Vörös Zászló, 1954. június (3. évfolyam, 127-152. szám)

1954-06-01 / 127. szám

l­a Rmmmuumos tanományi vintosecus a tartományi néptanács lapja III. évfolyam 127. (745.) szám Kedd, 1954. június 1. ARA 20 BÁNI } Gyermekeink békés, boldog életéért Sétáljunk végig a ragyogó nap­sütéses délutánokon városaink főte­rein és sétányain. A fehér és más, élénkszínü gyermekkocsikból piros­pozsgás arcú apróságok nyújtogat­ják kezecskéiket és édes gügyögé­sük boldog mosolyt csal édesanyjuk arcára. Odább a nagyobbacskák „to­tyognak“, igen komoly elfoglaltságuk van: játékvedrecskéiket töltik meg naptól csillogó homokkal, megint mások víg kedvvel hancúroznak édesanyjuk körül. Tekintsünk be fal­­vaink és városaink óvodái és nap­közi-otthonai ablakain. Csinos, tiszta ruhácskákban gondtalanul da­lolnak, táncolnak, játszadoznak a kis emberpalántáik, boldog jövőnk re­ménységei. Egészségtől duzzadó ró­zsás arcocskájuk, csillogó szemük elárulja a róluk való féltő gondosko­dást. Beszélgessünk el a nagyobbacs­kákkal, akik büszkén hordják a pio­nírok megtisztelő vörös nyakkendő­jét s már nagyszerű terveket szőnek a jövőről, vagy egy édesanyával, aki szeretettel vezeti kézenfogva gyerme­két s közben már boldog örömmel gondol eljövendő másik kicsinyére. Mindezek a képek arról beszélnek, hogy népi demokratikus államunk­ban boldog, gondtalan a gyermek­kor és reményteljes az anyaság ko­ra, mert hazánkban a legértékesebb kincs, a legdrágább vagyon a gyer­mek, boldog jövőnk záloga. Ma, a gyermekek nemzetközi nap­ján különösen érezzük ezt és boldog örömmel, reményteljes büszkeséggel szorítjuk magunkhoz gyermekeinket. Igazi ünnep ez a nap, melyet ezelőtt 5 évvel a világ haladó asszonyainak képviselői a gyermekek nemzetközi napjának nyilvánítottak. A békeharc jegyében ünnepeljük ezt a napot, amikor a világ békeszerető népei fokozzák erejüket a nemzetközi vi­tás kérdések békés megoldásáért, a nemzetközi feszültség enyhítéséért. Ennek a napnak a tükrében arrég in­­kább világossá válik, hogy a nem­zetközi tárgyalásokon elhangzott szovjet javaslatok azokat­­a vészes, sötét felhőket igyekeznek elhárítani, melyek gyermekeink boldog, gondta­lan jövőjét veszélyeztetik. A kommunizmus építői „az élet virágainak“ nevezik a jövő nemze­déket s a szovjet szülők és nevelők, amikor egyre szebbé, egyre tartal­masabbá teszik gyermekeik életét, a nagy Sztálin tanítását tartják szem előtt. „Az embereket gondosan és fi­­gyelmesen kell nevelni, ahogy a ker­tész egy kedvelt gyümölcsfát nevel“. A Szovjetunió Kommunista Pártja és a Szovjet Kormány gondoskodá­sa valóra váltotta a legmerészebb álmokat. A szovjetföld a boldog gy­ermekkor országává vált. A nagyszerű szovjet tapasztalatok alapján a népi demokratikus orszá­gokban, hazánkban is, pártunk és kormányunk a legmesszebbmenően gondoskodik, hogy gyermekeink éle­te napról-napra szebbé, napsugara­­sabbá váljon és az ifjú nemzedéket a szocialista hazafiasság és proletár­­nemzetköziség szellemében nevelje. Hazánkban a Román Kommunista Párt volt az egyedüli erő, amely a múltban a burzsoá­ földesúri elnyo­mó rendszerben következetesen küz­dött az anyák és gyermekek védel­méért. Akkor, amikor az éhség, a hideg, a különböző betegségek kö­vetkeztében minden 4 gyermekből csak 3 érte meg az egyéves életkort, az édesanyák ezrei fosztották meg magukat a legigazibb örömtől, az anyaság örömétől, mert nem tudták volna biztosítani gyermekük számára a betevő falatot. Amikor a munkásédesanya rázárta az ajtót kicsiny gyermekére, vagy az utca „gondozására“ bízta, reszketve gon­dolt munka közben arra, vájjon nem érte-e valamilyen baj gyermekét. A kommunisták pártja az az erő, amely a Szovjetunió segítségével le­hetővé tette, hogy mindez már a multié. Népi demokratikus államunk­ban az anya- és gyermekvédelem állami kérdés. Hazánk alkotmánya különleges jogokat biztosít a gyer­mekek és anyák számára. Kinccsé vált a gyermek és megtisztelő ma­gasságba emelte az anyaságot. 152 édesanyát tüntettek ki tartományunk­ban „Hős Anya“ címmel, 725-öt az „Anyai Dicsőség“ érdemrend I. II. és 111. osztályával és 501 anya kap­ta az „Anyaság Érme“­ első és má­sodik osztályát. Ugyanakkor álla­munk jelentős pénzjutalmat is ad időnként a sokgyermekes édesanyák­nak. Erről beszél tartományunk sok száz édesanyja között Vajda Lajos­­né H­i­lita községbeli tízgyermekes anya, aki nemrég ezer lej pénzjuta­lomban részesült. Beszédes bizonyítéka államunk gondoskodásának az a tény is, hogy míg 1938-ban egyetlen szülőotthon sem volt hazánkban, s az anyák igen sok esetben munkahelyeiken, vagy kinn a mezőn szülték meg gyermekeiket, ma csak tartományunk területén 60 gondosan felszerelt szülőotthon áll a városi és falusi szülőanyák rendelkezésére. A váran­dós anyáik pedig fizetéses szabad­ságban részesülnek, hogy jól táplál­kozzanak, sokat pihenjenek s így egészséges gyermekeknek adjanak életet. Ez azt bizonyítja, hogy álla­munk már születésük előtt gondos­kodik a szocializmus jövő építőiről. Ravám, Kiskereden, Nyárádszeredán, Alsócsernátonban, s így sorolhat­nánk tartományunk helységeit, az édesanyák nyugodtan végzik nap­közben termelő munkájukat, mert tudják, hogy gondos kezek vigyáz­nak gyermekeikre. Tartományunk te­rületén 405 óvoda és 164 napközi­otthonban gondoskodnak a dolgozók gyermekeiről. A nyár folyamán a falvakon 200 időközi napközi­otthon nyitja meg kapuit, ahol féltő gond­dal vigyáznak a dolgozók kicsinyei­nek egészségére és kisérik figyelem­mel fejlődésüket. Mátéié Rozália Csíkszeredai asszony boldogan mond köszönetet pártunknak a hét gyer­meke nevelésében nyújtott segítsé­gért. Hasonló meleg köszönet hang­zik el sok száz és ezer édesanya ré­széről. Nem kevésbbé tükrözik népi de­mokratikus államunknak a gyerme­kekről való gondoskodását a gyer­mekek egészségvédelmét szolgáló in­tézmények. Hazánkban a gyermek­­poliklinikák és fektetők tizei működ­nek, ahol egészségügyi kádereink éberen őrködnek az ifjú nemzedék egészsége fölött. Nyaranta a­­tenger­parti és hegyvidéki üdülők, pionír­­táborok hangosak a vidám, egész­séges gyermekkacagástól. Ebben az évben hazánkban több mint 125 ezer gyermek részesül a nyaralás örömei­ben, ami nagy százalékkal múlja fe­lül a múltévi létszámot. Gyerme­keink előtt a tanulás és fejlődés szé­les lehetőségeit biztosítja a külön­böző fokú iskolák nagy száma. Mennyire más a helyzet a kapi­talista államokban, ahol a dolgozók gyermekeinek ezrei nyomorognak. Az Egyesült Államokban például több mint 2 millió 300 ezer kiskorú, fej­letlen, vézna gyermek dolgozik na­ponta 15 órát az iparban és a mező­­gazdaságban. Angliá­ban az iskolás­korú gyermekek 30 százaléka nem jár iskolába. Hasonló szörnyű ada­tokat lehetne vég nélkül sorolni a többi kapitalista államok gyermekei­nek életéből. Éppen ezért a mai nap egyben harci nap is. A kapitalista országok­ban a kommunista és munkáspártok vezetésével egyre erőteljesebben és határozottabban hangzik a munká­sok, a haladó szellemű írók, tudó­sok, orvosok, pedagógusok tiltakozó hangja az ellen a rendszer ellen, mely szörnyű rabságba és nyomorú­ságba kényszeríti a gyermekeit­. Ezen a napon tehát az egész vilá­gon az apró emberpalánták felé for­dul a dolgozók tekintete. Ez a nap figyelmeztet minden szülőt, minden becsületes embert — legyen bármi­lyen nemzetiségű, bármilyen politi­kai meggyőződésű — hogy felelős az emberiség jövőjéért, a gyermekek békés, boldog életéért. Világ proletárjai egyesüljetek ! A MAI SZAMBAN : Az RNK Minisztertanácsának és az RMP Központi Vezetőségének HATÁROZATA a növényápolásról, a betakarításról, a tarlóhántásról, a csépiestül, az őszi vetésekről és mélyszántásról, valamint az 1954. évi begyűjtési terv végrehajtásáról. (2—3. oldal). Az atomenergiára vonatkozó szovjet-amerikai tárgyalásokkal kap­csolatban. (4. oldal). A Béke Világtanács rendkívü­li ülésszakának határozatai. (4. oldal). fiz RNK Minisztertanácsának és az RMP Központi Vezetőségének HATÁROZATA a növényápolásról, a betakarításról, a tarlóhántásról, a cséplésről, az őszi vetésekről és mélyszántásról, valamint az 1954. évi begyűjtési terv végrehajtásáról A növényápolás, a betakarítás, a tarlóhántás, a cséplés, az őszi vetés és mélyszántás kellő időben történő és kifogástalan elvégzése, valamint a mezőgazdasági növényi termékek begyűjtési tervének teljesítése , igen nagy fontosságú a bőséges termésho­zamért és népünk életszínvonalának szüntelen emeléséért folyó harcban. Azok az állami gazdaságok, kollek­tív gazdaságok, mezőgazdasági tár­sulások és egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztok, akik tavaly idejében elvégezték a tarlóhántást, az őszi ve­tést és mélyszántást, tavasszal ko­rán vetettek, a vetéseket jól gondoz­ták, idejében arattak és csépeltek, szép eredményeket értek el. Ez bizo­nyítja, mily rendkívül fontos e mun­kák jó elvégzése a nagy terméshozam biztosítása szempontjából. A kiváló kukorica­termesztők, bur­gonya- és cukorrépatermelők országos értekezletén nyilvánvalóvá vált, hogy a kollektivista dolgozó parasztok, a társult és egyénileg gazdálkodó pa­rasztok, az agrotechnikai szabályok pontos alkalmazásával jelentékeny terméstöbbletet értek el, s így előse­gítették a dolgozók ellátását és emel­ték saját életszínvonalukat. A legszükségesebb agrotechnikai szabályok alkalmazásával, főleg pedig a növények jó gondozásával Delta, Kőrös, To­da­i- főbb mi­., rajonban jóval túlhaladták a tervezett kukori­catermést s az egész rajonban átlag 20 mázsás kukoricatermést értek el hektáronként Székelyhid-rajonban hek­táronként több mint 160 mázsás bur­gonyatermést takarítottak be, Maros­­vásárhely-, Marosludas -és Nagyenyed­­rajonokban pedig az átlagos cukor­répatermés hektáronként meghaladta a 200 mázsát. Az állami gazdaságok tavaly 11 százalékkal haladták túl a búza ter­vezett átlagos hektárhozamát és több mint 10.000 tonna búzát szállítottak az államnak terven felül, ezzel több kenyeret biztosítottak a dolgozóknak. Ezek a példák is világosan mutat­ják, milyen nagy és kimeríthetetlen lehetőségeink vannak a mezőgazda­sági termelés fokozására és milyen keveset tettünk még a hektárhozam lényeges növelése érdekében. Tavaly nyáron szép eredményeket értünk el a növényápolásban, a ter­­mésbetakarítás, tarlóhántás és csép­lés terén, de akadtak termésvesztesé­get okozó komoly fogyatékosságok is. Egyes gép- és traktorállomások, gépjavító központok és állami gaz­daságok nem végezték el idejében a traktorok és mezőgazdasági gépek kijavítását. Ez késleltette a növény­­ápolás és az aratás idejében való meg­kezdését és emiatt kihúzódott a csép­lés is. A m­irosi (Bukarest-tartomány), a holbocai (Iasi-tartomány) és a Teiul din Vale-i (Pitesti-tartomány) gép- és traktorállomások jelentékeny számú kévekötő-aratógéppel rendelkeztek, de nem gondoskodtak gépkezelő káderek kiképzéséről, s emiatt a kévekötő­­aratógépek teljesítőképességének még felét sem használták ki. Egyes állami gazdaságokban, köz­tük a temesvártartományi Nagyzsá­­mon és a galac tartományi Bratesen nem végezték el idejekorán a növé­nyek gondozását, különösen a kapás­növényekét, jóllehet a kapálás gépe­sítéséhez jelentékeny mezőgazdasági gépállománnyal rendelkeztek. Galac, Birlad, Constanta és Volest t­artományok néptanácsainak végrehaj­tó bizottságai nem tanultak múltbeli hiányosságaikból és 1953-ban sem szervezték meg kellőképpen a tarló­hántást és a szántást. Későre és igen alacsony agrotechnikai színvonalon készítették elő és végezték el az őszi vetést, s emiatt az őszi vetések egy része tönkrement. Minthogy tavaly ősszel a tavaszi vetésekre szánt te­rületeknek csupán 50 százalékán vé­geztek mélyszántást, ezekben a tarto­mányokban megkéstek a­­ tavaszi ve­téssel. A földművelésügyi és erdészeti mi­nisztérium, valamint egyes néptaná­csok végrehajtó bizottságai tavaly bürokratikusan osztották el a cséplő­­garnitúrákat. Nem vették figyelem­be a kicséplendő gabonamennyiséget, a cséplőgépek számát és teljesítőké­pességét, s emiatt cséplés idején sok cséplőgépet egyik tartományból a má­sikba kellett költöztetni. Ezért aztán igen sok cséplőgép teljesítőképességén alul dolgozott. Arad, Bacáu, Galac és Birlad tartományokban nem tartották be az előírt tervet s így a cséplés be­fejezésével 15—20 napot késtek. A cséplés, gabonabegyüjtés és az átvevő központokhoz való gabonaszál­lítás hiányos megszervezése miatt a begyűjtési tervet nem tudták a csép­­léssel azonos ütemben teljesíteni. A fémipari és gépgyártási minisz­térium egyes iparvállalatai nem for­dítottak kellő figyelmet tervfeladataik teljesítésére a földművelésügyi és er­dészeti minisztériumnak szállítandó gépek, cserealkatrészek és mezőgaz­dasági eszközök tekintetében. A „Semanatoarea“ gyár által szál­lított kévekötő-aratógépeknek például súlyos gyártási hibáik voltak, d­e mi itt aztán nem lehetett őket teljes ered­ménnyel felhasználni az 1953. évi be­takarítási kampányban. Ugyancsak a „Semänatoarea“ kevés és gyenge mi­nőségű cserealkatrészt küldött a me­zőgazdaságnak. Ezek a hibák, természetesen, elke­rülhetők lettek volna, ha a fémipari és gépgyártási minisztériumnak és a termelést irányító főigazgatóságainak vezetői rendszeres ellenőrzést gyako­roltak volna a mezőgazdasági gépek, cserealkatrészek és szerszámok gyár­tási folyamatának megszervezése, ha­táridőre történő gyártásuk és a gyár­tás minősége felett. Az idei tavaszon sok egyénileg gaz­­dálkodó dolgozó paraszt, a kiváló me­zőgazdasági termelők felhívását s a kollektív gazdaságok, mezőgazdasági társulások és állami gazdaságok pél­dáját követve, latba vetette minden tu­dását, erejét és sokkal rövidebb idő alatt, magasabb agrotechnikai színvo­nalon végezte el a tavaszi mezőgaz­dasági munkákat. A bőséges termés elérésének leg­fontosabb feltétele mostantól kezdve: a növények idejében történő, jó minő­­ségű ápolása, a betakarítás és cséplés gondos megszervezése és elvégzése. Sok tartományban az őszi vetések lassan fejlődtek s a tavasszal vetett gabonák fejlődése utolérte az őszie­ket. Ez azt jelenti, hogy rövid idő alatt a szokottnál jóval több munka vár ránk a betakarításban és a ka­pásnövények ápolásában. A Román Népköztársaság Miniszter­tanácsa és a Román Munkáspárt Köz­ponti Vezetősége az állami és párt­­szervek, a mezőgazdaságban dolgozó munkások, technikusok és szakembe­rek, valamint a dolgozó parasztok leg­­­­fontosabb feladatának tekinti most­­ azt, hogy idejében és jól végezzék el a növényápolást, a betakarítást, a tarló­hántást, a cséplést, az őszi vetéseket és mélyszántást s maradéktalanul telje­­sítsék a begyűjtési tervet. A Román Népköztársaság Minisz­­tertanácsa és a Román Munkáspárt Központi Vezetősége éppen ezért ELHATÁROZZA: Növényápolási munkák 1. A földművelésügyi és erdészeti minisztérium, a néptanácsok végrehaj­tó bizottságai és a pártszervezetek kö­telesek haladéktalanul intézkedéseket tenni a növényápolási agrotechnikai szabályok pontos alkalmazásának meg­szervezésére, irányítására és ellenőr­zésére minden növény tekintetében. A főbb növények tekintetében a nö­vényápolási munkák változatlanul ugyanazok, amelyeket miniszterta­nácsnak és az RMP KV-nek az 1964. évi tavaszi mezőgazdasági munkák kellő időben és kedvező feltételek kö­zötti előkészítésére és elvégzésére vo­natkozó folyó évi március 3-i határo­zata megállapított. Az idei télvégi és tavaszi rendkívüli időjárás nagy mértékben elősegíti a gyomok fejlődését és a vetések elpusztu­lását okozhatja, különösen Galac, Bir­­lad és Constanta tartományokban, ahol az őszi vetések egy része gyéren kelt ki. E veszély elhárítása és nagyobb ter­més elérése érdekében minden intéz­kedést meg kell tenni a gyomok kiirtá­sára. a) Gyomtalanítani kell, valahányszor szükséges, a kalászos gabonavetéseket, a hüvelyeseket, a textilnövényeket, a zöldségféléket, sőt még a sorba vagy fészekbe vetett kapásnövényeket is. Az összes vetőmagtermesztő parcel­lákon — a gyomokon kívül — ki kell irtani az összes idegen kultúrnövénye­­ket is. b) Az összes kapásnövényeket ide­jében meg kell kapálni, mégpedig any­­nyiszor, ahányszor ez szükségesnek mutatkozik, de legalább is háromszor a kukoricát és a burgonyát, négyszer a cukorrépát és ötször a gyapotot. A kapálás kellő időben és minél gyorsabban történő elvégzése érdeké­­ben a legnagyobb mértékben ki kell terjeszteni a kapálás gépesítését az összes fogatos kapák és a kapálásra különlegesen előkészített, traktorvonta­­tású kultivátorok felhasználásával. A kapálásnál a legnagyobb mértékben fel kell használni az IAR-traktorokat. A GTA-k és az állami gazdaságok igazgatói és főmérnökei kötelesek az összes kapálógépek egész teljesítőké­pességét kihasználni. Erre a célra a legjobb traktoros kádereket és gépke­zelőiket­ kell kiképezniök, az elvégzett munka mennyiségéért és minőségéért pedig közvetlenül felelnek. Az állami gazdaságoknak kötelessé­gükké tesszük, a kollektív gazdaságok­nak, a mezőgazdasági társulásoknak és az egyénileg dolgozó parasztoknak pedig ajánljuk, hogy mindazokon a területe­ken, amelyeken négyzetesen, fészekbe vetettek, gépvontatású vagy fogatos kapálógépekkel végezzék el a növény­ápolási munkákat, mégpedig hosszá­ban és széltében egyaránt, hogy mun­kaerőt és időt takaríthassanak meg és nagy terméstöbbletet érhessenek el.­­ • A mezőgazdasági mérnökök és tech­nikusok kötelesek a dolgozó paraszti­kat megfelelő módon felvilágosítani kapálógép használatának előnyeiről , arról, hogy milyen károkat okoz, kü­lönösen az aszályos vidékeken, a kH. ^ kor­ra és napraforgó töltögetése. Alini nincsenek kapálógépek, ott gyakorlatilag meg kell mutatniok.a dolgozó parasztoknak, hogyan alakit­?»­sák át, az ekéket és töltögető ekéket^ kapálógépekké és hogyan kezeljék s*' gépekét­ől A növényápolási munkákban mi­­nél nagyobb mértékben kell alkalmaz­ni a fejlett agrotechnikai módszereket és a kiváló termelők tapasztalatait, kü­­lönösen: a rozs, lucerna, kukorica és napra, forgó mesterséges pótbeporzását, a gyapot hónaljazását, a ricinus, dohány és gyapot lefejezését; ■az ipari növények és a zöldségfélék trágyázását szerves és ásványi trágyá­val, a növény fejlődési időszakában, kü­lönösen a vetőmagtermesztő parcellá­­kon. (Folytatása a­­2.. oldalon.)

Next