Zalai Hírlap, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-02 / 77. szám
Kádár János elvtárs távirata K. H. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov elvtársainak, a Seovjotennia határának elhagyásakor N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov elvtársaknak, Moszkva, Kreml Amikor az Önök hatalmas és szép országát elhagyjuk engedjék meg, hogy a Magyar Népköztársaság kormány- és pártküldöttsége nevében kifejezésre juttassam mélységes megelégedésünket tárgyalásaink eredményeivel kapcsolatban. A Magyar Népköztársaság kormány- és pártküldöttsége őszinte köszönetét fejezi ki a Szovjetunió kormányának, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és személy szerint önöknek, Bulganyin és Hruscsov elvtársak, a tárgyalások folyamán a Magyar Népköztársaság iránt tanúsított megértésért, valamint a szívélyes meleg és baráti vendégszeretetért. Felejthetetlen marad számunkra az a meleg, testvéri fogadtatás, amelyben a szovjet dolgozók, munkások, kolhozparasztok, értelmiségi dolgozók személyes találkozásaink alkalmával bennünket részesítettek. Megállapodásaink nagy segítséget jelentenek számunkra a Magyar Népköztársaság erősítése, biztonságának növelése szempontjából és elmélyítik a magyar és a szovjet nép igaz barátságát. Meg vagyok győződve arról, hogy az országaink közt, a proletárinternacionalizmus szellemében folytatott baráti tárgyalások eredményei erősítik az egész szocialista tábort és a népek közötti béke ügyét is. Kádár János, a magyar kormány- és pártküldöttség vezetője CSAK ÍGY TOVÁBB A Zalaegerszegi Vasgyár szépen feldíszített kultúrtermében a megye minden tájáról gyülekeztek szombaton délután öregek és fiatalok, asszonyok és lányok, hogy értékeljék az elmúlt hónapok munkáját, kicseréljék tapasztalataikat és elbúcsúztassák a munkában elfáradt öreg munkásokat. Mindez a pártszervezet kezdeményezésére történt, mely a vállalat vezetősége, munkástanácsa és szakszervezete által támogatásra talált Eke elvtárs, a vállalat igazgatója rövid bevezetőben tájékoztatást adott a termelés eredményéről, mely egyre javuló tendenciát mutat. Havi terveiket rendszeresen teljesítik. Januárban 101,6, februárban 101,3 százalék és a márciusi tervteljesítésük ennél is jobb lesz. Elmondotta többek között, hogy a felszabadulástól eltelt 12 év alatt milyen hatalmas fejlődést ért el Zala megye tejfeldolgozó ipara. Míg azelőtt havonta 30—40 ezer liter tejet tudtak feldolgozni, ma már havonta 130—140 ezer liter tejet dolgoznak fel és a kapacitásuk ennél is jóval magasabb. Nagy helyeslés mellett mondotta Eke elvtárs, hogy soha többé nem engedik, hogy mégegyszer bárki kivehesse a munkások kezéből a tejfeldolgozó ipar vezetését, ahogy ezt az ellenforradalmárok akarták. Nem, mert a tejipari dolgozók többsége ma már összeforrott a szocialista üzemekkel, azokat megbecsüli és magáénak vallja. A párt és a kormány újabb beruházásokkal fejleszti Zala megye tejüzemeit. Mintegy 15 millió forintos beruházással 100 vagonos sajtérlelőhelyet létesítenek. Lentiben 2 millió forintos, Zalaszentgróton, Pacsán több mint 1 millió forintos beruházásokat eszközölnek. Mindezek nagymértékben emelik 2— 3 év alatt a jelenlegi termelési volumenjüket, tehát nagy jövő vár a Zala megyei tejfeldolgozó iparra. A tejipari dolgozóknak pedig nagyon sokat kell tenni, hogy behozzák, bepótolják azt a kiesést, veszteséget, amelyet az ellenforradalom okozott, amely 2,5 millió forintot tett ki. Ezután 17 dolgozó kapott kisebb nagyobb összegű pénzjutalmat, főképpen azok, akik „öregnek” számítanak, akik legtöbbet tettek eddig munkájukkal a tejipar fejlődéséért. Nem sok volt a jutalom összege, összesen 4 ezer forint, de ha nincs az ellenforradalom, 60 ezer forint körül lett volna. Ezután igen jól sikerült kultúrműsort adott a vasgyár kultúrgárdája. A tánccsoport kitett magáért. Legnagyobb sikert Németh Dezsőné érte el, aki megnyerően kellemes hangjával több dalt énekelt. A Honvágy dalt és Petőfi Sándor Szeptember végén című versének eléneklése könnyeket csalt az „öregek” szemébe. A kultúrműsor után vidám táncra perdültek az öregek és fiatalok. Sok jó és rossz tapasztalatot beszéltek meg a késő esti órákba nyúló vigalom közben, de egy lépéssel közelebb kerültek egymáshoz a szívük, a cselekedetük pedig egyre jobban a népé, a gyáré lesz, W. L.) Yf férfi»\*S*W Várható időjárás kedden estig: változó felhőzet, néhány helyen eső. Mérsékelt délkeleti—déli szél. Hűvös éjszaka, meleg nappal. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel, általában 3—6 fok között, de a Tiszántúlon helyenként 3 fok alatt. Legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán 17—20 fok között. J / 2ALAI '<M/ ailM^^^^^?^^?^®^lll^^te©,^STtBSTfisll^^^^^,íS^^ll5^^^* I. évf. 77. sz. ÁRA: 50 FILLÉR _________ 1957. április 2., KEDD mi -i r,-TMrf’t',v'tn?rvi 'Tj3tiK*&v^v TOxwuturÄTWflBTEirjrMBCiTf^M vw**"WÄ^'-.'.’^llAiW^ ji.W'jL!'^\llíTW^!')í^^!*P!J5Ta'^ÍFir '! ,’*A-#llsliV<V:T"WfSí:^ísS9f^V^i?üö,'£.5Wlf53Í^Si^2E£^.'íV.7yBS HSEPfiEmT<ÍS>!]7Va'Ji?s^yirf8'iíí2ai JíT'■ '• • yf®;’/. :.*Av^.-v . w?':;.:. .iv.-r^..^,itSt^«Kw"^^^/\'^rAÍ-w-'5Öfc Vélemények a magyar—szovjet tárgyalásokról Az igazi barátság nagy megnyilvánulása jellemezte a magyar párt- és kormányküldöttség moszkvai tárgyalásait. Hazánk, az egyezmény értelmében messzemenő segítséget kapott a nagy szovjet néptől az ellenforradalom által előidézett gazdasági nehézségek leküzdéséhez, országunk szocialista építésének továbbfejlesztéséhez és nemzeti függetlenségünk erősítéséhez. A tárgyalások menetét és a magyar küldöttség látogatását nagy figyelemmel kísérte az egész magyar nép. A tárgyalások eredményeit közzétették és ezzel meggyőző bizonyítékát adták a valódi magyar—szovjet kapcsolatnak. Megyénk dolgozói is nagy figyelmet szenteltek a magyar —szovjet párt- és kormányközi tárgyalásnak. A ruhagyárban minden műszakban röpgyűléseket tartottak, ahol ismertették az egyezmény szövegét. A dolgozók nagy figyelemmel és megelégedéssel vették tudomásul a hazánknak nyújtott segítséget. Nem egy dolgozó mondta el, hogy nagy a Szovjetunió által adott segítség, de a baráti támogatás mellett a saját feladatainkat is jobban számba kell venni. Jobban és nagyobb lelkesedéssel kell dolgozni, hogy az ellenforradalom okozta károkat mielőbb begyógyíthassuk és a termelést magasabb szintre emelhessük, emlékezik meg elsősorban amit még ez évben nyújt nekünk a Szovjetunió. Remélem — mondta Ney elvtárs — hogy ez a támogatás nagy mértékben előreviszi és fellendíti az ország gazdasági életét. Előttem már rég nevetséges volt a két ország közötti kapcsolat rágalmazása, de ez után az egyezBánki Miklós, az Ady úti általános iskola igazgatója elmondta, hogy az egyezmény válaszolt a kétkedőknek, akik nem hittek a szocialista tábor egységében és segítőkészségében. Választ kaptunk arra, hogy mit jelent az önzetlen segítség. Országunk leromlott gazdasági helyzete ilyen segítség nélkül nem tette volna lehetővé a pedagógusok fizetésének emelését. A múltban sokszor beszéltünk a magyar—szovjet kapcsolatokról, de csak általában. Sokszor nem ismertük konkrétan és ezért nem is volt olyan mény után bárki láthatja, hogy viszonyunk a teljes kölcsönösség és egyenjogúság alapján áll. És az anyagiakban nyújtott segítség is meggyőző bizonyítékát adja a magyar—szovjet barátság fontosságának és fejlesztésének meggyőző. Most ország-világ előtt nyíltan feltárták a megegyezést és mindenki láthatja, hogy mit kapunk a Szovjetuniótól. Ezzel elejét vesszük annak, hogy a reakció még egyszer ellenséges hangulatkeltésre és soviniszta uszításra használhassa fel a két nép közötti kapcsolatokat. Ezzel az egyezménnyel valóban megteremtjük és megerősítjük a két nép közötti isaz barátság alapját, így nő a bizalom a szocialista országok között és nő a dolgozók, a pedagógusok bizalma is a Szovjetunió népei iránt. A barátot a bajban lehet igazán megismerni Megkértük Vajda Tibor elvtársat, a ruhagyárból, hogy a személyes véleményét mondja el, a két szocialista állam között megkötött egyezményről. A fogadtatás és a tárgyalás mindenki előtt bebizonyította, hogy Magyarország és a Szovjetunió viszonya legteljesebb egyenjogúságon alapszik. Most derült ki sokak előtt, hogy mit is jelent az igazi barátság. A tárgyalás és az egyezmény magyarázatot ad arra is, hogy az ellenforradalmat követően miért nem következett be nálunk infláció, miért nem emelkedtek az árak. Az egyezmény nyomán mind többen látják, hogy a szovjet hadsereg egyes egységeinek országunkban való tartózkodása a magyar nép érdeke is. Nál élünk, a ruhagyárban a közelmúltban megtartott találkozó és a szovjet katonazenekar által adott műsor is fényesen bizonyítja, hogy a dolgozók meg-becsülése és szeretete állandóan nő a szovjet nép iránt. Az egyezmény bebizonyítja a kétkedők és a nyugatra kacsintgatók előtt is, hogy mi nem támaszkodhatunk másra, mint a Szovjetunióra és a szocialista tábor országaira. A barátot a bajban lehet igazán mégis- S merni, ígértek nekünk segítsé- get nyugatról is, de az csak ígéret maradt. Úgy gondolom, hogy ez az egyezmény még ma magasabb fokra emeli a magyar és szovjet nép barátságát. Viszonyunk a teljes kölcsönösség és az egyenjogúság alapján áll Ney Sándor elvtárs, a Kő- olajipari Vállalat főmérnöke is arról a hatalmas segítségről Nő a bizalom a szocialáta országok között közalkalmazottak figyelmébe Szakszervezetünket az utóbbi időben komoly bírálattal illette tagságunk, mivel a meghirdetett programból keveset tudott megoldani. Ez úton hozzuk tudomásukra tagjainknak, hogy az 50 százalékos vasúti utazási igazolványt mindazok a közalkalmazotti dolgozók megkapják, akiknek fizetése az állami költségvetésen belül van biztosítva. Ugyancsak megkapják a közalkalmazottak nem dolgozó családtagjai is. Nem kaphat 50 százalékos igazolványt az, aki még állami szolgálatban egy évet nem töltött be. Az igazolvány ára és a kitöltési költség 25 forint. Az igazolványok kiállítását az illetékes hivatalvezető, illetőleg a Szombathelyi MÁV Üzletvezetőség intézi. Az előzetes tárgyalások szerint a nyugdíjas közalkalmazottak egyelőre megkapják évente az egyszeri 50 százalékos utazási igazolványt. Ugyancsak kedvező változás következik be a szakszervezeti alapszervek tagdíj részesedésében és hatáskörük bővülésében. Szakszervezetünk további munkanélküli segély folyósítását vette tervbe. Ennek módját és lehetőségeit a szakszervezeti bizottságok útján fogjuk közölni. Mindezeket azért is tartottuk szükségesnek nyilvánosan is közölni, mivel egyes személyek olyan híreket terjesztenek szakszervezetünkről, hogy az egyáltalán nem törődik tagjainak ügyeivel. Amint a fentiekből is kitűnik, szakszervezetünk szívén viseli a közszolgálati dolgozók problémáit s arra törekszik, hogy népgazdaságunk teherbíró képességeinek figyelembe vételével, mindazokat a kedvezményeket megkapják, mint amit a más szakmák tagjai megkapnak. Közalkalmazottak Szakszervezete Területi Bizottsága Apa nem volt otthon. A szürkülő est leple alatt kelt útra az én katonaszökevény apám, hogy kedvező hírt vigyen sorstársainak. Lázas izgalom futott szét ereimben. Ma én .. . igen, én fogom bekapcsolni a rádiót, én oldhatom fel a józan hangot lebilincselő drótszálat, s kezembe veszem a féltve őrzött térképet, hogy álombéli csodát ígérő kis karikákat rajzoljak a helységnevek mellé. A szívem a torkomban dobogott. Az öreg óra egyhangú lassúsággal ólomsúlyként vonszolta a perceket. Mindannyi egy-egy örökkévalóság. Számolgattam. Még tizenöt ... na végre eggyel kevesebb... Még mindig tíz. Izgalomtól reszkető kezekkel zártam szorosra az ablak fatámláit. Újra és újra megnéztem, biztosan zár-e az ajtó. Leoldottam a kis drótot, bekapcsoltam a rádiót, eloltottam a sápadtan pislákoló lámpát. Csak a rádió-skála fénye vont keskeny sávot az ölemben tartott papírlapra. Egész testemben izgatott remegéssel nyúltam a kereső gombhoz. Az ideges várakozástól elzsibbadt, gondolatnélküli némaságban tisztán, bátorítón, felrázón női hang csendült: __Halló, itt Moszkva, Moszkva beszél, adásunkat közvetítjük ... már lázasan jegyeztem. .. Harctéri jelentéseink ... kezemben az agyonszeretett, féltve őrzött térképlap rezdült... új, új jelek a térképen. Csak akkor eszméltem fel, amikor már németül hasította tovább a légűrt a bíztató hírekkel teli adás. Pillanatok alatt újra elnémítottam a készüléket a rövidke drót, s felszabadult gondolatokkal szélesre tártam az ablakot. Hajamat szerte tépázta, játszni markolászta a koratavaszi csípős szél, de mit bántam akkor, hiszen a szél sírásába vegyülve, egy lángolva égő rosszon született új hangjait, távoli ágyúk dördülését repítette az est a vakító fénnyel égő csillagok alatt. Számolgattam a kilométereket, az időt, a távolságot. Ezekkel a gondolatokkal tértem nyugovóra. Álmomban érdekes embereket láttam. Töretlen erővel előrehaladó egyenruhás alakokat, akiknek fegyvere életet, halált osztogat. Láttam a párnám alatt rejtőző térkép folyóinak, hegyeinek életrekelését, a falvak, városok megelevenedését, melyeken rettenthetetlen hadsereg katonái haladnak előre, s nyomukban emelt fővel jár az ember, vörös zászlókat lenget a szél... Másnap sötét, borús volt az ég. A 15 éves gyerek eszének, szívének súlyos, magába zárhatatlan volt a boldogító titok, amit az éter hullámain lopott el a kedves nő ajkáról. S amikor a csendőrök arról vallattak, hol hallgattam a híreket, a térkép, a féltett drága kincs adott erőt a némasághoz. — Ostoba kölyök... ordítottak rám ők, az ostobák, akik nem is sejtették, hogy egyetlen drótszál némította el a rádió rövidhullámát, akik nem tudták, hogy iskolakönyveim közé rejtve ott a bizonyíték, a térkép. Agyam alig bírta felfogni szavukat, egyetlen gondolat dobolt minden szívverésemben, vérem lüktetésében ... a térkép. S a 12 év után is ereklyeként megóvott térkép drágább minden családi ékszernél, mely embereket boldoggá tehet, hiszen egy nemzet felszabadulásának története van megírva rajt, többszáznyi pici karikával. Trovencsák Sarolta A térkép Védjük erdőinket a tűz pusztításától Kellemes napsütéses délután a Kossuth utcában egy barátommal beszélgettem és ekkor két tűzoltó gépjárműfecskendő száguldott el mellettünk éles szirénázás közepette. Barátom mindjárt abbaha°vja az előbb beszélt témát és kérdi tőlem, vajon hova mennek? Erdőtűz, feleltem. Honnan tudod, hisz nem voltál bent a laktanyában mikor elindultak. Nem, de most, hogy úgy mondjam az erdőtüzek vannak napirenden. No és mitől keletkezett? Gondatlanságból, vagy gyermekjátékból persze ezt is csak úgy látatlanban feleltem. Úgy érzem, hogy ezt nemcsak a barátommal, hanem megyénk minden dolgozójával közölni kell. Nem tévedtem akkor, amikor azt mondtam, hogy erdőtűz oltásához mennek a tűzoltók és akkor sem tévedtem, amikor a kerethezokat megállapítottam. Bizony kedves olvasó, de dehányszor kellett az elmúlt napokban erdőtűz oltásához menni a tűzoltóknak. Sajnos, hogy így van, pedig könnyen elkerülhetők lennének az így okozott károk. Nem kell hozzá más, csak szakítani kell a nemtörődömséggel, a gondatlansággal és nagyobb felelősséget kell érezni mindenkinek a közvagyon védelme iránt. Ha a szülők nem engednék gyermekeiket gyufával és egyéb tűzgyújtó eszközzel játszani, ha a kirándulók és a sétáló párok a gyufát eldobás előtt eloltanák, vagy a cigaretta végét eltaposnák és ha a szórakozásból, vagy ételmelegítésre rakott tüzet — ami egyébként erdőben tilos — nem hagynák őrizetlenül és eltávozás előtt eloltanák, akkor sok épület- és bányafát, sok bútornak valót és tűzifát tudnánk megmenteni. Fából szegény ország vagyunk és mégsem vigyázunk kellőképpen a meglévő erdőinkre. Az erdők védelme mindenkinek kötelessége, de elsőrendű kötelessége az erdőgazdaságok dolgozóinak. Ne engedjék az erdő közelében gyermekeket játszani, figyelmeztessék a kirándulókat, hogy a tűzveszélyt kerüljék. Illő lenne a figyelmeztető táblák kirakása is. Mindennél fontosabb az, hogy úgy az időszakos, mint az állandó munkásaikat figyelmeztessék a tűzrendészeti szabályok betartására. Ha a gazdaságok dolgozói a fentiek szerint cselekednének, akkor nem fordulhatott volna elő, 1957. március 13-án 11—12 óra között Oltárcon, hogy 12 kh. csemeteerdő égjen le, az erdőgazdasági dolgozók gondatlanságából. Gyurkó Margit és György Mária ebédmelegítéshez tüzet raktak és nem vigyáztak arra, hogy az avar meg ne gyulladjon. A száraz avar meggyulladt és percek alatt égett a fentebb említett 12 kh. erdő. Nem véletlen az, hogy a fenti példát írtam. Ebből okuljanak az erdőgazdaság dolgozói és figyelmeztessenek mindenkit, hogy hasonló esetektől tartózkodjanak. A tűzesetek megelőzése közös érdek. Közös érdek, mert egy akárhol keletkezett tűz, kiszámíthatatlan mértékben kiterjedhet, és felbecsülhetetlen károkat okozhat E közös érdek mindenkinél egyénileg kell, hogy megmutatkozzon. Óvja mindenki az egyéni és közös vagyont a tűz pusztításától. Jánoki Lajos