Vörös Zászló, 1958. április (7. évfolyam, 50-74. szám)

1958-03-01 / 50. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! Szavazzunk a Népi Demokrácia Frontja jelöltjeire! A néptanácsi képviselőválasztások tiszteletére Vasárnap reggel megkezdi adását a Maros­vásárhelyi Rádió Március 2-án, vasárnap reggel, félórával mielőtt az első szavazók a Népi Demokrácia Frontjára adják szavazataikat, új hang jelentkezik majd az éterben. „Itt Marosvásárhely, a 261 és 330 méteres hullámhosszon ! Köszönt­jük kedves hallgatóinkat is A népi demokrácia új megvalósításaként a tartományi stúdió meg­kezdi adását... Az első adás vasárnap reggel 5.30-tól 6.00 óráig tart, majd délelőtt 10.05-től 10.30-ig — ez utóbbi gyermekfélóra — hallható. A jövő hét folya­mán kedden, csütörtökön és szombaton, délután 17—18 óra között, napi egy órás lesz az adás, azután már rendszeresen mindennap 5.30-tól 6.00-ig és délután 17—18 óra között sugároz műsort a Marosvásárhelyi Rádió. A reg­geli és délutáni adásokon 15—15 perces román nyelvű műsort közvet­­ a stúdió. A Marosvásárhelyi Rádió napi adása természetesen csak kezde­ten kor­látozódik napi másfél órára, később — a stúdió belső erőinek növekedésével — a napi adás legkevesebb öt órára emelkedik. A korszerűen felcserelt tartományi stúdió a fővárosi után a legna­gyobb az országban. A hőságes életre is szavazunk Kenyér Népi Demokratikus rendszerünk leg­­főbb célkitűzése a dolgozó emberről való gondoskodás. Az utóbbi években lényegesen megjavult a dolgozók élel­miszer-, lábbeli- és ruhaellátása. Ma már üzleteink telve vannak áruval és az eladott árumennyiség hón­pra­ hó­napra növekszik. Ez mindennél fénye­sebben bizony­tja, hogy dolgozóink vásárlóképessége szüntelenül növek­szik. A mellékelt két grafikon két fon­tos élelmiszercikk fogyasztásának nö­vekedését mutatja be. Máricus 2-án, amikor a Népi De­mokrácia Frontja jelöltjeire adjuk sza­vazatunkat • bőséges esetre is sza­vazunk: 238% A megingathatatlan román-magyar barátság jegyában Nagygyűlés a fővárosi Köztársaság Stadionban A nagygyűlést előbb a Floreasca fedett sportcsarnokában akarták meg­tartani, de ez a több mint tízezer em­bert befogadó csarnok túl kicsinek bi­zonyult. És valljuk be őszintén, hogy ezen a délutánon túl kicsinek bizo­nyult a 4­ 5.000 férőhelyes Köztársaság Stadion is. Ezrek és ezrek marad­tak a stadion kapuin kívül is és meg kellett elégedniük azzal, hogy hang­szórókból hallgassák a nagygyűlés le­folyását A főbb útvonalakon elhelyezett hangszórók közül is nagy csoportok gyűltek össze és nem egy helyen leáll­­ az autóbusz, meg a villamosforgalom. A stadion ünnepi ruhába öltözött Ezer és ezer zászló leng a tavaszias légben. A stadion zöld gyepén a munkás gárdák kékbe öltözött osztagai sora­koznak fel. Eljöttek ide a gyárak, in­tézmények, iskolák képviselői, fiatalok és öregek. A hivatalos emelvényen helyet fog­laltak az RMP KV tagjai, a kormány tagjai, a Nagy Nemzetgyűlés képvise­lői a társadalmi szervezetek és köz­ponti intézmények vezetői, román és külföldi újságírók. Jelen volt a Román Népköztársaság­ba akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője. Délután fél ötkor az egybegyűltek lelkes éljenzése közepette megérkeztek a Magyar NK kormány- és pártkül­döttségének tagjai. Kádár János, Apró Antal, Kállay Géla, Szirmai István, Németh Károly, Sebes István, Keleti Ferenc elv­társak, valamint Gheorghe C­eor-Hu-Dej, Divu Stoica, Gheorghe Apost I, Emil Bodnárad, Petre Borila, Nicolae Ceausescu, Alex Vidru Draghici, Mogyorós Sándor, Constantin Pirvuiescu, D. Coliu, L. Salajan, L. Rautu, St. Voi­ec, Ion Gheorghe Maurer, Fazekas János, Vl. Gheorghiu, Al. Birladeanu, P. Nicu­­lescu-Mizil és A. Bunaciu elvtársak. Felhangzott a Román Népköztársa­ság, majd a Magyar Népköztársaság állami himnusza. A gyűlést Florian Danalache elv­társ, az RMP Bukarest városi bizott­ságának első titkára nyitotta meg. Még nem csendesedett el a tapsvi­har, amikor Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs lépett a mikrofon elé Bölcs szavait, világos ellemzéseit, értékes megállapí­tásait újra és újra megtapsolta az öt­­venezres tömeg. Egy-egy mondata nyomán felzúgott az éljenzés. Gheor­ghiu-Dej elvtárs az egész nép érzelme­it fejezte ki, amikor a megbonthatat­lan román—magyar barátságról, a szocialista tábor egységéről, a szocia­lizmus építésében elért sikerekről, a békeharc győzelmeiről beszélt, amikor kiemelte a nép törhetetlen hitét, hogy a párt vezetésével megvalósítja me­rész terveit és álmait. Ezután Kádár János elvtárs jelent meg a mikrofon előtt. A dübörgő taps­tól hosszú percekig nem jutott szóhoz. Már belekezdett első mondatába, de csak addig jutott, hogy „Kedves .. mert megint végighullámzott a szűnni nem akaró éljenzés, és rokonszenv­­tüntetés. Beszédét a legnagyobb figye­lemmel kísérte a hallgatóság és min­den második, harmadik mondat után felhangzott a tans, a helyeslés. És akárcsak Gheorghiu-Dej elvtárs, Ká­dár János elvtárs is hangsúlyozta, azt a nézetazonosságot, amely a magyar és a román kormány és párt vezetői között fennáll, valamennyi bel- és kül­politikai kérdésben. Választási nagygyűlés Tegnap, február 28-án zsúfolásig megtelt a marosvásárhelyi kultúraposta díszterme Az egybegyűlt honpolgá­rok, a gyűlés megkedésekor lelkes tapssal köszöntötték körükben Szász Évát, Csőgör Lajost és Csorvássi Ist­vánt, a 2-es, 3-as és 5-ös tartományi választási kerületek képviselőit Kozma Jánosnak, az MDF városi­ tanácsa küldöttének megnyitó szavai­­ után Csőgör Lajos, majd Csorvássik István képviselőjelöltek emelkedtek szólásra. Méltatták népi demokratikus rendszerünk nagyszerű vívmányait, el­sorolták mindazokat az eredményeket, melyeket a Magyar Autonóm Tarto­mányi néptanács, a dolgozók lelkes segítségével, támogatásával elért. A­ továbbiakban a képviselőjelöltek be­széltek azokról a nagy fejlődési lehe­tőségekről is, melyek a Magyar Auto-­­nóm Tartomány előtt állanak úgy a­­gazdasági élet területén, mint a tudo­mány és kultúra minden ágában. Magyarországi vendégeink elutaztak a fővárosból Csütörtökön éjjel elhagyta a fővárost és hazautazott a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának küldöttsége,­­ Kádár János, Apró Antal, Kállay Gyula, Szir­­­iai István, Németh Károly, Sebes István és Keleti Ferenc elvtársak, akik a Román Népköztársaság kor­mányának és a Román Munk­apárt Központi Vezetőségének meghívására látogatást tettek országunkban. A késő esti órák ellenére nagy tö­meg gyűlt össze a banyasai pályaud­varon, hogy búcsút vegyen Magyar­­országi vendégeinktől. Az egybegyűl­tek tapssal és éljenzéssel fogadták a magyar állam- és pártvezetőket, va­lamint a román állam- és pártvezető­ket, akik a vendégeket a pályaudvarra kísérték. A baneasai pályaudvart a Magyar Népköztársaság, valamint a Román Népköztársaság állami zászlói díszí­tették. A magyar állam és­ párt vezetőinek búcsúztatására megjelentek a követ­kező elvtársak: Gheroghe Gheorghiu- Dej, Chivu Stoica, Gheorghe Apostol, Emil Bodnárac, Petre Borda, Nicolae Ceausescu, Alexandru Draghici, Mo­gyorós Sándor, Constantin Pirvuiescu, Dumitru Coliu, Leonte Rautu, Leontin Salajan vezérezredes, Stefan Voitec, Ion Gh. Maurer, Fazekas János, Vla­dimir Gheorghiu, Alexandru Birladeanu, Atanase Jója, Anton Moisescu, Gh. Stoica, A. Bunaciu, az RMP KV tag­jai, a kormány tagjai, a társadalmi szervezetek és központi intézmények vezetői, akadémikusok, t­ornokok, törzstisztek, román és külföldi újság­írók. Jelen volt a Bukaresti akkreditált diplomáciai kirendeltségek több vezető­­je, a Magyar Népköztársaság nagykö­vetségének tagjai és a diplomáciai testület más képviselői. Felhangzott a Magyar Népköztár­saság, majd a Román Népköztársaság állami himnusza. Kádár János elvtárs Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs kíséretében ellépett a pályaudvaron felsorakozott díszszázad előtt Néhány fiatal lány virágcsokrot nyúj­tott át a vendégeknek. A küldöttség tagjai ezután elbú­csúztak a diplomáciai testüéd tagjaitól és a hivatalos személyektől. A ma­gyar és a román állam és párt veze­tői barátságosan kezet fogtak. Kádár János és Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs melegen átölelték egymást. A báneasai pályaudvaron egybe­gyűlt tömeg lelkesen ünnepelte a ven­dégeket, hosszan éltette a szociális,a országok nagy családjában egyesült román és magyar nép szil­árd barátsá­gát-A magyar kormány- és pártküldött­ség tagjai ezután beszálltak a külön­­vonatba. A magyar vendégekkel együtt elutaztak Petre Born­é, Mogyorós Sán­dor, A. Málnáson és Caius Frantescu elvtársak, akik a vendégeket a román­magyar határig kísérik. Velük utazott Budapestre Ion Popescu, a Román Népköztársaság budapesti nagykövete. Éjjel 12 órakor a különvonat kigör­dült a pályaudvarról. ­­v ! Mindannyian az urnák elé ismét eltelt két esztendő, úgy telt el, ahogyan azt immár tizenhárom esztendeje megszoktuk: harcban, kemény munkában, de egy­ben újabb sikerekkel, újabb diada­lokkal, amelyeket a dolgozó nép a békés építésben elért. Két évvel idősebbek, de egyben gazdagabbak is vagyunk. Ország­szerte új gyárak, erőművek létesül­tek, a dolgozó parasztság mind na­gyobb tömegekben tér rá a szocia­lista gazdálkodás útjára s megsoka­sodtak kulturális int­em­njeink is. Van mivel büszkélkednünk s ezen a napon, a néptanácsi képviselők megválasztásának napján, seregszem­lét tartunk ereink fölött, jó gazdá­hoz illően számbavesszük sikereinket, hogy erőt mer­­sünk az újabb sike­rek kivívásához. Március m­ásodika­i ünnep a dol­gozók számára Ők azok, akik az or­szág javait létrehozzák s ők azok, akiket ezek a javak teljes egészük­ben megilletnek A választások nap­ja ünnep számukra, mert ezzel a nappal újabb időszak kezdődik, az alkotó munka újabb szak­asza, amikor az elért győzelmek után újabbak kell hogy szülessenek. Azokat választja meg most soraiból a nép akik eze­ket a győzelmeket előseg­tik s akik a béke, a haladás, trenokrá­ca és szocializmus szolgálatában, a dolgo­zók szolgálatáb­a a part u­ntatta úton támogatják a tömegeket a helyi kérdések meg­r­ásában, a falvak, városok, raj nok és tartományok gazdagításában. Nincs az országban tartomány, amely ne büszkélkedhetne az elmúlt években elért újabb sikk­­k­el. A Magyar Autonóm Tartomány is sok vívmánnyal büszkélkedhetik. Népi demokratikus államunk csupán az első ötéves terv idej­e 120 millió lejnyi összeget fordított a tartomány iparosítására s ma tizenöt olyan új állami gyár és üzem gazdag­tja iparunkat, mint a SIMÓ GÉZA bú­torgyár, az erdőzentgyörgyi VÖ­RÖS CSIL­LAG hőe­rőmű, az EN­­CSEL MÓR­A park­trész-gyár, a gyergy­óremetei tejporgyár, stb. Közis­mert tények ez­k, amelyek mindenkit meggyőznek a népi de­mokrácia éveiben elért nagy eredmé­nyeinkről Ezek az eredmények azon­ban csak a kezdeti i­ze­inket je­lentik, az alapot, amelyre a boldo­gabb jövő épül. Ma a tartomé­kban újabb üzemek épülnek , a régiek új részlegekkel bővülnek, a tartom úy hatalmas építkezési telephez hason­lít. Lám, nem ismerne Marosvásári helyre az, aki évek óta nem járt itt Az új blokkok sora emelke­­k és a családi házak száma megsokasodott Tartományunkban az utóbbi két év­­ben több mint 310.000 m gy­erméter lakterület készült el. Marosvásárhe­lyen háromszáz lakás épül helyi és állami alapokból,­­ eg­yik­ az új nőgyógyászati klinika, a gyermek­­klinika és közfürdő, Regenben a szü­lészeti klinika. Borszéken, Gyergyó­­szentmiklóson és Udvarhelyen rft. videsen befejezik a vízvezető be­vezetését A megvalósításoknak se szere­pe száma, hosszú halábakat tölthetnénk meg az adatok felsorolásával. Cso­da hát, ha tartományunk dolgozói büszkék sikereikre ? A két állami színházra, két főiskolára, az Akadé­mia marosvásárhelyi kutatóegységére, az Állami Székely Népi Együttesre, és egyéb intézményeire, amelyek szün­telenül gyarapodnak, sokasodnak? És arra, hogy 1057 decembber 31-én a tartomány mezőgazdasági területé­­nek ne­m kevesebb, mint 41,13 szá­zaléka tartozott a mezőgazdaság szo­cialista szekt­orhoz s ez a szám azóta növekedett ? Mindmegannyi adat, amely büszü­­keséggel tölti el a haza­it, a Ma­­gyar Autonóm T­ötv­ány minden dolgozóját, választó honpolgárát. Az ő erejét, az ő hatalmát dicséri mindez. Igaz, még sok a tennivaló. Még­­ van mit n­eg­av­tani. De vajon né­hány év előtt nem több volt-e az, amin javít-munk kelett ? És javítot­tunk. Mindenki, aki bec­stetesen ér­tékeli néni demokráci­ák vívmányait, meg kell, hogy állapítsam: egy évti­zed a lát,­sokat tettünk Többet, mint a letinul rendszer egy évszázad alatt, és teszünk szünt­lenül, azért dogozunk, azért hozunk áldozatokat is, ha kell, s azért­­,,sz"nk fő"eszí­­téseket, hogy szebbé, virágzóbbá te-t gyük az ország­t, a ta­­­mnyt,­­ minden várost és falut, amelyben a­­ lüktető étel a szabad, éeremtő élet­­ csak a demokrácia éveiben sarjadt­­ ki. Mindez eszébe jut ma a honpol­gárnak, aki holnap az ura k­i- lép, hogy meg­ál­ssza azokat, akiket képviselőkké a maga soraiból jelölt. Kik ezek a je­ltek, a Népi De­mokrácia­­ romja jelöltjei ? Dolgo­­gozok, munkások, dolgozó földműve­sek, népükhöz i­s ért imi,églik, olyan emberek,k­ik­k ed­digi n­u­ka­­jukkal, közéleti tevékenyégükkel ki­vívták a nép bhahvát, a tömegek meggyőződését, hogy ezek a jelöltek az ő embereik és méltóak arra a biz­a­­lomra, amelyel választóik meg­tan­­áckozzák őket A néphatalom széles demokratikus jogokat adott a tö­megeknek, ame­lyek éln­k is jog­o­kat. A régi Ro­mániában s még előbb, a habsbur­­gok uralta Osztrák—Magyar Monar­chiában a lakosságnak cs­a kis tö­redéke választhatott s ugya­nz­el­­lemezte a Horthv­idéket is. 1928-ban például az egész országban mind­össze 2,000 000 lak­­s dobhatta sza­­vazó­apját az urnába s az ország­nak tizenhat millió lakossa vált. Ma? Ma csupán 3—4 tartomány válasz­tóinak száma meghaladja ezt a szá­mot Mindezt nem felejtette el az or­szág népe s nem is felejti, mert so­ha többé nem engedi fel á madíj a kárhozatos múltat. A dolg­­ók fel­szabadí­ltak s tvenhárom éve már a munkao­sztály nagy pártja veze­­tése alatt lépésről, lépésre haladnak a jólét, a boldogabb élet felé, amely ha göröngyös úto­n vezet is, de biz­tosan a gondt­lan, bol­dog jövőbe vezet. A tények győzik meg a dol­­gozó embert s e meggyőző tényeket ő maga áll­­ja elő azzal, hogy mun­kálj­­ dik. Bármerre megy az ország­ban, keze munká­jának gy­ümölcsét látja, tudja hogy a sikerek, a vív­mányok, a nagy diadalok szorgal­mas munka győzelmei s ezekben a küzdelmekben a párt vértté és ve­­zet a párt szervezte és s ervezi a man' a­ssz­ály, az egész dolgozó nép erejét. Választás napja virrad az ország­ra, újra néptanácsi kén­ meséket vá­laszt a nép, kénvicc'őket a maga soraiból Amikor szavazatát rájuk adja, eddigi szereire s a jövő nagy győzelmeire szavaz. Szebben, jobban, boldogabban akar élni s tudja, hogy ezt az életet a szocialista jövő rejti, amelyhez csakis a párt, a néphata­lom vezetheti el. Ezért szavaz a Népi Demokrácia Frontjának jelöltjeire.

Next