Vörös Zászló, 1957. július (6. évfolyam, 154-179. szám)
1957-07-02 / 154. szám
Gyűlnél ésm Az életben nem egyszer fontos dolgok jelentéktelenekké, az ünnepek szürke hétköznapokká válnak, érdekes, de többször ismétlődő események unalmas, semmitmondó tényekké egyszerűsödnek és fordítva. Vannak azonban pillanatok, amelyek bármennyire gyakoriak is, örökre ünnepélyesek, jelentősek és meghatóan szépek maradnak. Nem szándékunk ezeket sorra venni. Közülük csak egyről kívánunk megemlékezni. Minden évben szemünk előtt szökken szárba a búzatenger, és napról napra fehérebb színben hullámzik a harmatos nyáreleji reggelek és alkonyatok leheletfinom fuvalatában. Meghatóan szép ez a kép. De még ünnepélyesebb a határ tikkasztóan forró déli csendje, amikor a dús, meghajló kalászok — sokszor szinte órák alatt — viasszsárgává válnak, s elérkezik a várva várt pillanat, amikor az aratógép, vagy a kasza nyomán kötélbe szorul az első kéve, egy esztendő szorgalmas munkájának megérdemelt jutalma. Ez történt néhány nappal ezelőtt Régenben, az állami gazdaság benyi osztályán, Nagyernyén az ICIA tábláján, Marosszentgyörgyön számos egyéni gazda földjén és azóta már tartományunk sok más falujának határában. „Megkezdődött az aratás“ — adják hírül az újságok, a rádió országunk valamennyi dolgozójának. Az elmúlt esztendőktől eltérően, most a dolgozó parasztok jogos büszkeséggel, a más munkaterületeken szorgoskodó emberek őszinte elismeréssel egészítik ki a hétköznapinak tűnő, de mégis nagy eseményről szóló hírt: „Rég nem volt ilyen dús a kalász.“ Ez pedig nem a véletlen műve, hanem az eléggé kedvező időjárás, de mindenekelőtt a dolgozó parasztok eddiginél szorgalmasabb, szakszerűbb munkájának eredménye. A fokozódó munkalendülethez a decemberi párthatározat teremtette meg az igazi ösztönző erőt. Az eredménye pedig nem más, mint pártunk célkitűzésének teljes megvalósulása: ha jobban megtelnek a hombárok, raktárak, egészen az újig lesz kenyere minden szorgalmas termelőnek, többet értékesít, s így elegendő élelem kerül a városi dolgozók asztalára is. Tehát, igazi gazdag aratás kezdődött, olyan, amely csak népi demokratikus rendszerünk idején lehetséges, amilyenről a dolgozó ember évszázadokon át csak álmodott, amelyet a tudatlan, babonás földművelő hiába foglalt mindennapi imádságába, a történelem folyamán a nyomor miatt sokszor fellázadt parasztok hiába írtak bele az urak elé terjesztett követeléseikbe. A parasztok az elnyomóktól, kizsákmányolóktól mindig csak puskagolyót börtönt kaptak. Aratás után csak a sok hajladozástól megtört derekuknak, tarlótól, tövistől felsebzett kezüknek, lábuknak sajgó fájdalma és az éhhaláltól megmentő vékony szelet kenyér volt a jutalmuk, bármilyen gazdag termést is takarítottak be. Ha ilyen körülmények között is ünnepélyesen kötötték be az első kévét a föld szorgalmas művelői, hogyne volna megható érzés az aratógépet, a kaszát munkába állítani most, amikor azé a föld, aki becsülettel dolgozott rajta egész esztendőn át. Így érez és gondolkozik most minden szorgalmas dolgozó földműves, amikor végigtekint a búzatenger felett, latolgatva, hogy mikor éri el a kalász a viaszérést, mikor kezdheti az aratást. Ez jut eszébe aratás közben is, amikor a déli pihenő alatt a kalangyák vagy a fák árnyékába húzódva, új erőt gyűjt a további munkához. A dolgozó parasztok nagy többsége hálával gondol pártunkra, vágyaink megvalósítására. Tudja azt is, hogy tőle várja az ország népe a bőséges, mindennapi kenyeret. Igyekszik hát becsülettel eleget tenni ennek a megtisztelő feladatnak. Minden erejét és idejét munkára fordítja, hogy idejében aratva, az utolsó szem gabonát is zsákba juttassa, mert bármilyen kevés is hulljon el egy parcellán, ez országos viszonylatban sok ezer mázsát jelent Mindez nemcsak feltevés hanem valóság. Ezt éreztük Fülöpdiósnak, a belfalvi társulás elnökének szavaiban, amikor elmondta, hogy eredetileg csak 10 mázsa búza eladására kötött szerződést a társulás, de gazdag a termés, vigyáznak minden szem búzára s így az igértnél jóval több gabonát juttatnak el az állami raktárba. Egy mindössze 15 tagú társulás nevében hangzott el ez az igéret, de a parasztok millióinak fogadalmát juttatja kifejezésre az aratás kezdetének örökszép, ünnepélyes pillanatában. Levelezők a szerződéskötésekről KURTAPATAKON a gazdák szívesen kötnek szerződést gabona eladására, mert számításokat végeztek s rájöttek, hogy az igen előnyös. Lengyel Zoltán például 500, Kiss Károlyné, Rácz Péter, Kiss Jenőné és mások 400—400 s igen sokan 200 kg búzát szerződtek le. Kerezsi Béla, Dimény Gyula s még jó néhányan pedig 2, illetve 1 ha terület burgonyatermésének értékesítésére kötelezték magukat. R£THI GYULANÉ * FARCADON is arra törekednek a termelők, hogy termésfeleslegükből minél többet juttassanak a városi dolgozóknak. Eddig közel 40 ezer kg szemes gabonát szerződtek le a község és hozzátartozó két kis falu dolgozói. Igen szép példát mutatott e hazafias kötelesség teljesítésében Bedő Domokos hoggyai lakos, aki 500 kg búza értékesítésére kötött szerződést az illetékes szervekkel. BARTHA JÁNOS A TKTT terveiből A Tudomány és Kultúraterjesztő Társaság, mint ez évben minden vasárnap, a nyári időszak alatt Marosvásárhelyen és a rajoni székhelyeken továbbra is megszervezi ismeretterjesztő előadásait. A nyári idényre még tervbe vették a műemlékek meglátogatását és úgynevezett tudományos kirándulások szervezését is. Az első ilyen tudományos kirándulás kapcsán a közeljövőben Szebenbe látogatnak el. A nyárra 5 ismertterjesztő, filmben mutatásai tervezik, közdik N.ungorescunak, a nagy román festőművésznek életéről és munkásságáról szólót. A TKTT tagjai a nyáron kezdik meg látogatásaikat az üzemek és intézmények klubjaiba. Szeretnének közelebbről megismerkedni dolgozóinkkal, a klubban elbeszélgetni velük a technika újdonságairól s más hasonló, a munkásokat érdeklő problémákról. Augusztus 23-ra készülnek A DITRÓI FŰRÉSZ ÉS BÚTORÜZEM dolgozói, technikusai és tisztviselői lelkes munkával készülnek augusztus 23. hazánk felszabadulásának 13. évfordulójára s e nagy nap tiszteletére a következő vállalásokat tették: 1. Az üzemi bizottság a csoportszervezőkkel egyetemben vállalta, hogy az üzem dolgozóinak 85 százalékát bevonja a szocialista versenybe. 2. Június, július és augusztus havi össztermelési tervüket augusztus 23-ra befejezik és augusztus végére 10 százalékkal túlszárnyalják. 3. Választéktervüket augusztus végéig 105 százalékra teljesítik. 4. A munkatermelékenységet 3 százalékkal emelik. 5. 3,5 százalékkal csökkentik az önköltségi árat. 6. 2 százalékkal javítják termelvényeik minőségét. 7. A kollektív szerződésben foglalt pontokat az előírt időre, 100 százalékban teljesítik. 8. Az intézkedési tervben előírt kisgépesítéseket hiány nélkül elvégzik, abban az esetben, ha a szükséges villanymotorokat idejében megkapják. 9. Kiszélesítik az újítási mozgalmat. 10. Elvégzik a munkáslakásokon előirányzott javításokat. 11. A bútorrészlegen megkezdik az új CENTRO- 600P típusú hálószoba bútor gyártását. 12. A dolgozók egészségének és testi épségének megvédéséért felülvizsgálják a munkagépeken levő védőberendezéseket, s ha szükséges, kijavítják, esetleg kicserélik azokat. 13. Az üzemi kultúrcsoport augusztus 23 méltó megünneplésére egy három felvonásos színdarabot tanul be, amelyet az üzem dolgozóinak és a falusi dolgozóknak fog előadni. 14. Az önkéntes tűzoltócsoportokat felújítják, kibővítik és ismertetik velük a tűzrendészeti szabályzatot. 15. Az üzemi bizottság vezetősége vállalja, hogy az 1957 évben elmaradott szakszervezeti tagsági díjakat augusztus 23 tiszteletére 100 százalékban beszedi. 16. Az üzemi bizottság augusztus hónap folyamán egy tiszteletváltást szervez. A fenti vállalásokon kívül még a műhelyek mesterei is ígéretet tettek arra, hogy jól dolgoznak és tervüket túlteljesítik. A gyógynövények olcsó és jó gyógyszerek Egyes növények gyógyítási célokra való felhasználása napról napra kiterjedtebb. Ezeknek a növényeknek az árusítása azt célozza hogy olcsó és jó gyógyszert bocsássanak a dolgozók rendelkezésére. Az Országos Gyógynövény Gyűjtő és Értékesítő Vállalat (Centrocoop) Vezérigazgatóságának irányításával létesültek és jelenleg is működnek növényértékesítő üzletek Bukarestben, Kolozsváron, Nagyváradon, Marosvásárhelyen, Temesváron és Iasiban. Marosvásárhelyen a Gyógynövényüzlet a Bolyai utca 4 szám alatt működik és kb. 200 féle hazai gyógynövénnyel és teával rendelkezik. A leghasználatosabb gyógyteák közül megemlítjük a hörghurut, hasmenés, reuma elleni, idegcsillapító, álmatlanság, szívzavarok elleni, görcsoldó, vértisztító, cukorbetegség elleni, húgyhajtó, hashajtó, máj és epe betegségek elleni, étvágygerjesztő, aranyér, köhögés elleni, gyomorfekély és külön a gyomorsavtúltengés elleni teákat, a Digitális tablettákat, az asztmadohányt és cigarettát stb. A 200 féle gyógynövényből megemlítjük a kamillavirágot ,hársfavirágot, bodzavirágot, csengőfüvet, komlót, ürmöt, áfonyát, menthát, zsályát, fagyöngyöt, mályvát, útifüvet, gyöngyajakot, ánizst, köményt, koreandermagot, cseresznyeszárat, kutyabengét, csipkebogyót stb. Egyes gyógynövényeket és teaféleségeket, lévén ízesítők és élelmiszerek is, az étkezdék ügyelmébe ajánljuk. A szárított csipkebogyót ajánlják különösen magas G vitamin tartalma miatt, tea vagy gyógybor formájában. A különböző gyógynövények összekeverésével készített gyógyteák terápiás értékét az Egészségügyi Minisztérium Tudományos Tanácsa ellenőrizte mind laboratóriumi, mind klinikai és kórházi úton. Használjuk bizalommal a gyógynövényeket és gyógyteákat, 'r Köszönet Nektek, népnevelők! Tegnapelőtt, vasárnap országszerte bensőséges ünnepségeken köszöntöttük tanítóinkat, tanárainkat, s a Tanítók Napja, habár ezúttal ünnepeltük először, máris új életünk beszédes szimbólumává vált. Marosvásárhelyen közel 1.200 tantestületi tag gyülekezett a reggeli órákban, majd délelőtt 10 órakor kezdetét vette az ünnepség. Grün Ferenc elvtárs, a marosvásárhelyi Városi Pártbizottság titkára magyar, Varga János, a Marosvásárhely rajoni pártbizottság első titkára pedig román nyelven méltatta a nap jelentőségét. Mindkét szónok hangsúlyozta azt a fontos szerepet, amelyet tanítóságunk tölt be az ifjúság nevelésében. Az új típusú ember megszületéséhez elengedhetetlen feltétel az új típusú tanító és ez az új típusú tanító már kikovácsolódott nálunk. Ezután a tanügy régi és új helyzetéről beszéltek, s a számok tükrében kibontakozott, hogy rendszerünkben szabadult meg a tanítóság a múlt béklyóitól, szabadon végezheti felemelő munkáját, legszentebb kötelességét, amelyet népünk rábízott. A beszédek végeztével sor került Marosvásárhely város és vajon legjobb tanítóinak és tanárainak a kitüntetésére. Gocsman Pálma és Iordache Alexandrina tanárnőket, Kálmán Gizella pionirinstruktort, Varga Jánost, Schnedarek Ervint kitüntették. • Pop Gheorghe, Kacsó Bodó Balázs, Izsák Márton, Péter Zoltán és mások kitüntető oklevelet kaptak, számos tanító és tanár pedig pénzjutalomban részesült. Ezután az Állami Székely Népi Együttes szereplése következett. Gagyi László író egy hős tanítóról szóló novelláját olvasta fel. Délután a marosvásárhelyi Állami Székely Színház együttese látta vendégül A tanítónő című színmű előadásán a város és rajon tanítóságát. A meleghangú ünnepségeken dolgozó népünk kifejezte, hogy elismeri a pedagógusok nevelőmunkájának értékét Számos szülő szorstotta meg gyermeke tanítójának kezét, köszönetet mondva fáradságáért. A pionírok üdvözlik nevelőiket. Egy iskola történetének új fejezete Mit mondhat a mai krónikás arról, amiről már elődei vaskos köteteket írtak? Vajon, amit én feljegyzek, nem törpül-e el, nem lesz-e semmitmondó ahhoz képest, amit egy négyszázéves, nagymúltú iskola gazdag és értékes történelme rejt magában...? Jegyzetfüzetem egyetlen oldalának kusza sorai között csak puszta adatok, felsorolások hivalkodnak. Nincs is most szükségem egyébre, részletesebb körülírásra. Bármelyik sarkába kerülnék a világnak, ezt az épületet évek múltán is magam elé tudnám képzelni, hajszál pontosan olyannak, amilyennek ezelőtt néhány hónappal láttam, amilyennek ma látom s amilyen néhány hét múlva lesz. S bár nem innen keltem szárnyra, ha semmi más is, de ez az egyetlen épület mindig visszacsalogatna, ha netalán valamikor elhagynám ezt a várost. Visszacsalogatna megragadó szépségű hősi múltja és most kitáruló csodálatos jövője. Hazaszeretet ez talán? Igen, az, hazaszeretet rejtőzik ez ősi falak között, amely — mint engem — széttéphetetlen kötelékeivel ezreket és tízezreket kapcsol ehhez a földhöz, az országhoz s gazdájához, dolgozó népünkhöz ... Nemrég bontották le mellőle a hatalmas állványokat s frissen meszelt, vajsárga színű égbeszökő falaival, ott a város szívében, valósággal kiemelkedik a többi épület közül. Homlokzatán már ott ragyog egykori világhírű mesterének aranybetűs neve: BOLYAI FARKAS, s alatta egyetlen szócska: középiskola. Nézem és csodálom városunk immáron egyik legimpozánsabb épületét, belépek kapuján, végigjárom új bútorokkal megtömött, festék és új parkett szagú folyosóit, termeit s repes a szívem örömében, hogy e néhány sor miatt nem kell szégyenkeznem a múlt nagy krónikásai előtt, mert ha nem is elsőnek, de az elsők között én írhatom be a 400 éves ősiskola történetének új fejezetébe: a marosvásárhelyi Bolyai Farkas középiskola két hónap múlva hazánk egyik legmodernebb tanintézete lesz. Nem is kellene egyebet mondanom, csupán annyit még, hogy a régi iskolaépületből és berendezéséből a megújult, csupasz falakon kívül lényegében semmi sem marad. A termekből már eltűntek a gidres-gödrös padlózatok, helyettük új parkett ragyog minden szobában; új termek: könyvtár, olvasók, klub, torna, rajz, fizika és kémia előadóterem teljes felszereléssel; külön helyiségek az IMSZ és pionír szervezeteknek; vadonatúj faburkolat a falakon, 5 méter hosszú üveg falitáblák a tantermekben, új csőbútorok, asztalok, szekrények; új bentlakás teljes felszereléssel; új csempekályhák a szobákban és folyosókon; fürdőszobák a tanulóknak és konyhaszemélyzetnek; teljesen új konyhai berendezés a bentlakásban; külön tanári könyvtár és díszterem; részben aszfaltozott udvar, virágház, a politechnikai oktatáshoz 3 műhely, 1 gépterem teljes felszereléssel, külön termek a szakkabinetteknek és végül az egész iskola rádiósítása modern központtal, ahonnan a nap bármelyik órájában, bármelyik osztály, internátusi szoba tanulóival lehet beszélni. A felsorolás csak vázlatos, de benne van az az 5.000.000 tej, amelyet pártunk és kormányunk csupán erre az egy iskolára áldozott ebben az évben, erre a magyar tannyelvű iskolára. Marxista nyelven ez annyit jelent, hogy: pártunk következetes lenini nemzetiségi politikája a gyakorlatban. Aki szereti hazáját, népét, híve a haladásnak, a szocializmus ügyének, nem tehet és nem is tesz mást, minthogy követi, ha kell megvédelmezi és mindenkor tetteivel írja alá ezt a politikát.