Vörös Zászló, 1956. november (5. évfolyam, 259-284. szám)

1956-11-01 / 259. szám

Pártunk és kormányunk újabb gondoskodása a dolgozók jólétének emeléséről Az évek során megszokták a dol­gozók, munkások, parasztok, értelmi­ségiek, hogy a párt és a kormány mindenre kiterjedő figyelme elsősor­ban a tömegek életszínvonalának ál­landó emelésére, élet- és munkakö­rülményeik szüntelen javítására irá­nyul. A párt és a kormány határoza­tait, a közjó érdekében hozott rendel­kezéseit mindig lelkesedés fogadta s ez természetes is. Hiszen a párt, a kormány egy a dolgozó tömegekkel, egy a munkásosztállyal s a néppel, melynek biztos vezetője. A párt s a kormány eddig is, évről évre végrehajtotta azt a célki­tűzését, hogy árleszállításokkal, re­formokkal, a javadalmazás rendsze­rének szüntelen javításával emelje a dolgozók életszínvonalát s tegye le­hetővé, hogy mind jobban kielégíthes­sék növekvő igényeiket. A növekvő igényeket, amelyek népi demokratikus rendünknek természetes velejárói. A II. pártkongresszus határozatai is, mint állandó fontos tennivalót irányozták elő az életszínvonal to­vábbi emelését s a párt Központi Ve­zető­égének márciusi plenáris ülése ezek alapján javasolta a kormánynak, hogy dolgozzon ki további intézkedé­seket az életszínvonal további emelé­se érdekében. A dolgozók hónapok óta élvezik az egyes iparágakban be­vezetett új bérezést. De a kormány újabb intézkedéseket is hozott. Az RMP KV, a Minisztertanács s a Szakszervezetek Központi Tanácsá­nak most közzétett közös határozata a legkisebb fizetést 350—400 lejben állapítja meg, bevezeti a családi pót­lékot, gondoskodik a nyugdíjak fel­emeléséről s a minimális nyugdíj megállapításáról, csakúgy, mint aho­gyan foglalkozik a munkások javadal­mazási rendszere további javításának kérdésével is. Minden bizonnyal, népi demokrá­ciánk újabb vívmányait tükrözi ez a határozat. Épül, gazdagszik az or­szág s vele együtt emelkedik a dol­gozó tömegek életszínvonala is. Ál­dozatok, a nehézségekkel való küz­delmek árán jutunk előre a szocialis­ta építőmunkában, de győzelemről, győzelemre vezet a párt, amely a ne­hézségek közepette is csalhatatlan vezetőnek bizonyult. A tervelőirány­zatok országszerte teljesülnek. A gyá­rak, üzemek, különböző vállalatok dol­gozói nemzetiségre való tekintet nélkül, váll a váll mellett igyekeznek a feladatok mutatószámait teljesíte­ni, jól tudva, hogy a munka termelé­kenységének növekedése, a megtakarí­tások, az önköltség csökkentése, mind, mind újabb tényezők az élet­­színvonal emelkedésében. Mi tette lehetővé a jövedelmek újabb emelését? Kétségtelenül az, hogy a dolgozók erőfeszítései révén emelkedett a nemzeti jövedelem, amelyből népi demokráciánkban azok részesednek, akik e javakat alkotó munkájukkal teremtik. A párt, a minisztertanács, s az SZKT határozata szerte az ország­ban nagy lelkesedést keltett. Tarto­mányunkban a vállalatok dolgozói is fogadalmakkal köszöntik a határoza­tot s biztosítják a pártot, hogy ren­dületlenül haladnak azon az úton, amelyet a szocializmus építésében megjelölt; vállalják a feladatok tel­jesítését, mert a kivívott út eredmé­nyei biztosítják az életszínvonal to­vábbá emelkedését A második ötéves terv első évének végén járunk. Az elmúlt hónapok alatt sok sikert értünk el, s ha még vannak is hiá­nyosságok, minden erőnk és lehető­ségünk megvan arra, hogy jobban, gazdagabban, boldogabban éljünk. A párt, a kormány s a szakszervezetek felhívják ez összes munkaterületeken dolgozókat, hogy tegyenek további erőfeszítéseket munkahelyükön, küzd­jenek a tervfeladatok maradéktalan teljesítéséért, a munkatermelékenység emeléséért, az önköltség csökkenté­séért, küzdjenek a választék bővíté­séért s a minőség javításáért, a vál­lalat jövedelmezőségének fokozásáért, így teremtjük meg az életszínvonal emeléséhez a további lehetőségeket. Eleget tesznek vállalásaiknak Csíkszereda dolgozói sem marad­nak ki azoknak a sorából, akik kettő­zött erővel törekednek tervfeladataik teljesítésére, sőt túlszárnyalására, így a Rajoni Szövetkezeti Szövetség ter­melési kombinátjának (Comraspród) dolgozói 109 százalékos tervtúltelje­sítést, 15 százalékos munkatermelé­kenység-emelést és 5 százalékos ön­költségi ár­csökkentést vállaltak no­vember 7 tiszteletére. Ünnepi műsza­kot szerveztek, az üzem tűzvédelmé­nek biztosítására egy 20.000 liter be­fogadó képességű tartályt készíte­nek. ★ Az Augusztus 23 kisipari termelő­­szövetkezetben az 1-es számú szalag dolgozói terven felül 200 darab bal­lonkabátot készítenek a 2-es számú szalag dolgozói pedig 250 zakót, a szövetkezet összdolgozói 40.000 lej értékű anyagmegtakarítást vállaltak. ★ Az Erdőkitermelési és Szállítási Vállalat (IFET) munkásai, techniku­sai és tisztviselői október 22 és 27 között tisztelethetet tartottak. A Csíkszeredai részletnél vállalták, hogy a rönkölési munkák előirányzatát 15 százalékkal haladják túl. Az 1956-os évi össztermelési tervet november 7-ig teljesítik. S az eddigi eredmé­nyek alapján biztosak lehetünk ab­ban, hogy vállalásaik valóra válnak. SZŐCS MAGDA levelező Világ proletárjai, egyesüljetek t M^M_P MACy^g AUTONÓM TARTOMÁNYI VEZETÖQECi ÉS A TARTOMÁNYI NÉPTANÁCS LAPJA­I Elfogadták a lövétei értelmiségiek felhívását Nemrég értekezletet tartottak a szovátai értelmiségiek, ahol megvi­tatták a lövéteiek felhívását és egyöntetűen elhatározták, hogy azt a szovátai követelményeknek megfe­lelően kiegészítve, elfogadják. Válaszukat az alábbiakban közöl­jük: Mi, szovátai értelmiségi dolgo­zók olvastuk a lövételek felhívását, teljes egészében elfogadjuk és az alábbiakkal kibővítjük: 1. Az IMSZ és pionírszervezet bevonásával ál­landó jellegű bábszínházat szerve­zünk; 2. Havonként egy irodalmi es­tet tartunk a kultúrotthonban; 3. Hat­van tagot szervezünk be a Szeresd a könyvet irodalomolvasási verseny­be és 1957 áprilisáig előkészítjük őket a jelvényszerző vizsgára; 4. Negyventagú agrotechnikai kört szer­vezünk; 5. Mozgósítjuk az intézmé­nyek és vállalatok műkedvelő cso­portjait, hogy havonként egyszer egy teljes estét betöltő műsoros előadást tartsanak a kultúrotthonban. A szovátai értelmiségiek nevében: SZABÓ ERNŐ kultúrotthonigazgató Konyhaművészeti kiállítás Marosvásárhelyen Október 27-én nyílt meg Marosvá­sárhelyen a konyhaművészeti kiállí­tás, a Közélelmezési Tröszt rendezé­sében. Mintegy 20 féle hideg ételt és 30 különlegességet állítottak ki, melyből vásárolni, fogyasztani lehet. A fe­hér abroszos asztalok mellett a láto­gatók jóízűen fogyasztják a finoman elkészített hideg ételeket, különféle salátákat, sonka krémet, melyre ugyancsak elcsúszik egy-két üveg SCrv Keresztúr A tudomány és technika hetének alkalmából Az atomenergia és annak békés célokra való felhasználása címmel a keresztúri vegyeslíceumban és a rugonfalvi kultúrotthonban nagyszámú hallgatóság előtt előadást tartottak. Október 21-én a rajon több köz­ségében a szovjet mezőgazdaság ta­pasztalatairól tartottak előadást­, amelyen főleg Kisboldogfalván, Szent­­ábrahámon és Szenterzsébeten jelen­tek meg nagy számban. A székelykeresztúri vegyeslíceum­ban a Szovjet Tudományos Expedí­ció kutatásairól tartottak ismertető előadást a felsőbb osztályos tanulók részére. Gyergyó­ ban Gheorghe elvtárs érdekes elő­adást tartott a lenfonodában a szov­jet lenfonodák életéről és számos élményét mondta el ezzel kapcsolat­ban. Gyergyószentmiklóson szakmai vi­tát rendeztek, melyen a rajon legjobb technikusai, mérnökei vettek részt. Ez alkalommal Weinstein Ferenc és Meth Ferenc tartottak előadást arról, hogy a gyergyói UIL-nál milyen szovjet munkamódszereket alkalmaz­nak. Október 21-én került sor Gyergyó­szentmiklóson Az atomenergia békés célokra való felhasználása című kiál­lítás megnyitására, melyet nap mint nap sok látogató tekint meg. Erdőszentgyörgy A szovjet könyv hete alkalmából az egész rajon területén 38 könyvis­mertetőt tartottak. Többek között­­ Katajev, Távolban egy fehér vitorla és Gogo­ly: Tarasz Bulyba című re­gényét ismertették. Emellett a szovjet tudomány és technika hete alkalmából két előadást is tartottak. Harcoljunk a propagan­da munkában megnyilvánuló dogma­­tizmus ellen és Az osztályharc kér­dése a szocializmusból a kommuniz­musba való átmenet időszakában címmel. Magyaróson, Bözödön, Kőrispata­kon a Nemzetközi Geofizikai Év és az antarktiszi tudományos expedí­ciók címmel tartottak előadásokat, melyeket tartalmas kultúrműsor kö­vetett. Udvarhely A rajon 18 falujában több mint 2000 ember jelent meg a Nemzetkö­zi Geofizikai Év és az antarktiszi tudományos expedíciók, valamint a Szovjetunió harca a békéért című előadásokon. Az előadásokat jól si­került kultúrműsorok követték. Több faluban egészségügyi előadások kere­tében ismertették a szovjet orvostu­domány fejlődését. Régen A rajoni könyvtár könyvismertető előadásainak sorozatában legutóbb Katajev: Távolban egy fehér vitorlá­jának ismertetése hangzott el. A szovjet kormány nyilatko­zata a Szovjetunió és a többi szocialista ország közti barátság és együtt­működés fejlesztésének és megszilárdításának alapjairól. (4. oldal) Újabb magyar nyelvű könyvek érkeztek A marosvásárhelyi Orosz Könyv üzletbe az elmúlt két hónapban több mint 40 különféle szépirodalmi, szak- és ideológiai könyv érkezett. A na­pokban újabb szállítmányt küldtek a könyvesbolt részére. Többek között kapható Danyil Grangin. Kutatók: Simon Magda: Ta­nyai lelkek, Marin Preda: A Moro­­m­ete család, Mihai Sadoveanu: Ör­vény felett című regénye stb. Ismét érkeztek szép kivitelezésű, rajzokkal ellátott meséskönyvek. Kapható Grimm testvérek: Hófehérke, és Vladimir Colin: Mesék című könyve­. Gyümölcsöző kapcsolatok A napokban ért véget a Román Munkáspárt és a Román Népköztár­saság kormánya küldöttségének bel­grádi látogatása, amelynek folyamán tárgyalásokat folytattak a Jugoszláv SZNK és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége vezetőivel a két ország, valamint a két párt, a Román Mun­káspárt és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége­­ közötti kapcsolatok el­mélyítése és kiterjesztése érdekében Mint ismeretes, Jugoszlávia és a Román Népköztársaság népeinek kap­csolatai hosszú múltra tekinthetnek vissza, a közös ellenség ellen vívott harcok hosszú évszázadaira. Ezek a kapcsolatok még inkább elmélyültek a két ország népeinek felszabadulását követő években, amikor mindkét nép a szocializmus útjára lépett. Azon­ban ezt a hosszú évszázadokra visz­­szatekintő barátságot megzavarta a két ország kapcsolataiban 1948-ban bekövetkezett szakadás, amely sok kárt okozott a két országnak, vala­mint a szocializmus és a béke ügyé­nek. A Szovjetunió és Jugoszlávia veze­tőinek kezdeményezései a két ország közötti kapcsolatok helyreállításához vezettek, s ugyanakkor az SZKP és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsé­ge közötti kapcsolatok helyreállításá­hoz és továbbfejlesztéséhez. A román nép örömmel fogadta a két ország közötti kezdeményezéseket, az RNK kormánya és az RMP szin­tén lépéseket tett, hogy előmozdítsa a két ország és a két párt közötti baráti kapcsolatok felújítását. A ju­goszláv vezetők szintén azon óha­juknak adtak kifejezést, hogy helyre­állítsák a két ország közötti kapcso­latokat. Ez év júniusában Tito elv­társ vezetésével jugoszláv kormány­küldöttség látogatott el országunkba. A kormányküldöttség a fővárosban és hazánk más helységeiben tett látoga­tása alkalmával meggyőződött arról, hogy a román nép őszinte barátság­gal viseltetik a jugoszláv nép iránt és teljes mértékben támogatja a kor­mány és a Román Munkáspárt azon akcióit, amelyeket a Jugoszláv SZNK- val való barátság elmélyítésére tett. A bukaresti tárgyalások alkalmával kiadott közös kormánynyilatkozat ki­emelte a két ország közötti kapcsola­tok fejlődését. A júniusi látogatás óta még fokozottabban megindult a két ország közötti politikai, gazdasá­gi, kulturális, tudományos és sport­kapcsolatok kiépítése. A júniusi látogatás viszonzására 1956 október 20—29 között román kormány- és pártküldöttség látogatott el Jugoszláviába. Ez a látogatás je­lentősen hozzájárult a két ország népei és a két ország pártjai baráti, együttműködési kapcsolatainak elmélyítéséhez. A látogatás alkalmá­val a két küldöttség közös közlemény­ben és közös nyilatkozatban szögez­te le a két ország közötti kapcsola­tok alapelveit. A közös közlemény hangsúlyozza, hogy a Jugoszláv SZNK és a Román NK további kap­csolataikat a szuverenitás, a területi épség, a jogegyenlőség, a kölcsönös tisztelet és a belügyekbe való be nem avatkozás, valamint a kölcsönös barátság szellemében fejlesztik to­vább. A nemzetközi kérdések tekinte­tében mindkét ország kifejezésre jut­tatta azon óhaját, hogy a vitás nem­zetközi kérdéseket kizárólag békés úton, tárgyalások módszerével old­ják meg. A két ország küldöttsége kifejezte azt az óhaját is, hogy az ENSZ közeli közgyűlésén feltétlenül megoldanak olyan nagy jelentőségű nemzetközi kérdéseket, mint az ENSZ egyetemességének kérdése, a Kínai NK törvényes ENSZ-tagságának elis­merése, a lefegyverzés és a nukleáris fegyverek használata eltiltásának kér­dése, stb. Igen nagy jelentőségűek a belgrádi tárgyalások a két ország közötti gaz­dasági kapcsolatok kiépítése és el­mélyítése szempontjából is. Mint is­meretes, Jugoszláviával már eddig is számos gazdasági egyezményt kötöt­tünk, így gazdasági, hajózási, közle­kedési és más egyezményeket. Az eddig elért sikerek alapján egy keres­kedelmi és egy fizetési szerződés, va­lamint az 1957—60. évekre terjedő árucserére vonatkozó egyezmény lé­pett életbe. A két ország képviselői kifejezték azt az óhajukat, hogy a kereskedelmi és gazdasági kapcsola­tok a jövőben további fejlődést érje­nek el. Nagy jelentőségű a két ország együttműködése a Duna Vaskapu szakasza vízierejének felhasználásá­ban is. A munkálatok további sikeres kibontakozása érdekében a két kor­mány arra az elhatározásra jutott, hogy jugoszláv-román vegyesbizott­ságot létesít. A két ország képviselői megelégedésüknek adtak kifejezést a két ország kulturális kapcsolatai fej­lődése terén elért eredményeket ille­tően is. A közös közlemény leszögez­te azt is, hogy a képviselő- és kül­döttség-cserék révén tovább folytatják a kölcsönös megismerést a baráti és együttműködési kapcsolatok további fejlesztése érdekében. A belgrádi tárgyalások nagyjelen­tőségű eredményeihez kell sorolnunk a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és a Román Munkáspárt közötti kap­csolatok további fejlesztésére irányuló elveket is. A két párt képviselői tár­gyalásai eredményeképpen közös nyi­latkozatot írtak alá, amelyben meg­állapítják, hogy a két párt közötti kapcsolatokat a teljes bizalom, az őszinteség és az egyenjogúság, vala­mint a belügyekbe való be nem avat­kozás és a szabad véleménycsere alapján fejlesztik tovább. A két párt közötti együttműködés fejlesztésére a belgrádi tárgyalások alkalmával gya­korlati intézkedéseket állapítottak meg. A belgrádi tárgyalások tehát gyü­mölcsözőek voltak mind a Jugoszláv SZNK és a Román NK, mind pedig a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége és a Román Munkáspárt kapcsolatait illetően. A belgrádi tárgyalások je­lentős, újabb lépést jelentenek a már normalizált és a rendes kerékvágásba terelődött jugoszláv-román baráti együttműködés terén. Jól irányította a munkát a csíkszentmártoni néptanács végre­hajtó bizottsága. A búzavetést 100, a rozsvetést 89 százalékban végezték el. Megtisztítottak 35.000 kg vetőma­got, 35 hektár földet megtrágyáztak. A néptanács segített a beszolgálta­tásnál is, átlag 99 százalékban tel­jesítették a dolgozók állam­­iránti kötelezettségeiket. A csíkszentdomokosi dolgozó föld­művesek burgonyabeszolgáltatási kö­telezettségeiknek 94 százalékban tet­tek eleget. A vetést is elvégezték. A szövetkezet felvásárlási tervét 100 százalékban teljesítette, önadóból új iskolát építenek. Eredményes építkezés Erdőszentgyörgy rajonban Az 1956-os évre tizenkilenc mező­­gazdasági épület felépítését vették tervbe Erdőszentgyörgy rajonban. Az előző évről pedig 6 épület felépí­tését halasztották 1956-ra, így bi­zony nagy feladatok előtt álltak az erdőszentgyörgyiek ez év elején. S ha most, október végén megnézzük a rajoni néptanács kimutatását, szép eredményekről győződhetünk meg. A múlt évből elmaradt 6 épületet felépítették. Az idei tervben szereplő 19 épület közül pedig 15-öt, raktára­kat, istállókat, színeket adtak át ed­dig rendeltetésüknek. A még hátralévő 4 kisebb építkezést is megkezdik (ki­véve a nagykendit, ahol objektív té­nyezők akadályozzák az építkezést), s ha a lehetőségek engedik, még ez évben be is fejezik. A sikert még tetőzi, hogy a fentiek mellett 9 terven kívüli épület, széna­tartó, siló, szekérszín stb. építését fejezték be. Nagy apaállatistálló épí­tése van folyamatban Erdőszent­­györgyön, ahol mesterséges megter­mékenyítő állomás, csirkekeltető he­lyiség s az állatgondozóknak lakás is épül. Parajdon, Bérén és Magyaró­­son is épül apaállatistálló. Az építészek most dolgoznak egy növényegészségügyi laboratórium és raktár tervrajzán, és az építész, ha csak egy mód van rá, még ez évben megkezdik. A rajon dolgozó parasztjai az építkezésekhez, állat és felszerelés vásárlásra ez évben 632 ezer lej ál­lami kölcsönt kaptak. A fenti össze­get pedig a napokban még 25.000 lejjel megtoldották. A jövő évben — előre láthatólag — az idei összegnél nagyobb, mint­egy 750.000 lej állami kölcsön áll majd a dolgozó parasztok rendelke­zésére.

Next