Zalai Hírlap, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-02 / 77. szám

J / 2ALAI '<M/ ailM^^^^^?^^?^®^lll^^te©,^STtBSTfisll^^^^^,íS^^ll5^^^* I. évf. 77. sz. ÁRA: 50 FILLÉR _________ 1957. április 2., KEDD mi -i r,-™rf’t',v'tn?rvi 'Tj3tiK*&v^v TOxwuturÄTWflBTEirjrMBCiTf^M vw**"WÄ^'-.'.’^llAiW^ ji.W'jL!'^\llíTW^!')í^^!*P!J5Ta'^ÍFir '! ,’*A-#llsliV<V:T"WfSí:^ísS9f^V^i?üö,'£.5Wlf53Í^Si^2E£^.'íV.7yBS HSEPfiEmT<ÍS>!]7Va'Ji?s^yirf8'iíí2ai JíT'■ '• • yf®;’/. :.*Av^.-v . w?':;.:. .iv.-r^..^,itSt^«Kw"^^^/\'^rAÍ-w-'5Öfc Vélemények a magyar—szovjet tárgyalásokról Nő « bizalom a s^ocialátn országok között A barátot a bajban lehet igazán megismerni Ä térkép CSAK ÍGY TOVÁBB Védiük erdőinket a tűz pusztításától közalkalmazottak figyelmébe Yf4éifi»\*S*W Várható időjárás kedden estig: változó felhőzet, néhány helyen esc. Mérsékelt délkeleti—déli szél. Hűvös éjszaka, meleg nappal. Várható legalacsonyabb hőmérsék­let ma éjjel: általában 3—6 fok kö­zött, de a Tiszántúlon helyenként 3 fok alatt. Legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán 17—20 fok között. meztessék a tűzrendészet! sza­bályok betartására. Ha a gazdaságok dolgozói a fentiek szerint cselekednének, akkor nem fordulhatott volna elő, 1957. március 13-án 11—12 óra között Oltárcon, hogy 12 kh. csemeteerdő égjen le, az erdőgazdasági dolgozók gondat­lanságából. Gyurkó Margit és György Mária ebédmelegítéshez tüzet raktak és nem vigyáztak arra, hogy az avar meg ne gyullad­jon. A száraz avar meggyulladt és percek alatt égett a fentebb említett 12 kh. erdő. Nem vé­letlen az, hogy a fenti példát írtam. Ebből okuljanak az er­dőgazdaság dolgozói és figyel­meztessenek mindenkit, hogy hasonló esetektől tartózkodja­nak. A tűzesetek megelőzése kö­zös érdek. Közös érdek, mert egy akárhol keletkezett tűz, ki­számíthatatlan mértékben ki­terjedhet, és felbecsülhetetlen károkat okozhat E közös érdek mindenkinél egyénileg kell, hogy megmu­tatkozzon. Óvja mindenki az egyéni és közös vagyont a tűz pusztításától. Jánoki Lajos hozzá más, csak szakítani kell a nemtörődömséggel, a gondat­lansággal és nagyobb felelős­séget kell érezni mindenkinek a közvagyon védelme iránt. Ha a szülők nem engednék gyermekeiket gyufával és egyéb tűzgyújtó eszközzel ját­szani, ha a kirándulók és a sé­táló párok a gyufát eldobás előtt eloltanák, vagy a cigaret­ta végét eltaposnák és ha a szó­rakozásból, vagy ételmelegítés­re rakott tüzet — ami egyéb­ként erdőben tilos — nem hagynák őrizetlenül és eltávo­zás előtt eloltanák, akkor sok épület- és bányafát, sok bútor­nak valót és tűzifát tudnánk megmenteni. Fából szegény ország va­gyunk és mégsem vigyázunk kellőképpen a meglévő erdő­inkre. Az erdők védelme min­denkinek kötelessége, de első­rendű kötelessége az erdőgaz­daságok dolgozóinak. Ne en­gedjék az erdő közelében gyer­mekeket játszani, figyelmeztes­sék a kirándulókat, hogv a tűz­veszélyt kerüljék. Illő lenne a figyelmeztető táblák kirakása is. Mindennél fontosabb az, hogy úgy az időszakos, mint az állandó munkásaikat figyel­Kellemes napsütéses délután a Kossuth utcában egy bará­tommal beszélgettem és ekkor két tűzoltó gépjárműfecskendő száguldott el mellettünk éles szirénázás közepette. Barátom mindjárt abbaha°vja az elébb beszélt témát és kérdi tőlem, vajon hova mennek? Erdőtűz, feleltem. Honnan tudod, hisz nem voltál bent a laktanyában mi­kor elindultak. Nem, de most, hogy úgy mondjam az erdőtü­zek vannak napirenden. No és mitől keletkezett? Gondatlan­ságból, vagy gyermekjátékból persze ezt is csak úgy látat­lanban feleltem. Úgy érzem, hogy ezt nem­csak a barátommal, hanem me­gyénk minden dolgozójával közölni kell. Nem tévedtem ak­kor, amikor azt mondtam, hogy erdőtűz oltásához mennek a tűzoltók és akkor sem téved­tem, amikor a kelethez! okot megállapítottam. Bizony kedves olvasó, de de hányszor kellett az elmúlt napokban erdőtűz oltásához menni a tűzoltóknak. Sajnos, hogy így van, pedig könnyen elkerülhetők lennének az így okozott károk, Nem kell mény után bárki láthatja, hogy viszonyunk a teljes kölcsönös­ség és egyenjogúság alapján áll: És az anyagiakban nyúj­tott segítség is meggyőző bizo­nyítékát adja a magyar—szov­jet barátság fontosságának és fejlesztésének. — mondta Ney elvtárs — hogy ez a támogatás nagy mértékben előreviszi és fellendíti az or­szág gazdasági életét. Előttem már rég nevetséges volt a két ország közötti kapcsolat rágal­mazása, de ez után az egvez­meggyőző. Most ország-világ előtt nyíltan feltárták a meg­egyezést és mindenki láthatja, hogy mát kapunk a Szovjet­uniótól. Ezzel elejét vesszük annak, hogy a reakció még egyszer ellenséges hangulat- keltésre és soviniszta uszításra használhassa fel a két nép kö­zötti kapcsolatokat. Ezzel az egyezménnyel valóban meg­teremtjük és megerősítjük a két nép közötti is'az barátság alapját. így nő a bizalom a szo­cialista országok között és nő a dolgozók, a pedagógusok bi­zalma is a Szovjetunió népei iránt. Bánki Miklós, az Ady úti ál­talános iskola igazgatója el­mondta, hogy az egyezmény válaszolt a kétkedőknek, akik nem hittek a szocialista tábor egységében és segítőkészségé­ben. Választ kaptunk arra, hogy mit jelent az önzetlen se­gítség. Országunk leromlott gazdasági helyzete ilyen segít­ség nélkül nem tette volna le­hetővé a pedagógusok fizetésé­nek emelését. A múltban sokszor beszél­tünk a magyar—szovjet kap­csolatokról, de csak általában. Sokszor nem ismertük konkré­tan és ezért nem is volt olyan vének súlyos, magá- bazárhatatlan volt a boldogító titok, amit az éter hullámain lo­pott el a kedves nő ajkáról. S amikor a csendőrök arról val­lattak, hol hallgattam a híreket, a térkép, a féltett drága kincs adott erőt a némaság­hoz. — Ostoba kölyök... ordítottak rám ők, az ostobák, akik nem is sejtették, hogy egyet­len drótszál némította el a rádió rövidhullá­mát, akik nem tudták, hogy iskola-könyveim közé rejtve ott a bizo­nyíték, a térkép. Agyam alig bírta felfogni szavukat, egyetlen gondolat do­bolt minden szívveré­semben, vérem lükte­tésében ... a térkép. S a 12 év után is ereklyeként megóvott térkép drágább min­den családi ékszernél, mely embereket bol­doggá tehet, hiszen egy nemzet felszabad dulásának története van megírva rajt, többszáznyi pici kari­kával. Trovencsák Sarolta szél, de mit bántam akkor, hiszen a szél sírásába vegyülve, egy lángolva égő rosszon született új hangjait, távoli ágyúk dördülé- sét repítette az est a vakító fénnyel égő csillagok alatt. Szá­molgattam a kilomé­tereket, az időt, a tá­volságot. Ezekkel a gondolatokkal tértem nyugovóra. Almomban érdekes embereket láttam. Töretlen erővel előre­haladó egyenruhás alakokat, akiknek fegyvere életet, halált osztogat. Láttam a párnám alatt rejtőző térkép folyóinak, he­gyeinek életrekelését, a falvak, városok megelevenedését, me­lyeken rettenthetetlen hadsereg katonái ha­ladnak előre, s nyo­mukban emelt fővel jár az ember, vörös zászlókat lenget a szél... Másnap sötét, borús volt az ég. A 15 éves gyerek eszének, szí­pát. Csak a rádió-ská­la fénye vont keskeny sávot az ölemben tar­tott papírlapra. Egész testemben iz­gatott remegéssel nyúltam a kereső gombhoz. Az ideges várakozástól elzsib­badt, gondolatnélküli némaságban tisztán, bátorítón, felrázón női hang csendült: __Halló, itt Moszk­va, Moszkva beszél, adásunkat közvetít­jük ... már lázasan jegyeztem. .. Harctéri jelenté­seink ... kezemben az agyonszeretett, féltve őrzött térkép-lap rez- dült... új, új jelek a térképen. Csak akkor eszméltem fel, amikor már németül hasítot­ta tovább a légűrt a bíztató hírekkel teli adás. Pillanatok alatt újra elnémítottam a készüléket a rövidke drót, s felszabadult gondolatokkal szélesre tártam az ablakot. Ha­jamat szerte tépázta, játszin markolászta a koratavaszi csípős Apa nem volt ott­hon. A szürkülő est leple alatt kelt útra az én katonaszöke­vény apám, hogy-ked­vező hírt vigyen sors­társainak. Lázas izgalom fu­tott szét ereimben. Ma én .. . igen, én fo­gom bekapcsolni a rá­diót, én oldhatom fel a józan hangot lebi­lincselő drótszálat, s kezembe veszem a féltveőrzött térképet, hogy álombéli csodát ígérő kis karikákat rajzoljak a helység­nevek mellé. A szívem a torkom­ban dobogott. Az öreg óra egyhangú lassú­sággal ólomsúlyként vonszolta a perceket. Mindannyi egy-egy örökkévalóság. Szá­molgattam. Még tizen­öt ... na végre eggyel kevesebb... Még min­dig tíz. Izgalomtól reszkető kezekkel zár­tam szorosra az ablak fatámláit. Üjra és új­ra megnéztem, bizto­san zár-e az ajtó. Le­oldottam a kis drótot, bekapcsoltam a rá­diót, eloltottam a sá­padtan pislákoló lám­Megyénk dolgozói is nagy figyelmet szenteltek a magyar —szovjet párt- és kormányközi tárgyalásnak. A ruhagyárban minden műszakban röpgyűlé- seket tartottak, ahol ismertet­ték az egyezmény szövegét. A dolgozók naev figyelemmel és megelégedéssel vették tudomá­sul a hazánknak nyújtott se­gítséget. Nem egy dolgozó mondta el, hogy nagy a Szovjetunió által adott segítség, de a baráti tá­mogatás mellett a saját felada­tainkat is jobban számba kell venni. Jobban és nagyobb lel­kesedéssel kell dolgozni, hogy az ellenforradalom okozta ká­rokat mielőbb begyógyíthassuk és a termelést magasabb szint­re emelhessük. Az igazi barátság nagy meg­nyilvánulása jellemezte a ma­gyar párt- és kormányküldött­ség moszkvai tárgyalásait. Ha­zánk, az egyezmény értelmé­ben messzemenő segítséget kapott a nagy szovjet néptől az ellenforradalom által előidézett gazdasági nehézségek leküzdé­séhez, országunk szocialista építésének továbbfejlesztésé­hez és nemzeti függetlensé­günk erősítéséhez. A tárgyalások menetét és a magyar küldöttség látogatását nagy figyelemmel kísérte az egész magyar nép. A tárgyalá­sok eredményeit közzétették és ezzel meggyőző bizonyítékát adták a valódi magyar—szov­jet kapcsolatnak. Kádár János elvtárs távirata K. H. Bulganyin és 8. Sr. Hruscsov eSvíársataak, a Seovjoteiniá határának elliasyásakgr Felejthetetlen marad szá­munkra az a meleg, testvéri fo­gadtatás, amelyben a szovjet dolgozók, munkások, kolhozpa­rasztok, értelmiségi dolgozók szemé’yes találkozásaink alkal­mával bennünket részesítettek. Megállapodásaink nagy se­gítséget jelentenek számunkra a Magyar Népköztársaság erő­sítése, biztonságának növelése szempontjából és elmélyítik a magyar és a szovjet nép igaz barátságát. Meg vagyok győződve arról, hogy az országaink közt, a pro­letárinternacionalizmus szelle­mében folytatott baráti tárgya­lások eredményei erősítik az egész szocialista tábort és a népek közötti béke ügyét is. Kádár János, a magyar kormány- és pártküldöttség vezetője N. A. Bnlganyin és N. Sz. Hruscsov elvtársaknak, Moszkva, Kreml Amikor az Önök hatalmas és szép országát elhagyjuk en­gedjék meg, hogy a Magyar Népköztársaság kormány- és pártküldöttsége nevében kife­jezésre juttassam mélységes megelégedésünket tárgyalása­ink eredményeivel kapcsolat­ban. A Magyar Népköztársaság kormány- és pártkü'döttsége őszinte köszönetét fejezi ki a Szovjetunió kormányának, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának és személy szerint önöknek, Bul- ganyin és Hruscsov elvtársak, a tárgyalások folyamán a Ma­gyar Népköztársaság iránt ta­núsított megértésért, valamint a szívélyes meleg és baráti ven­dégszeretetért. emlékezik meg elsősorban amit még ez évben nyújt ne­künk a Szovjetunió. Remélem Megkértük Vajda Tibor elv­társat, a ruhagyárból, hogy a személyes véleményét mondja el, a két szocialista állam kö­zött megkötött egyezményről. — A fogadtatás és a tárgya­lás mindenki előtt bebizonyí­totta, hogy Magyarország és a Szovjetunió viszonya legtelje­sebb egyenjogúságon alapszik. Most derült ki sokak előtt, hogy mit is jelent az igazi ba­rátság. A tárgyalás és az egyez­mény magyarázatot ad arra is, hogy az ellenforradalmat kö­vetően miért nem következett be nálunk infláció, miért nem emelkedtek az árak. Az egyezmény nyomán mind többen látják, hogy a szovjet hadsereg egyes egységeinek országunkban való tartózkodá­sa a magyar nép érdeke is. Ná- > lünk, a ruhagyárban a közel­múltban megtartott találkozó és a szovjet katonazenekar ál­tal adott műsor is fényesen bi­zonyítja, hogy a dolgozók meg- j becsülése és szeretete álian- j dóan nő a szovjet nép iránt, j Az egyezmény bebizonyítja a i kétkedők és a nyugatra kacsin- ‘ gatók előtt is, hogy mi nem támaszkodhatunk másra, mint a Szovjetunióra és a szocialis­ta tábor országaira. A barátot a bajban lehet igazán mégis- S merni. ígértek nekünk segífcsé- 1 get nyugatról is, de az csak j ígéret maradt. Upv gondolom, | hogy ez az esyezmény még ma- * gasabb fokra emeli a magyar és szovjet nép barátságát. Vis/oajunh a teljes ; kölcsönösség és az ! egyenjogúság alapján áll Ney Sándor elvtárs, a Kő- | olajipari Vállalat főmérnöke is arról a hatalmas segítségről következik be a szakszervezeti alapszervek tagdíj részesedésé­ben és hatáskörük bővülésében. Szakszervezetünk további mun­kanélküli segély folyósítását vette tervbe. Ennek módját és lehetőségeit a szakszervezeti bi- jottságok útján fogjuk közölni. Mindezeket azért is tartottuk szükségesnek nyilvánosan is közölni,^ mivel egyes személyek olyan híreket terjesztenek szak­szervezetünkről, hogy az egy­általán nem törődik tagjainak ügyeivel. Amint a fentiekből is kitű­nik, szakszervezetünk szívén vi­seli a közszolgálati dolgozók problémáit s arra törekszik, hogy népgazdaságunk teherbíró képességeinek figyelembe vé­telével, mindazokat a kedvez­ményeket megkapják, mint amit a más szakmák tagjai megkapnak. Közalkalmazottak Szak- szervezete Területi Bizottsága Szakszervezetünket az utóbbi időben komoly bírálattal illette tagságunk, mivel a meghirde­tett programból keveset tudott megoldani. Ez úton hozzuk tu­domásukra tagjainknak, hogy az 50 százalékos vasúti utazási igazolványt mindazok a köz­alkalmazotti dolgozók megkap­ják, akiknek fizetése az állami költségvetésen belül van bizto­sítva. Ugyancsak megkapják a közalkalmazottak nem dolgozó családtagjai is. Nem kaphat 50 százalékos igazolványt az, aki még állami szolgálatban egy évet nem töltött be. Az igazol­vány ára és a kitöltési költség 25 forint. Az igazolványok ki­állítását az illetékes hivatalve­zető, illetőleg a Szombathelyi MÁV Üzletvezetőség intézi. Az előzetes tárgyalások sze­rint a nyugdíjas közalkalma­zottak egyelőre megkapják évente az egyszeri 50 százalé­kos utazási igazolványt. Ugyancsak kedvező változás ezek nagymértékben emelik 2— 3 év alatt a jelenlegi termelési volumenjüket, tehát nagy jövő vár a Zala megyei tejfeldolgozó iparra. A tejipari dolgozóknak pedig nagyon sokat kell tenni, hogy behozzák, bepótolják azt a kiesést, veszteséget, amelyet az ellenforradalom okozott, amely 2,5 millió forintot tett ki. Ezután 17 dolgozó kapott kisebb nagyobb összegű pénzjutalmat, főképpen azok, akik „öregnek” számítanak, akik legtöbbet tet­tek eddig munkájukkal a tej­ipar fejlődéséért. Nem sok volt a jutalom összege, összesen 4 ezer forint, de ha nincs az el­lenforradalom, 60 ezer forint körül lett volna. Ezután igen jól sikerült kul­túrműsort adott a vajgyár kul- túrgárdája. A tánccsoport ki­tett magáért. Legnagyobb si­kert Németh Dezsőné érte el, aki megnyerőén kellemes hang­jával több dalt énekelt. A Hon­vágy dalt és Petőfi Sándor Szeptember végén című versé­nek eléneklése könnyeket csalt az „öregek” szemébe. A kultúrműsor után vidám táncra perdültek az öregek és fiatalok. Sok jó és rossz tapasztalatot beszéltek meg a késő esti órák­ba nyúló vigalom közben, de egy lépéssel közelebb kerültek egymáshoz a szívük, a cseleke­detük pedig egyre jobban a né­pé, a gyáré lesz, W. L.) A Zalaegerszegi Vajgyár szé­pen feldíszített kultúrtermében a megye minden tájáról gyüle­keztek szombaton délután öre­gek és fiatalok, asszonyok és lányok, hogy értékeljék az el­múlt hónapok munkáját, kicse­réljék tapasztalataikat és el­búcsúztassák a munkában el­fáradt öreg munkásokat. Mindez a pártszervezet kez­deményezésére történt, mely a vállalat vezetősége, munkásta­nácsa és szakszervezete által tá­mogatásra talált Eke elvtárs, a vállalat igaz­gatója rövid bevezetőben tájé­koztatást adott a termelés ered­ményerői, mely egyre javuló tendenciát mutat. Havi tervei­ket rendszeresen teljesítik. Ja­nuárban 101,6, februárban 101,3 százalék és a márciusi tervteljesítésük ennél is jobb lesz. Elmondotta többek között, hogy a felszabadulástól eltelt 12 év alatt milyen hatalmas fejlődést ért el Zala megye tej- feldolgozó ipara. Míg azelőtt havonta 30-—40 ezer liter tejet tudtak feldolgozni, ma már ha­vonta 130—140 ezer liter tejet dolgoznak fel és a kapacitásuk ennél is jóval magasabb. Nagy helyeslés mellett mon­dotta Eke elvtárs, hogy soha többé nem engedik, hogy még- egyszer bárki kivehesse a mun­kások kezéből a tejfeldolgozó ipar vezetését, ahogy ezt az el- lenforradalmárok akarták. Nem, mert a tejipari dolgozók töobsége ma már összeforrott a szocialista üzemekkel, azokat megbecsüli és magáénak vall­ja. A párt és a kormány újabb beruházásokkal fejleszti Zala megye tejüzemeit. Mintegy 15 millió forintos beruházással 100 vagonos sajtérlelő helyet léte­sítenek. Lentiben 2 millió fo­rintos, Zalaszentgróton, Pacsán több mint 1 millió forintos be­ruházásokat eszközölnek. Mind-

Next

Sign up   
/
Thumbnails
Contents