szocializmust építő dolgozó népünk egészségé­nek őrei, üdvözölték a román haladószellemű orvostudomány­nak egyik megalapozóját, a fá­radhatatlan kutatót, aki népi demokratikus rendszerünk létre­jötte óta, idős kora ellenére is, fiatalos erővel harcol dolgozó népünk egészségéért, az orvos­­tudomány fejlesztéséért, s eddi­gi kutatásaival nemcsak a ha­zai tudomány előbbrevitelében szerzett el nem évülő érdeme­ket, hanem úttörő munkát vég­zett az egyetemes tudomány haladása szempontjából is. C. I. Parhon akadémikus pro­fesszor nemcsak az orvostudo­mány harcosa, de a népi hata­lom, népi demokratikus rend­szerünk megerősítésének is egyik legaktívabb tényezője. Mikor a Marosvásárhelyi Orvostudomá­nyi és Gyógyszerészeti Felsőok­tatási Intézet létesítése körül folytak a viták, elsősorban ő harcolt azért, hogy az intézet kapui megnyíljanak a magyar ne.r./í t.íségű dolgozók tanulni­­vágyó fiai számára. C. I. Par­hon akadémikus professzort tehát még nagyobb joggal övezi az a megbecsülés, tisztelet és őszinte szeretet, amely az inté­zet dolgozói és diákjai körében fogadta megérkezésekor, s amely népi demokráciánkban a haladó tudósokat megilleti. A tudományban éles harc fo­lyik a materializmus és az idealizmus között, harc az idealista felfogások ellen, a ma­terializmus győzelméért. Ez a harc egyben harc a tudomány haladásáért is. C. I. Parhon akadémikus professzor kutatá­saiban mindvégig a materialista orvostudomány, az élet tudomá­nyának a harcosa volt. Az endo­krinológia területén végzett kutatásai nemcsak a román, de az egyetemes orvostudomány megteremtőjévé is tették. Az endokrinológiát az élet, az élet­tartam tudományává tette. „Hogyan látom ma az endo­krinológiát ?‘‘ című előadásában kutatásának eddigi eredmé­nyeiről számolt be az Intézet dolgozóinak. Rámutatott arra, hogy a dialektikus materializ­mus elveinek alkalmazásával és a pavlovi tanítások fényénél meggyőződött arról, hogy az em­beri szervezet mindenkor teljes, tökéletes, oszthatatlan egységet alkot, s nincsenek benne elszi­getelt, helyi megbetegedések. Rámutatott arra, hogy a belső kiválasztódás a szervezetet a ma­ga egészében befolyásolja, az összes szervekre, szövetekre, sőt az idegrendszerre és az agyké­regre is kihat. Jelentősek ezek a megállapítások a materializ­mus szempontjából, mert az idealista orvostudomány mind­ezeknek az ellenkezőjét vallja. Parhon professzor előadásában rámutatott arra, hogy a belső kiválasztásokra vonatkozó fel­fogásai összhangba hozhatók Pavlov, Micsurin, Liszenko és Lepesinszkaja tanaival, s e ta­nítások által igazolást nyernek. Hangsúlyozta az endokrinoló­gia szerepét a természettudo­mányok megértésében és azt, hogy létezik egy állat- és nö­vény-endokrinológia, sőt paleo­­endokrinológia is. C. I. Parhon akadémikus pro­fesszor értékes előadását kérdé­sek és hozzászólások követték. A kérdésekre adott válaszában új ismeretek közlésével értékes segítséget adott az intézet pro­fesszorainak és kutatóinak, hoz­zájárult látókörük bővítéséhez és lendületet adott kutató mun­kájukban. A C. I. Parhon akadémikus professzor vezetésével végzett kutatómunka eredményeiről számolt be Dr. M. Pitis előadó­tanár „Az öregkori hyperthyreo­­sis“ című előadásában. Hasonló­képpen erről számolt be dr. V. Sahleanu professzor a „A tyreo­­trophia minőségi változásai a központi idegrendszer izgalmi és gátlási állapotaiban­' című elő­adásában és dr. N. Radian, „A sárgaság és hyperthyreosis“ cí­mű előadásában. Az előadások, az intézet pro­fesszorai részéről feltett kérdé­sek értékes adatokkal és tapasz­talatokkal gazdagították orvos­tudományunkat és óriási segít­séget adtak az intézet kutató­munkájában, amelyet Parhon akadémikus professzor a fővá­rosi kutató­intézet fiókjának minősített és munkatársaival egyetemben ígéretet tett, hogy a jövőben még több segítséget fognak nyújtani az intézet ku­tatómunkájában. C. I. Parhon akadémikus pro­fesszor marosvásárhelyi látoga­tása és előadása fényes bizonyí­téka annak, hogy míg a nyugati tőkés országokban és elsősor­ban az Amerikai Egyesült Álla­mokban az orvostudomány a tőke lovagjainak az érdekeit szolgálja és pusztítószerek ku­tatásával foglalkozik, addig né­pi demokratikus rendszerünk­ben tudósaink fáradhatatlanul azért harcolnak, hogy minél több életet mentsenek meg, hogy meghosszabbítsák az em­berek átlagos életkorát és hogy minél magasabb színvonalra emeljék az ember védelmét szolgáló tudományt, az orvostu­dományt. C.I. Parhon akadémikus pro­fesszornak kívánjuk, hogy még hosszú ideig legyen irányítója és továbbfejlesztője ennek az ér­­tékes tudománynak és legyen továbbra is ilyen fáradhatatlan tanítómestere hazánk jövő or­vosnemzedékeinek. A DOLGOZÓK JÓLÉTÉÉRT Szervezett munkával harcolnak az őszi vetés sikeréért A csiba-káposztásszentmiklósi „Új Élet“ kollektív gazdaság tagjai a cséplés befejezése után azonnal hozzáfogtak az őszi mezőgazdasági munkákhoz. A mezei brigádok versenyben van­nak egymással, hogy a késői növények gyors betakarításával minél nagyobb területeket sza­badítsanak fel a szántás-vetés­hez. Eddig több mint 30 hektár­ról takarították be a kukoricát, s 3 hektár burgonya betakarítá­sát végezték el. A betaka­rítással párhuzamosan végzik a szántás-vetést is. 48 hektáron búzát vetettek, s ezenkívül 50 hektár területet előkészítettek vetésre. A vetési munkálatokban Szentgyörgyi Jenő vezet. A 4. számú brigád dolgozik a legszor­galmasabban, míg a betakarítás terén a 3. számú brigád jár az élen. Csekkefalván több dolgozó paraszt bifejezte az őszi termények betakarítását Csekefalva egyénileg dolgozó parasztjai, a pártalapszervezet politikai irányításával, a népta­nács végrehajtó bizottsága szer­vezésével, igyekeznek idejében elvégezni az őszi termények "be­takarítását. A betakarításban a párttagok járnak az élen. Joó Mihály párttag teljes egészében elvégezte az őszi termények be­takarítását, s utána nyomban hozzákezdett a szántáshoz. De­meter Domokos párttag az őszi terményeket szintén betakarítot­ta már, és elvégezte a vetés alá való szántást is. A falu többi dolgozó parasztjai követik a párttagok példáját, s azon van­nak, hogy idejében elvégezzék az őszi termények betakarítását, nemkülönben a szántás-vetést, hogy megteremtsék jövő évi gaz­dag termésük előfeltételeit.­ Megkezdték az őszi vetés­ és betakarítást Szentábrahám község dolgozó parasztjai a pártalaps­zervezet politikai irányításával minden időt kihasználnak, hogy az őszi szántást-vetést és betakarítást idejében, az agrotechnikai sza­bályok szerint végezzék el. Szep­tember 25-ig több mint 35 hek­tárt szántottak. Pap Károly szegé­nyparaszt már teljes egészében elvégezte a vetés alá való szántást. A jól előkészített földeken a község több dolgozó parasztja megkezd­te az őszi vetést. Elsők között fogtak hozzá a vetéshez Jakab Gyula és ifjú László János, akik több­ mint 45 ár, illetve 20 ár búzát vetettek el. A MAI SZAMBAN ! — A békeharc zászlaja alatt (4. oldal). — Angol-amerikai ellentétek a Japán konkurrencia miatt (4. oldal). — A Magyar Autonóm Tartomány Marosvásárhely,rajon!­náptanácsa Vili, rendes ülésszaka (2. oldal). — A legdemokratikusabb választási rendszer (2. oldal). — A körispataki „Simó Géza“ kollektív gazdaság­i szervezeti-gazd­*­sági megerősödés útján (3. oldal). A dolgozók kullurgián vonulónak •mulétóért Csik­rajonban megkezdődtek az előkészületek a téli kultúr­­munkára. Számos községben az orosz nyelvtanfolyamok szerve­zésével párhuzamosan javában folyik az olvasó­körök, az agro­technikai- és más körök szerve­­zése, így például Gyimesközép­­lokon már eddig 5 olvasókört szerveztek. Csikszentmihály je­lentette, hogy a községben 3 olvasókört szerveztek. A rajon területén eddig 17 olvasókör kezdte meg tevékenységét. ★ Csik rajon kultúrotthonainak, vörössarkainak és olvasóházai­­nak könyvtáraiban az első félév végén 16.150 kötet könyv volt. Egyedül a rajoni központi könyvtár 10.736 darab könyvvel rendelkezik. Az olvasók száma mind a falusi könyvtárakban, mind a rajoni központi könyv­tárban állandóan emelkedik. A rajon területén 78 tánccsoport, 86 színjátszócsoport, 19 ének­kar és 5 zenekar működik. Ezek a kul­túrcsoportok közel 1800 dolgozót ölelnek fel. Most újonnan egy újabb zenekar szervezésének kérdését vetették fel, amely a rajoni kultúrház mellett működik majd. Ezt a zenekart azokkal a hangszerek­­kel szerelik fel, amelyeket fal­vakon szednek össze. A felesle­ges hangszerek összegyűjtése már megkezdődött.

Next