Vörös Zászló, 1958. július (7. évfolyam, 153-178. szám)

1958-07-02 / 153. szám

ras*?*m­mmmimmmMmmMMmmmmjm VII. évfolyam 153. (2056.) szám., 1956. július 2. szerda. ARA 20­8AMI ! ETEDEN a kollektivisták földjeiken már né­hány éve alkalmazzák a n­íltrágyás feljavítást. Ez évről évre nagyobb ter­méshozamot eredményez. Az idén szintén igen dúsak és sokat igérőek a gazdaság kalászos táblái. A kol­lektivisták elhatározták, hogy ebben az évben és a következőkben is, még fokozottabb mértékben alkalmazzák minden növénynél a műtrágyát. A gazdaság juhtenyésztése igen szép jövedelmet hoz a gazdaságnak és a tagoknak egyaránt. Csak gyapjú­ból 22.000 lejt bevételeztek s ezenkí­vül leszerződtek 700 kg sajtot s to­vábbi 300 kilóra kötnek szerződést. Ha már a szerződéskötésről van szó, el kell mondanom, hogy 8000 kg hústerméket és 1 vagon gabonát szerződött le eddig a gazdaság. Az állatállomány feljavításáért a vezető tanács elsőrendű feladata a fajok kiválasztása, növendék állatok utánpótlása (borjú, malac stb.) és az egyedi takarmányozás módszerének sürgős bevezetése, mert erre minden lehetősége megvan a gazdaságnak. A kapálást nagyrészt (90 hektáron) géppel végezték. A tarlóhántást és őszi szántást szintén a gép- és trak­torállomás gépeivel fogják elvégezni A mezőgazdasági munkálatok mene­tét igen előnyösen befolyásolja a munka jó­ megszervezése. A területe­ket felosztották a brigádok s ezeken belül a csoportok és egyének között s mindenki egyénileg felelős a ráeső rész idejében és jó körülmények kö­zötti megmunkálásáért. DEMETER BALÁZS DALNOKON a kollektív gazdaság alapszervezete és vezető tanácsa megvitatta a kons­­tancai értekezlet anyagát és annak szellemében különböző intézkedéseket foganatosított. A gazdaság állatállo­mánya ugyanis nem felel meg sem mennyiség sem minőség szempontjá­ból a követelményeknek. A vezetőség az elmúlt években nem foglalkozott elég behatóan a haszonállatok — fe­jőstehenek, juhok, sertések — szá­mának növelésével s téli takarmá­nyozásával — főleg a silótakarmány felhasználását hanyagolták el. Jólle­het a gazdaság megfelelő mennyisé­gű és minőségű takarmány készítésé­re alkalmas területtel rendelkezik. Az értekezlet tanulságainak tükré­ben rájöttek arra, hogy igen helyte­lenül, a lóállomány fejlesztésére tö­rekedtek s a takarmány nagy részét azzal emésztették fel. A fejőstehenek gyenge takarmányozása, a silótakar­­r­­ány hiánya odavezetett, hogy a gazdaságnak nemhogy jövedelme lett volna a tejtermelésből, de ráfizetett. A tej előállítási ára ugyanis a 2,60 lejt is elérte, ugyanakkor az értéke­sítési ár 1,50—1,80 lej között inga­dozott. A hibákból leszűrve a tanulságot, ebben az évben másképp szervezik meg munkájukat. Június 22-ig 380 tonna zöld herét, füvet, zöld rozsot stb-t silóztak be s ezzel egy időben biztosították a száraz takarmány jó körülmények közötti tárolását."­40 hektár lucerna és 35 hektár here fe­lületről. A tagok kikapták a maguk­­-Ánszóvág-ág í jottányi­­mun­kaegységenként. Pénzelőleget is kap­tak, 3 lejt egy munkaegységre. Az állatállomány gyarapításáért, feljavításáért a vezető tanács határo­zatot hozott, hogy a lovak számár ■sökkentik és közelebbről fejőstehene­ket és 8 ökröt vásárolnak, s ezenkívül szaporítják a fajtiszta cigája-juhok számát. A dálnoki kollektivisták tehát hasz­nosan értékesítik a hallottakat és tanultakat. PÁLL ANTAL : Levelezőink tudósításaiból A törvényeszék tárgyalótermében Sikkasztásért négy évi börtönbüntetés A vádlottak padján fiatal asszony ül. Még így a rabok durva, csikós ruhájában is ápoltnak, gondozottnak látszik. Nem mindennapi látvány ilyen helyen. De ki ez az asszony, miért került ide, mi vitte rá, hogy olyan cselekményt hajtson végre, mely ide, erre a helyre hozta? Lassan a tárgyalás menete feleletet ad a kér­désekre. Sepsiszentgyörgyön a népta­nács pénzügyi osztályán, mint köny­velő dolgozott s férje is ugyanott, hasonló munkakörben, de magasabb beosztásban. Mindketten dolgoztak tehát. Van egy gyermekük. Életük mint minden hozzájuk hasonló dol­gozó emberé, nyugodt, gondoktól mentesen folyt a kis székely város­ban. Nem is igen zavarta meg sem­mi egészen ez év márciusáig, míg az asszony Bálint Magda, olyasmit nem követett el, ami fenekestől felfordí­­totta, ezt a meghitt, meleg otthont. Lopott, 4500 lejt tulajdonított el az állam pénzéből. Miért tette ezt? Nemigen magya­rázható meg. Makacsul, röviden adja meg a feltett kérdésekre a választ, csak azt ismeri el, amire konkrét tárgyi bizonyítékok vannak, így történt: Ez év március végén Bálint Magda a maga és Ferencz János, valamint Balló Ármin adófel­­ügyelők részére 7000 lejt tulajdoní­tott el. Március 29-én Ferencz János adó­beszedő, mint rendesen, most is meg­jelent Bálint Magdánál, hogy köny­velési szempontból ellenőrizze az adó­befizetést és kiállítsa a szükséges hivatalos iratokat a nála lévő 6994 lejnek a bankba való befizetésére. Miután az ellenőrzés megtörtént Bálint Magda arra hivatkozva, hogy a bankkal bizonyos nézeteltérések me­rültek fel, azt tanácsolta Ferencz Já­nosnak: ne fizesse most be az egész összeget, csupán 3994 lejt a fennma­radó 3000 lejből kettőt adjon át ne­ki, egyet pedig tartson meg magá­nál, s ő, mármint Bálint Magda, a többit elintézi, anélkül, hogy valami történne. Az iratokat ő maga, sa­ját kezűleg állítja ki és a pénz ve­szi rendes megszokott útját. Csupán annyi különbséggel, hogy a­ bankban nem tudják ellenőrizni a pénz eredetét pontosan, mert az adó befizetési lajstromát a (borderou di valsamint) elsüllyeszti Bálintné. Minden simán, zökkenő mentetel ment végbe, semmi különösebb ne­hézség nem keresztezte Bálintné szá­mításait. S ettől a sikertől megszé­dülve, alig várta az alkalmat, újabb megfelelő áldozat­, kézhezkerítéséhez ez sem váratott soká magára, csu­pán két nap telt el, az első tett után mikor Balló Ármin adóbeszedő jelent­­kezett nála az előzőhöz hasonló hi­vatalos ügyek elintézéséért. Itt sem sokat habozott Bálint Magda. Az előzőhöz hasonló megállapodás jött­étre köztük, csupán annyi különbség­gel, hogy mikor­­az iratok kiállításá­ra került sor, meggondolta magát és nem három, hanem 4000 lejt vett ” az összegből, de azt is „becsületesen osztotta szét: magának 2500-at, Bal­lónak 1500-at. Igen ám, de Balló nem olyan hi­székeny, mitsem sejtő ember, mint Ferencz János. Gondolta ő, hogy itt valami nem tiszta s még aznap­ elő­adta a történteket az egyik pénzügy inspektornak, így végződött Bálint Magda pá­lyafutása. Ezért­ ült a vádlottak pad­ján, ezért kellett felelnie a néptör­vényszék előtt­i 4 évi börtönbüntetés­­sem fizetnie kapzsiságáért. A jó minőség titka Sokan lényegtelennek, vagy leg­alábbis másodrendű kérdésnek tekin­tik egy Vállalat életében a fizikai­­kémiai laboratóriumot. Akadnak ilye­nek az Encsel Mór , vállalatnál is, habár a­z üzem munkájának eddigi gyakorlata minden kétkedést kizá­róan bebizonyította, hogy a terme­lési folyamat mai színvonala mellett nélkülözhetetlen a technikai laborató­rium. Éppen ezt tartották szem előtt az üzem vezetői, amikor néhány évvel ezelőtt a gyárban jól felszerelt labo­ratóriumot létesítettek. S hogy ez az intézkedés mennyire hasznos volt, bizonyítják a selejt csökkentése terén elért eredmények. A laboratóriumi-,a minőségi ellenőrzés bevezetése előtt ijesztő méreteket öltött a selejtgyár­­tás, és — ami fokozta a selejtgyár­­tással járó károkat — a gyártási hiba csak a termelési folyamat végén, a készárunál derült ki. A sok selejtes áru nemcsak a tartományban, hanem az egész országban rossz hírnevet szerzett a vállalatnak. A laborató­riumi vizsgálatok rendszeresítése után érezhetően javult a minőség, csök­kent a selejtes termékek aránya. El­sősorban a minőség javulásának kö­szönhetik, hogy olyan iparcikkek gyártását kezdhették meg — Rundsthal körkötőgépek, carde szalagok —, amelyeket eddig az országban, sehol sem termeltek. A minőség javulásában tehát döntő szerepe volt a laboratórium létesíté­sének. Az üzem dolgozói büszkék is a korszerűen berendezett laboratóri­umra. Ügyelnek is rá gondosan, pél­dás rend uralkodik mindenütt, rend­ben vannak a műszerek is, csakhogy, ...csakhogy a laboratóriumot nem használják rendeltetésének és a ter­melés követelményeinek megfelelően. Ennek következményei rövid idő után érezhetővé váltak a termelésben. Az öntöde, amely azelőtt selejt­mentes munkával szerzett magának jó hírne­­vet, mind több és több selejtet gyár­tott. A hibás alkatrészek átmentek több megmunkálási szakaszon és a végén derült csak ki, hogy selejtesek, kár­ba veszett a belefektetett munka. Ha­sonló a helyzet a cserealkatrész rész­legen is. Nem éltek a technikai labo­ratórium nyújtotta, minőségi, ellen­őrző lehetőségekkel — rohamosan növekedett a selejtes hengerek száma. A selejt csökkentésének útja eléggé kézenfekvő. Munkameneti szabállyal kell kötelezni a minőségi ellenőrt ar­ra, hogy használja a laboratóriumi felszereléseket. Az ehhez szükséges technikai, műszaki felszereléseken kí­vül megvannak hozzá a szakemberek is. (Nincs még egy üzem az ország­ban, ahol a munkások létszámához viszonyítva, olyan nagy volna a mű­szaki személyzet száma, mint éppen az Encsel Mórban.) Határozott fellé­pésre van szükség a vállalat vezető­sége részéről és akkor rövid időn be­lül ismét a régi, jó hírnévhez méltó termékek dicsérhetik a gyár dolgo­zóinak munkáját. A képen látható szénmeghatározó készülék az öntvények kémiai össze­tételét határozza meg. Simon László a laboratórium főnöke mérés közben. A fizikai műszerek szobájéból a keménység mérők láthatók. * 9 U nHSMolitek a lég-Chi tanítók Mint szerte hazánk­ban, Régen rajonban is ünnepre gyűlt össze jú­nius 30-án a rajon száz és száz tanítója, tanára. Délelőtt 9 órára már zsúfolásig megtelt a Kultúrpalota nagyterme. Az ünnepi gyűlést Mir­­cea Vasile, a Régen ra­joni néptanács végrehajt­­ó bizottságának elnöke nyitotta meg. Az elnöki asztalnál helyet foglaltak Andrási István munkaéremmel kitüntetett tanító, Soro­­ceanu Teodora tanárnő, Moldovan Constanta lö­­véri tanítónő és Tumes Károly, a német nyelvű iskola kitüntetett igaz­gatója. A nagyteremben szá­mos tanárnak, tanítónak a mellén csillogott a ki­tüntetés érme, vagy pi­roslott kitüntetést jelző szalag. Mircea Vasile elvtárs megnyitója után felol­vasták a rajoni pártbi­zottság és néptanács üdvözlő táviratát és a többi intézmény, és üzem üdvözletét. Az ünnepi beszédet Cotta Ovidiu a tanügyi osztály főnöke tartotta, melyet félbeszakított a pioníroknak egy kis cso­portja. A pionírok nevé­ben Repolszky Mária magyar és Mátéi Nico­­lina román nyelven kö­szöntötte tanítóikat, majd virágot nyújtottak át a kitüntetetteknek. Cotta Ovidiu beszéde után átadták a kiváló tanítók és tanárok okle­veleit. A kitüntetettek között vannak Moldovan Constanta leveri tanító­nő, Tiganescu Dumitru régeni tanító és Balázs László tanár. Felejthetetlen maradt a résztvevőknek Pop Flo­­rian nyugdíjas tanító néhány szavas köszön­tője. A majdnem 80 esz­tendős fehérhajú aggas­tyán meleg szavakkal beszélt a megújult világ­ról és arról, hogy ennek az új világnak legyen minden tanító az építője. Az ünnepi gyűlés után délután művészi műsor köszöntötte a tanítókat, majd este elvtársias va­csorán vettek részt, amely igazi baráti, me­leg hangulatban zajlott le. b. m. A Fogyasztási Szövetkezetek tartományi konferenciája A Magyar Autonóm Tartomány tása mellett. Állást foglaltak a mások Fogyasztási Szövetkezeteinek Szövet- dik országos szövetkezeti kongresszus vége június 28 és 29-én tartotta meg irányelveinek gyakorlati alkalmazása konferenciáját. mellett. Kocsis István, a szövetség elnöke, A konferencia erőteljesebb intézke­a konferencia elé terjesztette a sze­­dést követel a szerződéskötés megsö­­vetkezett hálózat 1957. évi és 1958 vitája és a mezőgazdaság szocialista első negyedévi tevékenységéről szóló átalakításának meggyorsítása érdeke­jelentést. A küldöttek kifejtették ál- bon­­láspontjukat a szövetkezeti egységek A konferencia munkálataira lapunk kibővítése és működésének megjaví­ hasábjain visszatérünk. Még messze a szüret, de a füle telki kollektív gazdaságban már megkezdték a hordók javítását, fertőtlenítését, mert minden jel arra mu­tat, hogy az idén is rengeteg boruk lesz.

Next