Vörös Zászló, 1956. október (5. évfolyam, 233-258. szám)
1956-10-02 / 233. szám
Világ proletárjai, egyesüljetekt Oft® MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNYI VEZETŐSÉBE ÉS A TARTOMÁNYI NÉPTANÁCS LAPJA V. évfolyam, 233. (1466.) szám. Kedd, 1956. október 2. ARA 20 BÁNI ! Köszöntjük a hétéves Kínai Népköztársaságot A nagy kínai nép, amely nemcsak népességének számánál és sok évszázados kultúrájánál, hanem forradalmi hagyományainál fogva is nagy nép, most ünnepli a Kínai Népköztársaság megalakulásának hetedik évfordulóját. Ma már tökéletesen beigazolódott, mennyire helyes az az értékelés, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után a kínai népi forradalom és a Kínai Népköztársaság kikiáltása a legfontosabb esemény, olyan esemény, amely óriási hatást gyakorol valamennyi keleti ország felszabadító harcának fejlődésére és a világtörténelem egész menetére. A 600 milliós Kína népének a szocialista táborhoz való csatlakozása döntően megváltoztatta a nemzetközi erőviszonyokat, mégpedig a kapitalizmus kárára. A független Kína létrejöttével olyan újabb csapás érte a világkapitalizmust, amelyet soha többé nem heverhet ki, olyan veszteséget szenvedett, amelyhez képest eltörpülnek a többi sikeres nemzeti felszabadító mozgalmak során bekövetkezett vereségei. Kína nagy népe mindenkor szabadságra vágyott, mindaddig azonban, amíg vezető osztályai a külföldi imperialisták szolgálatában állotttak, s amíg nem volt olyan pártja, amelyet a marxi-leniai eszmék vezéreltek volna, nem tudta a siker reményével felvenni a harcot a belső és külső kizsákmányolok ellen. A kínai nép történelme folyamán nem egyszer megpróbált kiszabadulni a kettős elnyomás és kizsákmányolás fojtogató gyűrűjéből, de az elszigetelt kísérletek nem vezethettek eredményre. Amint azonban megszületett a Kínai Kommunista Párt, már volt vezetője a népnek, volt aki megszervezte az antiimperialista és antifeudális erőket, volt aki meghatározza a harc célját, eszközeit, volt aki vezessen és irányítson. Kína népe hamarosan megértette, hogy a Kommunista Párt politikája megfelel évszázados törekvéseinek s ezért sorakozott fel oly nagy lelkesedéssel pártja mellé, ezért vállalt minden megpróbáltatást, csakhogy győzelemre vigye a szabadság és a függetlenség, a népi Kína ügyét. Több mint két évtizeden keresztül folyt a harc a legsanyarúbb, legelviselhetetlenebb körülmények között, a vadállati terror és üldözés, a véres megtorlás és a legkegyetlen nebb rendszabályok körülményei között, de a népre támaszkodó, a népet mindenkor maguk mögött tudó kínai kommunisták egy pillanatra sem torpantak meg, semmi balsiker és nehézség nem tudta megtörni kemény elszántságukat, a biztos győzelembe, a jobb jövőbe vetett hitüket. A több évtizedes, áldozatos harcot fényes siker koronázta, ezelőtt két évvel — miután kikergették az országból az áruló kuomintang bandákat és az idegen megszállókat — megalakult a Kínai Népköztársaság, ami új korszakot jelentett Kína életében, az építés, a szocializmus alapjai lerakásának nehéz, de nem kevésbé lelkesítő korszakát. Ezekben a napokban ért véget a Kínai Kommunista Párt Vili. kongresszusa, amely felmérte a hét éves utat és meghatározta a jövő feladatait. Az eltelt hét év alatt eldőlt Kínában a legfontosabb kérdés, a ,,ki kit győz le” kérdése. A kérdés aszocializmus javára dőlt el, ami nem is történhetett másképp. A kínai szocialista forradalom a szocialista építés valamennyi döntő fontosságú területén nagy sikereket ért el. Az 1953—57 évi népgazdaságfejlesztési tervet sikeresen teljesítették és az eddigi eredmények tanulsága szerint — határidő előtt befejezik. Kínában a szocializmus építése — a kínai sajátságoknak megfelelően — eszközeiben és módszereiben — eltér mind a Szovjetunió, mind a népi demokratikus országok gyakorlatától. A kínai kommunisták alkotó módon alkalmazzák a marxi-leniai elmélet alapvető tételeit. Kína konkrét viszonyaira meg tudták találni a szocializmus építésének a kínai adottságokhoz legjobban illő formáit, köztük olyanokat is, amelyeket más országokban még nem próbáltak ki, de a kínai földön kiváló eredménnyel jártak. A kínai kommunisták új módszereket alkalmaztak mind az ipar, mind a mezőgazdaság szocialista átalakítása során. Előre vezető útjukban felhasználják a testvérpártok, elsősorban a Szovjetunió Kommunista Pártjának tapasztalatait s testvéri együttműködést építettek ki a szocialista tábor minden országával. Ez a testvéri együttműködés lehetővé teszi a kínai nép számára, hogy a technikai elmaradottságból ugrásszerűen eljusson a legmagasabb műszaki színvonalra. Ennek a jelei már mutatkoznak, a kínai ipar egyes ágai évszázadokat átugorva, ma már a legkorszerűbb világtechnika színvonalára emelkedtek. Ugyanakkor a kínai mezőgazdaság szövetkezeti átalakítása már most, az eddigi eredmények alapján felveti Kína mindenkori legsúlyosabb kérdésének, a lakosság ellátásának gyors megoldását. Kínának a gazdaságépítés terén elért sikereit nem is titkolt dühvel nézik az imperialisták, akik a maguk részéről mindent elkövetnek, hogy gátolják a kínai gazdasági élet helyreállítását és fejlődését. Szállítási tilalmak, embargo, különféle gazdasági megtorló és megkülönböztető intézkedések útján igyekeztek megakadályozni a kínai gazdaság vérkeringésének megindulását. Terveik azonban kudarcot vallottak. Kína, a Szovjetunió és a szocialista tábor országainak segítségével felülkerekedett minden nehézségen s ma már az imperialisták is kezdik sajnálni, hogy kivonultak a kínai piacról, amely — természetesen nem a múltbeli feltételekkel — de ma is nyitva állhatna előttük. Az imperialisták egy része még ma is abban reménykedik, hogy ismét leigázhatja Kínát. Ezek a történelem tanulságait konokul tekintetbe nem vevő körök méltó választ kapnak ezutáni kísérleteikre is, amint hogy az eddigiekre is megkapták a feleletet. Kína is külpolitikája alapjának tekinti a békés együttélés gondolatát. Éppen Kína miniszterelnöke szövegezte meg Nehru indiai kormányfővel együtt a békés együttélés öt alapelvét, amelyet azóta egy egész sor európai, ázsiai és afrikai ország is elfogadott és alkalmaz nemzetközi kapcsolataiban. Kína annak ellenére, hogy az USA körei megakadályozzák, hogy elfoglalja az őt megillető helyet az Egyesült Nemzetek Szervezetében, tevékeny résztvevője a világpolitikának s jelentőségéhez mérten hallatja szavát minden fontos nemzetközi kérdésben. S Kína szava mindig a béke szava. Ezért tekint a béke minden híve oly bizalommal és szeretettel a Kínai Népköztársaság felé. A kínai forradalom diadala lehetővé tette, hogy országaink, a Kínai és a Román Népköztársaság között szoros baráti együttműködés alakuljon ki. A népeink közötti barátság alapja a két nép azonos törekvései és célkitűzései, az azonos társadalmi rendszer s az a szilárd elhatározás, hogy tovább erősítjük a szocialista tábor országainak megbonthatatlan egységét. Kína ügye a béke, haladás, az emberiség boldog jövőjének ügye; Kína ügye a szocializmus ügye — győzelmes, diadalmas ügy. A MAI SZÁMBAN: — A mezőgazdasági termelőszövetkezet minta-alapszabályzata (1., 8. oldal). — Új vasúti menetrend tartományunkban (2. oldal). — Nyugat-Németország népe tiltakozik az ország újrafelfegyverzése ellen (4. oldal). — Sport (2., 4. oldal). il mezőgazdasági termelőszövetkezet minta-alapszabályzata I. Célkitűzések és feladatok 1. SZAKASZ. — A mezőgazdasági termelés szüntelen növelése érdekében, amivel együttjár jobb anyagi és kulturális életkörülményeink megteremtése, alulírottak, a Román Népköztársaság n . tartománybeli ...... 5 . vajon .......................község falu dolgozó parasztjai szabad elhatározásunkból megalakítjuk a „. . . . elnevezésű — járadékos — mezőgazdasági termelőszövetkezetet. Mezőgazdasági termelőszövetkezetet alakítunk, hogy megszüntessünk minden kizsákmányolást és kiküszöböljük a felaprózott egyéni gazdaságok minden hátrányát, hogy bőséges életet biztosítsunk magunknak és családunknak azáltal, hogy a tagosított földet a GTA-k útján rendelkezésünkre bocsátott traktorok és mezőgazdasági gépek, valamint a szövetkezetbe behozott mezőgazdasági leltár és igásállatok felhasznált lábával közösen műveljük meg s a közös vagyon létrehozása és gyarapítása alapján jómódú életet teremtsünk magunknak és családunknak. 2. SZAKASZ. — A mezőgazdasági termelőszövetkezet tagjai kötelezik magukat, hogy — a szövetkezet földjein a fejlett agrotechnika módszereit alkalmazzák, talajjavítási munkálatokat, (gátépítés, lecsapolás, öntözés, stb.) végeznek, biztosítják a jószágok helyes gondozását és takarmányozását; — megfelelően gondozzák az állam által a GTA-k útján rendelkezésükre bocsátott traktorokat és gépeket, minél eredményesebben felhasználják a szövetkezet igásállatait, gépeit és szerszámait; — a jószág- és baromfiállomány növelésével, a mezőgazdasági leltár gyarapításával, építkezésekkel, szőlők és gyümölcsösök telepítésével, a mezőgazdasági felszerelés javítására szolgáló műhelyek létesítésével, stb. gyarapítják a közös tulajdont; szervezetten, termelési terv alapján dolgoznak és a gazdaság jövedelmét a végzett munka és a szövetkezetbe behozott föld alapján osztják el; — teljesítik összes kötelezettségeiket a népi demokratikus állam iránt; — betartják az alapszabályzatnak — a szövetkezet alaptörvényének — minden előírását, amelyek alapján a mezőgazdasági termelőszövetkezet egész tevékenységét irányítják. II. Föld és más termelőeszközök 3. SZAKASZ. — A mezőgazdasági termelőszövetkezetet a tagok magántulajdonában maradó, a szövetkezetbe közös használatra behozott földek alapján szervezik meg. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai a szövetkezetbe való belépésükkor behozzák a tulajdonukat és családtagjaik tulajdonát képező egész földterületet, valamint minden olyan földet, amihez a szövetkezetbe való belépésük után akár örökség vagy adományozás útján, akár más után hozzájutnak, kivéve a lakóház, a gazdasági épületek és az udvar által elfoglalt telket, valamint a személyes használatra maradó 20—30 árnyi területet. A mezőgazdasági termelőszövetkezetbe behozott földterületeket felmérik, minőségük, valamint használati jellegük szerint felbecsülik és a szövetkezeti tagok személyes számlapjára bejegyzik. A szövetkezetbe behozott földet egy, vagy több tagban tagisítják, s ezeken a lehető legnagyobb termést biztosító vetésforgót vezetnek be. 4. SZAKASZ. — A tagok által a mezőgazdasági termelőszövetkezetbe behozott föld továbbra is a szövetkezeti tagok személyes tulajdonában marad. A szövetkezeti tagoknak jogukban áll földjüket más tagoknak, vagy a szövetkezetnek ajándékozni, vagy végrendeletileg hagyományozni. Jogukban áll továbbá földjüket a szövetkezeten kívüli személyeknek is hagyományozni; ha az örökös tagja a szövetkezetnek, a földet az ő nevére írják és biztosítják számára a jelen alapszabályzatban a földtulajdonos tagok számára előírt jogokat. Ha az örökös nem tagja a szövetkezetnek, jogában áll, hogy a mezőgazdasági év végén az örökölt föld nagyságával egyenlő területet kérjen a szövetkezet nem tagosított területeiből, vagy ha nem létezik ilyen terület, akkor a szövetkezet területének széléből. Ha az örökös nem tagja a szövetkezetnek, kérheti a közgyűléstől a tagságba való felvételét; hasonlóképpen le is mondhat az örökölt földterületről a termelőszövetkezet javára. 5. SZAKASZ: — A tagok a mezőgazdasági termelőszövetkezetbe való belépéskor behozzák a szövetkezetbe egész élő és holt leltárukat (igás állataikat és haszonállataikat, mezőgazdasági gépeiket és szerszámaikat, szekereiket, a kovács-, kerekes-, asztalosműhelyek berendezését stb.); továbbá annyi vetőmagot, amennyi a szövetkezetbe hozott földterület bevetéséhez elegendő és annyi takarmányt, amennyi az új termésig elegendő a szövetkezetbe behozott állatok eltartásához. Azok a tagok, akik a szövetkezetbe való belépésükkor nem rendelkeznek e vetőmaggal és takarmánnyal, kötelesek egy év leforgása alatt ezt a vetőmagot és takarmányt a szövetkezetnek visszatéríteni. 6. SZAKASZ. — A közgyűlés 300 lejtől 1000 lejig terjedő kötelező hozzájárulást állapít meg a szövetkezetbe behozott minden hektár föld után, tekintetbe véve az illető községben egy hektár földre eső élő és holt leltár átlagos értékét. A szövetkezők és családtagjaik által a szövetkezetbe behozott élő és holt leltár értékét közgyűlésen a szövetkezőkből választott 5—7 tagú bizottság és a rajoni néptanács 2 delegátusa közösen becsülik fel. A szövetkező által a szövetkezetbe hozott javakat a szövetkező jelenlétében becsülik fel. Ez a bizottság állapítja meg továbbá a föld minőségét és a szőlők, gyümölcsösök, valamint az öntözőberendezésekkel ellátott területek értékarányát egy hektár szántóföldhöz viszonyítva (Folytatás a 3. oldalon.) Fejlődik a Népi Kína ipara Az első autógyár Kínában eddig nem gyártottak gépkocsit, külföldről hozták be az autókat. A kínai utca olyan volt, mint egy autómúzeum, különböző országokból származó különböző korú és márkájú kocsik bonyolították le a forgalmat. A Szovjetunió segítségével Csan Csun mellett most felépítették Kína első autógyárát. Október 1-én, Kína nemzeti ünnepén már az első hazai gyártmányú gépkocsik is ott voltak a pekingi Tiananmin téren rendezett ünnepségen Az első kínai tehergépkocsi a Dzsefan (Felszabadulás)’ nevet kapta, s hasonlít a hathengeres szovjet Zisz 150-es kocsikhoz, amelyekből igen sok van Kínában. Az autógyár szovjet tervek szerint épült, korszerű felszerelését a Szovjetunió szállította. A nagy területen elterülő, jól felszerelt üzemben nagy a tisztaság. Ha az 500 méteres szerelő csarnokot klubbá alakítanák át, 90 ezer ember férne el benne. A szerelőosztály futószalagjába, mint apró mellékfolyók, ömlenek be a különböző munkadarabokat szállító kisebb futószalagok. Az üzem szíve a hőelektromos központ. Ez szolgáltatja a hajtóerőt és ez gondoskodik az üzem fűtéséről is. Mind az áramot, mind Hídépítés a Jang-Cse folyón a meleget földalatti vezetékek szállítják az üzem különböző részeibe. A termelést teljes egészében gépesítették. Az építkezés is korszerűen történt, minden tartóoszlop, gerenda, a falrészek, ajtók, ablakkeretek és tetőidomok, mind előregyártott elemekből készültek. 1954-ben annyi betont használtak fel az építkezéshez, amennyiből a Himalájánál 5—6-szor magasabb lépcsőt lehetett volna építeni. Az üzem közelében több tízezernyi négyzet adó... éteren terül el az ,,autóváros", a munkások és tisztviselők lakónegyede. Könyvkereskedések, bank, posta, különböző áruházak stb. vannak a rendkívül forgalmas városkában a munkásblokkok violaszínűek. Az ablakokat színes függönyök díszítik, az erkélyeken virágok nyílnak, a háztetőkön rádióantennák nyúlnak a magasba. A gyár közelében van a díszes klubhelyiség, mozi- és táncteremmel. A klubot abból az anyagból építették, amelyet e gyár építése alii.imával a munkások különböző ésszerűsítésekkel megtakarítottak A lakónegyedet villamosjárat köti össze a kultúrközponttal. Több műszaki középiskolát létesítettek a településen s ezenkívül különböző tanfolyamokat rendeznek a dolgozók kulturális színvonalának emelésére és műszaki ismereteik növelésére. Az üzem építésénél sok munkás kitűnt, akik tapasztalataikat hasznosan gyümölcsöztethetik a többi autógyár építésénél. (Agerpres)