Vörös Zászló, 1954. szeptember (3. évfolyam, 204-229. szám)
1954-09-01 / 204. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! A BMP MAGYAR AUTONOM TARTOMÁNYI VEZETŐSEGE ÉS A TARTOMÁNYI NÉPTANÁCS LAPJA ÁRA 20 BÁNI III. évfolyam 204. (821.) szám. Szerda, 1954. szeptember 1 A dolgozók jóléte megteremtésének nagyszabású programmjai Az újságok a napokban közölték a II. pártkongresszus irányelvtervezetét a mezőgazdaság fejlesztésére a következő 2—3 évben — mely döntő jelentőségű dokumentum a nemzetgazdaság fejlődésében, népünk életében. Az irányelvtervezet célja megvalósítani a párt és kormány egyik legfőbb célkitűzését, a mezőgazdasági termelés erőteljes növekedésének megszervezését, hogy a következő 2-3 évben elérjük a városi és falusi dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának további emeléséhez szükséges termékbőséget. A párt Központi Vezetőségének 1953 augusztusi bővített plenáris ülése elhatározta, hogy gazdaságpolitikánkat az anyagi eszközök és főként a beruházások helyesebb elosztására irányítja, hogy ily módon észszerűen továbbfejleszthessük a nehézipart — népgazdaságunk fejlődésének alapját, — felszámolhassuk a mezőgazdaságnak az ipar fejlődéséhez képest mutatkozó lemaradását és emelhessük a dolgozó nép életszínvonalát. Az utolsó évben — a plenáris ülés után tett intézkedések következtében, — sikereket értünk el a mezőgazdaság fejlesztése terén. Megnövekedett a beruházások mennyisége, elkészült és életbelépett az állattenyésztés fejlesztéséről szóló tövény, növekedett a traktorok, mezőgazdasági gépek és szerszámok száma, kibővült a kukorica, az ipari növények és a zöldségfélék vetésterülete, stb. Mindazonáltal a mezőgazdasági termelés jelenlegi színvonala jóval elmaradt a dolgozó lakosság mezőgazdasági és állati termékekkel s a könnyű- és az élelmiszeripar mezőgazdasági nyersanyagokkal való ellátásának növekvő szükségletei mögött. Az irányervek tervezete magábafoglalja mindazokat a gazdasági, szervezeti és műszaki intézkedéseket, amelyeknek célja a mezőgazdaság fellendítése — ami döntő láncszem az egész népgazdaság fejlesztésében és megerősítésében, s a dolgozó nép életszínvonalának emelésében. Ezen intézkedések alkalmazása a következő 2—3 évben fordulatot hoz: a mezőgazdasági termelés fejlesztésében; minden növénynél a hektáronkénti hozam növekedésében — főleg a búzánál, kukoricánál, burgonyánál, cukorrépánál, gyapotnál, napraforgónál — az állatállomány és az állatok hozamának növekedésében, a rosszul megművelt és megműveletlen földek észszerű kihasználásában. Minden dolgozó, aki olvassa és tanulmányozza az irányelvek tervezetét, valóságos akcióprogrammot lát benne, az ellátásban fennálló hiányosságok felszámolására, nagyjelentőségű programmal a nép jólétének megteremtésére. A tervezet számos intézkedése előírja, hogy több százezer hektár földet adnak át a mezőgazdaságnak védgátak építése, lecsapolások és erdőirtások útján, felhasználják az összes földtartalékokat oly módon, hogy 1956-ban 10 millió hektár termőföld felett rendelkezzünk. Ez lehetővé teszi egyes főbb növényekkel bevetett területek, valamint a takarmányalap növeléséhez és az állattenyésztés fejlesztéséhez szükséges legelők és kaszálók területének kiterjesztését. Az összes növénytermelési ágak és az állattenyésztés fejlesztésének, valamint a dolgozók ellátása megjavításának legfőbb feltétele: a gabonatermelés növelése. A globális termelést a következő 2-3 évben 10.500.000 tonnáig kell növelni. Az irányelvek tervezete nyomatékosan felhívja a pártszervezetek, néptanácsok és a mezőgazdasági szervek figyelmét a gabonatermelés agrotechnikájának határozott megjavítására, az agrotechnikai szabályok bevezetésével és tiszteletben tartásával, a szabályok sablonos alkalmazása ellen, s előírja, ■hogy a vetésre legalkalmasabb időpontokat a helyi szervek állapítsák meg minden rajonban s értekezletek megszervezését -írja elő a különféle mezőgazdasági növények rajonálásának megvitatására az éghajlati és talajviszonyok, s az eddig alkalmazott agrotechnika szem előtt tartásával. Nagyfontosságú az az intézkedés, mely szerint az egyéni gazdaságoknak *) A „Scinteia" 3063. számának vezércikke. nem írják többé elő a gabonavetési tervet, hanem minden évben, legkésőbb szeptember elsejéig megkapják az államnak járó gabonakvótára vonatkozó kivetést. Az ipari növények termelését a következő 2—3 évben gyapotból 100.000 kopácsolatlan gyapotra, cukorrépából 2.100.000 tonnára, napraforgóból 430 ezer tonnára, stb.. kell emelni; ugyanakkor a burgonyával és főzelékfélékkel bevetett területeket 1956-ban 480.000 hektárra növelik és ebből a területből legalább 270.000 hektáron burgonyát termesztenek. Az összes munkásközpontok és iparvárosok közül meg kell teremteni a burgonya- és főzelékfélével való saját ellátási bázist. Ki kell terjeszteni a burgonyatermelést a hegyvidékeken, ahol a burgonya bőségesebben terem, mint a kukorica, újra be kell vezetni a burgonya- és zöldségtermesztésükről rég ismert helységekbe e növények termesztését, felhasználva ily módon a termelők sokéves tapasztalatait, a kedvező természeti feltételeket. Ki kell terjeszteni a burgonya nyári termesztésének módszerét. Nagy fejlődési lehetőségek nyílnak a szőlő- és gyümölcstermelés számára. Felújítanak többezer hektárnyi szőlőt, elöregedett gyümölcsöst. A szőlő- és gyümölcstermelés érezhetően fog emelkedni. Az irányelvek tervezete intézkedéseket tartalmaz az állattenyésztés fejlesztésére, éspedig: megfelelő takarmányalap megteremtésére, a fejlett állattenyésztési módszerek alkalmazására, az állandó és szakszerű zootechnikai segély és irányítás biztosítására, a gép- és traktorállomások tevékeny részvételére a poptechikai nehéz munkák gépesítésében. Ezeknek az intézkedéseknek az alkalmazása emelni fogja az állatállományt, valamint a hús-, tej-, gyapjú és más állati termékek hozamát. Igen jelentősek a mezőgazdaság műszaki és anyagellátására vonatkozó intézkedések. A mezőgazdaság felszerelése és ellátása traktorokkal, mezőgazdasági gépekkel, cserealkatrészekkel, javítóberendezéssel, műtrágyával és más termelőeszközökkel és anyagokkal, döntő fontosságú kérdés a mezőgazdaság fejlesztése szempontjából. A szovjet mezőgazdaság gazdag tapasztalata azt mutatja, hogy a mezőgazdaság lendülete elképzelhetetlen a mezőgazdasági munkálatok szélesméretű gépesítése nélkül. A jelenlegi feltételek között jelentős mértékben növekszik a GTÁ-k szerepe, mint a népi demokratikus állam támaszpontja a mezőgazdasági termelés fejlesztésének megszervezésében és a dolgozó parasztságnak a mezőgazdaság szocialista átalakításának útjára való irányításában. A GTA-k munkájának megjavítására és a mezőgazdasági munka gépesítésének kiterjesztésére előírt intézkedéseknek éppen az a feladatuk, hogy megerősítsék a GTÁ-k szervező szerepét és felelősségét a mezőgazdasági termelésben. A GTÁ-k ellátása gépi felszerelésekkel és állandó, szakképesített káderekkel, növelni fogja technikai és szervezési képességüket a kollektív gazdaságok és mezőgazdasági társulások termelési eljárásainak minél nagyobb méretű gépesítésére és a magánszektor mezőgazdasági alapmunkálatai minél nagyobb mennyiségének átfogására. Az állami gazdaságok tevékenységének megjavítása mezőgazdaságunk fejlesztésének egyik alapvető szükségessége. Az állami gazdaságok fel kell számolják a vezetés és termelés megszervezésében fennálló súlyos fogyatékosságokat, s a dolgozó parasztság példájaként szolgáló szocialista mintagazdaságokká, rentábilis gazdaságokká kell váljanak. Tekintettel az állami gazdaságok gazdasági-szervezési megerősítésének fontosságára, a tervezet intézkedéseket tesz szántóterületeiknek, mezőgazdasági és állati termelésünknek növelésére, hogy az állami gazdaságok nagyszámú tenyészállatot, nagymennyiségű válogatott vetőmagvak szőlő- és gyümölcsoltványokat szállíthassanak. Az irányelvek tervezetében döntő helyet foglal el a meglévő kollektív gazdaságok és mezőgazdasági társulások gazdasági-szervezeti megerősítése és számuk növelése. A mezőgazdaság szocialista átalakítása megfelel a munkásosztály, mind a dolgozó parasztság alapvető érdekeinek, s véglegesen megoldja az iparnak nyersanyaggal, a városi lakosság mezőgazdasági élelemmel való bőséges ellátásának kérdését, s megteremti a dolgozó parasztság méltó és kulturált életét. A kollektív gazdaságok és mezőgazdasági társulások megerősítése, s újak létesítése egyike a párt állandó főfeladatainak. Az irányelvek tervezete intézkedéseket tartalmaz a területek rendezésére és, észszerű vetésforgók bevezetésére a kollektív gazdaságokban, agrármérnökök besorolására, a GTA-k által nyújtott segítség fokozására a termelés megszervezése és gépesítése érdekében. Számos intézkedést ír elő a tervezet a társulások megerősítésére és fejlesztésére. Megkülönböztetett fontosságot kell tulajdonítani azoknak a kisebb, vagy nagyobb dolgozó parasztcsoportoknak a különböző egyesülési formáira, amelyek földjeiket és más termelési eszközeiket részben vagy egészben, hosszabb-rövidebb időre önként egyesítik a föld közös megmunkálására, közös szerződéskötésre vagy az állam mezőgazdasági gépeinek közös felhasználására. Ezek az egyesülések a párt és az állam széleskörű támogatását fogják élvezni. Az új kollektív gazdaságok, mezőgazdasági társulások és egyesülések létesítésénél szigorúan be kell tartani a dolgozó parasztok szabad elhatározásának elvét. A beruházások biztosítása, s a javítóműhelyek, gépszínek, raktárak, istállók, valamin, lakások és társadalmi létesítmények építkezéseinek idejében és a legjobb feltételek között való végrehajtása a mezőgazdasági növényi és állati termelés fokozásának egyik legfontosabb előfeltétele. Ennek érdekében igen nagy összegeket irányoznak elő éspedig 8 milliárd lejt 1955-ben és 4 milliárd lejt 1956-ban. 20 új GTÁ-t létesítenek, a meglévő GTÁ-k és államigazdaságok számára biztosítják a termeléshez, s a munkások és technikusok fó elszállásolásához szükséges épületeket. Idejében biztosítják a kollektív gazdaságok építkezéseihez szükséges hitelt és anyagokat. A mezőgazdaság fejlesztése feladatának sikeres teljesítése szorosan egybefonódik a dolgozó parasztság és az összes mezőgazdasági dolgozók anyagi érdekeltté tételével a mezőgazdasági termelés növelésében. Pártunk a dolgozó parasztság anyagi érdekeltté tételének politikájáva a mezőgazdasági termelés növelésében megerősíti gazdasági vonalon a munkásosztály és dolgozó parasztság szövetségét és a munkásosztály vezető szerepét ebben a szövetségben, s a város és falu közötti árucsere kibővítéséhez, a városi és falusi dolgozók ellátásának megjavításához vezet. A szerződéses és felvásárlási rendszer, a mezőgazdasági adó kiszámítási mód, stb. megjavítására irányuló intézkedések hatalmas ösztönzést jelentenek a mezőgazdasági növényi és állati termelés emelésében. A tervezet nagyszabású intézkedéseket tartalmaz a mezőgazdaságnak szükséges káderek biztosítására, a mindenfokú mezőgazdasági oktatásnak a követelményeknek megfelelő színvonalra való emelésére. Kiterjesztik a felső- és középiskolákban a minél nagyobb számú agrármérnök és technikus nevelését. Véget vetnek a káderhullámzásnak, s a mérnökök, technikusok, állatorvosok, stb. észszerűtlen felhasználásának. Az előírt intézkedések hatalmas lehetőségeket teremtenek a mezőgazdaság terén működő tudósok és technikusok számára, hogy fejlesszék tevékenységüket a növényi termelés emelésével, az állatok termelékenységének fokozásával és a gépesítés színvonalának emelésével kapcsolatos kérdések megoldására. A tematikai terveket megjavítják: egy szőlészeti és egy gyümölcstermesztési kutató inté(Folytatás a 4. oldalon.) A MAI SZÁMBAN. — Felejthetetlen napok. (2. oldal). — A régen IFET dolgozói a tűzifaszállitis meggyorsításáért. (3. oldal). — A cséplést idejében befejezte,de a tarlóhántást elhanyagolta a nyárádszentannai kollektív gazdaság. (3. oldal). — Mendés-France francia miniszterelnök felszólalása a francia nemzetgyűlésen. (4. oldal). * Tartományi és rajoni néptanácsok III. rendes ülésszaka A Magyar Autonóm Tartomány Néptanácsa szeptember 12-én tartja meg III. rendes ülésszakát. A képviselők ezen az ülésszakon megtárgyalják az RNK Minisztertanácsának és az RMP Központi Vezetőségének a növényápolás, betakarítás, tarlóhántás, cséplés, őszi vetés és mélyszántásra vonatkozó határozata és az 1954. évi begyűjtési terv teljesítésének, valamint a tartományi néptanács végrehajtó bizottsága által a társadalmi betegségek megelőzése és leküzdése terén kifejtett tevékenységét. Hogy a tartományi néptanács képviselői hozzájárulhassanak a harmadik ülésszak napirendi pontjának megvitatásához, feladatuk, hogy választókerületeikben választóikkal találkozókat tartsanak, ahol megvitatják ezeket a kérdéseket. Kérjék ki az üzemek, gyárak dolgozóinak, a dolgozó parasztoknak a véleményét, hallgassák meg javaslataikat, hogy jól felkészülve, hozzájárulhassanak az ülésszakon napirendre került kérdések megvitatásához. A rajoni néptanácsok folyó év szeptember 19-én tartják meg a III. rendes ülésszakot. A képviselőknek, eltekintve attól, hogy rajoni, városi, vagy községi képviselők, ismerniök kell választókerületeiket, hogyan állanak az ülésszakon megvitatott kérdések teljesítése terén. Milyen tevékenységet fejt ki az illető néptanács milyen módszerekkel dolgozik, milyen eredményeket ért el ezen a téren, s ugyanakkor ismerniök kell a fogyatékosságok okait, hogy az ülésszakon megtárgyalják azokat annak érdekében, hogy az ülésszak által hozott határozatok hathatósan hozzájárulhassanak a néptanácsok munkájának megjavításához. Mezőgazdasági naptár Szeptember 1-től 15-ig — Gyorsítsuk meg a cséplés ütemét. — Készüljünk fel az őszi betakarításra, vetésre, mélyszántásra. — Töltsük meg silóinkat. — Ássunk ültetőgödröt az őszi csemeteültetéshez. — Alkalmazzuk az állatok mesterséges megtermékenyítésének módszerét. SZÁNTÓFÖLDÖN: A kenyércsata biztos győzelmének egyik lényeges része a cséplés minél hamarabbi és a lehető legjobb körülmények közti elvégzése, hogy ezáltal a legkisebb szemveszteséget is megakadályozzuk. Most már minden gabona a szérűn, jól befedve, tűzveszélytől biztosítva kell várja a cséplés elvégzését. Hogy a cséplőgépek teljesítőképességét a lehető legjobban kihasználhassuk, szükséges a kalákacsoportok jó megszervezése. Minden gazda annyi munkaerőt, szekeret biz£úsítson, amennyivel zavartalanul el tudja végezni a cséplési munkákat, a cséplés után azonnal haza tudja szállítani az elcsépelt gabonát, szalmát, polyvát. Ügyeljünk az elcsépelt mag tárolására, mivel még a rendesnél több víztartalommal rendelkező gabona könnyen megpenészedik, befülled, veszít értékéből. Különösen fennáll ez a sok idegen magot tartalmazó gabonánál. A még nem száraz gabonát rakjuk vékonyabb rétegbe, s többször lapátoljuk át. A vetőmagnak szánt, elsőosztályú, tiszta, fajtaazonos magot raktározzuk külön, s részesítsük gondos kezelésben. Az őszi vetés küszöbén állunk. Tehát mindent meg kell tennünk, hogy a kedvező időjárást kihasználva a haladott földművelési módszerek alkalmazásával, az idejében való vetéssel a jövő évi termésünket biztosítsuk. Első és legfontosabb teendő a talajelőkészítés. A meghántott tarlón kultivátorozzunk. A vetés előtt mintegy három héttel végezzük el a vetőszántást, hogy talajunknak legyen ideje megülepedni. Készítsük elő, javítsuk ki a vetőgépeket, boronákat, kultivátorokat, hengereket, hogy a vetést jó szerszámmal végezve szép eredményeket érjünk el. Hagyjunk fel a még sok helyen használt régi, elavult kézi vetéssel, vessünk mindent géppel. Biztosítsuk az őszi vetésterületeinkre szükséges nemes vetőmagot. Minden gazda, akinek régi, gyenge termést adó őszi gabonája van, cserélje be jó, fajtaazonos, nagytermést adó fajtára (melyből hektáronként rozsból 110—160 kg, búzából 130— 180 kg vetőmagot biztosítunk). Szerezzük be a csávázáshoz szükséges csávázószereket. Megkezdhetjük a mélyszántást! A kísérletek azt mutatják, hogy a nyáron mélyen megszántott talaj 2—6- szor több nitrogént tartalmaz, mint az ősszel mélyen megszántott talaj. A mélyszántást legalább 20 cm. mélyen végezzük. Kezdjük meg az őszi betakarítást. Amikor a szója hüvelyeinek háromnegyed része már száraz, aratni kell. Az aratást kaszával, marokrakó géppel végezzük, kis pedrencékbe rakjuk, majd elcsépeljük. Meg kell kezdeni a korai burgonya, korai napraforgó szedéset. A trágyatelepeinken lévő beérett trágyát hordjuk ki a szántóföldekre, terítsük el és szántsuk azonnal a rá. A beérett, magnak hagyott herét és lucernát kaszáljuk le, szárítsuk meg és a cséplésig rakjuk kazalba. Kezdjük meg a silózást. Elsősorban a silótakarmánynak vetett növényeket silózzuk. Azonban bármely más növényt, növényi hulladékot is silózhatunk. A silózás előtt silóinkat meszeljük le. A siló megtöltését lehetőleg rövid idő alatt végezzük. A siló alá 30—35 cm vastagságban tegyünk töreket. Ügyeljünk a töltésre. Minél tökéletesebben szorítsuk ki a felaprózott takarmány közül a levegőt. A silót, megtöltése után 5—10 cm vastagon lőrékkel befedjük és 30—50 cm agyagréteggel elöldeljük. " A ZÖLDSÉGESKERTBEN: Végezzük rendszeresen a szedést, hogy a fogyasztásra alkalmas zöldségféle minél frissebb állapotban kerüljön a dolgozók asztalára. Végezzük a celler második gyökerezését. A cellergumó körül kibontjuk a földet, az oldalgyökereket pedig éles késsel eltávolítjuk, majd a földet visszatakarjuk. A paradicsom csonkázása még amit el kell végezni. Ezt a műveletet az utolsó terméscsoport utáni második levél felett végezzük el, visszacsípve a főhajtás végét. A növényektől felszabadult területen vessünk minél több salátát, spenótot, retket, stb-t. A gondos gazda idejében biztosítja a jövő évre szükséges vetőmagot. Erre a célra a lehető legszebb terméseket, a fajtára legjellemzőbbeket kell meghagyni. A GYÜMÖLCSÖSBEN: Be kell fejezni az alvószemzést. Új fák telepítése alá megkezdjük az ültetőgödrök kiásását. A korán kiásott gödör talaja jobban beérik, a csemete kedvezőbb körülmények között fejlődik. Általában 60 cm mély és 100x 100 cm széles gödröt szoktunk ásni. Gyümölcsszedéshez készítsük elő az eszközöket, gyümölcstárolókat. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSBEN: Alkalmazzuk minél szélesebb körben a juhok mesterséges úton való megtermékenyítését. Ez a módszer nagymértékben segít a cigájasításnagyobb ütemű elvégzésében. Erre a célra tartományunk területén mintegy 50 mesterséges megtermékenyítő állomást állítanak fel. A törvény által is tiltott racka berbécseket ne engedjük anyajuhaink közé, hanemkülönítsük el.