Vörös Zászló, 1954. március (3. évfolyam, 50-75. szám)

1954-03-02 / 50. szám

Minél több jól felkészült szakmai kádert fejlődő iparunknak Az ötéves terv azt a­ nagyszerű fela­­datot tűzte országunk munkásosztálya elé, hogy felépítse a szocializmus gaz­­­dasági alapjait és fokozza a dolgozók jólétét. Ennek a feladatnak a megva­lósítást szolgálja az R­MP KV 1953 augusztus 19—20-i bővített plenáris ülésen hozott határozatok gyakorlati megvalósítása, a dolgozók igényeinek kielégítéséért folytatott harc. A munká­sok, mérnökök, technikusok és tisztvi­selők életszínvonala emelésének egyet­len helyes útja az állandó, mindennapi .Kü­zdele­m­ a termelés, a munkatermelé­kenység fokozásáért, az önköltség csökkentéséért, a termékek minőségé­nek megjavításáért. A párt feladatul tűzte ki a szakmai színvonal emelését, amely egyik fel­tétele annak, hogy a termelés színvo­nalának emelésével egyre több és jobb közszükségleti cikkek kerüljenek ki gyárainkból és üzemeinkből és egyre jobb életet biztosítsunk a népnek. A szovjet dolgozók példája nyomán — mint például Kotleár szovjet sztaha­novista módszere — számos munkást ■szakképesítenek a brigádok, csopor­tok, üzemrészlegek keretében gyakor­lati módon s ugyanakkor a párt gon­doskodási és állandó politikai irányítá­sa következtében mind több és több azoknak a száma, akik elméleti síkon is továbbképzik magukat különböző szak­mai tanfolyamokon, így üzemeinkben és gyárainkban, termelőszövetkezete­inkben és a munkatelepeken 1953-ban .országos viszonylatban, 217.000 mun­kás gyarapította szaktudását a külön­­­féle szaktanfolyamokon és szakképesí­­­­tette magát a munkahelyen. Ez a szám­­ 8,5 százalékkal nagyobb, mint volt 1952-be­n. Osl­ tartományunk egyik­­ vállalatában, a marosvásárhelyi 8-as­­ Építkezési Tröszt keretében az elmúlt­­ év folyamán 1105 dolgozót szakképe­sítettek. Az elmúlt évi eredmények újabb, nagyobb feladatok elé állították a gyá­rak és üzemek pártalapszervezeteit és vezetőségeit annak érdekében, hogy az üzemekből, gyárakból egyre több jól felkészült szakkáder kerüljön ki, fejlődő iparunk számára. Azonban tar­tományunk területén nagyon kevés üzemben és gyárban tették meg a szükséges intézkedéseket a feladatok végrehajtására. A gyergyói IFIL-nél, a sepsiszentgyörgyi cigarettagyárban, a marosvásárhelyi „Glória“ húsüzem­­ben és még számos más helyen ez év­­ben még hozzá sem kezdtek a szak­káderek neveléséhez, a munkások szakmai továbbképzésére létesítendő tanfolyamok megszervezéséhez. A sep­siszentgyörgyi cigarettagyárban még mindig fennáll a hanyag magatartás a szakkáderek nevelésével szemben, ami a pártalapszervezet régi vezetőségének hiányossága volt, amit Költő elvtárs­nak, a jelenlegi pártalapszervezet tit­kárának ki kell küszöbölnie. A szakmai tudás emelésének,­­gya­rapításának érdekében szoros kapcso­lat kell legyen a műszaki értelmiség és a munkások között. A sztahanovis­ták, élmunkások­ és ifjú dolgozók bát­ran forduljanak segítségért, felvilágo­sításért az üzem mérnökeihez, techni­kusaihoz, azok viszont tartsák köte­lességüknek, hogy minden segítséget megadjanak. Így könnyebben meg tud­ják oldani feladataikat s a tervért fo­lyó harcban növekvő szaktudással egyre szebb termelési eredményeket érnek el. A meggyesfalvi állami kon­zervgyárban Poti Géza, az MTTE kör­titkára és Szente Béla mérnök szoros kapcsolatot tartanak fenn a munkások­kal, segítséget adnak szakmai képzé­sükben és a szakmai tanfolyamokon előadásokat tartanak. Vannak azonban olyan technikusok, mérnökök és szak­munkások, akik eldugják tudásukat, nem segítenek az ifjúság szakmai ne­velésében, így például a gyergyói IFIS-nél Horváth Imre főtechnikus, amikor segítségér­e fordultak hozzá, azzal válaszolt, hogy ő hosszú ideig kellett „lopja“ a szaktudását és nem hajlandó azt senkinek átadni. Ezt az elvtelen magatartást, fel kell számolni üzemeinkben. Az üzemekben,­ gyárakban, a bá­­nyákban és munkatelepeken különös gondot kell fordítani az ifjúság szak­mai nevelésére, hogy egyre többen állítassanak bátran a szakmai vizsgáz­tató bizottság elé. Ebben az idősebb szakmunkások kell segítsék az ifjakat. A marosvásárhelyi IRTA autószállítási vállalat pártalapszervezetének vezető­sége és igazgatósága e hónap elején mind elméleti, mind gyakorlati szem­pontból megfelelő módszert kezdett alkalmazni a gyenge szakképzettségű gépkocsivezetők nevelése érdekében. A módszer szerint minden technikus, vagy jól képzett kocsivezető vállalja, hogy egy-egy gyengébben felkészült munkásnak konkrét szakmai segítsé­get ad. Nem megfelelő azonban az a módszer, ahogyan az ifjak nevelésével foglalkoznak az ICRAM I.-es számú egységénél, ahol Both László csoport­felelős helyesnek találja azt, hogy ügyes ifjakatat. munkaidő alatt italvá­sárlásra küldik el és durván szidalmaz­zák, ahelyett, hogy szakmai nevelé­sükkel foglalkoznának. A szakmai színvonal emelésének egyik igen jó módszere a tapasztalat­cserék szervezése, a sztahanovisták munkamódszereinek ismertetése. Nagy segítséget adott ezen a téren a szová­­tai IFIL sztahanovista gáterese, Benkő József, aki előadást tartott munkamód­szeréről. Gedő Lajos kommunista gép­kocsivezető, az udvarhelyi autószáll­­­í­tási vállalattól hasonlóképpen segítet­te munkatársait abban, hogy emeljék szakmai képzettségüket, hogy a száz­ezres gépkocsivezetők nyomában egyre nagyobb anyagmegtakarítási eredmé­nyeket érjenek el. A régeni IFIL-nél a pártalapszervezet és a szakszervezet jó munkájának eredményeképpen rendszeresen megtartják a „Sztahano­visták Keddjét“, ahol egy-egy sztaha­novista elmondja munkamódszerét. Az üzem ifjúsága, az IMSZ alapszervezet tagjai hasonlóképpen szervezték meg a heti munkamódszer-ismertetőt, amelynek keretében az ifjú élmunká­sok népszerűsítik módszereiket. Nagy­mértékben ennek köszönhető, hogy az ifjak soraiból egyre több élmunkás emelkedik ki. A mi szocialista­ gazdaságunk egyik törvénye, hogy minden új kezdemé­nyezésnek, minden új hasznos javas­latnak, ami megszületik és ami a fej­lődést szolgálja, annak el kell terjed­nie, így terjed és egyre nagyobb mé­reteket ölt a sztahanovista mozgalom. A sztahanovisták egyre szebb terme­lési eredményeket érnek el és gépei­ken hosszabb ideig dolgoznak javítás * nélkül. Ezt csak úgy tudják elérni, ha fejlesztik magukat, ha tanulnak. A dolgozók soraiból egyre több olyan munkás válik ki, akinek szakmai kép­zettsége megfelel a technikusokkal szemben állított követelményeknek. Erre példát találunk a marosvásárhe­­lyi „Simó Géza“ bútorgyárban, ahol Mezei Albert élmunkás asztalos, nem­régen a technikusok közé emelkedett. Feladat, hogy az üzemek, gyárak pártalapszervezetei és vezetői, különö­sen pedig a szakszervezetek vezetői ne kampányszerűen kezeljék a szakkáde­rek nevelésének kérdését, hanem ál­landó harcot folytassanak a szakmai káderek számának növeléséért. Nem mindegy az, hogyan neveljük a kádereket. Feladat, hogy gondosan neveljük a szakkádereket, hogy átad­juk nekik mindazt a tudást, amivel rendelkezünk. Olyan szakkádereket neveljünk, akiknek soraiból egyre több sztahanovista, újító és­­élmunkás emelkedik ki, akik az ötéves terv fela­datainak valóra vál­tásáért a többet, l legjobbat tudják adni Felkészülten várják a tavaszi mezőgazdasági kampányt A mikóújfalusi „Vörös Brigád“ kot­ február 18-ra befejezték. Az őszi vete­­lektív gazdaságban már két hete elké­­sőbben fennálló veszteség pótlására, szültek a szerszámok javításával, a megtörtént a szükséges vetőmagvak fa­­magtisztítást és csiráztatást pedig revizálása. Világ proletárja! egyesüljetek ? I­fit évfolyam 50 (668.) szám, Kedd, 1954 március 2. 13A 20 BÁNI ! TARTOMÁNYUNK MINDEN RÉSZÉBŐL néptanácsok és tavaszi mezőgazdasági kampány sikeréért .Döntő mértékben függ a tavaszi me­zőgazdasági kampány sikere attól, hogy mi dolgozó parasztok a szerszá­mok javítását, a magtisztítást és trá­gyakihordást ki-­rten elvégezzék. En­nek érdekében a hava­ii néptanács a képviselők és körzetfelelősök útján mozgósította a dolgozó parasztokat. Havad és a hozzátartozó Falvak (Szentimre, Rigmány, Vadasd) dolgo­zó parasztjai a késő ősz és tél folya­mán 280 hektár területre körülbelül 5.000 tonna trágyát hordtak ki. Ebben a munkában élenjártak idős Os­­váth Sándor Havadról és Csipán Gyu­la kommunista Rigmányból . Nagyrészben elvégezték a mezőgaz­dasági gépek javítását is. 414 ekéből kijavítottak 406-ot, 491 koronából 485-öt, egy vetőgépet, 2 szelektort és 5 triert. A gépjavításokban kitűntek az IMSZ- tagok, különösen László Albert és Mi­hály Ferenc. Az öt magtisztító központban 4.800 kilogramm vetőmagot tisztítottak meg. Ezen a téren lemaradás észlelhető, mert még 7300 kg. vetőmag van tisz­títatlanul. ★ A község dolgozó parasztjai az agrotechnikai kör előadásait is láto­gatják. Az utolsó előadáson, melyen a lecke tárgya a jarovizálás volt, 42 dolgozó paraszt vett részt. Pál Dezső és Adorján­i Károly dolgozó parasztok hozzászóltak és vállalták, hogy ők is­ megpróbálják a jarovizálást. Szentimrén 3, Rigmányban 3 és Va­dasdon 2 előadást tartottak. Az aglo d­edilitatis l­.on-k higidus.ijr. szervezésében a néptanács nagy segít­séget adott, aminek Szentimrén meglátszik az eredménye. A 60 há­z­­számos, kicsi faluban az utolsó elő­adáson is 40 dolgozó paraszt vett részt. A néptanácsi képviselők, mini Szabó Lajos, és Leitmann Ida jó pél­dát mutatnak a körön való megjele­nésben. Az agrotechnikai körök előadásain és az olvasókörökön való részvétel nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a község dolgozó parasztjai megtakarítottak 5900 gyümölcsfát (9167-ből) és 700-at meg is trágyáz­tak. A TAVASZI MEZŐGAZDASÁGI KAMPÁNYRA KÉSZÜL­NEK A KIB&BI DOLGOZÓ PARASZTOK A n­ybédi néptanács mozgósította a dolgozó parasztokat a tavaszi mező­­gazdasági kampány előkészületeinek befejezésére. A trágyakihordást 70 százalékban és a magcsk­áztatást 95 százalékban végezték el. Azonban a néptanács hiányossága, hogy a mag­­tisztítást csak az elmúlt napokban kezd­ték meg és a két magtisztító központ­ban csak 600 kilogramm vetőmagot készítettek elő a tavaszi vetésre. Nagy hiányossága a néptanácsnak az, hogy a­­ magtisztító központoknak nem bizto­sított megfelelő helyiséget . Szervezettebben végzik a­ munkát a kibédi mezőgazdasági társulás tagjai A trágyakihordást és a mezőgazda­sági gépek javítását már elvégezték. Rész­tvesznek az agrotechnikai kör előadásain. Az ott tanultak alapján már jarovizáltak. Az előadott 7 lecké­ből már sokat tanultak. Az utolsó elá­­lltsűn­ ... 111 ztok totaninarózisa és szakaszos legeltetés fontosságára tanultak. Szilveszter György javasolta' a' néptanácsnak, hogy próbálják meg­valósítani a szakaszos legeltetést Ki­oltszemi dolgozó parasztasszony te­vékenyen vesz részt­­a falu 3 olva­sókörének megszervezésében s. a falu egyik legjobb agitátora. BALLÓ ISTVÁNNÉ DÓCZI JÓZSEF tszeffi­ ivözérp.­­ászt, aki az agro­technikai­-őr minden előadásán­ résztvesz. A határozzatok nyomán A székelykeresztúri szövetkezet ez­­idáig 23 darab állathizlalásra, 6 hek­tár zöldségtermesztésre és 307 dolgo­zó paraszttal tejeladásra kötött szer­ződést A szerződéskötések terén a fiátfalvi kollektív gazdaság jár az élen. A ke­resztúri szövetkezettel 20 bárányra, 2 nagymarhára, 1 hektár zöldségre és 1000 liter tejre kötött szerződést. A kollektív gazdaság vállalta, hogy a k­ét szarvasmarha hizlalásánál 120 kilo­gramm súlygyarapodást ér el. A székelykeresztúri kollektív gazda­ság 1,25 ha földterületen kötött zöld­ségtermelésre szerződést. Május vé­gén a zöldségek egy részét átadják a szövetkezetnek, mert a palántáknál táphengeres előnevelést alkalmaznak. Megkezdték a krumpli csíráztatását is Hét darab nagyállatra kötöttek szerződést. A kollektív gazdaság ez évi tejbeadási kötelezettségének eleget tev és a szövetkezettel 750 liter tejre kö­tött szerződést ' A tél derekán, ami­­­kor vastag hótakaró­­ fedte be a földet, a­­ hármasközségi „De­­­­cember 30“ kollektív !: gazdaságban sokan .. jártak az agrotechni­­\ | kai körbe és azonki­­' 1 vili otthon is tanul­n i , , mányozták a kü­lönbö­­\ \ zö agrotechnikai köny­■ i veket. ■ ■ Az egyik este Már- I ton Zsigmond, a gaz­­| J daság pártszervezője. ' ' az „Agrotechnikai sza-­­­­­bályok" című könyvet \ \ tanulmányozta, mely­’­­ ből megtanulta­ azt, «­­ hogy korán kell\lvé­­\ \ gezni a csiráztatást. | [ — Dósa elvtár a. \ ■ meg kellene kezde­­­ \ nü­nk a vetőmagok asi­­] | ráztatását — inditvá­­­­ nyozta az elnöknek \ \ még másnap.­­ \ — Hát, még csak ‘ 1 januárban vagyunk, , \ van idő tavaszig « \ \ felelte. — Senkinek \ \ sincs kistömb vetőmag '■ ja, mint kollektivánk­­\ \ nak. !­­ — De hátha nem­­ elég csiraképes a ve­♦ tömagunk, aikkor nem­­ várhatunk jó termést­ ámráztatás­om — érvelt tovább Már­ton. Megmagyarázta, hogyha a vetőmag nem elég csiraképes, akkor kicserélik. Az állam jó, csiraképes vetőma­got biztosít, így ta­vasszal elkerülik a kapkodást. — Igaza van, meg­csináljuk. Másnap deszkából keskeny, hosszúkás lá­dát készítettek, ami ráfért az ablak párká­nyára. Portrágyával kevert friss kerti föld­del töltötték meg a­­lá­dát, belevetettek 60 mpraforgómagot, ár­pából, paszulyból, ku­koricából, zabból és bükkönyből 100—100 szemet, majd langyos vízzel megöntözték. A ládát az ablakpár­kányra helyezték, hogy napfényt kapjon. A szobában mindig­ volt annyi meleg, amennyi a csírázáshoz szüksé­ges. Minden reggel vizsgálgatták, hogy szembe keltek ki az el­vetett magok, időkö­zönként öntözték, hogy ne kérgesedjék meg a föld. fr#»­#*»»»»»»»##*** — Nézzék, csíráz- ♦ nak a magok — mon-­­ dotta 11 nap múlva­­ az elnök. Csakugyan, , , gyenge, zöldszinü s­zó- ] | lak tizei bújtak elő a ‹ › porhanyó földből, majd \ mind több és több. ]­­ Azóta majdnem egy • › hónap telt el, minden \ \ elvetett mag kikelt. Az j j erőteljes zöld nővé­ , , nyék gyorsan fejlőd- | ] tek és sűrűn belepték ‹ › a ládát. i , A kollektivisták bi- ]­­­zalommal várják a ta- ‹ ‹ vaszi vetés idejét, mert ,, egészséges, csiraképes | j vetőmagjuk van, a › • gépjavítás, a vetőmag | ! u­zssítás­ is már a be- ] | fejezéshez közeledik. › › Minden jel arra mutat, j ! hogy a hármasközségi­­ kollektiv gadaság ide- › jében, jól felkészült a­­ tavaszi munkára. A ' tagoknak tovább ' kell , tanulniok az agrotech- \ nikai körön, hogy ami- \­kor megtörik a Kükül- \ lő jege, elolvad a téli | hótakaró, a szovjet • kolhozisták gazdag ta- ,­pasztalatai alapján, vé­­­­gezzék a szántást, ve- • test a bőséges tér- \ másért. 1 »fr» »♦ »♦■■f-*»*##**»»» A MAI SZAMBÁN . Szovjet kolhozparasztok a bőséges termésért (2. oldal.) Jól megszervezett munkával a tavaszi vetési kampány sikeréért. (3. old. ) Értékes termelési értekezlet (3. oldal.) Az USA és Latin Amerika közötti ellentétek kiéleződése. (4. oldal.) A fűrészüzem dolgozói a tervért A csikszentdomokosi fűrészüzem dol­gozói igyekeztek feladataikat teljesí­teni. 1954 első havának előirányzatait választékok szerint a következőképpen teljesítették: fűrészelt áruban 112, cel­­lulozera 77, gyümölcs- és szőlős láda 1,01, parkettja 100 százalékban. Ebben, az időszakban nagy nehézsé­get okozott, hogy a fagyos, nedves fá­val nehezebben lehet bánni, sokkal na­gyobb figyelemmel kell dolgozni, hogy a kívánt minőséget elérjék. A terv teljesítésében egyes dolgozók egyéni eredményeikkel is kitűnnek. Az anyagtéri brigád tagjai 192 százalékos eredményt értek el, élenjárnak: Török Félix, Szabó Imre és Bara Imre. A rönktéren a­l­ik csoport­ eredmé­nye 165 százalék. Itt példamutatóan dol­gozik Kedves Ferenc és Fábián Márton rönkölő. Munkájukat becsü­ltesen vé­gezték, pontosak és fegyelmezettek a munkahelyen való megjelenésben, nor­májukat mindig túlhaladják. A cellulozera feldolgozásánál nem tel­­jesítették tervüket, mivel a fűrészcsar­­nokban munkáshiánnyal küzdöttek. Ezt a hibát a jövőben ki kell küszöbölni. BAJTÉ ANDRÁS levelező Befejeződött a n­éptanácsok mellett működő nőbizottságok felelőseivel tartott tanfolyam A Marosvásárhelyen megtartott 8 na­pos ...tanfolyamon a néptanácsok mellett működő nőbizottságok felelősei értékes előadásokat hallgattak , beszéltek­­meg. Többek között megvitatták a dol­gozók életszínvonala eeédése érdeké­ben hozott párt- és kormányhatároza­tokat és a beszolgáltatás kérdésének fontosságát is. A tanfolyam sokat fog­lalkozott azzal a kérdéssel, hogy a nő­­bizottságok hogyan tudnak hozzájá­rulni a néptanácsok munka­tervének megvalósításához. A tanfolyam­­sikerét bizonyítja, hogy a vitaórákon több mint 100 kérdés és hozzászólás hangzott e! A tanfolyam, amely egyúttal a nőbi­zottságok felelősei közötti tapasztalat­­csere is volt, jelentős mértékben hozzá­járul a városi és falusi nőküldött­ek munkájának megjavításához.

Next