Vörös Zászló, 1954. április (3. évfolyam, 76-101. szám)

1954-04-01 / 76. szám

I. '■'• i“°'»"■ »■ α««■» i. «| U „«V | Tudományos kutatómunka a dolgozó nép szolgálatában a tallománynak még sosem vor olyan fontos szerepe, mint ma, mikor dolgozó népünk hatalmas alkotó mun­kája szigorú tudományos alapot kö­­vetel. Nagy tanítómestereink tanítása­ szerint a szocializmus harmonikusai­ összekapcsolódik a tudománnyal és a technikával. A szocializmus építése hazánkban nagyszerű távlatokat nyít a tudomány fejlődése előtt, és tág teret nyújt a tudományos kutatómun­kának. Ma a tudomány­ embereinek kitartó munkája eredményeként olyan kérdések oldódtak meg, amelyekre a múltban csak gondoltak, de megol­dani nem tudták. A dolgozó nép állama és a munkás­­osztály pártja megbecsüli a tudomány embereinek alkotó munkáját. Ez a megbecsülés arra kötelezi a tudo­mány embereit, hogy teljes tudásuk­kal, alkotóképességükkel a dolgozó nép jólétét szolgálják. Pártunk és kormányunk tevékenységének közép­pontjában a dolgozó ember áll, anya­gi és kulturális szükségleteivel. Ez kell legyen az igazi tudomány tárgya és célja is. A Román Munkáspárt KV 1953 augusztus 19—20-i bővített plenáris ülése határozatainak gyakor­lati megvalósításához hozzá kell já­ruljanak a tudomány emberei is. Fel­fedezéseik gyors alkalmazása a gya­korlatban gyorsíthatja, ellenkező eset­ben lassíthatja a kitűzött feladatok megvalósítását. A tudomány emberei tartomá­nyunkban is — a szovjet tudósok ta­nításai alapján — sok szép eredményt értek el. Ha számbavesszük a már befejezett kutatásokat, látjuk, hogy minden egyes tudományos kérdés, minden elyes eljárás, melyet passzas kutatások eredményeként­ dolgoztak ki, közvetve, vagy közvetlenül, hozzá­járulnak dolgozó népünk jólétéhez. Az élelmiszeripar egyik fontos kér­dése volt hogy, hogyan lehet kiküszö­bölni az élelmiszer festékanyagából a mérgező anyagokat. Dr. Soós Pál fő­vegyész erre vonatkozó eljárása hoz­zásegít ahhoz, hogy a gyártáskor a festékekből ki tudják vonni a mérgező anyagokat. Értékes módszereket dolgozott ki arra vonatkozólag is, hogyan lehet az élelmiszerek konzerválása alkalmával teljesen, vagy nagymértékben meg­tartani a C vitamint. Néhány évvel ezelőtt ki gondolt volna arra, hogy a fenyőfa tűleveleiből G vitamint lehet kivonni, s ugyanígy a dió zöld burká­ból is. Ma ez már nem feltételezés, hanem a kidolgozott módszer alapján gyártását is meg lehet­ kezdeni. A tudomány emberei előtt rendkí­vül fontos feladatok állanak az egyes mezőgazdasági kérdések tudományos megoldása terén is. A mezőgazdasági terméshozam növelése, a párt és a kormány tevékenységének középpont­jában áll. A tudomány emberei hozzá­járultak és hozzájárulnak ennek a fon­tos kérdésnek a megoldásához. A marosszentgyörgyi kísérleti állomás eddigi munkájában sok szép ered­ményt ért el a növénynemesítés és a különböző vetőmagvak termesztése terén. A Marosvásárhelyi Orvostudo­mányi és Gyógyszerészeti Felsőokta­tási Intézet biológiai tanszékének munkakollektívája, Székely Károly professzor vezetésével értékes kuta­tásokat végez a szárnyasok különböző behatások által előidézett fejlődése terén. Rendkívül szép eredményeket ért el kutatómunkájában Vendég Vin­ce professzor, aki arra a megállapít­ tásra jutott, hogy a vírusos megbete­gedéseket előidéző kórokozók a nö­vényekben termelődnek. Ezzel kap­­­csolatosan kidolgozta a sertéspestis el­leni védekezés szabályait is. Szép eredményeink vannak a dol­gozók egészségének megvédése terén. A bőrtuberkulózist, (bőrfarkas nevű betegséget) a múltban nem tudták tökéletesen gyógyítani. A marosvásár­helyi bőr- és nemi-kórtani klinika­i munkakollektívája, Ujváry tanár­ veze­tésével kidolgozta ennek a betegség­nek a tökéletes gyógyítására vonatko­zó módszert. A módszer jelentőségét kiemeli az a tény is,, hogy a gyógyír­­ás hazai gyógyszerekkel folyt le. A példatárt tovább lehetne sorolni. Ide ezek a példák teljes mértékben­­ tükrözik azt, hogy a tudomány embe­rei tartományunkban is egyre határo­­■­dottabban egyre nagyobb szenvedél­­­­­lyel fordulnak a soron lévő feladatok­­ megoldása felé. Nem mondhatjuk e­­l azonban azt, hogy a tudományos ku­­t­atómunka elérte azt a színvonalat,­­ amelyet el kellett volna érnie. Ez on­­­­nan is ered, hogy a tudomány embe­rei közül még vannak olyanok, akik nem adják tudásuk legjavát a kutató­munka terén is. Gündisch Mihály pro­fesszor, Horváth Miklós tanár és má­sok becsülettel elvégzik feladatukat az új káderek nevelése terén, kive­szik részüket más munkákból is, de azzal, hogy a kutatómunka­ terén nem adják tudásuk legjavát, maga a dol­gozó nép veszít. Fokozni a munkát a tudományos kutatás minden területén. Pártunk és kormányunk minden egyes határozata konkrét feladatokat, ró a tudomány­­embereire is, így például az állatte­nyésztési törvény 109. szakasza fon­tos feladatokkal bízza meg nemcsak a zootechnikusokat, és állategészség­ügyi dolgozókat, hanem a fiziológuso­­kat, és biológusokat is. A pavlovi tanítás átfogó képet dol­gozott ki a szervezet és a környezet, között az idegrendszer által megvaló­suló egységről. A gyakorlat azt iga­zolja, hogy ez az elmélet még nem hódított tért eléggé a zootechnikában. Jelenleg úgy is mondhatjuk, hogy a­ pavlovizmus egyes tételeinek alkal­mazása a zootechnikában a tudomá­nyos kutatások alapvető feladata. A vegetatív hibridáció az a mód­szer, amellyel meg lehet rendíteni az állatok öröklődés­­folyashatát, s­­l. hajlékonyabb és könnyebben nevelhe­tő állatfajtákat lehet kitenyészteni. Ezen a téren is vannak eredmények, de ezek még mindig nem kielégítőék. A tudomány embereinek felbecsül­hetetlen segítséget jelentenek az olyan tudósok, mint Pavlov, Mecsnyi­­kov, Dokucsajev, Williamsz, Koszti­­csev, Micsurin, Vavilov, Liszenko és mások művei. Tanulmányozni kell ezeket a műveket és alkotó módon át kell vinni a gyakorlatba. Ezekre tá­maszkodva, újabb és újabb eljáráso­kat, módszereket kell kidolgozni. Ezek a tudósok, de különösen Micsurin azt bizonyítják, hogy emberi beavatkozás­sal lehetővé válik minden állat, vagy növényfajtát arra kényszeríteni, hogy gyorsabban változzék meg, még­hoz­zá az ember számára kívánatos irány­ban. A Közegészségügyi Intézet Maros, vásárhelyi Mákra munkakollektí­­vájának is még nagyobb tevékenysé­get kell kifejtenie. A Mérnökök, Tech­nikusok Tudományos Egyesületével közösen még behatóbban kell tanul­mányozni a termelés egészségtanát, a munkafeltételek megjavításának mó­dozatait, a textil-, vegyi-, élelmiszer­es más iparágakban. A tudományos kutatómunkának azonban semmi gyakorlati eredménye sincs, ha a kidolgozott eljárásokat és felfedezéseket a lehető legrövidebb időn belül nem alkalmazzák a gyakor­latban. A kidolgozott eljárások és fel­fedezések gyakorlati alkalmazása nemcsak a dolgozók jólétéhez járul hozzá, hanem növeli a tudomány em­bereinek a dolgoz­ó nép körében élve­zett szeretetét és megbecsülését is. Mindent el kell követni, hogy a tudomány emberei és a gyakorlat em­berei között termékeny, szoros kap­csolat valósuljon meg, ez pedig a pártszervezetek feladata. A fentebb elmondott és más nagyszerű eredmé­nyek azt igazolják, hogy az egyes tu­dományos feltételezések csakis a gya­korlat embereivel való szoros kapcso­lat útján hoznak eredményt. Ezen a téren elsősorban a kommunista orvo­sok, fiziológusok, zoológusok, bioló­gusok és mások kell jó példát mutas­­­sanak. "Az eddig mért eredmények biztosít­­ékat jelentenek arra, hogy a t­udo­­mány emberei tartományunkban a jövőben még nagyobb, még fontosabb tudományos kérdéseket oldanak meg és állítanak a dolgozói nép jólétének szolgálatába. " “— *’ Világ proletárjai egyesüljetek TARTOMÁNYUNK MINDEN RÉSZÉRŐL Élenjáró termelők Értekezlete Beresztelke községben A rajoni pártbizottság irányításá­val Régen-rajon néptanácsának vég­rehajtó bizottsága a mezőgazdasági ügyosztállyal karöltve március 21-én Beresztelkén értekezletet tartott az élenjáró termelőkkel. Az értekezletnek az volt a célja, hogy a tavaszi vetés, valamint a további időben a dolgozó parasztok a hektáronkénti termésho­zam növelését is a legjobb módszere­ket alkalmazzák. Az értekezleten Szentandrás, Harasztos, Nagyfülpös, Kisfülpös, Faragó, Bálla, Körtekapu és Beresztelke élenjáró dolgozó pa­rasztjai vettek részt. Szabados Pál beresztelki középpa­raszt,­­— aki részt vett a burgonya, kukorica és cukorrépa kiváló termesz­tőinek bukaresti értekezletén — ismer­tette a kukorica és cukorrépa ter­mesztésénél alkalmazott módszereit. 1952 nyarán aratás után elvégezte a tarlóhántást, ősszel jó mélyen meg­szántotta a földet és megtrágyázta. Tavasszal a vetés alkalmával műtrá­gyát alkalmazott. A nyár folyamán többször kapált és szabályszerűen végezte el a növények egyezését. Utána még többen ismertették mód­szereiket, amit a jó termés eléréséért alkalmaztak. Pap József mezőgazda­­sági mérnök hangsúlyozta, hogy most, a tavaszi vetés alkalmával széleskör­űen kell alkalmazni a négyzetes fé­szekbevetést, ami megkönnyíti a nö­vények ápolását, lehetővé teszi a gépi munkát és a hektáronkénti termés­­eredmény növeléséhez vezet. ORBÁN GÉZA levelező A tavaszi kampány sikeréért A görgényszentimrei „Május 1" mezőgazdasági társulás tagjai a ja­­rovizált búza elvetése után a jól el­készített földbe 3,5 hektár területen zabot, 2,5 hektár területen tavaszbú­zát vetettek el. A vetésben Kiss Ferenc, Gráb­ran Anton, Dumbráva Miklós, Mo­gyorósi József és mások tűntek ki. Jó munkát végez Gheorghe Vasile trak­torista, aki napi normáját mindig túlteljesíti. KISS PÉTER levelező ★ Csik­ rajonban is nemsokára bekö­szönt a tavasz. Csikb­énaság dolgo­zó parasztjai idejében felkészülnek a tavaszi vetésre. Sokan­­közülük elvé­gezték a trágyázást, vetőmagtisztí­­tást. A község legelőjére 60 szekér is­tál­lótrágyáit hordtak ki, megtisztí­tottak 500 kg. árpát és 1.000 kilo­gramm zabot. A község pártalapszervezetének ve­zetősége, a néptanács végrehajtó bi­zottsága s a község dolgozó paraszt­jai leplezték le a kuláskoik mesterke­déseit,­­akik még a vetőmaigtisztítást sem végezték el, és nem készültek fel a tavaszi vetésre. KÁNYA ANTAL levelező Röviden A néptanács végrehajtó bizottsága tanulmányozta a párt és a kormány határozatát a tavaszi mezőgazdasági munkák kellő időben és kedvező felté­telek közötti előkészítéséről és elvég­zéséről. Idejében mozgósította a dol­gozó parasztokat a szántás, vetés munkálatainak megkezdésére. A zab vetését már március 18-án e­sélyek végezték el: Dávid Antal és Egyed Béla ám dolgozó parasztok. Az adófizetés hazafias feladat. Tud­ják ezt a dolgozó parasztok s tudja Na®y D. István adóbegyűj­tő is, aki szorgalmasan végezte felvilágosító munkáját. Eredménye, hogy Szára­z­­ajta község dolgozói évi adójukat 100 százalékbón befizették. Jól dolgozik a szövetkezet begyűj­tője Szép Károly, aki körülbelül 20 hektáron krumplitermesztésre kötött szerződést a dolgozó parasztokkal. Hévizi Mihály, a lenfeldolgozó gyár megbízottja pedig 120 hektár lek­ter­­tvesztésre kötött szerződést. ★ Az eredmények mellett hiányossá­gok is vannak A községben 4­5 dol­gozó paraszt kivételével nem teljesí­­tették a húskvóta első negyedévi be­szolgáltatását. Értessék meg a dolgo­zó parasztokkal, hogy az üzemi mun­kások csak akkor tudnak ipari árut küldeni, ha — éppen a beszolgáltatá­son keresztül — élelmiszert és ipari nyersanyagot kapnak. CSULAK USZfeó levelező Két fajta vetőmagot vetnek A bibarcfalvi kollektív gazdaság 36 ár területen kukorica vetőmagot fog termelni. A vetésnél kétfajta vető­magot vetnek el. Az egyik fajta vető­magból egy sort vetnek, ez lesz az apasor, a másik fajta vetőmagból két sort, ezek az anyasorok. A kukorica virágzása előtt az anyasoron lévő növények címerét levágják és az apa­­soron lévő növények virágporával mesterségesen beporozzák. Az így nyert magot külön leszedik és csak az anyasoron termett magokat vetik el, amelyek a következő évben 15—30 százalékkal nagyobb termést adnak. Szeretni és gondozni kell a gyümölcsfákat Sepsiszentgyörgy-rajon kollektivis­tái, egyénileg dolgozó parasztjai, a tavaszi időszakban nagy gondot for­­dítanak a gyümölcsfák gondozására, hogy ebben az évben biztosítsák a nagyobb gyümölcstermést. A kilyéni kollektív gazdaság tagjai a tavaszon 490 darab gyümölcsfát megtakarítot­tak és meg is permeteztek. A zaláni kollektív gazdaságban is elvégezték a gyümölcsfák takarítását, permetezé­sét. Téglás Vilmos, a kőröspataki kol­lektív gazdaság tagja egyéni gyümöl­csösét 7—8 évvel ezelőtt létesítette. A jó gondozás következtében minden évben jó gyümölcstermést ért el. A múlt év őszén a gyümölcsfák tövét fel­ásta és megtrágyázta. A gyümölcs­fák törzsét lemeszelte, hogy ne tá­madják meg a kártevők. Minden ta­vasszal s így most is, megtakarította a fákat, megritkította az ágakat és permetezett. Az ágak ritkítását azért végzi, mert saját tapasztalatai alap­ján tudja, hogy a fiatal fa hama­rabb terem, ha az ágait megritkít­­ják. Hasonlóképpen gondozza gyü­mölcsfáit Bedeházi Bálint árkosi kol­lektív tag is. BENEDEK DÁVID rajoni technikus Hat vagon gyümölcsre kötöttek szerződést Felsőbörogfalva és a néptanárcsi­­lag hozzátartozó falvak dolgozó pa­rasztjai fejlesztik gyümölcsöseiket. A nép­tanács segítségével az udvarhelyi állami gazedasá­gtól olcsó áron 440 darab alma és­­körtefa csemetét vásá­roltak. Azonkívül, hogy a régi fákat újakká­ helyettesítik, igyekeznek a meglévőket is jól gondozni, megtisz­títani a különböző férgektől, elszáradt kéregtől Ilyenformám lehetőségük van arig, hogy a gyümölcsfák j­ó termést­ hozzanak. Felsőboldogfalva­ és a hozzátartozó falvak dolgozó parasztjai, az „Apro­­zar“-ral és a szövetkezettel 6 vagon gyümölcsre kötöttek szerződést. A legtöbb szerződést a patakfalva 9°1­­gozó parasztok kötötték. Szabados Mihálynak 1,50 hektár gyümölcsöse van, elsőnek kötött szerződést, mert tudja, hogy ezzel is a dolgozók jobb ellátását segíti elő. Példáját több dot- 292° garasét követte. A MAI SZAMPAN : — Harc a dogmetizmus és betih­ágás ellen az alkotó marxizmusért (2. oldal.) — Tartalmasabb kultúréletet Maksán (2. oldal.) — Harcban az életért (3. oldal.) — Jól gondozzák traktoraikat (3. oldal.) — Letűnt emberek gyülekezője (4. oldal.) Üzembehelyezték a makfalvi lenfeldolgozó gyárat Március 29-én üzembehelyezték az új osztályokkal bővült, modern mak­falvi lenfeldolgozó gyárat. Az ünnepélyen résztvettek: a Köny­­nyűipari Minisztérium részéről Szántó Jenő elvtárs, a rajom­ pártszervezet, a néptanács, szaktanács képviselői, va­lamint a községi pártalapszervezet, a tantestület tagjai, az üzem munkásai, tisztviselői és még sokan mások. A vendégek a délelőtti órákban megtekintették a gyárat, amelynek minden osztályát első ízben helyez­ték üzembe. A régebben működő maga­tisztító és gubózó osztályok mellett megkezdték a termelést a feldolgozó üzem gépjeivel is, amelyeket a kolozs­vári „Uniref“ gépgyárban készítet­tek. Megkezdte munkáját a törőgép, amellyel az előt­örést végzik, a kor­szerű tilológép, kóckázó és nemesítő berendezés. Láthatták a vendégek a nagy, áramfejlesztővel egybekötött Iliesel-motort, a nagy kazánt, amely az áztatáshoz szükséges vizet mele­gíti,valamint az új, modern áztató­berendezést. 12 órakor kezdődött a díszgyű­lés, ahol részt vettek a meghívottak, a 802. Építkezési Vállalat munkásai és technikusai, mint az új osztályok épí­tői. A díszgyűlésen a könnyűipari mi­nisztérium megbízottja, Szántó Jenő, ünnepélyes keretek között átadta az új gyárat az üzem vezetőségének. Utána az üzembizottság elnöke, Nagy János beszélt, köszönetét fejezte ki pártunknak és közhiányunknak, s a dolgozók nevében vállalta, hogy úgy fogják őrizni és szeretni a gyárak mint legdrágább kincsüket. Vállalta, hogy elsajátítják a termelés techniká­ját, hogy hazánk dolgozóinak a leg­jobb minőségű anyagot adhassák. —Ot­t ! . Alkalmazzuk a tudományos módszereket Tarrutim­aityorzziA az ARLUS tájé­koztatóiból, valamint a mezőgazdasá­gi szatókönyvek­ből a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló szovjet módsze­reket. Kollektív gazdaságunk tag­jai a­ tél folyamán rendszeresen jártaik az agrotechnikai előadásokra, ezenkívül hetenként csoportmegbeszéléseket tar­tottunk. Kollektív gazdaságunk leg­több tagja k jött ezekre az összejöve­telekre, amelyeken különböző szovjet munkamódszereket is feldolgoztunk. Megvitattuk többek között az őszi bú­za, rozs és burgonya­ jarovizálásának kérdését is és a tanultakat a gyakor­latban is alkalmaztuk. Jarov­iz­áltunk 100 kg. őszi búzát, 100 kg. rozsot és 4.500 kg. burgonyát 1993 őszén 0,50 hektár területen ve­tettünk cukorrépamagot, ami már ki­kelt. De egyéb munkával sem marad­tunk le. Az elmúlt évben mind elvé­geztük az őszi szántást s most ta­vasszal, hogy a­ talajnedvességet meg­őrizzük, összes földterületünkön elvé­geztük a balassimitást. Március 20-ig elvetettünk 1 hektáron mákot, 1 hektá­ron köményt, 5 hektáron tavaszi bú­zát, 10 hektáron zabot, 0,50 hektáron hagymát és elkészítettünk egy­ 40 négyzetméter nagyságú melegágyat. Kollektív gazdaságunkban igyekez­tünk és ezután is igyekezni fogunk a gyakorlatban is alkalmazni a tél fo­­lyamán­ tanultakat. Deák Béla, az ARLUS-kör kultúrfelelőse a télen ko­moly segítséget adott gazdaságunk tagjainak a kultúrmunkában, az agro­technikai módszerek elsajátításában. LENGYEL KÁROLY a pávai „Győzelem“ kollektív gazdaság ARLUS-körének elnöke

Next