Vörös Zászló, 1954. augusztus (3. évfolyam, 180-203. szám)

1954-08-01 / 180. szám

m­ég patetirral egy esőt retek ! _j^_JJI^vfolya^^.^(798.) szám. Vasárnap, 1954. augusztus 1. ARA 20 BÁNI « MAI SZAMBA!« . — Munkában a ktrttűragitációs brigád. (2. oktat). — PÁRTI éLET: A Marosvásárhely-fajomi pártbizottság irányítja a ter­­ménybetakarítási kampányt. (3. oldal). — Hiányosságok a „Lázár Ödön" vállalatnál. (3. oldal). Az RNK minisztertanácsa Központi Statisztikai igazgatóságának K­ÖZLEMÉNYE az állami terv 1954 első félévi teljesítéséről I. A termelési terv teljesítése az iparban A globális termelés tervét 1954 első félévében az egész szocialista iparban 100,14 százalékra teljesítettük. Minisztériumonként és központi gazdasági szervezetenként a globális termelés félévi tervét a következő­képpen teljesítettük: A terv teljesítése 1954 első félévében százalékban kifejezve A villamossági és elektro­technikai ipar miniszté­riuma 96,7 Szénipari minisztérium 102,5 Kőolajipari minisztérium 97,7 Fémipari és gépgyártási minisztérium 100,6 Vegyipari minisztérium 100,8 Fa-, papír- és cellulóze- ipari minisztérium 95,9 Könnyűipari minisztérium 101,2 Élelmiszeripari miniszté­rium 100,7 Községi gazdálkodás és a helyiipar minisztériuma (Iparvállalatok) 96,3 Az építésügyi és építő­anyagipari minisztérium iparvállalatai 89,5 A földművelésügyi és erdé­szeti minisztérium ipar­­vállalatai 109,8 A vasútügyi minisztérium iparvállalatai 106,1 A vízi- és légiszállítási minisztérium iparválla­latai 100,0 Az egészségügyi minisz­térium iparvállalatai 104,4 A művelődésügyi minisz­térium iparvállalatai 103,6 A kisipari termelőszövet­kezetek központi szövet­sége 108,5 A beszerző és értékesítő szövetkezetek központi szövetségének iparválla­latai 90,3 1954 első félévében túlteljesítettük a tervet a következő gyártmányokban: egyes hengerelt gyártmányok, konvert­­réz, ólom, szerelésekhez és építkezé­sekhez való csövek, 35 és 120 lóerős, Diesel-típusú, lassúégésű motorok, erőátviteli transzformátorok, párhu­zamos esztergapadok, rendes és szé­lesnyomtávú gőzmozdonyok, négy­tonnás tehergépkocsik, bányatípusú és rendes pályakocsik, villamos és pneu­matikus bányászati felvonócsigák, forgó fúrógép-asztalok, kőtörőgépek, emelődaruk, mérő- és ellenőrző-ké­szülékek, 35 lóerős Diesel-motorral felszerelt hernyótalpas traktorok, traktorvontatású boronák és kultivá­­torok, állatvontatású szőlőekék és gereblyék, kézi kukoricamorzsolók, hordozható szőlőpermetező készülékek, kenyérdagasztógépek, sörtartályok, foszfátos műtrágyák, gépkocsi- és mo­­torkerékpárkerékköpenyek, olajfesté­kek és lakkok, papír, finomított etil­alkohol és más termékek. Ugyancsak a félévi terven felül ter­melünk kenyeret, kekszet, húskészít­ményeket, halkonzervet, édesipari termékeket, ételolajat, gyümölcsízt, sört és más élelmiszereket, szappant, cigarettát, szivart, dohányt, gyapjú-, selyem- és vegyeskelméket, pamut- és gyapjú kötöttárut, gyapjú-konfekcióárut, pamutból készült férfi konfekciót, üveg­árut, háztartási porcel­­ánedényeket, cinkezett bádogból készített háztar­tási cikkeket, rádiósítási hangszórókat és más ipari közszükségleti cikkeket A fémipari és gépgyártási minisz­térium nem teljesítette a tervet az acél és egyes mezőgazdasági gép­es szerszámfajták tekintetében, a szénipari minisztérium egyes fontos szénfajták, a vegyipari miniszté­rium a szódafélék és a kénsav, a­ ­z ipar, a mezőgazadság és a szállítás fejlesztése, a főmunkálatok, az áruforgalom, a munkások, techni­kusok és tisztviselők számának növe­kedése, továbbá a dolgozók anyagi és villamossági és elektrotechnikai ipar minisztériuma a bányamozdonyok és háztartási villamoskészülékek, a fa-, papír- és cellulozeipari minisztérium a fűrészáru és a bútorok tekintetében. A könnyűipari minisztérium nem teljesítette egész termelési tervét bőr­­lábbeliben és egyes, fémből készített háztartási cikkekben, az élelmiszer­­ipari minisztérium pedig a hal, hús- és tejtermékek tekintetében. Az építésügyi és építőanyagipari minisztérium nem teljesítette tervét a cement, tégla, mész és tetőcserép te­kintetében. Az RMP KV 1953 augusztus 19— 20-i plenáris ülésén hozott határo­zatok és a kormány intézkedései nyo­mán a könnyűipari és élelmiszeripari vállalatok, a szövetkezeti és a helyi­ipari vállalatok, továbbá a fém- és elektrotechnikai iparvállalatok köz­szükségleti cikkek termelésére létesí­tett, vagy továbbfejlesztett osztályai az első félévben, különösen a máso­dik negyedévben, több népi fogyasz­­tási cikket állítottak elő és berendez­kedtek e cikkek termelésének fejlesz­tésére. Emelkedett az ipari termelő­­szövetkezetek száma és új javító­műhelyeket létesítettek a lakosság ki­szolgálására, rendelések és javítások elvégzésére. Tovább javult a termékek minősége és bővült a választékuk, így például újfajta mintás pamut­kelméket és gyapjúszöveteket gyár­tottak és megkezdték újabb modellű készruhák, bőrlábbeli és kötöttáru előállítását. A közszükségleti fémáruk választékát is újfajta háztartási cik­kekkel bővítették. E pozitív eredmények ellenére, a közszükségleti cikkek termelése nem fejlődött az összes meglévő lehetősé­gek arányában, mert egyes miniszté­riumok nem fogták fel kellőképpen e feladat fontosságát. Nem tettek meg idejében minden intézkedést a meny­­nyiség növelésére és a választék bő­vítésére, nem fordítottak kellő gondot arra, hogy újabb osztályokat létesít­senek ilyen termékek előállítására, s hogy a meglévőket kibővítsék. Egyes fogyasztási cikkeket termelő vállalatok a minőség, színezés s ki­vitelezés szempontjából meg nem fe­­lelő termékeket szállítottak és gyak­ran nm vették figyelembe a lakos­ság igényeit a választék, az idény­szükségletek, a modellek és a minták tekintetében. Ilyen termékeket szállítottak a könnyűipari minisztérium vállalatai közül a bukaresti Indistria Bumba­­cului, a galaci Fusul, az azugai posz­tógyár s a brailai készruhagyár. Az élelmiszeripari minisztérium egyes vállalatai, mint például a bukaresti Dózsa György és Semagra, a ga­laci Fusi­ul, a pitesti Topoloveni, a burdujeni konzervgyár, a besztercei állami tejtermékgyár, a trulceai Duna­­rea-vállalat, valamint a kisipari szö­vetkezetek és a helyi ipar egyes egy­ségei nem törődtek eléggé termékeik minőségének megjavításával. A fa-, papír- és cellulózeipari mi­nisztérium egyes vállalataiban előál­lított bútorok minőségileg még nem megfelelőek, mert a minisztérium nem gondoskodott a szükséges sz­árazfa­készletek biztosításáról. A termelési terv teljesítését és túl­teljesítését egyes minisztériumoknál sok esetben gátolta az a körülmény, hogy egyes vállalatokban a termelés nem folyt ütemesen s ez kihatott a munka termelékenységére és az ön­költségre, más gazdasági egységek­nél pedig a nyersanyagellátásb­an s a gép- és szerszámellátásban okozott komoly nehézségeket. kulturális színvonalának emelése te­kintetében az állami terv teljesítésé­nek 1954 első félévi eredményeit az alábbi számadatok tükrözik. 1954 első felében az ipari termelés­ben magasabb színvonalat értünk el mint 1953 első felében, mégpedig a következő főbb termékekben: nyers­olaj, földgáz, egyes színesfémek, ér­cek, ólom, cink, ipari gőzkazánok, Diesel-motorok, fél Diesel- és robba­nómotorok, csapágyak, ekszkavátorok, fémből készül, halászhajók, állati vontatást) univerzális és váltóekék, á Haiti vontatási) gabona- és takar­­mányvetőgépek, sarlók, kertészeti ro­varirtó szerek, közhasználatú vasáruk, melegítő és főző gáz­kályhák, hor­gonyozott és cinkezett bádogból ké­szült háztartási cikkek, petróleum-fő­­zőlámpák, rádióvevő-készülékek, ház­tartási villamosgépek és készülékek, bútor, kötött és szövött selyemár­), pamutból és gyapjúból készült gyer­mekholmik, továbbá egyes cipővá­­l­asz­tékákban és más ipar­i termékek­ben. A­­kormány által foganatosított intéz­­ke­dések nyomán, az RMP KV 1953 au­gusztusi plenáris ülését követő há­rom évnegyedben (1953 IV. évnegye­de és 1954 I. és II. évnegyede) a főbb fogyasztási cikkek tekintetében elért eredmények 1953 előző három évne­gyedéhez (1953 I., II. és III.) viszo­nyítva jelentős növekedést mutatnak. Növekedett a kenyértermelés (4,8 szá­zalékkal), a tésztaneműek termelése (7,2 százalékkal­), a húskonzerv (21,8 százalékkal), a húskészítmények (18,6 százalékkal), az édesipari termékek (41,8 százalékkal), az ónozott bádog­ból készült háztartási cikkeik (42,5 százalékkal), a bútor (21,5 százalék­kal) és sok más cikk termelése. Az első félévben, főleg a második évnegyedben, tovább javult az ipari gépberendezések kihasználása. A ko­hászati iparban a középprofilú hen­gerlők kihasználási mutatószáma a második évnegyedben 3,8 százalékkal felülmúlta az előző év azonos idősza­kában elért színvonalat, a színesfém­­iparban a cinkérc-olvasztókemencék kihasználási mutatószáma 7,5 száza­lékkal, a textiliparban a selyemszö­­vőgépek kihasználási mutatószáma pedig 1954 második évnegyedében 4,7 százalékkal emelkedett 1953 második évnegyedéhez képest. Sok iparágban mind­azon­által nem tettek meg mindent a termelési kapa­citás jobb kihasználására. A fémipari és gépgyártási minisztérium kereté­ben például nem telj­esítették a nagy­­olvasztók, a Martin-kemencék és a villamos acélolvasztókemencék 1954 első negyedévi, kihasználási tervét, a kőolajipari minisztériumnál nem hasz­nálják ki elegendő mértékben a fú­róberendezéseket; a könnyűipari mi­nisztériumnál nem érték el a pamut­­szövőgépek 1954 első negyedévi ter­vében előirányzott színvonalat. Ebben a félévben a nemzetgazdasá­gi ágakat új gépekkel és felszerelé­sekkel, több nyersanyaggal és más anyaggal látták el, mint 1953 azonos időszakában. Egyes ágakban azonban a nyersanyagok, anyagok, felszerelé­sek és gépek leszállítása nem folyt le rendes mederben s ez akadályozta a termelési folyamat jó menetét. Egyes minisztériumok, mint pél­dául a fémipari és gépgyártási mi­nisztérium, a vegyipari minisztérium, a fa-, papír- és cellulózeipari minisz­térium, az élelmiszeripari miniszté­rium és más minisztériumok, egyes termékeknél a megengedettnél sokkal nagyobb mennyiséget használtak fel a saját termelésükből származó ter­mékekből és így nem biztosították a szerződéses fogyasztók tervszerű szükségletének fedezését. Egyes minisztériumok és központi gazdasági szervezetek nem fordítot­tak kellő figyelmet a fogyasztási nor­mák csökkentésére az irányításuk alatt lévő vállalatokban. Így például a szénipari minisztérium az első fél­évnek nem minden időszakában tel­jesítette a szén­kitermeléssel kapcso­latos ián­yát a­ f­ogyasztás­i normáinak csökkentésére vonatkozó tervét. Ugyan­ez történt a vegyipari minisztérium vállalataiban a karbidgyártáshoz szükséges villamos energia és a kabi­nál­t szóda gyártásához szükséges mészkő tekintetében. 1954 első félévében több új típusú gépet, gépezetet, készüléket és több új cikket gyártottunk, és kidolgoztuk több ilyen gyártmány első mintapél­dányát. Első ízrben kezdtük meg a követke­ző cikkek gyártását: 15.000 kVA— 6­0.4 kV-os erősségű transzformáto­rok reaktív energia mérésére szolgá­ló háromfázisú villanyórák, 100 wat­tos vörösen-inneni sugarú lámpák, Zisz-típusú elektromos berendezések, habarcs-szivattyúk, viszkozás kordszi­­taszövettel bélétt kerékköpenyek, ta­­karmánymiag- és gabonavetőgépek, új gyógyszerek, dermatin-cikkek (műbőr­ből), szilárd h­almaz állapotú szesz és egyebek. Elkészült egy teljesen hegesztett folyami férfiuszály mintapéldánya, el­készültek 50.000—100.000 kcal/óra teljesítőképességű ammóniák-kom­presz­­szorok, gyorsfúrású fúrógépekhez szolgáló forgóasztalok, új típusú vil­­lamos-szállítókocsik, betonkeverő köz­pontok, kőgyaluk, simító koronáik, or­vosi készülékek és más gyártmányok első mintapéldányai. Egyes minisztériumok nem teljesí­tették egészében tervüket új típusú gé­pek és gépezetek termelése és kidol­gozása tekintetében. A villamossági és elektrotechnikai ipar minisztériu­ma nem készítette el egy áramfejlesz­tő csoport és egy villanyáralmú fa­­döntő-fűrész első mintapéldányát. A félév folyamán egész sor techni­kai-tudományos tanulmányt és kuta­Ebben a félévben a gép- és traktor­állomások és az állami gazdaságok 1509 traktort, 802 traktorokét, 621 ve­tőgépet, 874 kultivátort, 522 kévekötő­aratógépet, 197 cséplőgépet, 341 kom­bájnt s más mezőgazdasági gépeket és felszereléseket kaptak. Ugyanakkor a falusi szövetkezetek több mezőgazdasági felszerelést adtak el az egyénileg gazdálkodó parasztok­nak, mint az elmúlt év hasonló idő­szakában. Növekedett a mezőgazadsági szak­káderek száma. Az említett időszak­ban több mint 2000 főiskolai végzett­ségű és több mint 4500 középiskolai végzettségű új szakember állt munká­ba a mezőgazdaságban. A gép- és traktorállomások az 1954. évi tavaszi kampányban több munkát végeztek el a kollektív gazdaságok, a föld közös megmunkálására alakult társulások és az egyénileg gazdálkodó parasztok földjein, mint amennyit a tervük előirányzott. A gép- és traktorállomások 790.000 normálhektárt kitevő munkát végeztek el a tavaszi kampányban s ezzel 101,1 százalékkal teljesítették munkatervü­­ket. Az állami gazdaságok jelentősebb eredményeket értek el a szántás, a növényápolás, a vetés és a gyapotka­pálás gépesítésében. A növénytermesztés növelése végett ebben a félévben nagymennyiségű vá­logatott és kezelt vetőmagot osztottunk ki a mezőgazdasági termelőknek. A mezőgazdaság ebben a félévben több műtrágyát kapott, mint 1953 első fe­lében. A földművelésügyi és erdészeti minisztérium s egyes néptanácsok vég­rehajtó bizottságai azonban csak 53 százalékban használták fel az első fél­évben a rendelkezésükre bocsátott mű­trágyát s nem gondoskodtak a trágya Az önkölségcsökkentési tervet 1954 első felében nem teljesítettük. Ez jó­részt annak a következménye, hogy egyes vállalatok nem teljesítették a munka termelékenységére vonatkozó tervet, nem csökkentették a feladatok­nak megfelelően a fogyasztási normá­kat, továbbá, hogy nem volt ütemes a termelési folyamat, nem használták fel észszerűen a termelési kapacitást. Mást végeztek a kohászati iparban az importból származó acélötvözetek helyettesítésére szolgáló acélfajták termelésére; kohászati kokszot termel­tek eddig erre a célra nem használt szénfaj­tákból. Az élelmiszeriparban tanulmányozták az élelmiszerek hűtés útján és anyagveszteség nélkül tör­ténő konzerválásának legjobb feltéte­leit s más tanulmányokat és kutatá­sokat végeztek a termelés volumené­nek növelésére és a munka termelé­kenységének fokozására. Az első félévben új technológiai módszereket honosítottunk meg. A kőolajiparban kiterjesztettük a vizes­­fúrást, nagy fúrási sebességeket ér­tünk el és megvalósítottuk az egyet­len csőoszloppal való szondafúrást. A bőr- és lábbeli iparban kiterjesztet­tük a krómtannin-aluminium cserzési módszert, s érmék révén csökkentet­tük a gyártási folyamathoz szükséges időt és a cserzőanyagok fajlagos fo­gyasztását. A textiliparban megjaví­tottuk a félgyapjúhoz használatos festőanyagok ellenállóképességét azzal, hogy a festőanyagokat egy új kötő­anyaggal újabb kezelésnek vetettük alá. Ebben a félévben csaknem 12.000 észszerűsítési javaslatot, technikai tö­kéletesítést és újítást alkalmaztak a termelésben, a dolgozók javaslatai alapján; mindezek révén több mint 134 millió tej évi megtakarítást érünk el, észszerű megőrzéséről és felasználá­­sáról sem. Az állami gazdaságok, a kollektív gazdaságok s a föld közös megműve­lésére alakult társulások dolgozói, to­vábbá az egyénileg gazdálkodó dolgo­zó parasztok ebben a félévben újabb sikereket értek el az agrotechnikai szabályok alkalmazásában. Ez év ta­vaszán például nyolcszor akkora terü­leten ültettek, illetve vetettek kapás­növényeket négyzetesen, mint 1953 tavaszán. Az elmúlt évhez viszonyítva 11,8 százalékkal növekedett a kukorica és 3,9 százalékkal a burgonya vetésterü­lete. Nem vezették be teljesen több fontos növény, köztük a búza, a zab, a cukor­répa és a gyapot vetésterületét. A földművelésügyi és erdészeti mi­nisztérium, valamint egyes néptaná­csok végrehajtó bizottságai nem tettek eleget annak a feladatuknak, hogy az ugarföldek feltörésével növeljék a szántóterületet. Az ipar nyersanyagellátásának biz­tosítása érdekében az ipari növények termesztése a termelőkkel kötött szer­ződések alapján történik. Azok a ter­melők, akik szerződést kötöttek, vető­magot, műtrágyát kaptak s különféle előnyöket biztosítottunk számukra. A városokban és ipari központokban élő lakosság ellátásának megjavítása végett, 1953 első félévéhez viszonyítva 24,5 százalékkal növeltük az öntözéses zöldségtermesztést. Több mint 119.000 munkás-, technikus- és tisztviselőcsa­­ládnak osztottunk ki földparcellákat a városokban és ipari központokban, zöldségfélék termesztése végett.­ A kertészkedő városi dolgozókat elláttuk szerszámokkal és vetőmagvakkal. (Folytatás a 4. oldalon.) II. Az új technika bevezetése a népgazdaságba III. Mezőgazdaság

Next