Vörös Zászló, 1955. február (4. évfolyam, 25-48. szám)

1955-02-01 / 25. szám

­ IV. évfolyam 25. (949.) szám.______Kedd, 1955. február 1. ARA 20 BÁNI ! Szüntelenül javítsuk a dolgozók ellátását Pártunk politikájának középpontjá­ban a dolgozók életszínvonalának szüntelen emelése áll. A román nép és az együ­ttélő nemzeti kisebbségek szoros egységben zárkóznak fel e po­litika valóra váltásáért, mert tudják, hogy a dolgozó nép életszínvonalának szüntelen javítása, a dolgozók jólété­nek megteremtése, közös hazájuk megerősítésének, felvirágoztatásának biztos záloga. A pártszervek és pártszervezetek vezetésével a városi és falusi dolgozók odaadó munkája nyomán, számottevő eredmények születtek pártunk KV 1953 augusztusi plenáris ülése­­hatá­rozatainak valóraváltásában A hatá­rozatban lefektetett irányelvek gya­korlati alkalmazása sok hasznos ered­ménnyel járt. Jelentős mértékben nö­vekedett az ipari és mezőgazdasági termékek mennyisége, s ez lehetővé tette, hogy állami és szövetkezeti ke­reskedelmünk egyre több közszükség­leti cikket juttathat a dolgozóknak. Az­ árutermelés fokozásának követ­kezményeként hazánkban megszűnt a jegy- és fejadagrendszeren alapuló el­látási rendszer és áttérhettünk a sza­bad forgalmú kereskedelemre. A jegy- és fejadagrendszeren ala­puló ellátási rendszer megszüntetése gazdasági megerősödésünket jelenti és arra ösztönzi a városi és falusi dolgozók százait, hogy a legmesszebb­­menően kihasználva minden rendel­kezésükre álló forrást és eszközt, egy­re több és jobb minőségű árut termel­jenek. Nemzetgazdaságunk bő tartalékok­­k­al és anyagforrásokkal rendelkezik. A dolgozó nép lelkiismeretes munká­jától függ, hogy ezek a tartalékok, anyaa­gforrások újabb értékekké válja­nak, s népi demokratikus államunk­ban biztosítsuk a feltételeket a dol­gozók életszínvonalának szüntelen emeléséhez. Számos ipari dolgozó ezévi ered­ménye fényesen igazolja pártunk poli­tikájának helyességét. A kommunis­tákkal az élen, szocialista munkaver­seny tüzében vívnak újabb és újabb sikereket. Falvaink dolgozói friss erő­vel, a párt és kormány iránti mély­séges bizalommal készülnek, hogy si­keresen vívják meg 1955 évben a kenyércsatát, növeljék állatállomá­nyukat és fokozzák az állati termé­kek mennyiségét, ami szintén az el­látás további javulását szolgálja. Ahhoz, hogy az egyre nagyobb mennyiségben termelt közszükségleti cikkek a legjobb körülmények között jussanak el a fogyasztókhoz, igen fe­­lelőss égteljes feladat hárul állami és szövetkezeti kereskedelmünkre. Kereskedelmi vállalataink vezetősé­gei és dolgozói, nagyrészt megérte". - •.ék: a dolgozók azt kívánják tőlük, h­ogy az új, jegy­ nélküli ellátás fenn­akadás nélkül működjék, s minél több, nagyobb választékú és ébb mi­nőségű terméket juttassanak a vá­sárlóknak. S hogy nemcsak megértet­ték, de igyekeznek a gyakorlatban is végrehajtani a feladatokat, bizonyít­ja az áruk mennyiségének ugrásszerű emelkedése. Tartományunkban például az „APROZAR" 1954 " december 26-tól 1955 január 7-ig 54.823 lej értékű élelmiszercikket adott el a dolgozók­nak, míg a tavalyi hasonló időszak­ban 9.633 lej értékű forgalmat bonyo­lított le. Nem­ beszélve arról, hogy új évben nagymértékben bővült az „APROZAR“ üzletekben for­­­amba­­hozott áruk választéka, ami a dolgo­zók megelégedését váltja ki. A dolgozók egyre növekvő igényeit tartva szem előtt, a többi állami ke­reskedelmi vállalatok is mind több és jobb élelmiszeripari cikkei, ruhafé­lét és lábbelit bocsátanak a dolgozók rendelkezésére. A dolgozó nép ellátásának­ szünte­len javításában igen nagy szerep jut falusi szövetkezeteinknek. A szerző­déskötések, az állatok, állati és növé­nyi termékek felvásárlásának fokoza­tával kell hozzájárulniok, hogy minél több élelmiszer jusson a dolgozók asztalára. Ahol a szövetkezetek ve­­zetőtanácsai, az alapszervezetek irá­nyításával nemcsak­ bürokratikus, ad­minisztratív szervek, hanem élő, szo­ros kapcsolatot építettek ki a töme­gekkel, már az 1955-ös év első hó­napjában szép eredményekről beszél­hetünk a felvásárlás terén. Így Szé­­kelykeresztúron, Szentpálon a szövet­kezetek nagyon jól szervezték meg munkájukat, s már az év első két hetében nagymennyiségű mezőgazda­sági terményt vásároltak fel. Kézdi­­vásárhely-rajonban is eredményesen szervezik meg a zöldségszerződéskö­­téseket, sőt tervük túlteljesítésére kér­nek engedélyt a tartományi vezető­ségtől. Szolgáljon ez követendő pél­daként a Marosvásárhely-rajoni Age­­vacoopnak, amely teljesen elhanya­golja ezt a feladatot. A dolgozók ellátásában, a múlt év decemberi kormány- és párthatározat nyomán tapasztalható eredmények azonban nem jelentik azt, hogy minden rendben van, több tennivaló nincs, meg lehet nyugodni a babérokon. .Még igen sok hiányosság tapasztalható a dolgo­zók zavartalan ellátásának biztosítá­sában, ami ellen következetesen küzde­ni­e kell minden egyes vezetőnek és dol­gozónak. Fel kell számolni a lanyha­­ságot, közös ügyünk iránti közömbös­séget. Vlahicán például sem a szövetkezet, sem az „Alimentara“ nem elégíti ki a dolgozók igényeit. Vajda Domokos szövetkezeti elnök és Szilveszter Sán­dor, az „Alimentara" üzletvezetője, sürgősen intézkedjenek az áruellátás folytonosságának biztosításáról. Lelkesítse a kereskedelmi dolgozó­kat tevékenységükben a kommunisták példaadása, az olyan példa, mint Zsigmond János párttagé, aki Kézdi­­vásárhelyen az „Aprozar“ felvásárlási munkájában fejt ki igen dicséretre­­méltó tevékenységet. Vagy Nagy Má­ria példája, aki a marosvásárhelyi piaci zöldségelárusító bódéban a vá­sárlókkal szembeni civilizált magatar­tásával, munkája iránti­­lelkiismere­tességgel vívta ki a dolgozók elisme­rését és szeretetek Hazánk dolgozó népének igényei nap mint nap nőnek. A szüntelenül növekvő igények kielégítése, kitartó, következetes munkát, az eredmények fokozását követeli meg. Ezt kell szem előtt tartania minden hazáját, a dol­gozó népet szerető állampolgárnak. A pártszervek és pártszervezetek az illetékeseket percről-percre irányítsák és ellenőrizzék, segítsék e feladatok megoldásában. Mozgósítsák a dolgo­zó tömegeket a népgazdaság minden ágában — iparban, mezőgazdaság­ban, kereskedelemben, stb. — a ter­melés fokozására, az , áruforgalom fej­lesztésére és megjavítására, a termé­kek önköltségének csökkentésére, a munka termelékenységének emelésére. A pártalapszervezetek úgy neveljék a tagokat, hogy a kommunisták legye­nek elsők a munkában és példájuk ragadja magával a dolgozók széles tömegeit. Használjuk fel az agitáció legvál­tozatosabb formáját. Agitátorok, rá­­diósítási állomások útján, faliújságo­kon ismertessük pártunk határozatait népszerűsítsük az eredményeket és bíráljuk a hibákat, amelyek előreha­ladásunk útjában állanak. Falvakon a párttagok, agitátorok, képviselők, nőbizottsági tagok ismer­tessék kormányunk és pártunk legutób­bi, az állatok és állati termékek leszer­­ződtetése és felvásárlásával kapcsolatos határozatát, az abban biztosított elő­nyöket. Végezzél a!­ széleskörű , mozgó­sító munkát a dolgozó parasztság köré­ben, hogy minél több mezőgazdasági terményt értékesítsenek a szövetke­zetekben, s egyre több árut szállítsa­nak a városok, ipari központok pia­caira. Azzal a hazafias tudattal dolgozzék minden egyes állampolgár, hogy be­csületes munkájával a haza megerő­sítéséhez, felvirágoztatásához és a dolgozók jómódú, bőséges életének megteremtéséhez járul hozzá. A MAI SZAMBAN:­ ­ Az RMP Központi Vezetőségének és az RNK Minisztertaná­csának HATÁROZATA a tanonc-szakiskolák és mesterképző mű­szaki iskolák megszervezéséről (2—3 oldal) — A Szovjetunió külügyminisztériumának közleménye (4. oldal) •— A kínai nép elutasít minden beavatkozást belügyeibe (4. ol IS Román Népköztársaság Miamii Békevédelmi Bizottságának FELHÍVÁSA ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁG HONPOLGÁRAI! A Béke-Világtanács, hogy megmentse az emberiséget az atomháború borzalmaitól, valamennyi nép békeakara­tára válaszolva, a következő felhívással fordult a világ népeihez: „Bizonyos kormányok atomháború kirobbantására ké­szülnek. Arról akarják meggyőzni a népeket, hogy az atomháború elkerülhetetlen. Az atomfegyver­ használata pusztító háborúhoz ve­zetne. Kijelentjük, hogy az a kormány, amely atomháborút robbantana ki, elveszti saját népének bizalmát, s ezt a kormányt az összes népek el fogják ítélni. Felemeljük szavunkat mindazok ellen, akik atomhábo­rút készítenek elő. " Követeljük, hogy minden országban semmisítsék meg az atomfegyverkészleteket és azonnal szüntessék meg az atomfegyver gyártását" A Román Népköztársaság Állandó Békevédelmi Bi­zottsága felhív benneteket, hogy írjátok alá ezt a felhívást! A népek harca megakadályozhatja az atomháború ki­robbantását. A stockholmi felhívásra gyűjtött ötszázmillió aláírás megakadályozta az atombomba felhasználását Koreában és Indokínában. Újabb száz és százmillió aláírás gyűjté­sével a Béke-Világtanács felhívására, hatalmas gátat emelünk az atomháború szervezőinek útjába. Román Népköztársaság honpolgárai! Férfiak és asz­­szonyok, ifjak és lányok, mindazok, akiknek drága a béke és szeretik hazájukat, akik még szebbé és virágzóbbá akarják tenni ezt az országot! Az atomháborúra készülődő agresszív körök bűnös terveinek meghiúsításáért, az atomenergia békés felhasz­nálásáért, azért, hogy az emberi elme e nagy felfedezése ne az élet elpusztítását, hanem az emberiség felvirágzá­sát és haladását szolgálja. Vegyetek részt eltökélten a földkerekség száz- és százmillióinak az atomháború előkészítése elleni harcában és írjátok alá a Béke-Világtanács felhívását. Az atomháború előkészítése elleni felhívásra gyűjtött sokmillió aláírás kifejezésre juttatja egész népünknek azt a megingathatatlan akaratát, hogy megvédi a népek közti békét és az emberi civilizációt! Tettekkel védelmezzük a béke ügyét s a drága hazánk felvirágoztatásáért kifejtett erőfeszítéseink fokozásával erősítsük meg aláírásunkat a Béke-Világtanács felhívásán. A békét meg lehet menteni! A békét meg kell men­teni! A ROMÁN NÉPKÖZTARSASÁG állandó békevédelmi bizottsága Hozhatósabb elenőrzést a mezőgazdasági gépek javításánál Az udvarhelyi gép- és traktorállo­­más vezetősége jól megszervezte a mezőgazdasági gépek és szerszámok javítási munkálatait. 17 brigád a traktorok, 6 brigád pedig a mező­gazdasági szerszámok javításával foglalkozik. Eddig a legjo­bb eredmé­nyeket a traktorjavító brigádok érték el. Ezek közül kitűntek a Szász Zsig­­mond és a Nagy Gábor által veze­tett brigádok. Azonban az üzem veze­tősége nem ellenőrzi eléggé a brigá­dok munkáját: a brigádok közötti szo­cialista v­erseny megszervezése csak papíron maradt. Talán az üzemi bi­zottság tagjai arra várnak, hogy ezt a munkát valaki elvégezze h­elyettü­k? Nekem az a véleményem, hogy erre nem­ érdemes várni. Inkább szervez­zék meg a szocialista versenyt és gyakoroljanak jobb ellenőrzést a munkák elvégzése fölött, mert csak így lehet eredményesen befejezni a mezőgazdasági gépek és szerszámok javítási munkálatait. VASZT­EI A. A levelező Javult a marosvásárhelyi kenyér Nem először vetődik fel a ke­nyér minőségének kérdése az új­ságok hasábjain, nem­ először olva­sunk erről. Legutóbb a „Vörös Zászló“ január 8. szántában fog­lalkozott a marosvásárhelyi Ke­nyéripari Vállalat munkájában mu­tatkozó hibákkal, és úgy látszik eredményesen. Ugyanis azóta alig néhány hét telt el, de a kenyér mi­nősége megváltozott, jobban meg­sütik, omlós­ belű és vékony­ héjú, s a dolgozók is dicsérik. Vájjon ho­gyan sikerült ezt elérni, vájjon hol is fordulhattak elő azok a hibák, amelyek annyi kellemetlenséget okoztak eddig. Erre a kérdésre keressük a vá­laszt, midőn elindulunk. Éjfél felé jár az idő. Ahogy a város zaja elül, a sütődékben meg­kezdődik az éjszakai munka, a ke­nyérsütés. Használjuk ki ezeket az éjjeli pillanatokat s nézzünk­ be né­hány sütődébe, beszélgessünk el a munkásokkal, tudjuk meg tőlük, miként is javították meg a kenyér minőségét... VÁROSUNK LEGKORSZERŰBB KENYÉ­RSÜTÖDÉ­JÉBEN Első ütünk a Köztársaság utcai 1-es szánó sütödébe vezet. Ez ma városunk egyik legmodernebb és legnagyobb kenyérsü­rdéje. A kel­lemes sült kenyér illatával megtelt tágas, kivilágított munkatermekben, a dagasztó­gépek és sütőkemencék között Lázár Miksa brigádvezető­vel beszélgetünk. — Mennyi lisztet dolgoznak fel az éjjeli váltásban? — Brigádunknak 16 tagja van. Tizenhaton több mint ötezer kg lisztet kell feldolgozzunk. De álta­lában normánkat 20—25 százalék­kal túlhaladjuk. Január 1 -től 24- ig brigádunk 44, a Nagy Ákos bri­gádja 38, a Kovács Béla brigádja pedig 40 százalékos normatúltelje­­sítést ért el. Sorra megismerjük Lázár Mik­sa brigádjának tagjait. Itt dol­goznak Eszéki János, Joó Árpád, Jékel Gyula kemencemesterek és Gál Gábor, Fazakas István tábla­munkások. Ruházatuk tiszta fehér­nadrág, tornaing, fejükön kis fe­hér vászonsapka. Utcai ruháik ott sorakoznak az öltözőben, s testü­kön még érzik a munka megkezdé­se előtti jó meleg fürdő­víz üdítő hatását. — Hogy miképpen javítottunk a kenyér minőségén? — Hát ezt is elmondom. — Elsősorban arra tö­rekedtünk, hogy minden munkafá­zisnak pontosan betartsuk az ide­jét. Harminc percig fűtjük a ke­mencéket, 2 1/2—3 óra hosszáig hagyjuk érni a kovászt — persze ez attól függ, hogy milyen lisztet kapunk — betartjuk a 40 perces kelési időt, 60 percig sütjük a há­rom kilogrammos és 50 percig a két kilogrammos kenyeret. A ke­nyér minőségének javítása nagy­ban függ a kovász erjesztésére és a tészta kelesztésére vonatkozó sza­bályok betartásától, igyekszünk mi­nél jobban betartani­­ezeket a szem­pontokat — magyarázza szakérte­lemmel Lázár Miksa s beszéd köz­ben meg-megtapintja a nagy da­gasztó csészékben lévő tésztát. — Jó — állapítja meg, s néhány perc múlva megkezdik a tészta gyúrá­sát. A dagasztásnál és a gyúrótáb­láknál dolgozó munkások elégedet­ten és határozottan állítják: — Ja­vult sokat a liszt minősége Szin­te élvezet vele dolgozni. Csak min­dig ilyent kapnánk — toldja hoz­zá egy fiatalabb munkás. A sütőkemencéknél most végzik a 10-ik bevetést. A hosszúnyelű la­pát szaporán és biztosan mozog mindegyik kemencemester kezében. Az éj folyamán még 24 bevetést végeznek. De álljunk csak meg egy pillanatra, a 6-os számú sütőke­mencénél. Csípős gázszag árad ki a kemence belsejéből. Panaszkodik is az­ itt dolgozó munkás. Próbál­ták javítani, de még mindig nem jó. A következő panaszt a munka­ruhák közös mosodájának hiányá­ról halljuk. Mindezek nem megold­hatatlan kérdések. Tüzes László technikus és Csepán István igaz­gató elvtársak tudnak róluk és rö­videsen meg­­­oldják. KÉT KISEBB PÉKSÉGBEN Ezután a 7-es és 4-es számú sü­tödét látogattuk meg. Ezek a mű­­helyek már kisebbek, felszerelésük sem olyan modern, mint az előb­­­­bié. Ami fontos, itt is tisztaság és rend uralkodik. A két sütödében az éjjel közel tízezer kilogramm kenyérlisztet dolgoznak fel. — A baj csak ott van, hogy nem kapunk mindig egyforma lisztet — mondja Bursan Mózes, a 4-es szá­­mú sütöde csoportfelelőse. A „Lá­zár Ödön“ malomból korpás lisz­tet kapunk. A „Fáklya“ malom lisztje már kielégítő. Az utóbbi időben sokat javult a liszt minősé­ge.­­ S ha már Bursan elvtárs meg­kezdte a bírálatot, tegyünk m­ég­­ hozzá mi is egy-két dolgot. Mind­­k két sütödében sürgősen pótolni kell­­ az öltöző és fü­rdő hiányát, leg- is alább javítani kell a munkakörül-­­ ményeken. Hiszen a 4-es számú sü­ ?­tődében a ruhásszekrényeket már­­ közel 4 éve ígérgetik s még sincs­­ sehol. Márpedig a kenyér higieni-­­ kus előállításához ezek a feltéte- l lek nagyban hozzájárulnak.­­ VÉGÜL MÉG CSAK ANNYIT:­­ Csepán elvtárs ne gondolja, h­ogy­­ olyan lehetetlen dolog a takarékos- i ság bevezetése a pékségben. Hi-­­­szen a liszt megtakarítás lehetősé- j ge már a liszteszsákok kiürítésé- * nél és kirázásánál elkezdődik és­­ a tészta előkészítésénél, kel­eszté- j sénél a lisztporlás csökkentésével­­ folytatódik. A lisztporlási vesztesé- j gek csökkenése nagymértékben­­ függ a dagasztógépek működésé- t től is. Az eddig elért jó eredm­é-­­ nyek további sikerekre kell hogy­­ vezessenek. Éppen ezért szükséges,­­ hogy a brigádok és csoportok mun-­­­káját még jobban megszervezzék, s fontos, hogy a berendezéseket, rak- t tárakat még gyakrabban felü­lvizs-­­ gálják és nem utolsó sorban szük-­­ séges, hogy a munkát mindennap­­ kilemezzék, így elérhető (természe-­­ tesen csak jó minőségű liszttel),­­ hogy egyre jobb minőségű kenye-­­­rét adjanak városunk dolgozóinak. * TŐKÉS TIBOR !

Next