Vörös Zászló, 1959. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-01 / 152. szám

A kereskedelmi vállalatok dolgozói is készülnek A helyi kereskedelmi vállala­tok dolgozói vállalásokat tettek hazánk felszabadulásának 15. évfordulójára. Ezek a vállalások a tervfeladatok teljesítésére és túlszárnyalására, az előzékeny kiszolgálásra, a fegyelem erősí­tésére, az ízléses kirakatrende­zésre vonatkoznak. Vállalták többek között, hogy tartomány­­szerte 17 árusítással egybekö­tött kiállítást szerveznek. A ve­vőközönség kiszolgálásának megjavítása érdekében kiszéle­sítik az áru­házhoz szállítását. Találkozókat szerveznek a vá­sárlókkal, továbbá bővítik a ke­reskedelmi hálózatot, az elő­irányzaton felül 23 új elárusító egységet nyitnak, nyolcat pedig korszerűsítenek. Az ipari termékek HÉV-nak dolgozói vállalták, hogy III. év­negyed­ eladási tervüket 1 szá­zalékkal túlteljesítik és a for­galmi költségek csökkentése ré­vén 14.000 lejt takarítanak meg. A Csíkszeredái vegyes ke­reskedelmi vállalat dolgozói 8 heilapos tervüket augusztus 23- ig megvalósítják és 20.000 lej megtakarítást eszközölnek a forgalmi költségek csökkentése révén. MOLDOVAN LŐRINC levelező Világ proletárjai, egyesüljetek! A régeni IFET mozdonyvezetőinek és fűtőinek felhívása Felszabadulásunk 15. évfordu­lójának köszöntésére a régeni IFET mozdonyvezetői, fűtői és az ipari szállításnál dolgozó munkásai az elmúlt napokban versenyfelhívást intéztek a tar­tomány valamennyi fakitermelő vállalatának dolgozóihoz ,,üzem- és fűtőanyag megtakarítással tonnakilométerenként 1 bánival csökkentsük az önköltségi árat“ jelszóval. A versenyfelhívás ke­retében vállalták, hogy 10 szá­zalékkal kevesebb fűtő- és üzem­anyagot fogyasztanak, miáltal 0,0123 lejjel csökkentik tonna­­kilométerenként az önköltségi árat. Ez a 8 bukaresti üzem fel­hívására tett vállaláson felül augusztus 23-ig 25.000 lej meg­takarítást jelent. A vállalás tel­jesítése hozzájárul ahhoz, hogy minden tonna keskenyvágányon szállítandó faanyag önköltségi ára 0,5 százalékkal csökkenjen. A régeni fakitermelő vállalat dolgozói a fenti vállalás sikeres teljesítése érdekében különböző intézkedéseket foganatosítottak. Vállalták, hogy tűzifa helyett az elkövetkezendő időszakban hulladékanyagot használnak fű­tésre. A szénkihasználás érdeké­ben pedig műszaki módosítást hajtanak végre a mozgórosté­­lyon. Ezáltal a régeni IFET moz­donyvezetői és fűtői 60 tonna átlag­ kalória értékű fűtőanya­got takarítanak meg. Dan Vasile Bibicu, Nagy Jó­zsef mozdonyvezetők és mások egyéni vállalásokat tettek. Értekezletet tartottak tartományunk műszaki értelmiségiei Vasárnap zajlott le tartomá­nyunk ipari és mezőgazdasági műszaki értelmiségieinek érte­kezlete a Szakszervezetek Műve­lődési Házában. Az értekezletet a tartományi pártbizottság kez­deményezésére, a tartományi Szakszervezetek Tanácsa, az MTTK tartományi fiókja és az IMSZ tartományi bizottsága szervezte azzal a céllal, hogy elemezze az RMP KV novembe­ri határozatának gyakorlati megvalósításait tartományunk­ban.A tartományi Szakszervezeti Tanács jelentését élénk vita kö­vette, amely a kimagasló ered­mények mellett fényt derített a még létező hiányosságokra is. A tartományi pártbizottság részé­ről Szász Mihály, a tartományi pártbizottság titkára azokra a fel­adatokra mutatott rá, amelyek a következő időszakban az ipari, mezőgazdasági és építkezési szakemberek előtt állnak. Csa­var Béla elvtárs, a tartományi Szakszervezetek Tanácsának el­nöke értékelőjében rámutatott arra, hogy milyen nagy jelentő­ségű az ilyen értekezlet a jó munkamódszerek átadása és az itt-ott még jelentkező hibák ki­küszöbölése szempontjából. Az értekezlet munkálataira még visszatérünk. A szocialista verseny eredményei a gyergyói len­fonodában A vállalat pártalapszervezeté­­nek irányításával az üzemi bi­zottság eredményes munkát fejt ki a szocialista verseny szerve­zésében. Ezt a tervfeladatok teljesítése is igazolja. A válla­lat össztermelési tervét 100,17, a termelékenységét 100,4 száza­lékra teljesítették a dolgozók, míg a béralapot csak 98,77 szá­zalékban használták fel május hó folyamán. MILYEN SZEREPE VOLT EBBEN A SZOCIALISTA VERSENYNEK? A vállalat dolgozóinak több mint 70 százaléka ifjú. A párt­­alapszervezet jelentős részüket bevonta a politikai oktatásba, szakmai tanfolyamokra irányí­totta az alacsonyabb szakkép­zettséggel rendelkezőket. A szakmai tanfolyam jó hatással volt a termékek minőségi javu­lására. A munka jobb megszer­vezése érdekében és a szocialis­­ta­ verseny eredményessé téte­léért minőségi és takarékossági brigádokat szerveztek minden egyes részlegen. A 21 minőségi és takarékossági brigád döntő tényező a terv teljesítésében és a termékek minőségének bizto­sításában. Ezt a legjobban az igazolja, hogy májusban több mint 160 dolgozó 100—130 szá­zalékban valósította meg elő­irányzatát és így vállalati vi­szonylatban 111 százalékot értek el a norma teljesítésben. A he­lyesen megszervezett brigádok közötti szocialista verseny is kimagasló eredményekkel vég­ződött májusban. A részlegek termelési, minőségi és takaré­kossági brigádjai páros verseny­ben voltak, a részlegek pedig egym­ás között versenyeztek, je­lentős megtakarítást és önkölt­ségi ár­csökkentést érve el, jö­vedelmezőségi tervük teljesíté­se mellett. Az év első öt hó­napjában közel 137.000 lejt ta­karítottak meg terven felül és az előirányzott önköltségi ár­csökkentésen felül még 0,43 szá­zalékkal olcsóbban állították elő terméküket. Hazánk felsza­badulásának 15-ik évfordulójá­ra újabb 1,3 százalékos önkölt­ségi ár­csökkentésre vállalkoz­tak. A nyolc bukaresti vállalat felhívására utólag vállalt 320 ezer lej megtakarításból is au­gusztus 23-ra 240.000 lej meg­takarítást vállaltak. AMIN MÉG VÁLTOZTATNI KELL Az eredmények mellett még vannak hiányosságok is a gyer­­gyói lenfonódában. Mint ilyent említhetjük meg azt, hogy a szemléltető agitáció színvona­la nem kielégítő. Ha egyes részlegeken, elfogadható okok miatt nehéz is a hathatós szem­léltető agitáció biztosítása, az nem jelenti azt, hogy a párt­­alapszervezet és üzemi bizott­ság ebbe belenyugodhat. Ami nehézségekbe ütközik egyes részlegeken, mint például a mozgósító jelszavak kifüggesz­tése a gépek elhelyezése miatt, azt meg lehet oldani a részle­geken kívül, a vállalat terüle­tén. A terv teljesítésére, foko­zottabb takarékosságra, vagy az önköltségi ár­csökkentésre mozgósító­­konkrét jelszavak nem vesztik el hatékonyságukat a vállalat bejáratánál, öltözői­ben vagy a részlegek előterei­ben sem. Ezeken a helyeken azonban csak részben biztosítot­tak ezek a jelszavak. Ha több a vállalat életéhez, a termelés­hez kapcsolódó jelszó, hatéko­nyabb a szemléltető agitáció. A norma teljesítését tekintve, van hiányosság. Míg a vállalat dolgozóinak nagy százaléka rendszeresen túlszárnyalja napi, heti és havi normáját, addig májusban 6 dolgozó norma alatt termelt. Ezt nem tárgyalták meg kellő alapossággal sem a csoportok termelési értékelőjén, sem a vállalat pártalapszerve­­zetének gyűlésein. Ha az év kezdetétől több alkalommal ér­tékelte is a pártalapszervezet az üzembizottság tevékenységét a szocialista verseny szervezé­se és irányítása terén, a norma­lemaradás kérdésével nem fog­lalkozott. Ahhoz, hogy ezen vál­toztassanak a vállalatban, mind a pártalapszervezet kommunis­tái, mind a szakszervezet ille­tékes vezetői hatékony felvilá­gosító munkát kell hogy ki­fejtsenek és meggyőzzék a még kullogó, le-lemaradó dolgozókat ennek káros voltáról. Az sem helyes, hogy a mun­kásoknak csak 80 százaléka kapcsolódott be a szocialista versenybe. A pártalapszervezet irányító tevékenységének erre is ki kell terjednie. Az üzem­bizottsággal közösen meg kell keresni azokat a módszereket, amelyekkel a még a szocialista versenyen kívül állókat is be­vonják a tervfeladatok teljesí­téséért és az önköltségi ár csök­kentéséért, stb. vívott harcba. Mindezt figyelembe véve nem­csak teljesíteni fogják augusz­tus 23-ra tett vállalásukat és évi tervfeladatukat, hanem túl is szárnyalják. VARGANCSIK G. ISTVÁN A mezőgazdaság szüntelen fejlesztéséért beindult országos verseny helyzetéről Marosvásárhely rajonban Mint ismeretes, ez év tava­szán a Földművelésügyi Minisz­térium kezdeményezésére orszá­gos verseny indult be, melyen a mezőgazdaság különböző szocia­lista egységei, azok dolgozói ve­hetnek részt. (A versenyfelté­teleket lapunk április 7 és 8-i számában közöltük). A verseny­kezdeményezés tartományunk­ban sem maradt visszhang nél­kül. Állami, kollektív és társas gazdaságaink, gép- és traktor­állomások dolgozói kisebb-na­­gyobb részvétellel beneveztek e­­zen nagy jelentőségű országos versenybe. Mi a helyzet ezen a téren Ma­rosvásárhely rajonban? A kukoricatermesztés orszá­gos versenyére a rajon 6 kol­lektív gazdasága összesen 386 hektár vetésterülettel nevezett be június első feléig. Itt kell megmondanunk azt, hogy mind­ez a lehetőségek határa alatt van, mivel a marosszentannai, udvarfalvi, várhegyi, karácson­­falvi, paniti, páznáni és más kollektív gazdaságok, ahol, mint ismeretes, eredményes kukori­catermesztést folytatnak, nem neveztek be a versenyre. A tár­sas gazdaságok közül pedig mindössze 3, a bándi, az iszlói és a hodosi nevezett be. Itt is az erős gazdaságok, mint ami­lyen a szálteleki, csávási, iklan­­di stb. nem jelentették be rész­vételüket a versenybe. A cukorrépatermesztés orszá­gos versenyére 12 kollektív gaz­daság nevezett be 258 hektár vetésterülettel és 15 társas gaz­daság 292 hektár vetésterület­tel.A legjobb traktoros címért in­dult versenyre a marosvásárhe­lyi és nyárádszeredai gépállo­más 57 traktoristája nevezett be. Sajnos a 100 hektár területre eső legnagyobb állatsűrűség el­érésére egyetlen mezőgazdasági egység sem nevezett be, úgy­szintén a legjobb feje címért indított versenyre sem érkezett benevezés. A versenyben való részvételt minden szocialista mezőgazda­­sági egység, az egységek dol­gozói tekintsék hazafias köte­lességüknek. Mindamellett, hogy országos szinten a tartomány, a rajonok, a gazdaságok, a ver­senyek győztesei értékes juta­lomban részesülnek, növelik a termelést, ami mind a maguk, mind dolgozó népünk élet­­színvonalának növelését szolgál­ja. H. I. Előkészületek a Gyógyszerész napokra Hazánk felszabadulásának 15. évfordulójára az RNK Orvostu­dományi Társaságának Maros­vásárhelyi Fiókja, karöltve az Orvosi és Gyógyszerészeti Inté­zet Gyógyszerészeti Karával, valamint a Tartományi Gyógy­szerészeti Vállalattal, július 3— 4—5-én megrendezi a Gyógy­szerész napokat. A szükséges előkészületek fo­lyamatban vannak. Már megha­tározták a programmot, elküld­ték a meghívókat is. A három­napos ülésen több tudományos kutatás és kísérlet eredményeit ismertetik a meghívott szakem­bereknek. Negyvennégy dolgo­zat kerül ismertetésre, a követ­kező tárgykörökből: Gyógysze­részeti technológia és szervezés, Gyógyszertani és gyógyszeris­mereti kérdések, gyógyszer-ké­miai vizsgálatok. A résztvevők meglátogatják a gyógyszertárakat és az egyete­met. A Gyógyszerész-napok dr. Kiss Árpád, a marosvásárhelyi gyógyszerészeti kar dékánjának záróbeszédével érnek véget. Naponta több mint 1.000 liter tej A kora délelőtti órákban jár­tunk a marosvécsi tejcsarnok­ban, s így a szokott reggeli mun­ka után találtuk Nagy József tejcsarnokost. Már elkészült a tej lefölözésével, a három kondér tejszín ott állott a hűvösebb szomszédos helyiségben. A má­sodtej pedig egy nagy fenyőfa cseberben, a néhány napja üzembe helyezett szovjet tejsze­parátor mellett. Azért még nem végzett reggeli munkájával. Várta a marosvá­sárhelyi vasgyár tehergépkocsi­ját, amely elviszi majd a friss tejszínt. Közben megérkezett a felfalusi állami gazdaság fogata is, a szekéren két 200 literes hor­dóval. — A gyár csak a tejszínt viszi el, a másodtej az itt marad, — tájékoztat Nagy József tejcsar­­nokos, ki egyben képviselő is. — Legtöbbet belőle az állami gazdaság szokott elvinni, de a helybeli gazdák is kezdik meg­szeretni. Hogy mire használják? — A borjaknak adják, amelyeket le­szerződnek. Kevés a birtok s így az állattenyésztést igyekez­nek fejleszteni. Ma már szinte mindenkinek van fejőstehene, még annak is, akinek régebb nem volt módjában tartani, így Kocsis Lázár, Nagy Mihály, Var­ga Zsuzsa istállójában is van már fejőstehén. A községben pedig összesen mintegy 280— 300 darab. Az utóbbi időben meg is nőtt a tejtermelés. Nagy József három éve van a tej­csarnokban, de még ennyi dolga soha sem volt, mint most. Naponta 700 literen felüli tejmennyiség gyűl be a vécsi gazdáktól, a felsőidecsiektől pe­dig kb. 300 liter. Ebből a szerző­déses tej meghaladja a napi 550 —600 litert. Katona János, Gombkötő József, napi 18—20, Cráciun Mihai 15—16 liter tejet visz például a csarnokba. — Ér­demes, mert jól jövedelmez. K. O. Viszik a másodtejet az állami gazdaságba.

Next