Vörös Zászló, 1955. szeptember (4. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-01 / 205. szám

­ I Fokozzuk az eredményeket a fogyasztási és értékesítő szövetkezeteinkben A szövetkezetek második országos kongresszusa után foganatosított in­tézkedések következtében lényegesen javult szövetkezeteink tevékenysége. Ez elsősorban a szervezeti felépítés­ben eszközölt változásoknak tulaj­donítható. A vezető tanácsok kibőví­tése, a falusi tanácsok, a körzetfele­lősök s a támogató bizottságok vá­lasztása nyomán megerősödött és fej­lődött szövetkezeteink tömegalapja. A szövetkezeti tagság gyakorlati mó­don kapcsolódik be a szövetkezetek ügyeinek intézésébe, a vezetésbe, a tervek teljesítésébe. Növekedett egyé­ni érdekeltségük. Ez erősíti bizalmu­kat, s jó munkára ösztönzi őket. A múlt évi részjegyalap utáni részese­dés fejében ugyanis szövetkezeteink a tagoknak igen szép összegeket fizet­tek ki. Tusnádfürdőn például Bors Ilona 208 lej üzletrésze után 102 lejt kapott, Rákosi Istvánnak pedig 984 lej részjegyalapja 478 lej részesedést kamatozott, amit egy összegben vett fel a szövetkezet pénztárából. A szövetkezeti tagtábor széleskörű bekapcsolódásának eredményei azok az egyre felfelé emelkedő százalékok,­­amelyek szövetkezeteink nagy több­ségében a terv teljesítését mutatják, továbbá az az örvendetes tény, hogy tartományunk a félévi felvásárlási terv teljesítésében országos viszony­latban az első helyen áll, az összter­­vek teljesítésében pedig az ötödik helyre küzdötte fel magát. Ez az eredmény hazafias büszke­séggel tölti el tartományunk szövet­kezeteinek dolgozóit és tagságát, de ugyanakkor kötelez is. Kötelez az eredmények megtartására és tovább­ fokozására, az elmaradott szövetke­zeteket pedig munkájuk sürgős meg­javítására. A dolgozó nép tisztelete és megbecsülése illesse Csik-rajon szövetkezeteinek dolgozóit, akiknek munkája nyomán a rajon tartomá­nyunkban az élre került. A félévi fel­vásárlási tervet 186,9, az árueladási tervet 100,2, a tagszervezési tervet­ 165,8, a részjegyalapú begyűjtési ter­vet pedig 113,9 százalékban teljesí­tette, s így megérdemelten nyerte el a „Tartomány élenjárója“ vörös zászlót. A szövetkezetek eredményeinek titka a tömegekkel való szoros kap­csolatban s a feladatok pontos el­osztásában és teljesítésének ellenőr­zésében rejlik. A bánkfalvi szövetke­zeti központnál például a vezető ta­nács meghatározott , feladattal bíz meg minden tanácstagot, így két tag a felvásárlási terv teljesítését és az új tagok szervezését irányítja, kíséri figyelemmel, másik kettő a község­hez tartozó falu áruszükségletét ta­nulmányozza, s a felvásárlással fog­lalkozik, s így tovább. Ki-ki a maga vonalán felelős az eredményekért. A szövetkezet vezetősége állandó kap­csolatot tart fenn a szövetkezeti boltkezelőkkel, így ismeri a dolgozó parasztok igényeit, szükségleteit, s aszerint szervezik meg az áruellátást. Ugyanakkor segítik a felvásárlót is tevékenységében azzal, hogy minden tanácstag bekapcsolódik a felvilágo­sító munkába. Igen helyesen, a szö­vetkezet végrehajtó bizottságának tagjai a hetenkénti rendes gyűlésen ki­értékelik a tervteljesítést, ha valahol baj van, azonnal intézkednek. A választási kerületekben szervezett tanácskozások igen alkalmasak arra, hogy a dolgozó parasztok, szövetke­zeti tagok megismerjék a szövetkezet tervteljesítésének helyzetét, elmondják panaszaikat, kéréseiket, javaslataikat s közösen módot találjanak a terv mi­nél jobb teljesítésére. Erről beszél Fó­tika István szövetkezeti körzetfelelős Tekerőpatakon, akinek körzete túltelje­sítette a körzet lakóira eső értékesí­tési tervet. Alapvetően fontos a szövetkezetek tevékenységében a ró irányított támo­gató bizottsági tagok politikai neve­lőmunkája. Ahol az alapszerveze­tek politikailag irányítják ezeket a tagokat, igen szép munkát tudnak kifejteni körzeteikben. Ákosfalván pél­dául a körzetfelelős és a támogató bizottság tagjai lelkes munkájának eredményeként, egy nap alatt 2000 kg búzát vásárolt fel a szövetkezet. Jóllehet Csik-, Gyergyó-, Erdőszent­­györgy- és még néhány­­,azonban elég szép eredményről beszélhetünk szövetkezeteink tevékenységében különösen a felvásárlási terv teljesí­tését illetően — korántsem helyezked­hetünk­­a megnyugvás álláspontjára. Vannak rajonok, ahol a szövetkezeti vezetők lebecsülik a tömegek szere­pét a szövetkezeti mozgalomban. Erre v­all az a tény, hogy igen sok község­ben még nem választották meg a szö­vetkezeti körzetfelelősöket és azok tá­mogató bizottságait. Ez a hanyagság különösen Marosvásárhely- és Régen­­rajonban tapasztalható, amiért súlyos felelősség terheli a rajoni szövetségek illetékes szerveit. Tamás Béla, a Ma­­rosvásárhely-rajoni szövetkezeti szö­vetség szervezési osztályának felelő­se szólamokkal próbálja megoldani ezt a kérdést, amint a gyakorlat mu­tatja teljesen eredménytelenül. Sok­kal helyesebb, ha szólamok helyett a gyakorlati tevékenység útját választ­ja minden szövetkezeti vezető. Bár az utóbbi időben Maroshéviz­­rajonban javult a szövetkezetek mun­kája, még mindig nem emelkedett a feladatok színvonalára, nem beszélve Régen-rajonról, ahol még 177 válasz­tási kerületből hiányoznak a támoga­tó bizottságok. Az illetékeseknek sür­gősen meg kell találniuk a hiányos­ságok felszámolásának módját. Min­den szövetkezeti dolgozónak munkája megjavítására kell törekednie, különö­sen a felvásárlási terv teljesítése te­rén. Jelen időszak a legalkalmasabb a gabona felvásárlására. Ezt az alkal­mat minden szövetkezeti egységnek eredményesen kell értékesítenie. A tartományi szövetkezeti szövetségnek és a rajoni szerveknek, a pártszerve­zetek támogatásával, legfontosabb fel­adatuk az irányító és ellenőrző mun­kát megerősítve ösztönözni a falusi tanácsokat, szövetkezeti egységek ve­zetőit a terv jó körülmények közötti teljesítésére. A falusi tanácsok —, melyek tevékenységének alapja a kör­zetfelelősök és támogató bizottságok munkája — gondoskodjanak a szövet­kezeti boltok megfelelő áruellátásáról s szervezzenek széleskörű politikai felvilágosító munkát, hogy minden dolgozó paraszt a szövetkezetben ér­tékesítse gabonafölöslegét. A falusi tanácsok és szövetkezeti vezetők munkájának megjavításához szükséges, hogy a tartományi szövet­kezeti szövetség, valamint a rajoni egységek aktivistái, vezető emberei kinn a terepen, gyakorlati módon se­gítsék a szövetkezeti dolgozókat. Mó­dot kell találniok, hogy a jól dolgo­zó falusi tanácsok, körzetfelelősök, tá­mogató bizottságok munkamódszereit népszerűsítsék, hogy az tanulságul szolgáljon a kevésbé jól dolgozók­nak munkájuk megjavításában. A rajoni pártszervezetek, községi alapszervezetek fokozzák a politikai nevelőmunkát a szövetkezeti dolgozók körében, politikailag irányítsák a Szö­vetkezeti mozgalmat, hogy szövetke­zeteink valóban tömegszervezetekké, a dolgozó parasztok szocialista nevelé­sének iskoláivá váljanak. Világ proletárjai egyesüljetek! A MAI SZAMBA!«. — DOMAHIDI GYULA: Kultúrotthont avattak (2. oldal) — MÉSZÁROS JÓZSEF: Tartom­ányunk legjobb rigmus-brigádjának tapasztalataiból (2. oldal) — OROJÁN SÁNDOR: Régi város — új emberek (3 oldal) — BORISZ LASZKIN: Az új ig­azgató (3. oldal) — A lengyel haditengerészet egységei udvariassági látogatást tesznek Angliában (4. oldal) —■ Angol-görög-török tárgyalások (4. oldal) TARTOMÁNYUNK MINDEN RÉSZÉBŐL Csépelnek a kollektivisták A hatolykai (Kézdivásárhely-rajon) kollektív gazdaságban gyors ütemben végzik a cséplést. A kollektivisták az elsők között kezdték a cséplést, és elsőnek teljesítették az állam iránti kötelezettségeiket, amiért elnyer­ték a rajon egyes számú nyugtáját. Levelezőink írják a mezőgazdasági munkákról A székelykeresztúri új Barázda kol­lektív gazdaság tagjai minden alkal­mas időt kihasználva arra törekednek, hogy idejében és szemveszteség nél­kül takarítsák be gabonájukat — írja Péter Ilona levelező. — így augusztus 29-ig 36 ha búza és 10 ha árpa csép­­lését fejezték be. A hektáronkénti át­lagos termés közel 22 mázsás, négy mázsával több, mint a község egyéni­leg dolgozó parasztjaié. A 40 szá­zalékos előlegosztás alkalmával Var­ró Dénes, Rúzsa János és mások gaz­dagon részesedtek. ★ A fiátfalvi Győzelem kollektív gazda­ság tagjai augusztus 27-ig elvégez­ték 35 ha búza- és 6 ha árpaterület­ről a cséplést. A 22—25 mázsás hek­táronkénti átlagos termés elérése ré­vén, a 40 százalékos előlegosztás al­kalmával, Kis Dénes családjával 820 kg, Ágoston Lajos 750, míg Győrfi Lajos családjával 740 kg búzát ka­pott — írja Tánczos János levelező. Fejlődik az egészségügyi hálózat Csik-rajon 13 községében műkö­dik szülőotthon, a­­hol az anyai, orvo­si felügyelet mel­lett, a legjobb kö­rülmények között adhatnak életet gyermekeiknek. Ma a rajonban egy-két eset kivételével minden szülést a szülőotthonban vezetnek le. Min­­redai szülészeti osztály között kiépi­­ten szülőotthonba bevezették a tele- tett szoros kapcsolat eredményeként font és igy komplikációk esetén a kör- a rajonban jelentősen csökkent a cse­­■orvosok telefonon tanácsot kérhetnek csemőhalálozások, a halvaszületések a Csíkszeredai szülészeti osztály szak­­száma, orvosaitól, vagy indokolt esetben a A képen a csikszentdomokosi szülő­mentőautóval városba szállíthatják a otthon tágas, korszerűen berendezett beteget. A szülőotthonok és a csiksze­ épülete látható. Új sportkönyvek Hazánk sportirodalma az utóbbi időben számos új kiadvánnyal gazda­godott. Az Ifjúsági Könyvkiadó test­­nevelési és sport szer­esztősége a na­pokban bocsájtotta a sportolók ren­delkezésére az 1954 évi Sportslmának első három kötetét. Hasonlóan kiadták: A falusi sport­­versenyek (sportgyűjtemény), Az at­létika nemzetközi ponttáblázata, A röplabda szabályzatának magyaráza­ta, Az úszósportok című és más sport­­tárgykörű munkákat. Számos sportirodalmi és technikai könyv jelent meg ezeken kívül ma­gyar, német, szerb és más nemzetisé­gi kisebbségek nyelvén. Állami gazdaságaink tevékenységéről JÓL HALADNAK A CSÉPLÉSSEL Tartományunk állami gazdaságai­ban eddig már több mint 1500 hektár terülésről csépelték ki a gabonát. Az eddigi cséplési eredmények szerint szépek a terméseredmények. Tartomá­nyi viszonylatban az állami gazdasá­gok hektáronként átlag 1820 kilo­gramm búzát, 2100 kiogramm rozsot, 2650 kilogramm árpát, 1220 kilogramm zabot és 1190 kilogramm borsót csé­peltek. Kiemelkedő terméseredményt értek el a Május 1 állami gazdaság marosszentkirályi alosztályának dolgo­zói, akik 10 ha területről összesen 40.080 kilogramm, vagyis hektáron­ként 4008 kilogramm árpát csépel­tek. Állami gazdaságaink ezeket a szép terméseredményeket az agrotechnika szabályainak a helyi körülményeknek megfelelő alkalmazása útján, s az­zal érték el, hogy bátran alkalmazták a gépi munkát. TERVEN FELÜL TÖBB TERMÉKET ADTAK A HAZANAK Állami gazdaságaink válaszoltak a Craiova tartományi állami mezőgaz­dasági egységek hazafias felhívására. Vállalásaikból sok mindent megvaló­sítottak, így például a régeni Szta­­hanov állami gazdaság dolgozói eddig terven felül 27 tonna őszi árpát és több más terméket adtak. Ezen kívül 175.000 lejt takarítottak meg. A me­­zőbándi Győzelem állami gazdaság dolgozói vállalták, hogy terven felül több mint 100 tonna gabonát adnak. Augusztus 28-ig vállalásukból már 77 tonnát megvalósítottak. Többek között 18.800 kilogramm tavaszi búzát és 55.500 kilogramm árpát adtak terven felül. KÉSZÜLNEK AZ ŐSZI VETÉSRE A többi fontos feladat mellett a gazdaságok dolgozói nem feledkeznek meg az őszi vetési kampány előkészí­téséről, a jövő évi bőséges termés alapjainak megteremtéséről sem. Az állami gazdaságokban eddig már 319 hektáron végezték el a vetőszán­tást. A bándi állami gazdaságban augusztus 30-ig 115 hektáron vető­­szántást, 150 hektáron pedig őszi mély­szántást végeztek. Egyes állami gazdaságokban meg­kezdték a trágya kihordását is. A ma­rosvásárhelyi Május 1 állami gazda­ságban például eddig összesen 6580 terma istállótrágyát hordtak ki a föl­dekre. MEGKEZDTÉK A TAKARMÁNY­­SILÓZÁST Tartományunk majdnem valamennyi állami gazdaságában építettek új si­lókat. Az állami gazdaságok dolgo­zói fontos feladatnak tekintik, hogy a télre az állatok számára minél több silótakarmányt biztosítsanak. Több ál­lami gazdaságban célul tűzték ki a silózási terv túlteljesítését. A szent­­katolnai állami gazdaságban eddig már több mint 500 tonna, az uzoni állami gazdaságban pedig közel 300 tonna takarmányt silóztak be. Az uzo­ni gazdaságban minden tehén számá­ra 4000 kilogramm silótakarmányt biztosítanak. Technikánk új vívmányai A textil- bőr- és gumiipari kutató­­intézet technikusainak egyik munka­közössége az országban első ízben állított elő villamoserővel működő plü­­ssrozógépet. Ezzel a géppel plüssro­­zott anyagot és műbőrt lehet készí­teni, amelyet vízhatlan ruha, bőrdisz­­móáru, színházi díszlet, bútorszövet, nyári cipő- és sportfelszerelési cikkei­ készítésére használnak. Az elektro­­plüshrozással készült anyagok igen erősek és külsőre semmiben sem kü­lönböznek a valódi plüstők. Az új eljárással nemcsak az anyag­­ egész felületét lehet plüssrozni, hanem­­ mintákat is lehet készíteni a textil­anyagokra. Rövidesen ipari méretek­ben is megkezdik a plüsirozott anya­gok, a plüsirozott imprimék és mű­bőrök gyártását. A fővárosi Electromagnetics válla­lat és az elektrotechnikai kutató és tervező intézet mérnökei — orszá­gunkban első ízben — egy elektro­­eróziós lyukasztógépet szerkesztettek. Az új gép, amely elektromos szikrák­kal vág lyukat a legkeményebb fé­mekbe, a különleges és edzett acél­ba, lehetővé­ teszi a matricákhoz szük­séges különleges idomú lyukak vágá­sát, s így a régi matricák felújítá­sát is, újraedzés nélkül. A kutatóintézet műhelyében ezen­kívül elkészült egy újtípusú fémvágó­gép első mintapéldánya is. Az egyen­árammal működő gép alkalmas vas­tag fémrudak, a legkeményebb fémek, különleges és edzett acél vágására, mégpedig az eddiginél sokkal nagyobb sebességgel. E két új gép üzembehelyezésével lényeges munkaidőmegtakarítás ér­hető el és bevezetésük jelentős mér­tékben növeli majd a munka terme­lékenységét fémfeldolgozó üzemeink­ben. (Agergras)

Next